Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
6 TOT.NA MFCVFT NfiPfl.TS/tO 1967. augusztus 27. Megtudtam, hogy miért nem jön Magyarországra annyi kém, mint amennyit szeretnének küldeni. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy jó a kémelhárításunk, hamar lebuknak azok, akik ellenünk akarnak valamit tenni. A másik: képtelenek megjegyezni, hogy mit is kell megfigyelniük, honnan, miről kell értesüléseket szerezniük. A napokban a kezembe került egy írás, amelynek a bélyegzőjén ez volt olvasható: „Magyar Dohányipar Dunántúli és Duna- Tisza közi Fermentáló Gyára Nagydorogi Dohánybeváltó Üzem Szárítótelep Nagydorog”. Hát, kém legyen a talpán, aki ezt az értelmetlen szöveget meg tudja jegyezni. Én viszont megjegyeztem i>alamit a múltkoriban, amikor Peruban jártam. Azt mondta egy ottani ismerősöm: „Gyere Johannes, menjünk Mirafloresba.” „Minek?” „Hát irodalmi díjlciosztás lesz. Elmentünk. A díjkiosztásra sokan gyűltek össze. Az tredmén^ft Juan Jose Vaga polgármester ismertette: — Az első dijat — hirdette ki emelkedett hangon — Hector Behar nyerte, Peru börtönei című regényével... Tapsvihar, várakozás, a nyertes azonban nem jelentkezett. Rövid tanakodás után valaki bejelentette, hogy a börtönben van. — A második dijat Hugo Blanco nyerte... Róla kiderült, hogy a siralomházban várja sorsa beteljesedését. — Na végre! — könnyebbültünk meg miután elhangzott a harmadik díjas Segisfredo Luca neve és egy idős, ősz. hajú ember lépett « polgármester elé. — ön tehát Segisfredo Luca? — kérdezte a polgármester. « — Nem kérem — ingatta a fejét búsan az öreg. — Én az apja vagyok, ö is a börtönben van... Ebből nem az a tanúlság, hogy a jó regények a börtönben születnek, hanem az, hogy Peruban a jó regények a börtönben születnek. Mert Peruban a börtön az alkotóház... Erről jut eszembe, hogyan bosszulta meg M. Lipton húszéves angol lány vőlegénye halálát. Elhatározását, mely szerint férjhez megy vőlegénye gyilkosához, sajtó- tájékoztatón jelentette be. — És miért hozzá? — Kérdeztem tőle. — Ez az egyetlen módja — magyarázta a fiatal lány —, hogy hű maradjak vőlegényem emlékéhez. Hogy a férjéhez mennyire lesz hű, arról nem nyilatkozott. A feleségi hűségről éppen ezért Charlie Chaplint, a világhírű komikust kérdeztem meg. — Mondja, mister Chaplin, véleménye szerint kik a leghűségesebb asszonyok: a feketék, a szőkék, a barnák, vagy a vörösek? Chaplin gondolkodott egy kicsit, majd így válaszolt: — Nézze, Johannes, magának elárulhatom, maga úgy sem adja tovább. Szerintem leghűségesebbek az őszhajúak. Ebben maradtunk. Még akkor is ezen gondolkodtam, amikor a svájci Alpokban kanyargóit a gépkocsink. A gépkocsivezető egyszer- csak arra lett figyelmes, hogy az előttünk haladó személyautó hátsó lámpája nem világít. Beletaposott a gázpedálba. megelőztük a kocsit a nyaktörőkkel tarkított úton. Gyorsan kiugrottunk és álljt jeleztünk. A gépkocsi megállt. — Tudja, hogy nem világít a hátsó íúmpaja? A gépkocsivezető arca elsápadt, kétszer körülszalad- la a kocsit. — Ne izgassa magát ennyire, nem nagy dolog az egész, egy-kettőre megjavítjuk — tngasztaltuk, mire ő: — Hogyne izgatnám magami —' tördelte a kezét. — Hová lett az utánfutó a feleségemmel és a négy gyerekkel? Hát ilyesmi is megesik az emberrel világ járás közben. Sokat lát, sokat tapasztal az ember egy-egy úton, de vállalni kell a veszélyt is. En elmondhatom, hogy sokat láttam, sokat tapasztaltam, de olydnt sehol sem láttam, mint Szekszárdon. Sehol a világon nem igyekeznek úgy közelebb hozni a falut a városhoz, mint szülővárosomban. Pedig mindenütt