Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

13S’. július 12. TOl.SÁ MEGYEI NEPÜJSAG 5 JEGYZET ÉRDEMESE? Verik az asztalt a termelőszövet­kezet irodájába^,; Színhely: a szekszárdi járás e^yik nagy ter­melőszövetkezete. Ne higgye azonban senki, hogy a heves szópárbaj oka a közös gazdaság még jobb boldogulásának vitatá­sában lenne. Dehogy, ez szóba sem kerül. Akik az asztalt verik, az egyé­ni keresetet, a magánérdeket védik, a másik fél a közösség megszabta normákat és a mező- gazdasági nagyüzem közös ér­dekeit. „Előkelő idegen” gya­nánt szemlélik a vitát, hallgat­nak azok, akiknek szólni kelle­ne. Nélkülük zajlik a néhány ember eszmecseréje. Kevesli a munkájáért járó anyagiakat a szállítóbrigád. Mint ilyenkor lenni szokott, ez eset­ben is szembetűnő, hogy néme­lyik ember mennyire ki tud vet­kőzni önmagából. Becsapták Volna a brigádot? Mást ígérted talán, mint amit kaptak? Nem. Tudták, ismerték, hogy mennyi jár nekik. Teljes rendben ta­lálhatók az elszámolások. ök egyszeri en többet akarnak. Kur­tára szabott igazságukat az asz­tal döngctésével akarják meg­toldani. Lássuk csak, mivel indokolnak? Érvelésük lényege, hogy nekik ennyiért nem érdemes dolgozni. Másokra nem vesztegetik ener­giájukat. Eszükbe hozni sem engedik, hogy múlt havi kere­setükkel mennyivel hagyták le az átlag tsz-tagot. Pedig a töb­biek is dolgoztak, szorgalmasan és elégedettebben. Nekik a~ több­szörös is kevés, többet követel­nek. Mennyire rúgott hát a havi ke­resetük? Négyezer-négyszáz forin­tot inkasszáltak teljesítményük' után fejenként a szállítóbrigád tagjai. Ennyi volt a borítékban. Kiszámították az órabért. Esze­rint 25 forintot kerestek azokban az órákban, amikor végezték a munkájukat. Rosszul értelmezik ezek a tsz- lagok a termelőszövetkezeti de­mokráciát. Helytelenek és zava­rosak is fogalmaik, ha a de­mokráciát azonosítják az anar­chiával és a farkastörvényekkel. Az ököljog, a demagógia sosem vezethet — ez esetben sem — célhoz. Érdemes-e ennyiért dolgozni? Sokan vannak, akik nagyon is érdemesnek tartanák.-i -é Zabmotorral ­A három vendég Vágyakozó szemmel nézi a hegyek között búvá gyár udvarán sorakozó, mintegy száz kocsit. Ötöt sze­rettek volna venni belőlük, de most már adnák alább is, leg­alább hármat..., kettőt... Szo­morúan hallják, hogy a gyár csak az AGROKER-rel üzletel. Pedig kétszáz kilométerről távo­labb szálltak vonatra, három tsz-vezető, hogy eljöjjenek a Szentendrei Kocsigyárba, az áhí­tott kocsikért. Nem Skoda, vagy Moszkvics, nem is FIAT lett volna a vásárfiak, hanem — zabmotoros. Az országban csak Szent­endrén készítenek sorozatban gumikerekes • „stráf kocsit”, hiva­talos nevén fúvottkerekes pla­tóskocsit. Néhány éve megkon- dult fölötte a lélekharang: nem lesz szükség rá a közös gazda­ságokban — vélték sokan. Nem­rég kiderült, hogy korán szólt a lélekharang. Mert a kocsi hiánycikk lett, s még ma is az. Pedig ebben az esztendőben már ötszáz másfél tonnás kocsi kelt útra Szent­endréről az ország valamennyi megyéjébe. A szekér több ezer éves. A kocsi alig múlt — ötszáz... Még a középkorban a Komárom me­gyei Kocs községben készítették a „prototípust”, innét a neve, s karrierjét misem jelzi jobban, minthogy a német nyelv Kutsche-je, s az angol csach-ja is a Kocs-i kocsik nevéből szár­mazik, Itt a gyárban is a széké­Á föld védelmében Pedagógusok tanulmányútj ai Jugoszláviában A víz lecsapolásával a tsz-ek egyre több hasznosítható területhez jutnak Bonyhádion, a Somogyi utcában székel a Sárköz—Völgység! Vízi­társulat. Eddig — bár négy évvel ezelőtt alakult — nem sokat hal­latott magáról. Évekig tartott ná­luk a kezdeti nehézség, s jobbá­ra az alapító tagoknak: a szálkai, bátaapáti, bátaszéki tsz-nek és az erdőgazdaságnak