Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-22 / 224. szám
4 fOLSS MEGYEI NPPÜJSAO 1961. szeptember 22, Hope tűi y//<R.T. RÁ NEM VESZNEK BE. HE GEK VANNAK ATO- ®OÖ/V\ÖN. TY/BERKVJ TE SZEM Tsé<3ES ASTEM. EZÉRT MEAn HtVTA'L F~EL EGÉSZ MAP ARRA ___—« V XRTAM\ .mm i«*!fggg rád toyS" RÖK , AZT AAOND; | JA A SEREGEK ' "JURA, ÉS FÜSTTÉ-;égeteaa szeke- ( Reit. OROSZLANí kölykeioet karc .« EA'lÉSZTI /V\EG...". KÉPREGÉNYVÁlTOZAT: SARLÓS ENDKE Forgókapocs a fenékólmon A horgászat eredményesebbé tételére rendkívül sok apró változtatást, „trükköt” eszelnek ki a horgászat „tudósai”. Ilyen például a fenékólom elhelyezésének Ids megváltoztatása. A pontyhorgászok újabban egyre finomabb. könnyebb és karcsúbb úszókat használnak; egyre kisebb ólmokat fűznek a zsinórra és halfogó törekvésük k- ha van ponty a vízben — sikerrel jár. Látszólag több a kapás, ez azonban csak látszólagos, hiszen a ponty nem vizsgálja meg tüzetesen a felszerelést, mielőtt ráharap az illatos főtt kukoricára, vagy málégombócra. A könnyű szerszámmal nem azért fogunk többet, mert jobban kap rá a ponty, hanem azért, mert a finom felszereléssel a csali legkisebb érintését is megérezzük és erre azonnal bevághatunk. A ponty inkább kiváncsi, mint mohó, általában csak kóstolgatja a csalit, játszik vele. A finom szerszám jobban jelzi ezt a kóstolgatást — látszólag tehát több a kapás. Nehéz kézségnél a ponty ellenállást érez, amikor le akarja nyelni a zsákmányt, ezért inkább kiköpi. Mindez természetesen csak az úszós horgászatra vonatkozik. Más a helyzet a fenékólmos horgászatnál, itt ugyanis a legtöbb horgász még mindig kitart a nehéz, legalább öt de- kás ólomnál és a vastag zsinórnál. Pedig ilyenkor is „több” a kapás, ha könnyebb az ólom, vékonyabb a zsinór. A könnyű ólmot és vele a felcsalizott horgot az áramlat önműködően oda sodorja, ahol rendszeresen összegyűlik a haltáplálék. A vékony zsinór nem fekszik félkörben a fenéken, „tőgyei” tehát a legkisebb érintést is megérezziik és több kapásra vághatunk be. Mivel a bot és a csali közötti zsinór szinte egyenes vonalban fekszik, a bevágás biztosan eljut a horoghoz. Nem árt azonban kissé átalakítanunk fenékólmos szerszámunkat, hogy a legkisebb érintést is érzékeljük. A fenékólom általánosan elterjedt formája ugyanis nem tökéletes: hosszú furata fékezi a belefűzött zsinórt. Különösen akkor, ha az ólom furata nem egyenesen fekszik ahhoz az elképzelt vonalhoz, amely a horgot és a horgászt összeköti. Márpedig a fenékólom legtöbbször ferdén, ke- re'sztbep, vagy éppen háton fekszik fel a fenéken. így a finom kóstolgatást nem érezhetjük a zsineget tartó ujjunkon. Egyszerű fogással viszont kiküszöbölhetjük ezt a nehézséget. Annyit kell csak tennünk, hogy forgókapoccsal ellátott drótfület rögzítünk az ólom furatához és a zsineget a forgókapocs szabad fülén át bújtatjuk. Bárhogy is fekszik az ólom, a legkisebb érintést is észleljük. Az így felszerelt horgászeszköznél a horog és a horgász között a zsinór mindig nyílegyenes^ a bevágás tehát sikeres lesz! Levél a Sporthorgászhoz A Tolna megyei Népújság Sporthorgász rovatának. A Tolnai Horgász Egyesület 1953-ban a faddi holt Duna mellett, tagjai részére, épített egy horgásztanyát a zsilip utáni kanyarban. 1959-ben, mivel a létszámnak az egy tanya kevésnek bizonyult, a jelenlegi KISZ-tábor területén felépítette a 2-es számú horgásztanyát. 