Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

196Í. augusztus 21,

TOLNA MEGYEI NEPr.TSAG

9

Rossnyay Mátyás Zomba híres gyógyszerésze

A XIX. században számos felfedezés segítette új gyógyszerek előállításával az orvostudományt. Ezek közül különösen jelentős volt a kínakéreg- ből előállított kinin. Pelletier és Caventou francia gyógyszerészek 1820-ban dolgozták ki a kinin előállítását a kínafa kérgéből. Készítményük minden körülmények között azonos hatású volt, ami nagy előnyként jelentkezett az addig használt különböző kína- kérgek változó hatásával szemben. De minden jótulajdonsága mellett, alkalmazhatóságának gátló körülménye volt erősen keserű íze, mely főleg a gyermekeknél csaknem teljesen lehetetlenné tette az alkalmazást. Megindultak a kísérletezések különböző kininsók előállítására és íztelení- tésére.

A magyar orvosok és természetvizsgálók Egerben megtartott nagygyűlésén Kocianovits József gyöngyösi gyógyszerész és Szur- mák Vilmos egri orvos 20 darab aranyat és 100 új forintot tűztek ki „azon szakember számára, aki a kinin olyan alakját állítja elő, melyben e gyógyszer hatályosságát megtartván, keserű ízét veszíti és melyben annak kellő ada- gait kisgyermekek is bevehetik”.

Az 1869-ik évben Fiúméban tartott vándorgyűlésen e pályadíjat Rozsnyay Mátyás zombai gyógyszerésznek ítélték oda. Miután Rozsnyay 1874-ben Aradon vett gyógyszertárat és munkásságát ott folytatta, a köztudomás, de sok szakkönyv és lexikon is Rozsnyayt mint aradi gyógyszerészt tartja nyilván.

Boros István igazgató-főgyógyszerész és dr. Puskás Attila megyei levéltári igazgató kutatásokat folytatnak az irányban, hogy tisztázzák Rozsnyay Mátyás Tolna megyei működését, egyrészt a levéltári anyag, másrészt a gyógyszerészi szakirodalom alapján.

Megyénkben az első gyógyszer- tár 1756-ban létesült Szekszárdim, mely gyógyszertár a „Fekete Sas” néven működött, de az 1950-es években megszűnt. Az első megyei gyógyszertár után egymásután létesülnek a gyógyszertárak. 1777-ben Pakson, 1796-ban Duna- földváron, 1802-ben Hőgyészen, 1818-ban Simontornyán, 1820-ban Bonyhádon, 1830-ban Tolnán, 1836-ban Tamásiban és Báta- széken, 1837-ben Gyünkön és 1857-ben Dunaföldváron. 1861. július hó 9-i vármegyei közgyűlésen Dőry Frigyes zombai közbirtokos a Dőry vérség és Zomba község nevében „A szenvedő emberiség érdekében” gyógyszertár felállítását kéri. A megyegyűlés a kérelmet a Helytartó Tanácshoz rendeli felterjeszteni. A Helytartó Tanács még az év augusztus hó 8-án oly feltétellel engedélyezi a zombai gyógyszertár felállítását, hogy a megye arra hirdessen pályázatot. A megyegyűlés utasítja Novak Sándor megye; főorvost a pályázatnak hírlapban való közzétételére, majd javaslattételre. A pályázat alapján a gyógyszertár személyjogú jogosítványát Rozsnyay Mátyás nyeri el, ki ezideig Szabadszálláson gyógyszertárbérlő.

R

ozsnyay ekkor 28 éves. Szabadszálláson született, Kecskeméten végezte a gimnáziumot, Szegeden és Zentán volt gyógyszerészgyakornok. Oklevelét 1855-ben Bécsben szerezte és így került haza szülővárosába, Szabadszállásra, hol egy ottani gyógyszertán gondnoka lesz. Sokoldalú érdeklődése van, ezt bizonyítja az, hogy 1859-ben megjelenik „a sakkjáték elemei” című műve, első ilyen tárgyú könyv és ő magyarosítja a népszerű játék műszavait. A zombai gyógyszertárat 1862-ben nyitja meg és még ugyanebben az évben engedélyt kér a Helytartó Tanácstól, hogy az általa gyártott kinines csokoládéit, cukorkáit hirdetés útján hozhassa forgalomba. A Helytartó Tanács nem adja meg a nyilvános hirdetésekre kért engedélyt, mert abban az időben erőteljes harcot folytatnak a ku- ruzslás ellen.

A fiatal zombai gyógyszerész pár év alatt nagy tekintélyre tett szert az egész környéken. Az évente felvett megyei tiszti főorvosi vizsgálatok jegyzőkönyvei tanúskodnak erről. Elismerik tekintélyét és tudását. 1865-ös főorvosi összesítő jelentésében az alispán tudomására hozza, hogy a gyógyszertárak forgalma — nyilván a kuruzslás elterjedése folytán — erősen csökkent, a zombai gyógyszertár vonatkozásában megállapítja, hogy „a gyógyszertár tulajdonosa a szakképzettség magas színvonalán állva azon részvételt (keresettséget) és bizalmat mi őtet tüzelte megindítása és folytatásában kíséri, teljes mértékben kiérdemelte”. Azt is megállapítja ez a jelentés; „A gyógyszerészet és egyéb segédtanulmányokat vezető könyveknek igenis birtokában van a tudományos szakismeretű gyógyszerész”.

A gyógyszertár ez időben ugyanazon a helyen volt, ahol ma van. Mint megállapítást nyert, a század elején az épületet eladják egy Amerikából visszajött embernek és a gyógyszertár elköltözik az akkori Bonyhádi, a mai Kossuth utcába. Az eredeti gyógyszertári épület a Hitelszövetkezeté lesz, majd annak megszűnte után a 30-as években a gyógyszertár akkori tulajdonosa vásárolja meg az épületet és keriil vissza a gyógyszertár az eredeti gyógyszertári épületbe.

Mai bútorzatát az I869-es pályadíj elnyerése alkalmából kapott díjból szerezte meg Rozsnyay és erről az 1870-es gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyv tanúskodik „a gyógyszertár új bútorzatot kapott”, jellemző Rozsnyay működésére, hogy már mint kezdő gyógyszertár-tulajdonos is a legnagyobb lelkiismeretességgel járt el gyógyszerbeszerzések tekintetében és erről az 1867-es tiszti főorvosi jegyzőkönyv így ír: „A gyógyszerutánpótlást Stuttgartból Louis Dubernois-tól szerzi be” mely cégről a főorvos azt írja: „Igen jóhírű ház.”

A Szekszárdi Állami Levéltárban a gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek 1864- től mind megvannak és ezekben „a gyógyszertárban uralkodó rendről, tisztaságról, szakmai tudásról” jelent a tiszti főorvos, valamint arról, hogy „az árszabást” pontosan betartja.

1866-ban a szokásos évi vizsgálati jegyzőkönyvbe az alispánnak és a Helytartó Tanácsnak szóló véleményében a főorvos így ír: „A megvizsgált gyógyszertár a legjobb hírben és keletben (keresettségben) áll, mit a gyógyszerész műveltsége, becsületessége még inkább fokoz, minélfogva ő a megye egyik legelső gyógyszerészének méltán soroltatik”.

1870-ben a tiszti főorvos Rozsnyay személyes érdekeinek dicséretén túl azt is megállapítja, hogy a gyógyszertár a megyében a legkeresettebbek egyike.

Az első években egyedül dolgozik, majd 1867-ben Poór Endrét veszi maga mellé gyakornoknak, ki nála lesz nem okleveles, majd okleveles gyógyszerész — és 1876- ban felügyelő — gondnoka a gyógyszertárnak, majd tulajdonosa.

Rajta kívül még két fiatalt képez ki gyógyszerésznek. Az 1874- es tisztiorvosi jelentés azt is megállapítja, hogy Rozsnyay nemcsak a gyógyszerészeire vonatkozó. hanem más munkákat

is magában foglaló könyvtárral rendelkezik. Itt dolgozza ki Zom- bán különböző kutatásairól szóló cikkeit és mint sokoldalúságára jellemzőt meg kell említeni, hogy az 1869-es fiumei nagygyűlésen „a fényképészet legújabb haladásáról” tart előadást és az általa kidolgozott eljárásokat azért mondja el: „hogy a nálam szeren csésebb körülmények között élő búvárok ez irányban próbát tehessenek”.

Az 1874. évi főorvosi jelentés szerint Rozsnyay már nincs Zom- bán. A jegyzőkönyv november hó 10-én kelt és tanúsítja, hogy október hó 1-én Rozsnyay bérbeadta a gyógyszertárat Osváth Ferencnek.

L

egnagyobb sikereit gyógyszerészi vonatkozásban érte el. Munkásságát és köz- szereplését számos kitüntetéssel jutalmazták. Tudományos társaságok választották meg tagjaik sorába, európai hírű tudósok keresték fel üdvözlő leveleikkel úgy a hazai, mint a külföldi kiállításokon számos oklevéllel és érdemmel tüntették ki készítményeit. így a székesfehérvári, aradi, szegedi kiállításokon aranyérmet, Párizsban arany- és bronzérmet az 1885-ik évi országos kiállításon nagy-arany kiállítási érmet, a brüsszeli egészségügyi kiállításon ezüstérmet nyert.

Természetesen fentiek néha merítik ki Rozsnyai Mátyás' életének zombai szakaszát teljes mérvben, sem történeti, sem gyógyszerészeti vonatkozásban. 1968-ban lesz száz éve, hogy Rozsnyay Mátyás a pályadíjat elnyerte. E századik évfordulót Rozsnyay munkásságának teljes felkutatásával és a zombai gyógyszertár restaurálásával kívánják megünnepelni a gyógyszerészek és ekkor kerül sor a gyógyszertár felavatására, mely Rozsnyay Mátyás nevét fogja kapni.

Az eddigi kutatások is kétségtelenül bizonyítják azt, hogy: Rozsnyay Mátyás 1861-től, 1874- ig Zombán volt gyógyszertártulajdonos.

Emberi nagyságát bizonyítja az hogy nem az 1864-es pályadíj kitűzése alapján kezdett hozzá az íztelen kinin előállítási módja kidolgozásának, hanem emberiességből, és ezért adta pályamunkájának a következő jeligét: „Csak szemnek és száj nak egyformán ízletes kiállítás győzheti le a beteg undorát a gyógyszer iránt.” Levéltári adat bizonyítja, hogy 1863-ban mái- engedélyt kért csokoládés és cukros kinin hirdetéséire, de azt nem engedélyezik. Ekkor már munkája készen van.

Kis falusi gyógyszertárban is volt és van alkalom, lehetőség kutatni, kísérletezni. Ezt bizonyítják legkülönbözőbb témájú tudományos cikkei és dolgozatai: sakk, kinin, fényképészet. Ezeket Zombán dolgozta ki, valamint azon tudományos cikkeit is, melyek aradi gyógyszerészségé- nek első hónapjaiban jelentek meg.

A

z Országos Közegészségügyi Tanács javaslatára már az I. Magyar Gyógyszerkönyv így veszi fel, mint hivatalos készítményt, az íztelen csersavas kinint: „Chininum tannicum insi- pidum Rozsnyay.” E néven szerepelt a készítmény a gyógyszerkönyvekben a mai napig.

A magyar mellett igen sok külföldi gyógyszerkönyv js felvette a Rozsnyay-féle előállítási módot.

Megyénk történetének egyik kiemelkedő egyénisége Rozsnyay Mátyás, ki az emberek gyógyítása, az orvos- és gyógyszerésztudomány fejlesztése terén elért eredményeivel szerzett magának hírnevet, dicsőséget és méltán megérdemli, hogy munkásságának méltó emléket állítsunk.

