Tolna Megyei Népújság, 1967. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-03 / 181. szám
ÍSG1?. augusztus 3, fÖOÍA ftffiG’PlET SffiMjSAQ 5 Hogy kevesebb baleset legyen! Közlekedési ellenőrző körúton Az utóbbi hetekben — talán a kánikula is hozzájárult — megnőtt a közúti balesetek száma. A balesetek megelőzése érdekében a közutak használóit fokozottabban ellenőrzi az arra illetékes rendőri szerv. Egy ilyen körútra kísérte el lapunk munkatársa az ellenőrző rendőröket. A közút! ellenőrzés első állomásán, _____ a borkombinát közelében. Szek- szárd határában keressük fel a járőrt: Éppen a KN 99—14-es motort ellenőrzik. Szomorú megállapítás: hátsó világítás nincs, s az első fék is rossz. Valamennyien megállapítjuk, nagy bátorság kell hozzá, a nagy forgalomban így közlekedni. Az 50 forintos helyszíni bírság remélhetőleg elég figyelmeztetés lesz a hanyag vezetőnek. És egymásután érkeznek a motorok, gépkocsik. Munkakezdés előtti reggeli órákban vagyunk. Jól időzítette a közlekedésrendészet az időt. ilyenkor legnagyobb a forgalom. Természetesen nem kell mindenkit megbírságolni. Néhol elég a figyelmeztetés, hiszen apróbb hibáról van szó. A KG 37—22-es motor gazdáját például azért figyelmeztetik, mert olyan berregéssel megy, mint egy versenyző. Itt a kipufogót kell sürgősen megjavítani. Az NC 47—23-as motor vállalati, a menetlevél köriül van kisebb szabálytalanság. Szekszárdi másik befutó útjára, ______ a Keselyűsire vesszük ezután az irányt. De majdnem vesztünkre, mert a Mátyás király utcai bejárónál — ha nem vigyázunk — majdnem magunk is áldozatok leszünk. Az utolsó pillanatban tudtunk megállni a rendőrségi kocsival. Előttünk ugyanis egy teherkocsi minden jelzés nélkül „vágódik” be a Mátyás király utcába. Leállítjuk. Kiderül, hogy azért fordult be a Rákóczi utcáról a Mátyás király utcára jelzés nélkül, mert a bal irányjelzője nem működik. — Reggel csináltam meg — mondja mentegetőzve az SA 69— 66-os teherkocsi vezetője — tulajdonos a szedresi Petőfi Tsz. Nehezen hihető, hiszen az ellenőrzés nyomán a hibák esőstől kiugrattak. Rossz a jobb féklámpa is. Az első világítás is szabálytalanul, az egyik égő fehér, a másik sárga. S végül a kormányszerkezet úgy nyikorog, lehetetlen, hogy két nappal előbb zsírozták — amint a vezető el akarja hitetni. Azután a 60 forintos helyszín- bírságolásra. belátásról, elnézésről beszél. — Kíváncsi vagyok, ha szabálysértése miatt balesetet szenvedünk, mit mondana? — nem válaszol, fizet. A Keselyűs! útra menve még megállunk az autóbusz- állomáson is, ahol a társas gépkocsik ellenőrzése folyik. Ezek a kocsik százakat. ezreket szállítanak, nem mellékes tehát, milyen állapotban vannak. — Látja élvtárs — mondja a GA 22—78-as busznál a vizsgáló rendőr — aki még a lámpakeret gumirögzítojét is befesti, annál máshol sincs kifogás. És valóban, az ellenőrzött autóbuszoknál ez a gépkocsivezető dicséretet kap. De a többinek sem kell szégyenkeznie. Az ellenőrzött járművek alapján, a garázsban tapasztaltak szerint is kész a megállapítás: a lles AKÖV-oél. az előbbi évekhez viszonyítva, nagy fejlődés van. A biztonságos közlekedés érdekében nagy előrehaladást tettek. Csák néhány kisebb jelentőségű hibát találtak most is, mint például: egy-egy rendszámtáblát kell átfesteni, memfcőládát kicserélni, kipufogót jobban rögzíteni. Elenyésző a világítási, kormány- szerkezeti hiba is. Ä Keselyűs! úton, az őcséiiyi bejáránál már kisebb a forgalom, de a hibaszázalék nagyobb. Különösen az első fékek nincsenek rendben. Egy kis Jáwa Pionír gazdája is csak az ellenőrzéskor „veszi észre”, nem fog az első fék. Azon is módfelett csodálkozik, hogy a múlt héten ellenőrzött hátsó lámpája nem ég. Az intézkedő rendőr emlékszik rá, néhány héttel ezelőtt is hasonló kifogás merült fel ellene. Ha a mostani 40 forint sem bírja jobb belátásra, vannak nyomosabb eszközök is. Nincs első fék a KP 17—85-ös motoron sem. És jön a „mese”: Most rázódott le. Nem szól a duda — s jön a magyarázat — még reggel jó volt. Dehát még most is reggel van. Hiába, annak a dudának egy