Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-04 / 182. szám
2 TOLNA MEGYEI NEtGJSAO 1967. augusztus 4. I Minisztertanács ülése (Folytatás a 1. oldalról) A végrehajtó bizottság a népgazdasági tervet és a központilag meghatározott szabályozó eszközöket figyelembe véve a helyi sajátosságoknak megfelelően érvényesíti a kormány és az ágazati minisztériumok, valamint a tanács gazdaságpolitikai célkitű- céseit, s szervezi a művelődés- ügyi és az egészségügyi politika megvalósítását. Irányítja a község-, Illetve városfejlesztést, dönt az ilyen célokat szolgáló beruházásokról. Koordinálja a vállalatoknak, valamint, a szövetkezeteknek a lakosság érdekében végzendő tevékenységét — különösen az iparfejlesztés és a város-, illetve településfejlesztés összehangolása érdekében. A jogszabályok alapján dönt tanácsi vállalatok alapításáról, költségvetési üzemek és intézmények létesítéséről (átszervezésükről, megszüntetésükről stb.) irányítja és ellenőrzi a szakigazgatási szervek tevékenységét, ösz- szehangolja munkájukat, gondoskodik a kormányhatározatok és rendeletek, valamint az ágazati és funkcionális miniszterek által kiadott rendeletek és utasítások végrehajtásáról. A szakigazgatási szervek szervezik a tanács és a végrehajtó bizottság határozatainak megvalósítását, A jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő hatósági jogköröket látnak el. A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsszervek azokat a tanácsi költségvetési szerveket, intézményeket, vállalatokat irányítják. amelyeknek tevékenysége kiterjed a fővárosra, a megyére, illetve a főváros, vagy a megye ellátására hivatottak. A megyei szintű tanácsszervek szervezik az egészségügyi és szociálpolitikai. valamint a művelődéspolitikai feladatok egységes végrehajA járási tanácsszervek tartják fenn és fejlesztik azokat az intézményeket, költségvetési üzemeket. amelyek az egész járás vagy több község igényeit elégítik ki. Feladataik közé tartozik a járás községei fejlesztésének differenciált támogatása, valamint a községi tanácsszervek gazdálkodási tevékenységének felügyelete és ellenőrzése. A városi tanácsszerveknek — mint a várospolitika szervezőinek és kialakítóinak — feladatkörébe tartozik: a városfejlesztés és rendezés — ezen belül a lakásépítés — a kommunális vállalatok üzemeltetése, a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztése, az alap- és középfokú ellátást biztosító egészségügyi és szociális, valamint oktatási és kulturális intézmények irányítása. A városi és a városi kerületi tanácsszervek látják el a teljes elsőfokú hatósági jogkört. A községi tanácsszervek a község fejlesztése érdekében saját üzemeket (brigádokat, émtőrész- legeket). közüzemet vagy költség- vetési szervezetet hozhatnak létre, illetve — a szolgáltatások kibővítése érdekében — a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, földművesszövetkezetekkel, kisipari termelőszövetkezetekke' társulásokat alapíthatnak. Ilyen üzemet vagy társulást több kisközség közösen is szervezhet. A községi tanács gondoskodik a helyi kulturális és egészségügyi intézmények fenntartásáról és fejlesztéséről. Bővíteni kell a községek — különösen a nagy lélekszámú községek — hatósági jogkörét. A tanácsok gazdasági tevékenységével összefüggő hatósági feladatok rendezésére a kormány áz alábbi főbb irányelveket határozta meg: A tanácsok és szakigazgatási szerveik rendelkezzenek azokkal a hatósági jogkörökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy működési területükön hatékonyan elősegítsék a kormány gazdaságpolitikájának és a gazdasági mechanizmus reformjának érvényesülését, az állampolgárok alapvető érdekeinek hatósági eszközökkel való védelmét. Rvcn hatósági jogkör például^ az építési, a működési engedélyek kiadása, a minőség ellenőrzése, stb. A gazdasági döntések deoent- ralizalasa azt igényli, hogy a miniszterek a jelenleg hatáskörükben lévő, egyedi hatósági jogosítványokat adják át a tanácsok megfelelő szakigazgatási szerveinek. A különböző szintű tanácsszervek közül azt keU az adott hatósági jogkörrel felruházni, amely annak gyakorlásara a legmegfelelőbb feltételek, kel rendelkezik. A járási, városi, kerületi, illetve községi ta- nacsszervekinek kell átadni azok- nak az ügyeknek a hatósági eldöntését, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik és a döntés nem igényel a különböző illetékes szervek között szélesebb körű koordinációt. A kormány határozata előírja hogy egyszerűsíteni kell a ható^ sági eljárásokat, sőt, meg is kell szüntetni azokat,. amelyek