Elhidegülés a házastársak között

Kaptunk egy nagyon szomorú levelet, amelyből a lényeget és amit tartalmánál fogva a nyilvánosság előtt le lehet közölni, — idézzük: „Igen tisztelt Négyszemközt az orvossal! Nagyon szeretnénk, hogyha a Népújságban, vagy pedig levélben kérésünkre választ adna. Már kilenc éve hogy házasok vagyunk. Három családom van. Az utolsó gyermek megszületése óta, férjemtől teljesen elhidegültem. Voltam már orvosnál, azt mondta majd elmúlik és rendbejövök. Hónapokig vártam a javulást, de nem következett be. Nagyon kérem, szíveskedjék segíteni jó tanáccsal, hogy a békesség és nyugalmam meglegyen. ...stb. Tisztelettel egy olvasó.”

Kedves olvasónk! Teljesen át- érzem helyzetét, azért levelére soron kívül megadom a választ, ön beteg. Betegsége nem egyedülálló. Az ilyen korai elhidegülés (frigiditás) rendszerint ideg- rendszeri megbetegedés következménye. A levélben felsorolt panaszok is erre engednek következtetni. Ezt a betegséget legtöbbször lelki okok váltják ki, s ennek következtében a kellemes érzelmi reakció sokat veszít erejéből, vagy teljesen megszűnik. Hason'ó elhidegülést okozhatnak még egyes betegségek (a központi idegrendszer, a gerincvelő bizonyos betegségei is, azonkívül egyes gyógyszerek, kábítószerek, altatók (morfium, kokain stb.). Alkohol is kiválthatja. Petefészek-gyulladás. hólyaghurut, méhnyakfekély, hormonzavar, vitaminhiány. . . stb. is okozhatja. Legelsősorban betegségének kiváltó okát kell megállapítani. Tanácsunk :i a családi vitákat és veszekedéseket hagyják abba, mert ezzel csak fokozzák a bajt, s teljesen felborítják családi életüket! Gyermekeikre ezek a jelenetek igen károsan hatnak és esetlég örökös nyomot hagynak lelkűkben. Férjével együtt mielőbb keressék fel kórházunk ideggyógyász főorvosát. Bizalmasan és őszintén tárják fel a panaszaikat. Az alapos szakorvosi vizsgálat, a megfelelő modern gyógykezelés, reméljük mielőbb vissza fog térni egészsége. &z eredményt közölje velünk, mert a cáalód sorsa érdekel bennünket.

Van-e kóros izzadás ?

Az izzadással kapcsolatban két levelet is kapott rovatunk. A lényeget mindkettőből idézzük: „Tisztelt cím! A nagy melegben olyan nagy mértékben lepett el az izzadás, hogy az szinte kibírhatatlan volt. Egész testem csupa víz. Legjobban izzad a hónom alja, úgyannyira, hogy a blúzom, ruhám vizes. Naponta többször mosakodom híg ecetes vízben, de az izzadás nem csökken, talán még fokozódik. Kérdezem, van-e kóros izzadás? Mit tegyek? Lehet-e ezen segíteni? . . .stb. Másik olvasónk azt írja többek közt: »Fiatal lány vagyok. Kellemetlen panasszal zavarkodom. Nagyon izzadok, különösen a lábaim. Van olyan nap, hogy két-három harisnyát is kell váltani. Megpróbáltam különféle elnevezésű izzadsággátlót, de sajnos egyik sem használt. Van-e segítség. Nagyon várom a választ. Egy olvasó”.

Kedves olvasóink! Kóros izzadás — sajnos — van! Sok embernek okoz gondot és kellemetlenséget. Az izzadtság-elválasztás a vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer szabályozása alatt áll. Gyakran észlelhető vérszegény és neuraszthéniás egyéneken, hogy az izzadságmirigyek elválasztása igen bőséges. A féloldali izzadás idegbajok következménye. A hónaljárokra, tenyerekre, talpakra, homlokra, fejbőrre, az áll bőrére, a comb hajlatra korlátozódó helyi izzadás- nak okai többnyire nehezen de- ríthetők ki. Egyes esetekben a gerincvelőt nyomás alatt tartó daganatok váltják ki. Az izzadságmirigyek a bőr mélyebb rétegeiben helyezkednek el és állandóan izzadságot bocsájtanak a bőr felszínére, de olyan csekély mennyiségben, hogy az azonnal elpárolog. Meleg hatására, vagy bizonyos ingerekre következik be a fokozott izzadság-kiválasztás. Az izzadság célja a párolgás által a testet hűteni. Egy ember bőrében

kb. két és félmillió izzadságmirigy van. Egyes helyeken, (tenyéren, hónaljban) több, máshol pl. kéz és lábháton kevesebb. A szív- és vesebetegségben szenvedők is erősen izzadnak. Néha az öröklékenységet lehet kimutatni. Kedves * olvasóink! Nem szabad kétségbe esni! A betegség gyógyítható. A gyógykezelés az okoktól függően, igen különböző. Belső és helyi gyógykezelésről beszélhetünk. Újabban a verejtékmirigyek roncsolására sikerrel alkalmazzák a besugárzást. Az ideges alapon fennálló izzadás nem befolyásolható! Alkalmazzák a kéz, láb, hónalj és lágyék iz- zadása esetében. Kiújulás esetében a röntgen besugárzást megismétlik. Kemény sugárral négyötszáz r.-t adnak a megfelelő területre, és ezt négy hét esetleg három hónap múltán újból meg lehet ismételni. A kezelt területen a szőrzet kihullhat. Tanácsunk. Keressen fel egy bőrgyógyász szakorvost, vagy jelentkezzék a Bőr és Nemigondozó Intézetben.

Rákbetegséget okozhat-e a túlzásba vitt napozás ?

Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt négyszemközt!” Igaz-e, hogy a sok napozástól rákbetegséget lehet kapni? Ezt egy egészségügyi dolgozó ismerősömtől halottam, de nem tudom elhinni és megérteni. Olyan sok embcf úgyszólván az egész nyarat a napon tölti, halászok, strandok dolgozói... stb. és mégsem kapnak rákot? Nagyon kérem a négyszemközt véleményét. Egy olvasó.”

Kedves olvasónk! Sajnos a „túlzásba vitt napozás” bőrrákot okozhat. A szervezet normális sejtjeiből, azok kóros szaporodása folytán képződik a rák. Magára hagyatva, feltétlenül elpusztítja az embert! A szakembert és nem szakembert egyaránt rendkívül érdekli az, hogy a rákképződés végső oka micsoda? Mi hozza létre a hámsejt kóros szaporodását? Ez a kérdés képezi a rákkutatás egyik legfontosabb problémáját. Rengeteg tudományos kísérlet, kutatás és vizsgálat után kiderült, hogy a rákbe- iegség keletkezését minden esetben nem lehet egy ugyanazon okra visszavezetni. A pontos, tudományos kutatások bebizonyították, hogy nagyon sokféle ok

képes a normális, egészséges hámsejtek kóros szaporodását, rákos burjánzását elősegíteni. A gyógyító és kísérleti orvostudomány ma már számos olyan okot ismer, amely alkalmas arra, hogy bizonyos esetekben a rákbetegség keletkezéséhez szükséges kóros túlburjánzást létrehozza, illetve kiváltsa. Az orvos- tudomány ma már számtalan olyan vegyianyagot ismer, amely- lyel kísérleti állatokon a rákbetegséget mesterségesen is létre lehet hozni. Embernél is ismeretes több olyan behatás „inger”, amely bizonyos körülmények és hajlam (öröklődik!) esetén a rák keletkezését meg tudja indítani. Ilyen lehet bizonyos esetben a ..túlzott” napfénybehatás is.