nagy a törekvés. Még a tudósok is bizonyítani akarják, hogy a világon, még a madarak is urbanizálódnak, vagyis városiasodnak Befészkelnek a világító reklámbetűk közé, verébkolóniák alakulnak ki az ostcrmyeles lámpákon. A madarak még az életüket is átszervezték, csakhogy városon lakhassanak. Ugyanis a megfigyelések szerint nem nappal, hanem éjszaka szerzik meg a táplálékukat. Még a madarak is bejönnek faluról. Hát, hogyne jönnének be az emberek! De az emberek magukkal akarják hozni a falut is. Sgt, hozzák is. Szekszárdon ennek számos jelét látni az utcán. Vannak házak, amelyek előtt nem virág, hanem lucerna, bab, vagy éppen marharépa díszlik. Még a mezőt is magukkal hozták. Ezért van az, hogy Szekszárd minden városnál előrébb áll abban a mozgalomban, amelynek célja: közelebb hozni a falut a városhoz. Bizonyára ez a példa mindenkit lelkesíteni fog és jövőre már teljesen bent lesz a falu a városban. Még a kombájnok is bejönnek, hogy a házak elől learassák a búzát... Ennek reményében zárom soraimat. Tisztelettel: A csehszlovák állambiztonsági szervek eredményes nyomozása Egy kém tizenhárom levele Visszahozhatatlanul elmúlt azoknak a kémeknek a kora, akik kúszva hatoltak el az ellenség táborába és kihallgatták a tábortűz mellett folyó beszélgetéseket. A mai kémek sokkal ravaszabb és ügyesebb módszerekkel dolgoznak. Egy ilyen kémről számolunk be az alábbiakban. Az amerikai hírszerző szolgálat nem is olyan régen, fontos adatokat kapott a csehszlovák vegyiparról. A dologról tudomást szereztek Csehszlovákia állambiztonsági szervei. Egyidejűleg azt is jelentették, hogy nem véletlen ez a jelenség, hanem az amerikai hírszerző szolgálat élénk érdeklődése a csehszlovák vegyi gyárak, tudományos kutatóintézetek, stb. iránt. Mi módon jutnak túl a titkok a határon? Ki küldi őket? Ezt kellett minél előbb tisztázni. Kicsoda Paul Kurzweg ? Először is felülvizsgáltak mindenkit, akinek betekintése volt a külföldi hírszerző szolgálat birtokába jutott titkos adatokba. Ezek közül azonban senkire még a gyanú árnyéka sem hárult. A nyomozást tehát folytatni kellett. Közismert tény, hogy az amerikai hírszerző szolgálat különös figyelmet szentel a szakembereknek — a külföldre utazó vegyészeknek. Igyekszik minél többet megtudni róluk. Megállapítást, nyert, hogy Josef Vajdák, Csehszlovákia volt kereskedelmi képviselője Törökországban, 1961. októberében családjával együtt külföldön maradt, s megkísérel kapcsolatot létesíteni az NSZK-ba utazó csehszlovák szakemberekkel, továbbá kapcsolatban áll az amerikai hírszerző szolgálattal. A biztonsági szervek folytatták a nyomozást. Megállapítást nyert az is, hogy bizonyos csehszlovák állampolgár kémjellegű adatokat küldözgetett egy konspirativ címre, Fulda nyugatnémet városba. Arra is rájöttek, hogy Frau Mim- mi Schauman, Markstrasse 6. sz. alatti címére olykor levelek és képes levelezőlapok érkeznek Prágából. Feladójuk — Paul Kurzweg. Paul Kurzweg, Prága, Konyeva utca 163. Mi sem egyszerűbb, mint elmenni oda. Ugyanilyen egyszerű megtudni, hogy ebben a házban sohasem lakott semmiféle Paul Kurzweg. Paul Kurzweg nem - létezik sem Prága, sem Csehszlovákia más városai és falvai lakónévjegyzékében. Tehát — a cím és a feladó neve kitalált. A fuldai címzett viszont létezik. Ez azt jelenti, hogy olyasvalakitől kapja a leveleket és képeslapokat, aki más néven és más címen rejtőzik. A nyomozás kezdetét vette. Az államügyész utasítására ellenőrzés alá vonták a Paul Kurzweg által Prágából feladott teljes postát. Az, aki Paul Kurzweg néven szerepelt, időközben tovább levelezett