Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-04 / 234. szám

190:, október 4. TOT.VA MEGYÉT VflPOjSAG 5 AKTAREFORM? ZŰRÉT A z új gazdasági mechaniz­mus tervezett és várható intézkedéseivel párhuzamosan mind gyakrabban vetődik fel, hogy mindez hogyan érezteti ha­tását az adminisztratív életben. Vajon sikerül-e érdemben csök­kenteni a papírmunkát? Enélkül ugyanis könnyen zsákutcába jut­hatnak a legnemesebb törekvé­sek is, hiszen a túlzott admi­nisztráció — bürokrácia — eddig is kerékkötőként jelentkezett. Si­kerül-e a hivatali életet, az ak­tákat a gyors gazdasági, . társa­dalmi haladás szolgálatába állí­tani? Ne jósolgassunk, hogy akta­ügyben mit is hoz majd az új gazdasági mechanizmus. Ezt kü­lönben sem tudná jelenleg pon­tosan, részletesen meghatározni senki. Annyi bizonyos, hogy ki­dolgozás alatt van egy sor intéz­kedés ez^el kapcsolatban is. Az igazolások ésszerű csökkentésén most dolgoznak a minisztériumok. Viszont az is tény, hogy sok min­dent nem is lehet előre meghatá­rozni, megtervezni, mert abból mégint nem sok jó származna: az előre rögzített szabályok vagy beválnak a gyakorlatban, vagy nem. Az új gazdasági mechaniz­mus egyik alapvető vonása, hogy rugalmasan kell alkalmazkodni a gyakorlathoz, aszerint kell vari­álni az intézkedéseket, szabályo­kat, ahogyan a szükség megkí­vánja. mert hiszen nagyon sok részlet nem látható előre. Ez kü­lönösen vonatkozik az adminiszt­ratív életre: nem a gazdasági, társadalmi életet kell hozzáil­leszteni az aktákhoz, hanem for­dítva, a mechanikus kötöttsé­gek okozta zavarokat csak így lehet elkerülni. Következéskép­pen majd a mechanizmus gya­korlatában lehet azt is eldönteni, hogy az adminisztratív életnek ezt vagy azt a pontját hogyan célszerű megváltoztatni. Semmiképpen nem lenne meg­oldás tehát egyik napról a má­sikra minden hivatalnak a fel­bolygassa, mert az csak zavar­ná a mechanizmusra való zökke­nőmentes áttérést. Viszont ameny- nyire ez helytelen lenne, annyi­ra fontos a meglevő aktaszabá­lyok rugalmas alkalmazása* hogy azok elavultsága az átmenet ide­jén, a modemek megszületéséig is mind kevésbé éreztesse káros hatását. Az akták száma sajnos napja­inkban is növekszik. A minap megkérdeztük erről az egyik nagy község* Tamási tanácsának vb- titkárát, Pelcz Mihályt. *,Erősen növekszik az ügyiratforgalmunk — mondotta. — Igaz, ez részben a községben megkezdett gyorsabb ütemű fejlesztés eredménye, de ha ezeket az aktákat leszámítjuk* a hagyományos is több.” Pelcz Mihály egyik jelentéséből például kitűnik, hogy 1960-ban 4416 ak­tát iktattak, 1966-ban pedig 5118- at. Pedig közben néhány olyan központi intézkedésre is sor ke­rült. ami az adminisztráció csök­kentését célozta. Az adminisztrációs élettel, bü­rokráciával kapcsolatban az egyik legtöbbet érintett téma a hatáskörrendezés. Különösen ta­nácsi berkekben gyakori téma ez. Most az új gazdasági mechaniz­mus kapcsán úgy vetődik fel, hogy a gazdasági egységek nagy önállóságot kapnak, de mi lesz a tanácsi szervekkel. Minden ta­nácsi szerv nagyobb önállóságot vár a felette levőtől. Amikor ez ügyben érdeklődtem a megyei tanácsnál, idézték az egyik köz­ségi tanácselnök mondását: „Sok bürokrácia, kevés hatáskör”. Ezt a községi tanácsok jelenlegi hely­zetére vonatkoztatják. z a hatáskörprobléma nem is olyan egyszerű, főként nem lehet elintézni egy „felsőbb szintű tollvonással”. Mindenek­előtt