Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-14 / 243. szám

« I T \ 1967. október 11. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG G épek a gáton A hatalmas, kék­re és sárgára fes­tett jármű megáll a töltés lábánál, mintha erőt akar­na gyűjteni. Majd feldübörög a hát­só motor is és máris indul a negyven tonna. Pillanatok alatt fenn van a töltés­koronán és most már könnyebben halad tovább. Ahogy távolodik, jön a következő, majd a harmadik, negyedik... Aztán, hogy ne legyen olyan egyhangú a kép, lánctalpasok jönnek, maguk után húzva a föld­del telt szkréper-ládát. Húrom, három és fél ezer lóerő dübörög, nyesi, hordja és teríti az agyagos földet itt, Szomfovánál, a Béta és Keselyűs közti gátsza­kaszon. Munkájuk nyomán széle­sedik és magasodik a töltés. Most Munkában a „Puli”. repen elég az első motor, de ha emelkedőn kell felkapaszkodni, vagy földet nyesni — megtölteni a tizenkét köbméteres „ládát” — akkor besegít a hátsó is. — Jól jártunk ezekkel a gépek­Az utat szedik fel a lánctalpasok. az utolsó simításokat végzik, pár nap múlva elvonulnak. A gerjeni töltéshez, ott van szükség rájuk. A lánctalpasok ismerősök, hi­szen százával, ezrével működnek a mezőgazdaságban, építkezése­kei — mondja Szelindi István bri­gádvezető. — Éjjel-nappal dolgoz­nak és eddig még nem fordult elő komolyabb üzemzavar velük. Nagy teljesítményűek és gyorsak. Különösen akkor válnak be, ha a töltés oldalát egyengeti. ken. A sárga-kék Tatra 280-as távolabbról kell hordani a földet. „Pull”-ok azonban első ízben „sze- A két esztendővel ezelőtti kép repelnek” Tolnában. Az év ele- tárul elém. Amikor kubikosok, ka- jén kapta őket a Vízügyi Igazga- tonák, diákok ezrei hordták itt a tóság. Két, egyenként száznyolc- homokzsákokat, rakták a követ a van lóerős, nyolchengeres Diesel- töltés rézsűjére, hogy ne törjön motor hajtja a kerekeket. Sík te- át az ár. Most elkészült az új gát. Szocialista brigádvezetők tanácskozása A Tolna megyei Népbolt Válla­lat vezetősége, szakszervezeti bi­zottsága, pártszervezete és KISZ- szervezete egész napos tanácsko­zást rendezett a szocialista bri­gádvezetők, idős és ifjú szakmun­kások részére. Mayer Rezső, a vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára tartott vitaindító előadást a szo­cialista brigádmozgalom felada­tairól, jelentőségéről és ismertet­te a mozgalom jelenlegi állását. Előadásában kiemelte a mozgalom jelentőségét: szocialista módon él­ni, dolgozni és tanulni. Megálla­pította, hogy a brigádvállalások kellően tükrözik ezt, azok végre­hajtása jó ütemben halad. Példa­ként említette a szekszárdi 24-es számú boltban dolgozó szocialis­ta brigádot. A brigád tagjai segí­tették egyik társuk családiház­építését, betegség miatt munka- képtelen társukat pedig anyagilag is támogatták. Az idén 29 brigád vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A jelenlegi értékelés szerint való­színű, hogy az év végi eredmé­nyek alapján csaknem minden brigád elnyerheti a címet. A tanácskozás résztvevői a Szekszárd-kertvárosi ABC-áruhá- zat is felkeresték. A baráti beszél­getés az idős és fiatal szakmun­kások között a késő délutáni órák­ban fejeződött be. Horváth János Szekszárd Magasabb, szélesebb, erősebb mint a régi. Oldalán akár egy sze­mélyautó is kényelmesen felhajt­hat. — Ha még egyszer jön a két év előtti árvíz — mondja Goóts Kál­mán, a szakaszmérnökség vezető­je — már nem lesz szükség külön védekezésre. Legfeljebb a gátőr­nek kell rendszeresen bejárni a töltést, ellenőrizni, hogy nincs-e valahol szivárgás. Most sokkal erősebb a töltés, mint a nagy ár­vízkor, több százezer homokzsák­kal, több ezer tonna kővel együtt volt. Helyenként megemeltük, az