1956-ban az 1-es tanyát összedöntötte az árvíz. A tagság lelkes munkával újra felépítette. A 2-es számú horgásztanya mellé épült a dombori KISZ-tábor; A horgászoknak az odajutás a kerítés miatt nehézségbe ütközött. A KISZ sem nézte jó szemmel a horgászok ott-tartózkodását, ezért a járási tanács utasítására a faddi tanács a horgásztanyát kisajátította és az egyesületet kártalanította. Dr. Binszky Istvánná, a járási tanács dolgozója ígéretet tett, hogy amennyiben az egyesület igényt tart egy helyre, úgy azt támogatni fogja. A Horgász Egyesület vezetősége úgy döntött, hogy nem épít még egy tanyát, hanem a már meglévő 1-es tanyához épít hozzá. Ez azért is indokolt, mivel az egyesület anyagi helyzete nem enged meg két gondnokot. Az egyesület kiszállíttatott többek között ,10 000 db téglát, mozaiklapot, palát, megvásárolt minden ajtót és ablakot, ami a tanya Megtudva ezt a járási tanács, átiratot küldött az egyesülethez; melyben értesíti, hogy a rendezési tervvel érintett területen kívül semmilyen építkezést engedélyezni nem tud. és az 1-es számú tanya is kisajátításra kerül. (?) Itt kezdődik az, amit emberileg nem lehet megérteni, sem pedig elfogadni. j Ugyanis az 1-es számú horgásztanya az egyesület saját telek- könyvezett területén fekszik. A távlati terveknek az építmény úgy esztétikailag, mind pedig hely szempontjából — mivel teljesen külön lévő rész, megosztási vázrajzra sincs szükség — teljesen meg fog felelni. Csupán emberségen múlik, hogy ha a távlati tervek szerint valóban odaér az építkezés, akkor a rajzon csak fel kell tüntetni azt, hogy az már egy beépített terület. Talán joga van 350 embernek a területhez Meg Kell még jegyezni, hogy amikor a járási tanács kérésére át kellett volna telepíteni a 2-es tanya gondnokát az egyes tanyába, ami a tanácsnak lett volna segítség az egyesülettől, akkor a tanács kérte fel az egyesületet, hogy a tanyát hozza rendbe. Erről az egyesületnél van a faddi tanács költségvetése a tanya átalakítási es tatarozási költségeiről. , ... ..... Erre nem került sor, mert az egyesület vezetősége úgy aontott, hogy ha már áldoz, akkor olyan tanyát épít, amely minden tekintetben megfelel a követelményeknek. Erre az egyesületnek 80 000,— Ft áll rendelkezésére. Ehhez kéri az egyesület a járási tanács segítségét, hogy 350 tagja jogos kérése alapján, az építési engedélyt a tervrajz szerint adja meg. A tanács által felkínált terület azért sem felel meg men a horgászok kb 40—50 csónakja egyrészt zavarná az ott fürdozoket, másrészt a csónakok biztonsága sem lenne megfelelő. Nem is beszélve arról, hogy a horgásztanyán tönénő járás-kelés éjjel zavarna a többi pihenni vágyó dolgozót. r wir 1 OjLÍVjHj rí Ei. ____ A TVOÖO AMA1T EtAAA.. A RÖMT- T AfVUTATCnr KJ "1 AA* *VO a kjét AAG-ZdW. A legkritikusabb életkor a negyedik év Hollinger doktor, chicagói sebész egész gyűjteményt állított össze azokból az apró tárgyakból, amelyeket .gyerekek gyomrából, torkából, nyelőcsövéből, tüdejéből operált ki. A különleges kollekcióban találunk fémlemezeket, csavarokat, papírlapot, fémszilánkokat, műanyag- darabkákat, pénzérméket, kulcsokat, ceruzát, sőt revolvergolyót is. A legérdekesebb az — jegyzi meg az orvos — hogy az esetek nagy többségében a tárgyak minden baj nélkül keresztül haladtak az emésztőcsatornán. Persze, ha ezeket a tárgyakat nem távo- lítják el idejében, súlyos komplikációkat okozhatnak. Ezt bizonyítja a sok éves megfigyelés, amely szerint a kiskorúak elhalálozási eseteiben 6 közül egyet idegen tárgyak lenyelése okoz. Hollinger doktor szerint a legkritikusabb életkor a negyedik év. A sürgősen megvizsgált kétezer gyermek 55 százaléka volt ebben a korban. I Csak erős idegzetűeknek I A New York-i Manhattanban állították ki a 25 éves Martha Meemouin telefonfülkére