a gazdasági mechanizmus reformja következtében már nem indokoltak. A Minisztertanács felhívta az érdekelt minisztereket, hogy az irányelveknek megfelelően saját hatáskörükben módosítsák rendelkezéseiket és utasításaikat a magasabb szintű jogszabályok módosítására pedig tegyenek javaslatot az országgyűlésnek illetve a Minisztertanácsnak. A tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveinek irányításáról hozott kormányhatározat kimondja, hogy e szervek a tanácsok végrehajtó bizottságainak szakmai osztályai, a vb utasításai szerint járnak el. tehát a végrehajtó bizottságok Irányítják és ellenőrzik munkájukat. A szakigazgatási szervek vezetőit a végrehajtó bizottság nevezi ki és működésük eredményességéért is a vb felelős. A szakigazgatási szervek központi irányítása oly módon alakul át, hogy a miniszterek és az országos hatáskörű szervek a végrehajtó bizottságok útján érvényesítik az ágazati politikát, illetve irányító tevékenységük érvényesítése érdekében rendeleteket, normatív jellegű utasításokat, általános érvényű szakmai irányélveket és elvi állásfoglalásokat adnak ki. A miniszter joga, kötelessége és felelőssége a szakigazgatási szervek irányításában valameny- nyi ágazatban alapvetően azonos. A funkcionális irányítást ellátó minisztériumok a népgazdasági tervezés, a költségvetés, az egyéb pénzgazdálkodási és munkaügyi szabályozásnak megfelelően, a gazdasági ágazati miniszterek az ágazati felelősségről hozott kormányhatározat alapján végzik irányító tevékenységüket. A kulturális, az egészségügyi és szociálpolitikai ágazatot irányitó miniszterek felügyeleti jogai úgy érvényesülnek, hogy meghatározzák a tanácsok által fenntartott oktatási, népművelési, egészség- ügyi és szociális intézmények és szervek szervezeti és működési elveit és ezek végrehajtását el- 'enőrzik. • A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályokat néhány vonatkozásban módosító. illetve kiegészítő kormány- rendelet intézkedései elősegítik a gyakorlat egységesítését, másrészt néhány rendezést igénylő kérdést szabályoznak. A Ma^-ar Közlönyben megjelenő kormányrendelet az alábbi kérdéseket rendezi: A mellékfoglalkozásból és a második állásból származó munkabérnek a nyugdíj alapját képező átlagbérbe történő beszámítása feltételeit; a határidő után benyújtott baleseti nyugellátásra vonatkozó igény elbírálását és a munkaterápia keretében foglalkoztatott egyes betegek baleseti kártalanítását; a katonai szolgalatban töltött egyes idők beszámítását. • A szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken élők lakáshelyzetének megjavításáról szóló jelentés megállapítja, hogy az ilyen telepek fokozatos felszámolására hozott kormányhatározat végrehajtásának eredményeként az utóbbi két évben mintegy 1400 család jutott megfelelő lakáshoz. A kormány újabb határozata az egészségügyi és szociális követelményeknek meg nem felelő teleljek megszüntetésére további jelentős anyagi fedezetet biztosít és megkönnyíti az itt lakó családok részére kedvezményes lakásépítési hitel igénybevételét. A kormány megállapította, hogy a telepek felszámolása olyan összetett feladat, amely eredményesen csak valamennyi illetékes és felelős szerv közös munkájával oldható meg. Felhívja a tanácsok végrehajtó bizottságait és felkéri a társadalmi szerveket — elsősorban a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és a Magyar Vöröskeresztet — hogy fordítsanak fokozott figyelmet a telepi lakosok életkörülményeinek javítására, vizsgálják meg, mit tudnak tenni lakás-, munka- szociális és egészségügyi körülményeik további javítására. (MTI) Folytatódik az arab külügyminiszterek értekezlete Az AFP jelentése szerint csütörtökön 9.30 órakor, megkezdődött az arab külügyminiszterek értekezletének újabb zárt ülése. Hírek szerint dr. Ahmed La- raki. Marokkó küldötte kérte, hogy az arab diplomácia vezetői vitassák meg a közel-keleti válság során elkövetett hibákat és állapítsák meg a hadviselő felek mindegyikének felelősségét. Khartoum, Rudnyánszky István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az arab külügyminiszterek csütörtök délelőtti ülésén az egyiptomiak javasolták a jemeni probléma rendezését, minthogy ez a konfliktus megmérgezi a légkört az EAK és Szaud-Ará- bia viszonyában, s megnehezíti az arabközi bizalom helyreállítását. Tanácskozik Szudán fővárosában az arab külügyminiszteri értekezlet Az MTI tudósítójának értesülései szerint a külügyminiszterek az eljárási vita keretében két fő álláspontot foglaltak el: az egyik szerint csak azokról a