Fuldával. Megtalálták a kulcsot miután Görögországban járt. Ez volt minden. De — több, mint elég! Nem volt nehéz megállapítani, ki jánt az utóbbi hónapokban hivatalosan Görögországban. A kevés odautazó között volt a fiatal N. mérnök is. Harminckét éves. Igen tehetséges vegyész és egy külkereskedelmi vállalatnál dolgozik. Néhány évvel ezelőtt mint a csehszlovák külkereskedelmi kirendeltség tagja dolgozott Maj- na-Frankfurtban. A hatóságok megállapították, hogy hivatalos útra készül Nyugat-Németország- ba. A további nyomozás felderítette, hogy Josef Vajdak távoli rokona. Éjszakán át minden a helyére került. Az írásszakértők összehasonlították N. mérnök kézírását Paul Kurzwegével és azonnal rá is jöttek, hogy N. és Kurzweg — azonosak. Ez azonban nem volt elegendő. A kémet a bűncselekmény színhelyén kellett elfogni. N. mérnök állandó megfigyelés alatt állt. A nyár végén rejtett kamera fényképezte le N.-t abban a pillanatban, amikor Paul Kurzweg néven aláírt levelet dobott a postaládába, de ezt a levelet nem Frau Schumann-nak címezte. N. mérnököt letartóztatták. Az utolsó, szám szerint 13. levélben N. Csehszlovákia politikai és gazdasági helyzetét jellemezte és különböző adatokat szolgáltatott a vezető személyiségekről. Emellett megígérte, hogy rövidesen megküldi a tőle kért adatokat. A levél végén közölte, hogy nem utazik külföldre és kérte, szervezzék meg valami módon a vele való találkozást és adják át neki a pénzt. A 13. levél így.vált végzetessé N. mérnök számára. „Végrendelet4A házkutatás arra is választ adott, mi módon kapta N. mérnök a külföldi utasításokat. Lakásában nyugatnémet vegyészeti szaklapot találtak, melyből bizonyos oldalakat kitéptek. A folyóiratból kitépett lapok mellett lévő oldalakon azonban megtalálták annak a vegyszernek ibolya- szín nyomait, mellyel a vegytintát „előhívják”. A kém beismerte, hogy az utasításokat Nyugat- Németországbán előfizetett külföldi szakfolyóiratok lapjaira írva kapta. A házkutatás során különleges vegytintával töltött töltőtollat és 27 tablettát is találtak, melyekkel általában az amerikai hírszerző szolgálat látja el ügynökeit. Ezekből a tablettákból készült az „előhívó” szer. Az állambiztonsági szervek N. mérnöknél „Végrendelet" feliratú borítékot is találtak. Milyen egy kém végrendelete? N. mérnök leírja benne, hogyan találkozott Majna-Frankfurt-i tartózkodása idején Josef Vajdákkal és hogyan mondta el neki az azonnal, milyen jól él az emigrációban és az Egyesült Államokba készül. Néhány nappal később az utcán egy ember lépett a mérnökhöz és Weber néven mutatkozott be neki. Vajdak üdvözletét tolmácsolta néki és köntörfalazás nélkül javasolta a mérnöknek, maradjon Nyugat- Németországban és kérjen politikai menedékjogot. Megígérte, hogy eljuttatja az Egyesült Államokba. Találkozót beszéltek meg egy kis Majna-Frankfurt-i lokálban. Weber és Vajdak megígérték N. mérnöknek, hogy az emigráció sok dollárt és jó állást biztosít számára. Egyidejűleg meg is fenyegették. A vállalatnál, ahol. N. mérnök Prágában dolgozik, sen- kisem tudja, hogy Vajdak rokona. Elegendő lesz értesíteni őket, hogy találkozott Vajdákkal és Weberrel és azután már köny- nyen elképzelheti, hogyan végződik a dolog... A mérnök habozott. Megbeszélték a következő találkozót. Ezúttal Weber bemutatta főnökének, Appelnek. Az ígéretek és fenyegetések megismétlődtek. N. mérnök visszautasította a külföldön maradást, nem akarta otthagyni szüleit. Appel és Weber arról győzik meg, hogy dolgozhat részükre Csehszlovákiában is. N. mérnöknek ez ellen nem volt kifogása. Két szenvedélye