dolgoztak, bérelt gépekkel, jórészt kubiko­sok munkájára utalva. A fejlő­dés tulajdonképpen az elmúlt évben kezdődött, amikor a völgy- ségi vízitársuláshoz a szekszárdi és a bonyhádi járás több ter­melőszövetkezete is csatlakozott. Megnövekedett a hatósugara, s gépeket vásároltak. Most már 116 ezer hold tartozik a társu­láshoz, a vízelvezető csatorna hossza pedig 676 kilométer. A társulásba tömörült tsz-ek földjük arányában fizetik a hoz­zájárulást. Pénzüket jó helyre adják, mert a gyakorlatban látják a hasznát. A társulás egyelőre a területek víztelenítésével foglal­kozik. Több száz holdat tettek termővé. Sok helyen 40 éves problémákat szüntettek meg az­zal, hogy az évek során feltöl­tődött vízelvezető árkokat meg­nyitják, kitisztítják, s utat nyit­nak a víznek. A bátaszéki Búzakalász Tsz- ben több mint húsz kilométer árkot ástak. Az árok rendezésé­vel egycsapásra két legyet ütöt­tek. Amikor a hosszabban tartó esőzés következtében megtelik az árok, beállítják a szivattyút, s a felesleges vizet átémeliR' S Lajvér-patakba. Amikor viszont normális a vízállás, a patak ví­rület, amelynek hasznosításához hozzásegítették a tsz-t. A kakas- di Egyetértés Tsz főagronómusa, Kovács Ferenc elmondása sze­rint eddig nem fordítottak nagy gondot a vízállt területek víz­telenítésére. Volt vagy 160 hold rétjük, amit egyáltalán nem tud­tak hasznosítani. Két évvel ez­előtt kezdték el a vízelvezető árkok rendezését. A rét közepén árkot ástak, a vizet a völgységi patakba vezették. A víztelenített területen még abban az évben jó . minőségű széna termett. Ta­valy próbálkozásképpen 63 hol­dat feltörtek és takarmányrépá­val vetették el. A feltört terü­leten holdanként 300 mázsa ta­karmányrépa termett. Az idén tavasszal is dolgozott náluk a társulat. TJjabb 180 hold területet nyertek. Kakasdon is, mint má­sutt, az állattenyésztés fellendí­tésének egyik feltétele a meg­felelő legelő, kaszáló biztosítása. A víz lecsapolásával a termelő- szövetkezetek úi"Hb és újabb hasznosítható területhez jutnak. A kakasdi Egyetértés Tsz terü­lete arányában évi 30 ezer fo­rint társulati hozzájárulást fizet. Befektetésük sokszorosan vissza­térül. A munka értéke, amit eddig a társulás náluk végzett, megközelíti a másfél millió fo­rintot. A tsz-ek mór nem idegenkednek a társulat munkájától, sőt igény­lik is. Cikón befejezés előtt' áti ■ egy 25 ezer köbméter földet tnegmozgató vállalkozás, hidak és vízátereszek építése. Egyik megrendelés után a másikat kap­ják. Kaptak megrendelést a zom- bai, a majosi. a kisdorogi és a závodi tez-ből. Tárgyalásokat folytatnak' a sárközi és a szek­szárdi termelőszövetkezetekkel is a vízállt területek víztelenítésére. Sok munka vár még a Sárköz— Völgységi Vízitársulásra ahhoz, hogy a hatósugarába tartozó 116 ezer holdon rendbe hozzák a 40 év óta meglehetősen elhanyagolt belvíz és közcélú víz elvezetését. A számadatok önmagukért be­szélnek. A 116 ezer holdon 676 kilométer csatornát kell rendbe ■ hozni, s a megmozgatásra ke­rülő föld tömege 2 470 000 köb­méter. Az alakulás óta 42 kilo­méter csatorna épült, s ezzel a munkával 140 ezer köbméter földet mozgattak meg. Még visz- sza van 634 kilométer csatorna építése, ami azt jelenti, hogy még 2 321 000 köbméter föld­munkát végeznek. Jelenlegi gép­parkjukkal ez a munka fiz évet venne igénybe. Lényegesen lerövidülne az idő, ha a társulás gépparkja bővülne. A jelenleg meglevő kotrón, árok­nyitón, dózeron stb-n kívül szük­ségük lenne még újabb földtoló, kotró, ároknyitó, betonkeverő gé­pekre, tehergépkocsira és mo­torkerékpárra. Amennyiben meg­kapnák a szükséges gépeket, a tízéves munka Öt év alatt befe­jeződne. Ez nemcsak időnyerést jelentene, hanem több ezer má­zsa terményben is