l:2-es — 1:3-as rézsűt 1:5-ös lej­tésűre növeltük, több helyen tel­jesen új nyomvonalon építettük ki, széles sávban kivágtuk az er­dőt, ami nagymértékben akadá­lyozta két évvel ezelőtt a védeke­zést. Báta és Keselyűs közt már nem kell félni az árvíztől... A munkák elkezdődtek még a nagy árvíz levonulásakor. Bátán indult a munka, több vállalat be­kapcsolódott a gátépítésbe. A töl­tés most végig 130 centiméterrel haladja meg az 1965-ös legmaga­sabb vízállás szintjét, összesen száztízmilliót fordítottak a beru­házásra. Kész a gát Bátától a Ke­selyűs előtti utolsó kanyarig. Itt elágazik majd a régitől, új nyom­vonalat jelöltek ki, ami nyílegye­nesen vezet majd a Sió-torkolati műhöz. A régi kubikosszerszámokat, gátépítő eszközöket hiába keres­nénk. Nyoma sincs a lapátnak, ásónak, talicskának, kordénak. Gép szedte ki a tuskókat a föld­ből, még a telefonoszlopok áthe­lyezéséhez is gép ásta a gödröt. Hogy mégis, végeztek-e valamit kézi erővel? — A telefonhuzalok felszerelé­sét. Meg a fűmag betöltését a ve­tőgépekbe... Naponta tízezer köbméter föl­det mozgatnak meg, három mű­szakban a „PuU”-ok és a lánctal­pasok. Normális körülmények kö­zött a talaj tömörsége 60—75 szá­zalék. Ezek a gépek azonban sok­kal tömörebbre tapossák a töltést. Rendszeresen mérik ezt is, az eredmény: 80—90 százalék. Most már az utat szedik fel és építik be a gátba. Ez a módszer is itt alakult ki. — Két évvel ezelőtt csodálkoz­tunk a debrecenieken — mondja a főmérnök. — Az egyik szakaszt ők kapták. Lejöttek és úgy láttuk, hogy két hétig jóformán nem csi­náltak semmit, csak utat építet­tek maguknak az agyaggödörtől a töltésig. Nyolc—tízezer köbméter földből, egy—másfél méterrel ma­gasabbra a talajszintnél. Amikor aztán jött az esős ősz, mi kényte­lenek voltunk leállni, mert bera­gadtak a gépek, ők azonban hete­kig vígan dolgoztak, az ideiglenes, bogárhátú útról lepergett az eső. A végén aztán felszedték az utat és anyagát beépítették a töltésbe... Bátától Keselyűsig kész a gát. A gépek elvonulnak. Jövőre azon­ban visszajönnek, folytatni. Most már a Sió-torkolati mű építkezése keretében, J. J. FIGYELŐ Legendák nélkül a jugoszláv kukoricáról Futótűzként terjed a jugoszláv kukorica jó híre, ország­szerte. Vannak, akik úgy beszélnek erről, mint valami cso­dáról. Viszonylag sok ezzel kapcsolatban a túlzás, a laikus lelkendezés és az elfogultság. Az azonban tény, hogy az idei aszályos időjárás ellenére ez a kukoricafajta szokatla­nul gazdag és az itteni hagyományos átlagterméshez képest kimondottan bő termést ígér. Egyáltalán nem okoz majd meglepetést, ha megadja holdanként a 40—45 métermázsás átlagtermést, májusi morzsoltban. A becslésekből ugyanis már hetekkel ezelőtt erre lehetett számítani és erre kell következtetni. Szóval a jugoszláv kukorica divatba jött. Talán köszön­heti ezt egyrészt annak is, hogy külföldi. Szokás nálunk, bármiről is legyen szó, a külföldit mindenkor jobbnak tar­tani, mint a hazait. A jugoszláv kukorica semmit sem ve­szít a valóságos értékéből, ha elmondjuk róla azt, amit a teljesség és a tárgyilagosság érdekében feltétlenül el kell mondani róla. Már csak azért is, nehogy a mezőgazdasági üzemek egyik-másik tájékozatlanabb vezetője abba a téve­désbe essen, hogy ezt a kukoricát csupán el kell vetni, s utána valósággal dől a szemes takarmány. Tolna megyében két állami gazdaság, a szekszárdi és a fornádi termeszt nagyobb területen jugoszláv hibrid kuko­ricát, s összehasonlító kísérletként azonos körülmények között, ugyancsak egyszeres keresztezésű martonvásári 590- es és 620-as hibrid kukoricát. Amint ez a tudományos igényű kísérleteknél követelmény, az egyik kukorica is ugyanazt kapja