negyed óra is számít A KP 24—35-ös motor első fékje is rossz. Készen áll a magyarázat: Tegnap defektet szereltem, és elfelejtettem beállítani. — S ha most nem tud megállni és balesetet okoz? Válasz nincs a kérdésre,, de fizet, mint á többiek. Felmerül bennünk a kérdés, miért csak az ellenőrzés során, és a bírság hatására lehet a biztonságos közlekedés elengedhetetlen feltételeit biztosítani? Utunk végső állomásán a város harmadik befutó útján, a Béri Balogh Ádám fájánál már elült a reggeli forgalom, amely egyébként sem volt olyan zsúfolt, mint a másik kettő. A leglényegesebb szabálysértést itt a bátaszéki Búzakalász Tsz gépkocsivezetője követte el. Hiányzott mindenféle irata és a hátsó világítása sem volt meg. Az ellenőrző rendőr a szükséges intézkedést ebben az esetben is megtette. És minden ellenkező híreszteléssel szemben, így megy ez rendszeresen, nemcsak a városban, hanem megyénk többi útjain is. Nem látványos, de szívós munkát végeznek a közlekedési rendőrök azzal a mindnyájunk által óhajtott céllal: hogy kevesebb baleset legyen! (i—e.) VIS2IHA A Góthai Almanach 1897-es évfolyama — A halászmester vállalná a szaktanácsadást Kossuth Lajos levele — A kenyeret „bezárták" A Tolna megyei Népújság munkatársaitól időnként megkérdezik: Illik-e az olvasónak a lapban megjelent cikkhez megjegyzést fűzni? Mindig azt válaszoljuk, hogy igen. A szerkesztőségbe gyakran hoz a. posta levelet, melyben hosz- szabban, vagy csupán néhány sorban olvasóink leírják egy- egy írással kapcsolatban a helyeslő, az egyetértő, a tanácsot adó1, esetleg a helytelenítő véleményüket. Előfordul, hogy pontatlanul megjelent évszámokra öten, tízen hívják fel figyelmünket, ez különösképpen történelmi dátumoknál gyakori, s helyre- igazítást kérnek. Amikor ez év tavaszán Dunaföldvárról riportsorozatot közöltünk, több olvasónk észrevételezte, hogy Kossuth Lajos a feltüntetett időpontban nem írhatott a dunaföldváriaknak levelet, mert akkor már nem élt. Egy régi évkönyvre támaszkodtunk, az volt a forrásmunkánk. Némi utánjárással megállapítottuk, Kossuth Lajos fia lehetett Dunaföldvárra a levélíró. Szinte minden héten akad néhány sértődött hangú levél, amelynek szerzője vagy a bírálatot utasítja vissza, vagy a lap tárgyilagosságát vonja kétségbe. Mindenesetre, közéleti aktivitást fejeznek ki a cikkekre reagáló megjegyzések}, vélemények. Elképzelhető tehát ezek után, hogy reggelenként a szerkesztőségi munka legizgalmasabb félórája a postabontás. Ezzel kapcsolatban több olvasónk azt ajánlotta, hogy ne aprózzuk el, és főleg ne irattárosuk, hanem először hozzuk nyilvánosságra a visszhangot. Érdekes volna — mondták —, ha a Népújság hetenként közölne a cikkekre reagáló levelekből egy összeállítást. Feltehetően ugyanolyan izgalmas félóra volna ez a lap olvasóinak, mint a szerkesztőknek a reggeli postabontás. A javas- lattevők úgy vélik, hogy egy ilyen heti visszhang még jobban felkeltené az érdeklődést, még több olvasó fogna papírt, ceruzát és megírná az írásokkal kapcsolatos véleményét a Népújságnak, Á javaslatot elfogadtuk. Nyomban egy adalékokat közlő levéllel kezdjük, á Népújság új rovatát, a Visszhangot.-,,B. lapjuk ez évi VI. 23-iJci számában jelent meg közleményük a Tolnai uradalomról. Mint érdekes fejezet a megye agrártörténetéből. Nagyon érdekesnek találtam és figyelmesen tanulmányoztam. Nem is volna különösebb megjegyzésem addig, amíg 1881. május 13-ikáig el nem érkeztem. A közlemény szerint az uradalmat akkor vette meg Maurocordato hercegnétől egy hármas consortium. Feltételezem, hogy erről a szerző okmányt talált és abból veszi a részletes adatokat. Mégis ez az értesülés homlokegyenest ellenkezik azzal, amit eddig' valónak hittem sőt hiszek ma is. Nem lehetne régi telekkönyvekből, adókimutatásokból megállapítaniuk, mi az igazság? Hiszem, hogy a lapszerkesztöséget is érdekli, mi az igazság abban, amit a nyomdába adtak? A következő ellenőrzendő adatokkal szolgálhatok: a birtokot nem báró Bergék vették meg, de a Bécsben lakott báró Dräsche Richard szül. 1850-ben. Hiyöl hiteles adat, hogy