kérdésekről keil tanácskozni, amelyekben egyeértésre lehet jutni és egyáltalán nem kell hozzáfogni a jelenleg megoldatlan problémák tanulmányozásához. A másik irányzat szerint a napirenden szereplő valamennyi kérdést meg kell vitatni, függetlenül attól, hogy létrejöhet-e az egyetértés vagy sem, de nem kell szavazni és határozatok helyett csupán ajánlásokat kell az államfők elé terjeszteni. Szudán! politikai vezetők nyilatkozatokban mutatnak rá a khartoumi értekezlet jelentőségére. Abdel Khalik Mahgub, a Szudáni Kommunista Párt főtitkára kijelentette, hogy az agresszió az arab népi forradalmi mozgalom lerombolását célozta. Amin El Tom, a Sadek El Mahdi vezette Umma párt főtitkárhelyettese kijelentette, hogy az arabok az ENSZ-ben elvesztették a diplomáciai csatát is. Világosan, egyértelműen meg kell mondaniok, mit akarnák, mert csak így nyerhetik el a nemzetközi közvélemény támogatását. Brandt Romániában Bukarest (MTI) Willy Brandt. a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere csütörtökön hivatalos látogatásra Romániába érkezett, hogy viszonozza Manescu román külügyminiszter bonni látogatását. KISZ-------------l akásépítkezés 1967 * • Gondok között — megoldást keresve Idén a megyében 94 lakást adnak át, amely KlSZ-lakáséplté- si akció keretében készül el. II. Mit mond a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusának határozata ebben az ügyben? „A KISZ által kezdeményezett ifjúsági lakásépítési akcióval az ifjúsági szövetség járuljon hozzá a fiatalok szemléletének formálásához, az önerőből történő lakás- építési tendencia megerősítéséhez. E helyes kezdeményezés azonban további támogatást igényel: Szükséges megerősíteni azt a korábbi rendelkezést, amely szerint az új állami lakások legalább 20 százalékát arra rászoruló, kiskeresetű fiatal házasoknak kell adni. Kérjük a kormányt és a tanácsokat. segítsék jobban a KISZ- lakásépítési akcióját közművesített telkekkel, építőipari kapacitás és hitelek biztosításával. A KISZ a jövőben fokozatosan kapcsolódjék be a vállalatok és intézmények által kezdeményezett helyi lakásépítési akciókba. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági lakásépítési akció bővítésének még milyen további tartalékai vannak.” Röviden: a KlSZ-kongresszus is úgy látta, hogy szükség van a KISZ-lakásépítési akcióra továbbra is, hogy a tanácsok támogatása nélkül magukban nem sokra mennek a fiatalok, s hogy a lakásépítési mozgalom új lehetőségei után kell kutatni. Miről ■ kell még beszélni, ami a határozat elvi állásfoglalása mögött van? A KISZ-lakások méreteiről, a fiatalok anyagi gondjáról, az igényekről, a már néhány más megyében jól bevált előtakarékossági mozgalomról. * — Mennyibe kerül ma egy lakás felépítése a KISZ-akció keretében? — Attól függ, milyenek az igények — válaszolja Szűcs Györgyné, a megyei KlSZ-bizott- ság munkatársa, a megyei KISZ- lakásépítési bizottság tagja. — Egv ötvenhat négyzetméter alap- területű lakás — két és fél szobás. összkomfortosról van szó — 140 000 forintból kijön. Amennyivel nagyobb a lakás alapterüiete négyzetméterenként, annyiszor 2500 forinttal emelkednek a költségek. így azután Bonyhádon például. ahol dupla loggiás lakást választottak nagyméretű szobákkal. ahol az alapterület 70—75 négyzetméternyire emelkedett lakásonként, az építési költség is 35—50 ezer forinttal emelkedik. A KTSZ-lakásépítkezésekhez pedig az OTP 90 ezer forint hitelt nyújthat lakásonként. Az e fölötti pluszt ki kell fizetnie mindenkinek. — Egy átlagos belépési összeget vegyünk. Az mennyi manapság? — Átlagban 50 ezer forint. — Ennyi készpénz kell tehát. Ebből nem lehetséges semmiféle engedmény? — A kivitelezőtől függ, hogy ebből milyen összeget lehet letudni társadalmi munkával. Azért a kivitelezőtől függ. mert , vannak építőipari vállalatok, amelyek nem egyeznek bele, hogy bizonyos munkákat az építtetők végezzenek el. A társadalmi munka összege különben 15 ezer forintot tehet ki. Ebben az esetben 35 ezer forint induló tőkére van szüksége a fiatalnak. • Az építkezés költségét erősen megnövelheti, hogyha nagy alap- területű lakásokat választanak a fiatalok. S vajon mi jobb, mivel járnak jobban a kisebb, vagy a nagyobb lakás az előnyösebb? Sajnos, a megyében eddig felépített KISZ-lakások közül szinte egyetlen egyet sem lehet példaként állítani, mert egyik beosztása és alapterülete sem felel meg a mai ideális követelményeknek. Miért előnytelen a 70—80 négyzetméter alapterületű lakás? Olyan sok Induló tőkére van szükség megéDÍtéséhez, amellyel fiatal házasok csak abban az