jelentkezne. POZSONYI 1GNÁCNÉ A ToLna megyei pedag igus- szakszervezet rendezésében az idén is több pedagóguscsoport megy jugosaláviába turista-tanul- mányútra, dr. Pataki József szek­szárdi gimnáziumi tanár vezeté­sével. Tavaly négy csoportban 173 Tolna megyei jutott el az Adriai­tenger partjára, a megelőző évben pedig szintén négy csoportban, százharmincöten jártak a Magas Tátrában és Csehszlovákia más festői tájain. Az idei első két csoport — Szekszárd városból és járásá­ból — pénteken indul Szekszárd- ról nyolcnapos jugoszláviai ta­nulmányútra. Most hetvenötén tekintik meg Belgrad, Dalmácia. Bosznia és Hercegovina neveze­tességeit a tapasztalt túravezető: dr. Pataki József irányításával. Az első két csoport, hazatérte után, július 23-án, a bonyhádi já­rásból indul harminctagú cso­port ugyanerre a nyolcnapos ki­rándulásra. Új erdei út a járhatatlan völgykatlanban Több kilométeres út feltárását kezdték meg földgyaluval a báta­apáti erdészkerületben, az idén és jövőre kitermelésre kerülő nagy mennyiségű faanyag gépi szállításának elősegítésére. Az új útnak eddig mintegy négy kilométeres szakasza ké­szült el Bátaapáti tói Üveghutáig — egy megszűnt településig. En­nek a nagyobbrészt vízmosásos völgykatlanban levő része jármű­vekkel eddig járhatatlan volt, s az utat a magasabb partoldalakon alakítják ki, mellette vízlevezető árokkal. Az új út építésén kívül rendbe hozzák, _kiszélesítik az ú jabb favágások mellett elvezető régebbi utakat is. Az erdészkerü­letben mintegy tizenötezer köb­méternyi fát termelnek ki éven­ként, zét öntözésre használják. A Bú­zakalász Tsz-ben elismeréssel beszélnek a társulat munkájáról. A húszkilométeres árokrendszer­rel 100 holdra tehető az a te­- gumikeréken rét kényszerítette nyugdíjba, s úgy látszott, maga. is utána megy, de lcarrierje — ha némi megtorpanással is —, tovább folytatódik, mert a kis távolságú szállításban ma még nélkülözhe­tetlen, gyors, könnyen húzzák a lovak, nehéz terepen is elboldo­gul, igénytelen a karbantartása, háznál az orvos, mert minden közös gazdaságban van bognár, vagy kovács, s nincs olyan al­katrésze, amit cserélni ne lehet­ne, akár házilag fabrikálttal is. Többféle típusa készült, más­fél tonnástól a négy és fél ton­násig. Most is lenne igény na­gyobbakra, de. csak a másfél tonnáshoz van abroncs, azaz fel­újított,. gépkocsikra már nem használható gumi. Mi kell még hozzá? Több tucat fajta faanyag, vasgerendákból formált alváz, kis és nagy rugó, vörösen csil­logó •prizma, s még vagy ötszáz egyéb alkatrész. Mert szemre egyszerű alkalmatosság ugyan, dk „összerakosdijd” gyári, s szalagszerű munkál kíván. Behemót prés sajtolja az al­katrészeket, távolabb fűrész vij­jog, hegesztőpisztoly lángja lob­ban, kalapács kopog, kerék­tárcsát illesztenek, festéket szór­nak. .. gurul le a szerelőszalag­ról ai kocsi. Naponta négy-öt da­rab. Tavasszal kétszázat vittek tíz megyébe, most, július 15-ig háromszáz készül, — száznál több már ott sorakozik katonás rendben az udvaron, hogy még a nyáron szolgálatba álljon. M. O. Á\^,,IAAE RÁDTO: p* RÖK ("A2T MOND; í ,UJA*A SEREGEK ►1 0RÁ, és,FÜSTTÉ f ÉGETE/'AÍSZEKE- I REIT. OROSZlANl J KÖLYKE IDE T l<AW3 r| EMÉSZTl /WE^r KÉPREG ÉH VVÁLT0ZAÍ: SARLÓS ENDRE ti* AMERIKA NYUGAT/ SZétért, r .T ____________. .____rv A TENGERPART/ SANTA), \ AAQN/CA LAPOSAN SZEfZ- TEpi/TÓ t/rcA/N, A ROJ- tosleveeö-pAlaaapÁK­" KÖZÖT PUHA j SZÜRKE . KÖDBEN dRTyÉGET ÁZ . Ö3ESZ TE NDÖ. SiAYIEVV LATOAA a\a'glyXkat! IS égetik, a ^ TESTVÉRE AiVET Iga IZRAELT. NO AH DÜHÖS LETT/A2. APJ/kRA?JACOB RAR- . MweÖTÉVE neaa í Ca'ta A BAfryjATfAKT 1919:BE NjHA N\ B UR<5r - &AN TELEPEOE VltE. KE RESTÉK. UGYAN /ZRA - Et-Tr OP YA'LASZ NEM-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom