Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

TOtm WERTST NPSUTBÍR 1967. augusztus 33 KÉPREGÉHYVÁ.LTOZAT: SARLÓS ENDRE O, NEM . /VVONCOAK CSAK HÖL&YEIAA,^ AAARADT-E ITT FRANOA KATONA AZ AÍTV©NL/LÓK.Jg BHl KözOt. ?... mm kjraswste*j! /v\f Levél A TÁBORBÓL Kedves Szüleim! Itt vagyok Fonyód-Bélatelepen, a bonyhádi járás úttörő­táborában. Azonnal írok, a megérkezés napján. A sátrunk­ban már rend van, fürödni készülünk, a sorakozóig még van fél órám. Vgy aggódtatok, nem akartátok, hogy elutazzam. Most arra kérlek benneteket, hogy kövessetek gondolatban, hogyan telik a táborban a napunk. ( A legfeltűnőbb, hogy mindenki mozog. Takarít, ge- reblyét hurcol, kalapáccsal piszmog, vagy egyszerűen ül a homokban, és kavicsot gyűjtöget. Úgy nyüzsgünk, mint a hangyaboly. A megérkezés után azonnal megtudtuk, hogy melyik őrs melyik sátorban alszik. Látjátok, a mi sátrunkba nem is raktak vaságyat, hanem falábú, erős dikót, matracokkal. Szép színesek a sátraink és a plédek is, amelyekkel taka­rózunk majd. Akik ügyetlenebbek voltak, még takarítanak. A szom­széd sátorban egy szemüveges kislány gereblyézi a homo­kot. Hallom, amikor kiabál: — Cirka! Kelj fel azonnal, mert úgy váglak ki, hogy a lábad se éri a földet! — Hagyd szegényt, nem látod, hogy sír? — csitítgatják. — Most ne sírjon! Kell a segítsége. Azt hiszem, a szemüveges kislánynak van igaza. Aki itt szomorkodik, magára vessen. Bezzeg, a fiúk feltalál­ják magukat. Távolabb egy sátor előtt hárman is guggol­nak. Díszítik a bejáratot. Az őrsvezető söpröget. Pár... Ennyi már látszik a kavicsból kirakott szóból. Akármi legyek, ha ez nem „Párduc” őrs lesz! De már ve­szekednek is. — Csináld te, ha jobban tudod! — kia.bál egy borzas. Az őrsvezető szigorú: — Mi az? Nem egyeztek meg? Elhallgattak. Van itt kollektív szellem. Nem lesz baj az összetartással. Nem hiába kaptuk első nap ezt a jelszót: barátság. Be se engedik a kapun az őrök, aki ezt nem tudja. Ma Balogh József és Hoffmeister Lajos az ügyeletes őr. A Jóska, az alacsonyabbik hosszú póznát egyensúlyoz, és közben ezt mondogatja: — Vigyázat, kispuskával vagyok! — Teszed le azonnal! — szól rá az egyik tanár. Még a lábadra ejted a kaputámasztó rudat! Van, aki nem figyelt oda, amikor a jelszót elmondták, és most az őröket faggatja: — Mi a jelszó? — Barátság! — Ej, te csak kitaláltad. Majd én megmondom. — Halljam! ' — Hajrá, MTK! — Mész innen azonnali A kolompunk, azt okvetlenül látnotok kell. Várjatok egy kicsit, most drótozzák. Már készen is van. Két kerek vasdarab, a széle lyukas, itt találták a fiúk a homokban. Kling-klang — ütögetik egymáshoz. Kitűnő csengése van! Holnap ezzel ébresztünk. Olyan meleg van, hogy alig várom, Hogy a yizbe men­jünk. A táborvezetőnk, Kutas Erzsébet tanárnő még nem jelzett sorakozót. A Balatonhoz különben elkísér bennünket Bősze István is, az ügyeletes tanár. Már két órája itt va­gyunk, és még nem próbálhattuk ki, hogy milyen a víz! Hát nem szörnyű? Talán előbb kellett volna panaszkodnom, mert már hallom is: _ — Sorakozó! Fürdéshez felkészülni! Halljátok? Hívnak. Gyorsan befejezem a levelem, hogy a. táborba ma váratlanul ideérkezett újságíró néni még el­juttathassa hozzátok. Annyit fogok fürdeni, hogy kétszeres adagot eszem