emlékeztető szoborművét. A látogató beléphet az ..alkotásba”, ahol talál is telefonkészüléket és közben számtalan lélegzetelállító kalandban van része. A falak színt változtatnak. A tetőn elhelyezett tv-képernyő felemelkedik és a néző fintorait tükrözi, egy magnetofon visszajátssza hangját, egy másik berendezés sziré- nabúgást, szélfúvást, kutyaugatást közvetít, s végül egy automata ajándékozza meg a szobrászat kimerült kedvelőjét egy fényképsorozattal, amely ideges, kapkodó önmagát örökíti meg. Orosa Mihály PLA TE Váltéi* a kezét nyújtotta. A lány forrón, keményen, sokáig szorította a fiú kezét, érezte rajta a vér lüktetését. — Ne menj még! — mondta alig hallhatóan. Beléptek a kapu alá. A lány kigombolta kabátját és annak két szárnyával ölelte magához a fiút. Egészen ráfonódott. — Ki van otthon? — kérdezte szinte dadogva Valter. A lány nem felelt. Csókra nyújtotta a száját. — Nincs fönn senki? — kérdezte ismét a katona. A lány a kapu felé nézett, miközben tagadókig rázta a fejét Úgy rohantak f«l a lépcsőn, mint a zergék a sziklákon. * Pikó századost ugyanezekben a pillanatokban kínálta cigarettával a parancsnoka. A nyomozó már beszámolt a tényekről, és ismertette a feltevéseit is. Sokáig hányták-vetették az ügyet, számtalan variáns lehetősége került szóba. Az alezredes minden részletre kiterjedően intézkedett. Pikó már távozni készült, de az alezredes visszatartotta. — Várjon. Egy dologról még nem beszéltünk. Bekértem a boncolási jegyzőkönyvet. Olvassa! — és átnyújtotta a századosnak. A boncoló orvos és a bűnügyi orvosszakértő egybehangzóan állították: a gyilkosságot feltétlenül művelt, az anatómiát alaposan ismerő személy követte el. A döféshez nem volt különösebb testi erőre szükség. Az ilyen szúrás minden esetben azonnal halált okoz. És még egy sor áll a papíron, feltételes hangnemben, de új bekezdéssel kihangsúlyozva. Pikó azonnal maga elé képzelte a helyszínt, és a szeme összeszűkült... * Az őrnagy szokásos délelőtti ellenőrző kőrútjára indult. Először az őrszobát szemlélte meg, majd a telefonközpontot, végül a konyhát, és körülnézett a helyiségben. — Hideg van — vetette oda a konyhaügyeletesnek. — Fűtessenek be. Az étkezdéből a tornaterembe sietett és az ajtó előtt lerázta sapkájáról és zubbonyáról a — 70 — — 71 — havat. Bent Sárkány hadnagy szakasza tartott testnevelési foglalkozást. A katonák egy része a szereken dolgozott, néhányan pedig, páronként váltva egymást, a ring kötelei között öklöztek. A katonák érdeklődését inkább ez a foglalkozás kötötte le, és az őrnagy azonnal el is rendelte, hogy egyelőre hagyják abba a szertornát. A katonák hálásan pillantottak rá. Kihirdették a meghívásos versenyt, és mindjárt a legjobb ökölvívó, Joós lépett a ring közepére. Közismert volt nagy technikai tudása, és kemény, gyors balkeze. Ellenfél egyelőre nem jelentkezett, és már az őrnagy fejében is megfordult a csábító gondolat, hogy kesztyűt húz, amikor Nagy Andris szó nélkül bemászott a kötelek között. Sárkány hadnagy felcsavarta Andris kezére a bandázst, ráadta a kesztyűket, és gondosan elrejtette a fűzők végeit, nehogy sérülést okozzanak. Joós — noha balkezes volt — jobb alapállásba helyezkedett. Jobban érezte magát, ha megbízhatóbb balkezét tudta elől, bár számolt vele, hogy ebből a helyzetből nem használhatja olyan hatásosan a balkezét. Jobbos kesztyűjével az állát védte, míg könyökét — amennyire csak lehetett, a gyomra elé húzta. Nem kezdeményezett, várta, hogy ellenfele kitámadjon. Andris megunta a pepecselést és Joósra rontott. A katonák ütemesen biztatták a bátrabbat — 72 —