művelésben, talajban, műtrágyában, egyszóval min­denben, amit a másik. S itt kezdődik a meglepetés. Termés- kilátások tekintetében nem mutatkozik lényeges különbség a jugoszláv és az előbb említett martonvásári hibridek között. Mit jelent ez? Egyebek között azt, hogy a marton­vásári hibrid kukoricában is .,benne van” az a sokfajta jó tulajdonság, amelyik a jugoszláv hibrid kukoricát jellemzi. Nincs tehát semmi okunk az elfogultság hibájába esni. Hozzá tartozik ugyanis a teljes igazsághoz, hogy mind a jugoszláv, mind a martonvásári 590-es és 620-as hibrid kukorica azért ígér csodás termést, mert holdanként megkapta a 10—12 métermázsa műtrágyát. S ez a lényeg, s ezen van a hang­súly. Tudni kell még azt is, hogy a paksi Vörös Sugár Tsz- ben. vagy a fürgedi közös gazdaságban a martonvásári hib­rid ennél jóval kevesebb műtrágya-felhasználással is adott tavaly 30—33 métermázsás átlagtermést, májusi morzsoltban holdanként. Ha van műtrágya, van kukorica a martonvásáriból is. — ir — fi szocialista törvényesség a paksi járás termelőszövetkezeteiben Ülést tartott a Paksi Járási Tanács TB Tegnap délelőtt ülést tartott a i Paksi Járási Tanács Végrehajtó j Bizottsága. Fő napirendi pontként szerepelt: a szocialista törvényes- ; ség betartásának tapasztalatai a járás termelőszövetkezeteiben, a törvényesség további javítása ér­dekében teendő feladatok. A na­pirendi pont előadója Vas János, a Paksi Járási Tanács vb-elnök- helyettese volt. A beszámoló meg­állapítja: „Termelőszövetkezete­linkben az alapszabályt és a mű- I ködési engedélyt kellő gondosság- ,gal kezelik." Foglalkozott a köz­gyűlések összehívásának rendjé- j vei, a tsz-közgyűlések tapasztala- I taival, majd a küldöttközgyűlések vizsgálatának, eredményét ismer­tette: „Megvizsgálta szakosztá- I lyunk a termelőszövetkezeti kül- 1 döttközgyűlések működését is.” ] Megállapítottuk, hogy mindenütt. 1 ahol az alapszabály lehetővé teszi |a küldöttközgyűlést, ott azt lét­rehozták. Tapasztalható az is, hogy a küldöttközgyűlésen a kül­döttek jóformán kivétel nélkü' megjelentek, sőt akik valamilyen oknál fogva kénytelenek voltak távol maradni, azt előzetesen be­jelentik a termelőszövetkezet el­nökének és felmentésüket kérik.” „A termelőszövetkezeti függetle­nített vezetőkről szólva elmondta: A termelőszövetkezeti függetle­nített vezetők többsége igyekszik feladatának teljesítése közben az alapszabályt és a törvényes ren­delkezéseket betartani, illetőleg azok alapján eljárni.” Az ellenőrző bizottságok mun­káját illetően lényeges változás nem volt: „Ellenőrző bizottságok papíron léteznek ugyan, de szór­ványos esetektől eltekintve, ko­rántsem végzik el feladatukat úgy ahogy azt az alapszabály, vagy a törvényes rendelkezés előírja.” A beszámoló a termelőszövet­kezetek munkájának vizsgálata után a járási mezőgazdasági osz­tály tevékenységével foglalkozott. A végrehajtó bizottság ezután megtárgyalta a paksi járás sport- mozgalmának helyzetét és tájéko­zódott a sportköri vezetőségek megválasztásának felkészüléséről. Bonyhád és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet a kakaséi 23. sz. vegyesboltjá­ba családi alapon is BOLTVEZETŐT KERES. Belépés 1968. január hó 2-án. A bolt forgalma 170/M Ft. Munkabér havi 3500 Ft, Boltvezetőcsere nyugdíjazás miatt történik. Lakást adni nem tudunk. (67) Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz Bátaszék, Budai u. 46. Telefon: 24. értesíti a válla­latokat, termelőszövetkeze­teket, ktsz-eket és magáno­sokat, hogy 3 to. teher emelése, anlóÉrns kocsival, épületelem- és egyéb emelés munkákat vállai. Kezelési költséget a rende­letben előírt tarifa szerint számolunk. (162)

Next

/
Oldalképek
Tartalom