van: a pénz és a nő... A dollárok Majna- Frankfurtban maradtak A következő találkozóra a Wiesenhütt-strassen került sor, majd az amerikai hírszerző szolgálat valamelyik ügynökének lakásán. Ez a találkozás inkább hasonlított hazugságdetektoros kihallgatásra. Tanulmányozták, hogyan reagál a mérnök a különféle kérdésekre. Kinek számolt be találkozásairól Weberrel és Vajdákkal? Mit mondott el a feleségének? Kapcsolatban áll-e a csehszlovák biztonsági szolgálat szerveivel? Egy hét múlva újabb találkozó. A kihallgatás „sikeresen” zárult. A többi már úgy folytatódott, mint egy rossz detektívregényben. Rövid tanfolyamon megtanulta a vegytinta használatát. Később különleges tollat, tablettákat adtak neki, megkapta a fuldai címet és a Paul Kurzweg nevet. Minden levél indításáról prágai képeslappal kellett hírt adnia, hogy pontosan tudják, elveszett-e a beszámoló vagy sem. Első feladatként 10 kérdésre kellett válaszolnia, melyeket’ Weber tett fel neki — a csehszlovák vegyiparra és kereskedelemre vonatkozóan. Később öt kérdésre kellett válaszolnia a csehszlovák vegyipar és a többi szocialista országok vegyiparának kapcsolatairól. A mérnöknek 12 000 dollár jutalmat ígértek és kiváló állást az Egyesült Államokban. A mérnök pedig szereti a pénzt és hazája árulójává lesz... Paul Kurzweg rövidesen levelezőlapot küldött Frau Schau- mannak Fuldába, Prága látképével és húsvéti jókívánságokkal. Ezt követően levelet adott fel, melyen a szakértők azonnal felfedezték a vegyi tinta nyomait. Az írásszakértők megvizsgálták a levelet és megállapították, hogy annak írója 30—40 év közötti férfi, rendkívül intelligens és művelt, kiválóan ír németül, de nem német A vegytintával írott levelet elolvasták. Paul Kurzweg a következőket jelentette: Nyugat-Né- metországba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson egy nagy vegyi konszern képviselőivel és „velük” csak késő éjszaka találkozik. Egyidejűleg sajnálja, hogy eddig a találkozóra nem került sor, A Tritont a Neptunnal való összeütközés veszélye fenyegeti Neptun két holdja közül a nagyobbik, a Triton fokozatosan megváltoztatja pályáját. Ez azzal végződhet, hogy vagy belezuhan a bolygóba, vagy apró darabokra esik szét és olyan gyűrűt képez, mint amely a Szatumuszt övezi. igaz, mi nem leszünk ennek az eseménynek szemtanúi. Egy kaliforniai csillagász számításai szerint mindez legalább tíz millió év múlva következik be. Csillagászati mértékkel mérve azonban e? nem is olyan nagy idő. A csillagászokat azért érdekli oly nagyon a Neptunnak ez a holdja, mert olyan pályán kering a bolygó körül, amely ellentétes a Neptun salát tengely körüli forgásának irányával. Naprendszerünk eddig ismert 31 holdja közül csupán 6 viselkedik Ilyen furcsán. A mi Holdunk normálisan viselkedik és mozgásában a Föld forgásához igazodik. A Triton naprendszerünk egyik legnagyobb holdja. Nagyságát tekintve csupán a Ganimédecz (a Jupiter holdja) és a Titán (a Szaturnusz holdja) hasonlítható hozzá. Mindhárom körülbelül kétszerese a mi Holdunknak. Azt, hogy voltaképpen miből is áll a Triton, csak sejteni lehet. Egyes csillagászok szerint óriási jéggömb. Körülbelül ugyanolyan távolságra van a Neptuntól, mint a mi Holdunk a Földtől; Milyen erők hatására közeledik a Triton a Neptun felé? Feltételezik, hogy a dagály-súrlódás a ludas. Ez a súrlódás elég erős, mivel a Hold és a bolygó tömege adott esetben sokkal nagyobb, mint a mi Holdunk és a mi Földünk tömege. Ráadásul szerepet játszik a Triton pálya mozgásának irányában és a Neptun tengely körüli forgásának irányában észlelhető különbség.