felvetődik, hogy ki is kapja a hatáskört: a tanács, a végre­hajtó bizottság, az állandó bizott­ság vagy a szakigazgatás? A köz­ségi tanácsok jelenlegi szervezete tulajdonképpen nem is alkalmas arra, hogy ellásson egy sor olyan hatáskört, ami jelenleg a felsőbb szervekhez tartozik. Nincs hozzá szakember, és a kisebb közsé­gekben luxus is lenne bővíteni a hivatali apparátust. Jobb a helyzet a nagy községekben, de a jelenlegi apparátus még azokban sem tenné lehetővé a hatáskör­bővítést. Érdemes figyelembe venni, amit Pelcz Mihály tamási tanácstitkár mondott: „Nekünk ,csak’ hatáskör nem kell* ahhoz adjanak embert is. Ha például megkapjuk az építési engedélyek kiadásával kapcsolatos hatáskört, nem tudunk mit kezdem vele, mert egyikőnk sem építési szak­ember. Ha olyat kapunk, amit ugyan el tudunk látni* kérdés, hogy milyen munkától mentesí­tenek bennünket, mert hiszen je­lenleg meglehetősen tő! vagyunk terhelve.” Található olyan tapasztalat k a megyében* hogy ami hatáskört meg is kaptak a községek, az intézkedést lehetőleg felsőbb szer­vekhez „passzolják”. Brrtokhábo- idtásS ügyben például intézked­hetnek, de a jogszabályok sze­Szovjet irodalmi est Szekszárdim rint 15 nap eltelte után a bíró Ságokhoz kerül az ügy. A köz ségek rendszerint addig csűrik- csavarják az ügyet, hogy tőlük átkerüljön a bíróságokhoz. Szabálysértési ügyekben gyor­sabban intézkedhetnének a köz­ségek, mint amire a járás képes A gyors intézkedés sokszor haté­konyabb is lenne, mint amikor hetek múlnak el. Csakhogy ezt ki végezze? Szakember kellene hozzá, de az apparátus növelése éppen nem cél. Nem szabad elfelejteni, hogy a hivatali önállóság elsősorban gaz­dasági kérdés, az akták a gaz­dasági élet függvényei, s ezt az elvet éppen az új gazdasági me­chanizmusban kell jobban elő­térbe helyezni. Ebből viszont kö­vetkezik, hogy módosul a köz­ségi tanácsok önállóságával kap­csolatos sok eddigi elképzelés is Évekkel ezelőtt gyakran kifogá­solták, hogy a községi tanács­nak úgyszólván semmi jogköre nincs a területén működő gazda­sági szervekkel kapcsolatban: jó­formán semmit sem szólhat bele a tsz gazdálkodásába vagy az üzemek működésébe. Ez az új gazdasági mechanizmusban még inkább így lesz, hiszen a gazda­sági szervek önállósága ezt is feltételezi. Tudomásul kell venni, hogy az új gazdasági mechaniz­mus nem vonhatja maga után a tanácsi — s benne a községi — apparátusok növekedését, mert ugyani mit érne az olyan önálló­ság, amelyik az ac&ninisztráció megduzzadását eredményezte. A községek klasszikus közigazgatási funkciója bizonyos tekintetben elhal óban van, ez vitathatatlan tény. Ennek a mesterséges ellen­súlyozására semmi szükség sincs, még ászért sem, hogy mondhassuk, erőteljesen megnöveltük a köz­ségek hatáskörét. Ez drága hatás- kömöveJés lenne. Sőt egyes ki­set*) községek esetében egyik­másik intézkedés esetleg még hátrányosan is éreztetheti hatá­sát az önállóságot illetően. Ezek­ben még a jelenlegi hatáskör el­látására sem mindenütt van meg a „fedezet”, ezért inkább az ösz- szevonás indokolt Persze, majd a gyakorlat dönt ebben is, abban is. f iszont tovább növekszik a községek önállósága bizo­nyos gazdasági, fejlesztési ügyek­ben. Erre már számos intézke­dés, rendelkezés utal. És tulaj­donképpen ezen is van a hang­súly. BODA FERENC BIRITON Hétfőn irodalmi estet rendeztek Szekszárdon, a fegyveres testü­letek klubjában. E. Fehér Pál irodalomtörténész, az Élet és Iro­dalom olvasószerkesztője tartott előadást a szovjet irodalom leg­jelentősebb és legérdekesebb kép­viselőiről, Majakovszkijtól Számo- novig és Szolzsenyicinig. Két elő­adóművész, Surányi Ibolya és Eg­resi István közreműködésével alig két óra alatt szinte teljes képet sikerült adni erről a gazdag és időben is nagy irodalmi korszak­ról. Egyebek között megtudhatták az est hallgatói, hol a helye a szovjet irodalomban Paszternák­nak és Ehrenburgnak. A nemrég elhúnyt nja Ehrenburgot egy iro­dalmi interjú „előadásával” mu­tatta be Surányi Ibolya és Egre­si István. Az interjú kifejezésre juttatja a nemzetközileg is elis­mert szovjet alkotó irodalmi és politikai nézeteit, véleményét a pzeméiyi kultusz időszakásói sík. E. Fehér Pál egyebek közöttel- mondta, hogy Majakovszkij má­sodik reneszánszát éli Moszkvá­ban, irodalmi rendezvényeken, főként fiatalok körében. Monda­nivalója talán még aktuálisabb, mint életében volt. Érdekes képet kapott a mai fiatal szovjet írók­ról és költőkről az est közönsé­ge, amely — sajnos — csaknem kizárólag diákokból állt. Ök vi­szont nagyon hálás közönségnek bizonyultak, sokan még jegyzetel­tek is közülük, felhasználva a tö­mör előadást arra, hogy tanulja­nak. A klub vezetősége minden elis­merést megérdemel ilyen szánvo­nalas rendezvényekért, de vala­milyen módon nagyobb érdeklő­dést kellene kelteni a városban, ha már budapesti előadók, mű-r vészemberek jönnek Szekszárdra. (geroenczi) Jelvény Egyre több termelőszövetkezeti vezető és dolgozó tag előtt nyílik tágabbra & látóhatár, utaznak szomszédos és távolabbi országok­ba, újabb ismeretek, tapasztalatok szerzésére. A tapasztalatok mellett apró ajándékokkal is, az ismerő­söknek, a legközelebbi munka­társaknak. Egyik szövetkezetünk elnöke külföldi útjáról néhány szép jel­vényt hozott haza. Egyik brigád­vezetőnek érdekes kis jelvényt adott át — az Igazság bekötött szemű, mérleget tartó istennőjét ábrázolta — a következő szavak­kal-: — Gondold azt, hogy te is ál­landóan mérleget tartasz a kezed­ben. Ügyelj arra, hogy a serpe­nyő mindenki felé a munkája sze­rint billenjen. De állandóan nyi­tott szemmel járj. Ha esetleg olyat tapasztalsz, ami a közösség­nek káros, ne tégy úgy, mintha be lenne kötve a szemed ... BI Javában folyik a szüret a Biritói Állami Gazdaságban. Nemcsak a gazdaság dolgozói, de a paksi gimnázium tanulóinak egy csoportja is kiveszi részét a munkából. A hatvan hold kadar­ka, huszonöt hold ezerjó és a tizenhat hold olaszrizling jó ter­mést ígér. Képriportunkban az itt dolgozók munkáját örökítettük, meg. Foto: BAKÓ JENŐ Hűsoros nyereménybetétkönyv- sorsoids Dombó váró ti Ma este fél hat őrá kezdettel rendezi meg Dombóvárott a já­rási művelődési házban az Ór- szágas Takarékpénztár az idei harmadik negyedévi nyeremény­betétkönyv sorsolását. Tavaly Tolna megyében mint­egy negyedmillió forintot nyertek a szerencsés betétkönyv-tulajdo­nosok. Ennek alapján tehát a dombóvári húzás előreláthatóan 50—60 ezer forinttal gyarapíthat­ja a kihúzott megyei betétköny­vek állományát. Akik nem nyernek, azok is kárpótolva érezhetik magukat* mert ingyenes belépés me\att ajándékműsort kapnak a részt­vevők, fővárosi művészek közre­működésével. Fellépnek: Fónay Márta, Zárai Márta. Vámosi Já­nos, Verebély Iván és Gyarmati István. Konferál Pálos Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom