Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-04 / 234. szám
190:, október 4. TOT.VA MEGYÉT VflPOjSAG 5 AKTAREFORM? ZŰRÉT A z új gazdasági mechanizmus tervezett és várható intézkedéseivel párhuzamosan mind gyakrabban vetődik fel, hogy mindez hogyan érezteti hatását az adminisztratív életben. Vajon sikerül-e érdemben csökkenteni a papírmunkát? Enélkül ugyanis könnyen zsákutcába juthatnak a legnemesebb törekvések is, hiszen a túlzott adminisztráció — bürokrácia — eddig is kerékkötőként jelentkezett. Sikerül-e a hivatali életet, az aktákat a gyors gazdasági, . társadalmi haladás szolgálatába állítani? Ne jósolgassunk, hogy aktaügyben mit is hoz majd az új gazdasági mechanizmus. Ezt különben sem tudná jelenleg pontosan, részletesen meghatározni senki. Annyi bizonyos, hogy kidolgozás alatt van egy sor intézkedés ez^el kapcsolatban is. Az igazolások ésszerű csökkentésén most dolgoznak a minisztériumok. Viszont az is tény, hogy sok mindent nem is lehet előre meghatározni, megtervezni, mert abból mégint nem sok jó származna: az előre rögzített szabályok vagy beválnak a gyakorlatban, vagy nem. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető vonása, hogy rugalmasan kell alkalmazkodni a gyakorlathoz, aszerint kell variálni az intézkedéseket, szabályokat, ahogyan a szükség megkívánja. mert hiszen nagyon sok részlet nem látható előre. Ez különösen vonatkozik az adminisztratív életre: nem a gazdasági, társadalmi életet kell hozzáilleszteni az aktákhoz, hanem fordítva, a mechanikus kötöttségek okozta zavarokat csak így lehet elkerülni. Következésképpen majd a mechanizmus gyakorlatában lehet azt is eldönteni, hogy az adminisztratív életnek ezt vagy azt a pontját hogyan célszerű megváltoztatni. Semmiképpen nem lenne megoldás tehát egyik napról a másikra minden hivatalnak a felbolygassa, mert az csak zavarná a mechanizmusra való zökkenőmentes áttérést. Viszont ameny- nyire ez helytelen lenne, annyira fontos a meglevő aktaszabályok rugalmas alkalmazása* hogy azok elavultsága az átmenet idején, a modemek megszületéséig is mind kevésbé éreztesse káros hatását. Az akták száma sajnos napjainkban is növekszik. A minap megkérdeztük erről az egyik nagy község* Tamási tanácsának vb- titkárát, Pelcz Mihályt. *,Erősen növekszik az ügyiratforgalmunk — mondotta. — Igaz, ez részben a községben megkezdett gyorsabb ütemű fejlesztés eredménye, de ha ezeket az aktákat leszámítjuk* a hagyományos is több.” Pelcz Mihály egyik jelentéséből például kitűnik, hogy 1960-ban 4416 aktát iktattak, 1966-ban pedig 5118- at. Pedig közben néhány olyan központi intézkedésre is sor került. ami az adminisztráció csökkentését célozta. Az adminisztrációs élettel, bürokráciával kapcsolatban az egyik legtöbbet érintett téma a hatáskörrendezés. Különösen tanácsi berkekben gyakori téma ez. Most az új gazdasági mechanizmus kapcsán úgy vetődik fel, hogy a gazdasági egységek nagy önállóságot kapnak, de mi lesz a tanácsi szervekkel. Minden tanácsi szerv nagyobb önállóságot vár a felette levőtől. Amikor ez ügyben érdeklődtem a megyei tanácsnál, idézték az egyik községi tanácselnök mondását: „Sok bürokrácia, kevés hatáskör”. Ezt a községi tanácsok jelenlegi helyzetére vonatkoztatják. z a hatáskörprobléma nem is olyan egyszerű, főként nem lehet elintézni egy „felsőbb szintű tollvonással”. Mindenekelőtt felvetődik, hogy ki is kapja a hatáskört: a tanács, a végrehajtó bizottság, az állandó bizottság vagy a szakigazgatás? A községi tanácsok jelenlegi szervezete tulajdonképpen nem is alkalmas arra, hogy ellásson egy sor olyan hatáskört, ami jelenleg a felsőbb szervekhez tartozik. Nincs hozzá szakember, és a kisebb községekben luxus is lenne bővíteni a hivatali apparátust. Jobb a helyzet a nagy községekben, de a jelenlegi apparátus még azokban sem tenné lehetővé a hatáskörbővítést. Érdemes figyelembe venni, amit Pelcz Mihály tamási tanácstitkár mondott: „Nekünk ,csak’ hatáskör nem kell* ahhoz adjanak embert is. Ha például megkapjuk az építési engedélyek kiadásával kapcsolatos hatáskört, nem tudunk mit kezdem vele, mert egyikőnk sem építési szakember. Ha olyat kapunk, amit ugyan el tudunk látni* kérdés, hogy milyen munkától mentesítenek bennünket, mert hiszen jelenleg meglehetősen tő! vagyunk terhelve.” Található olyan tapasztalat k a megyében* hogy ami hatáskört meg is kaptak a községek, az intézkedést lehetőleg felsőbb szervekhez „passzolják”. Brrtokhábo- idtásS ügyben például intézkedhetnek, de a jogszabályok szeSzovjet irodalmi est Szekszárdim rint 15 nap eltelte után a bíró Ságokhoz kerül az ügy. A köz ségek rendszerint addig csűrik- csavarják az ügyet, hogy tőlük átkerüljön a bíróságokhoz. Szabálysértési ügyekben gyorsabban intézkedhetnének a községek, mint amire a járás képes A gyors intézkedés sokszor hatékonyabb is lenne, mint amikor hetek múlnak el. Csakhogy ezt ki végezze? Szakember kellene hozzá, de az apparátus növelése éppen nem cél. Nem szabad elfelejteni, hogy a hivatali önállóság elsősorban gazdasági kérdés, az akták a gazdasági élet függvényei, s ezt az elvet éppen az új gazdasági mechanizmusban kell jobban előtérbe helyezni. Ebből viszont következik, hogy módosul a községi tanácsok önállóságával kapcsolatos sok eddigi elképzelés is Évekkel ezelőtt gyakran kifogásolták, hogy a községi tanácsnak úgyszólván semmi jogköre nincs a területén működő gazdasági szervekkel kapcsolatban: jóformán semmit sem szólhat bele a tsz gazdálkodásába vagy az üzemek működésébe. Ez az új gazdasági mechanizmusban még inkább így lesz, hiszen a gazdasági szervek önállósága ezt is feltételezi. Tudomásul kell venni, hogy az új gazdasági mechanizmus nem vonhatja maga után a tanácsi — s benne a községi — apparátusok növekedését, mert ugyani mit érne az olyan önállóság, amelyik az ac&ninisztráció megduzzadását eredményezte. A községek klasszikus közigazgatási funkciója bizonyos tekintetben elhal óban van, ez vitathatatlan tény. Ennek a mesterséges ellensúlyozására semmi szükség sincs, még ászért sem, hogy mondhassuk, erőteljesen megnöveltük a községek hatáskörét. Ez drága hatás- kömöveJés lenne. Sőt egyes kiset*) községek esetében egyikmásik intézkedés esetleg még hátrányosan is éreztetheti hatását az önállóságot illetően. Ezekben még a jelenlegi hatáskör ellátására sem mindenütt van meg a „fedezet”, ezért inkább az ösz- szevonás indokolt Persze, majd a gyakorlat dönt ebben is, abban is. f iszont tovább növekszik a községek önállósága bizonyos gazdasági, fejlesztési ügyekben. Erre már számos intézkedés, rendelkezés utal. És tulajdonképpen ezen is van a hangsúly. BODA FERENC BIRITON Hétfőn irodalmi estet rendeztek Szekszárdon, a fegyveres testületek klubjában. E. Fehér Pál irodalomtörténész, az Élet és Irodalom olvasószerkesztője tartott előadást a szovjet irodalom legjelentősebb és legérdekesebb képviselőiről, Majakovszkijtól Számo- novig és Szolzsenyicinig. Két előadóművész, Surányi Ibolya és Egresi István közreműködésével alig két óra alatt szinte teljes képet sikerült adni erről a gazdag és időben is nagy irodalmi korszakról. Egyebek között megtudhatták az est hallgatói, hol a helye a szovjet irodalomban Paszternáknak és Ehrenburgnak. A nemrég elhúnyt nja Ehrenburgot egy irodalmi interjú „előadásával” mutatta be Surányi Ibolya és Egresi István. Az interjú kifejezésre juttatja a nemzetközileg is elismert szovjet alkotó irodalmi és politikai nézeteit, véleményét a pzeméiyi kultusz időszakásói sík. E. Fehér Pál egyebek közöttel- mondta, hogy Majakovszkij második reneszánszát éli Moszkvában, irodalmi rendezvényeken, főként fiatalok körében. Mondanivalója talán még aktuálisabb, mint életében volt. Érdekes képet kapott a mai fiatal szovjet írókról és költőkről az est közönsége, amely — sajnos — csaknem kizárólag diákokból állt. Ök viszont nagyon hálás közönségnek bizonyultak, sokan még jegyzeteltek is közülük, felhasználva a tömör előadást arra, hogy tanuljanak. A klub vezetősége minden elismerést megérdemel ilyen szánvonalas rendezvényekért, de valamilyen módon nagyobb érdeklődést kellene kelteni a városban, ha már budapesti előadók, mű-r vészemberek jönnek Szekszárdra. (geroenczi) Jelvény Egyre több termelőszövetkezeti vezető és dolgozó tag előtt nyílik tágabbra & látóhatár, utaznak szomszédos és távolabbi országokba, újabb ismeretek, tapasztalatok szerzésére. A tapasztalatok mellett apró ajándékokkal is, az ismerősöknek, a legközelebbi munkatársaknak. Egyik szövetkezetünk elnöke külföldi útjáról néhány szép jelvényt hozott haza. Egyik brigádvezetőnek érdekes kis jelvényt adott át — az Igazság bekötött szemű, mérleget tartó istennőjét ábrázolta — a következő szavakkal-: — Gondold azt, hogy te is állandóan mérleget tartasz a kezedben. Ügyelj arra, hogy a serpenyő mindenki felé a munkája szerint billenjen. De állandóan nyitott szemmel járj. Ha esetleg olyat tapasztalsz, ami a közösségnek káros, ne tégy úgy, mintha be lenne kötve a szemed ... BI Javában folyik a szüret a Biritói Állami Gazdaságban. Nemcsak a gazdaság dolgozói, de a paksi gimnázium tanulóinak egy csoportja is kiveszi részét a munkából. A hatvan hold kadarka, huszonöt hold ezerjó és a tizenhat hold olaszrizling jó termést ígér. Képriportunkban az itt dolgozók munkáját örökítettük, meg. Foto: BAKÓ JENŐ Hűsoros nyereménybetétkönyv- sorsoids Dombó váró ti Ma este fél hat őrá kezdettel rendezi meg Dombóvárott a járási művelődési házban az Ór- szágas Takarékpénztár az idei harmadik negyedévi nyereménybetétkönyv sorsolását. Tavaly Tolna megyében mintegy negyedmillió forintot nyertek a szerencsés betétkönyv-tulajdonosok. Ennek alapján tehát a dombóvári húzás előreláthatóan 50—60 ezer forinttal gyarapíthatja a kihúzott megyei betétkönyvek állományát. Akik nem nyernek, azok is kárpótolva érezhetik magukat* mert ingyenes belépés me\att ajándékműsort kapnak a résztvevők, fővárosi művészek közreműködésével. Fellépnek: Fónay Márta, Zárai Márta. Vámosi János, Verebély Iván és Gyarmati István. Konferál Pálos Miklós.