majd a gulyásból, mert megtudtam a sza­kács néniktől, hogy az lesz a vacsora. Engedjétek meg, hogy búcsúzzak, vár a víz. Hurrá, táborozás! Hurrá Bala­ton! M. I. L>V„IAAE RADTO- " RÖK, AZT AAOND; JA A SEREGEK URA, ÉS FÜSTTÉ ÉGETEAA. SZEKE­REIT. ORÓSZIAFH \ KÖLYKEIOET KAN) f, E/AESZTI /V\E&..." C/Ä. TBCjeSEA/ ^U-/ACr'/7~*rC-J& ßew/v ObjKJsr: NO, 30. NP TKj fíuenekKJ JÖN VTA'NVNK /v\ée sok KATONA. *—■ nZAAlU-lO.) I ul fC&ZCXK/A/Mi /V\ f AA/y ASY/VAL f Tessék, A CJOfeoa a AAA/SAfÁ. &&SZEC Bő választék női ruhában.. • A Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalatnál Somogyi Károlyné kalauzol a mintateremben. Ide érkeznek a gyárakból az új ru­hák, s itt rendelhetik meg a ke­reskedelmi szakemberek. — Olcsó, jó fazonú és divatos ruhákat igyekszünk forgalomba hozni — mondja. — Ezért fel­használtuk az idény legdivato­sabb anyagait, az egyiptomi fe­hér-tarka csíkos puplint, és a frottírt. Az utóbbi nem a vas­tag törülközőfrottir, hanem a Pamutnyomóipari Vállalat új és szép mintákban készített anyaga nem annyira meleg, s jobb nedv­szívó, mint az eredeti frottir. — Bővült a méretválaszték. A bakfisméretben kapható 16-os nagyságú ruha. a kisebb termetű nőknek is megfelel. De a jobb kondícióban levő asszonyok is ta­lálhatnak megfelelő konfekció­ruhát az 52-es, sőt az utóbbi idő­ben az 54-es és 56-os méretűek között — A puplin, s a frottir mel­lett a selyem is divatos. Ezért fehér alapon tarkamintás bolgár selymet és sötét alapon lila, mus­tármintás, sötét tónusú román selymet dolgoztak fel a konfek­ciógyárak. Jól sikerült fazonok... — A magyar anyagok közül a „Salome” közkedveltté vált. Most tarkamintás változatából nyári kiskosztümöt gyárttattunk. Kérésünkre a gyár olyan kartont is készített, amelynek szélén sű­rű pöttycsík húzódik. Ezt ki­tűnően felhasználhattuk a ruhák díszítésére. Sötétkék, sötétzöld* piros és fehér alapon fehérpöty- työs, illetve feketepöttyös válto­zatban kapható az ebből készült ruha... Bőséges konfekcióáru várja a vásárlókat. 300 000 női blúz és 200 000 gyermekblúz biztosítja nemcsak a mennyiséget, hanem a választékot is. K. M. A. ZUBOV — I.. PF.ROV — A. SZERGEJEV: FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA — Igen, „Atlétádtól. Kruglov professzor la­boratóriumában első felderítését kellett elvégez­nem. A terv szerint a Turista Pjotr Makszimo- viccsal teremtett volna kapcsolatot. — Mi volt az Ön szerepe ebben az első felde­rítésben? — Úgy tűnik semmi... Passzív megfigyelő. — Valóban? — Engedje meg, hogy megjegyezzem, ez nem egészen így van. Például a telefon? Ki adta meg Karinak Jegorov számát? — Dehát ez apróság... Nemde? — Tételezzük fel. — 55 — Ptyicin feláll, az ablakhoz megy, majd vissza­fordul: — Mondja, önnek valóban közömbös volt, hogy miként végződik Pjotr Makszimovics ta­lálkozása Karlial? — Néha azt hittem, valóban szeretem Pjotrt. És ő sem kételkedett őszinteségemben, amikor azt kérdeztem tőle, nem fecsegtél-e el valamit. Olyan részletesen beszámolt nekem és én tovább adtam a hírt. Pjotmak nem volt titka előttem, — Meggyőződött erről? — kérdi mosolyogva Ptyicin, VEGE — 56 — Holnapi számunkban megkezdjük I HflHHOUERI Efenevad I—■ című regényünk folytatásos közlését

Next

/
Oldalképek
Tartalom