a Gothai Almanach 1897-es évfolyama bárói kötetében D. R. számtalan uradalma között fel van sorolva Tolna és Kajmád is a 181-ik oldalon. A lap viszont azt közli, hogy a vevők 1881. V. 13-án Carl Lang, báró Gusztáv von Berg és dr. Hermann Grünbaum voltak. Bergék nem tudnak sem vételről, sem Lángról, sem Grünbaumról, de azt tudják, hogy Gusztáv Berg nem volt Tolnán, semmi szerepe sem volt ott, nevezett az Eszter- házyak uradalmát bérelte Kapuváron, ott óriási kastélyban lakott, és fia, Miksa már ne;m bérelt de a 2300 holdas Röjtöki Uradalom tulajdonosaként Röjtökön lakott, de mellékesen tulajdonosa volt az 1300 holdas Bánfalui Uradalomnak és az 5300 holdas Palásti Uradalomnak is. Tolnán lakott volt és gazdálkodott Gusztáv testvéröccse báró Berg Vilmos, de mint bérlő és nem tulajdonos. Ezeket az adatokat a Pallas Lexikon 3. kötetének 140-ik oldalán megtalálhatjuk. Rejtély marad az 1881. évi május 13-iki vétel adata. Azt hiszem, az sem lehet boszorkányság az Önök részére, megállapítani, honnan került ez az adat? Lehet, hogy ez talán nem is lényeges. Ezt nem tudva és keresve is roppant érdekes, amit lapjukban a jól kezelt nagybirtokról olvasunk. De nem én, önök kezdték keresni a tulajdonviszonyokat, és ha keresték, érdekes lenne, mi volt a valóság? Lehet, hogy a közölt adatok felelnek meg enneks de az sincsen kizárvai hogy én tudom helyesen,” (Dr, J. A.) Nem ritkán azért lepődünk meg, mert azt tapasztaljuk, hogy némelyik olvasónk nem azt olvassa ki az újságcikkből, afaü annak a mondanivalója, hanem egészen mást. K. F. budapesti olvasónk is úgy tett, hogy a Hol a határ című cikkből kizárólag azt jegyezte meg, ami csak rá és a véleményére 'kedvező. Gyakori az elfogultság és a levelek nem mindig rendelkeznek kellő tárgyilagossággal. Ennek ellenére a jövőben az ilyen természetű levelekből is közlünk szemelvényeket. Legtöbbször azonban a tevékeny közreműködési szándék Egyelhető meg olvasóink hozzánk intézett leveleiben. y.Ketives elvtársak! A Tolna megyei Népújság mellékelt cikkével kapcsolatban, amely 1000—1500 hold föld hasznavehetetlenségével foglalkozik és megállapítja hogy senki sem tudja, mit kellene azzal csinálni, én egy javaslattal szolgálhatok. Olyan helyen, ahol a víz az uralkodó jellegű, víztárolót kellene csinálni. A víztárolót, ha szakszerűen építik meg, nagyszerűen ’.ehet abban halat és pecsenyekacsát is tenyészteni, nevelni. Az új gazdasági mechanizmus éppen az ilyen adottságok kihasználását is feltételezi, mert mégsem lehet arra számítani, hogy majd lesznek száraz esztendők is, illetve hogy az a vizenyős terület, valaha is jó gabonatermő földdé változzon. Ki kell használni a károsodás révén felismert adottságokat, és mivel közel van a Sió-csatorna, a víztárolót könnyen lehetne vízzel táplálni. Ha meggondoljuk azt, hogy ma már a haltenyésztés hozamai 5—8, sőt ennél több mázsa halhozamot elérhetnek, érdemes ezen gondolkodni. Én vállalnám a halastó tervezésénél a szaktanácsadást, és a termelés első évében az irányítást is." (Miszlay József v. tógazd. halászmester.) Élheti Visszhang rovatunkat véllel fejezzük most be. egy tegnap reggel érkezett ley,A Tolna megyei Népújság f. hó 25-i számában cikk jelent meg ,A kenyeret is bezárták’ címmel. A vizsgálat alapján megállapítottuk hogy a cikkben szereplő tények a valóságnak megfelelnek. Megjegyezni kívánjuk, hogy főellenőrünk szombaton az esti órákban személyesen intézkedett, hogy az 55. sz. boltból a kenyeret szállítsák át az 50. sz. boltba, az intézkedés végrehajtását Dravecz István boltv. helyettes elmulasztotta, amiért vele szemben felelősségre vonást alkalmazunk. A cikkben közölt javaslatot a megoldásra köszönettel vettük, bár a javasolt megoldást az elmúlt- időszakban folyamatosan alkalmaztuk.”- (Tóth Károly, a Tolna megyei Népbolt igazgatója.) Olvasóink bizonyára szívesen tájékozódtak volna arról is, hogy miben merült ki a 'főellenőri intézkedés. Ha történetesen szállítóeszközről gondoskodott, akkor valóban nem lett volna túl bonyolult feladat Drávecz Istvánnak a kenyeret átszállítani.
