Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-04 / 155. szám
1067. július 4. TOLNA MEGYEI NtPtJSAG 3 í A párt-vb megtárgyalta Napirenden a k Két év elteltével ismét napirendre tűzte a Szekszárd Városi Párt VB a megyeszékhely köz- egészségügyének helyzetét, úgy, hogy nem feledkeztek meg az előzményekről. A napokban lezajlott vb-ülésen elsősorban a háromnegyed éve tartott pártértekezleten elhangzott javaslatok és észrevételek megvalósulása tükrében vizsgálták e fontos témát. A beszámoló tájékoztatót dr. Bíró Imréné városi egészségügyi osztályvezető terjesztette elő, a terjedelmes vitát pedig dr. -Péter Szigfrid, a párbizottság ágit-prop. osztályának vezetője foglalta össze. Részt vett a vb-ülésen és a vita során felszólalt István József, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Jelentőségének megfelelően megtárgyalták a sok kérdést felölelő beszámoltatás során a Szekszárd városban kielégítőnek nem mondható körzeti orvosi ellátottságot. Míg megyeileg 2753 felnőtt lakosra jut egy körzeti orvos, Szekszárdon — a hat körzetet figyelembe véve — 35O0-at mutat ez a szám. A szekszárdi munkahelyekről járóbetegként jelentkező, vidéken lakó dolgozók még inkább növelik a körzeti orvosi rendelők túlzsúfoltságát. Számolva a város kedést a hiányosságok határidős megszüntetésére. „Fontos tennivaló, hogy a város szépítése ténylegesen az egész lakosság ügyévé váljon” — állapította meg a végrehajtó bizottsági ülés. Rengeteg még a kívánnivaló a közétkeztetésnél a teljes higiénia biztosítása terén. A városban dolgozóknak csak mintegy harmada veszi igénybe a közétkeztetést a 24 üzemi konyhánál és a Vendéglátóipari Vállalat egységeinél. Bírálták az önkiszolgáló étterem kedvezőtlen egészségügyi és szociális ellátottságát. Megnyugtatónak azért sem tekinthető a közétkeztetés, mert túlzsúfolt az üzemi konyhák többsége, nem tudják megoldani a választás alapján az étkeztetést és sok a hiba az egészségügyi követelmények biztosítása terén.,. Részletesen elemezték a városi párt vb-ülésen a lakosság szociálpolitikai segélyezését, az anya- és gyermekvédelem helyzetét, a koraszüléseknek az elmúlt évben bekövetkezett kedvezőbb jelenségeit, majd az Iskolák megoldásra váró egészségügyi problémáit Megvitatták az egészségügyi dolgozók politikai képzettségének, világnézeti fejlődésének alakulását, eredményeiket és tennivalóikat, valamint az esetenkénti egészségügyi panaszok sorsát és a megtett intézkedések hatását is. A választott testület tagjai nagy aktivitással tárgyalták meg a város közegészségügyének szerteágazó problémáit, különös figyelemmel a még meglévő hiányosságok megszüntetésére és a reális tervezés fontosságára. Megállapították, hogy az egyre nagyobbra növő város egészségügye sokat fejlődött, elsősorban a betegellátás és a megelőzés terén. Megoldatlan gondjaik elsősorban a fejlődésből fakadnak, mert az anyagiak végessége nehezíti mielőbbi kiküszöbölésüket. Elsőrangúan közérdekű}, sokakat érintő problémával foglalkozott a városi párt-vb. amikor a növekvő megyeszékhely közegészségügyét napirendre tűzte. A választott testület elemzésével egyrészt eleget tett a pártdemokrácia követelményeinek, — mert megvizsgálta a pártértekezleten elhangzott javaslatok sorsát — másrészt, tanácsaival jelentősen hozzájárult, hogy városunkban tovább javulhasson az irányító, ellenőrző munka és Szekszárd város közegészségügye.-i. -é. Az éves mérleg: 2050 előadás, 120 ezer hallgató lakóinak növekedésével és az Egészségügyi Minisztérium fejlesztési törekvéseivel, 1970-ig még legalább kettő* felnőtt betegekkel foglalkozó körzeti és egy üzemorvosi állás megszervezésére van szükség. Évek óta visszatérő — és a múlt év októberében megtartott városi pártértekezleten is sürgetésre került — probléma a mindennapos központi ügyeleti szolgálat megszervezése. Ennek megoldása viszont függvénye a körzetek gyarapodásának, "valamint a tárgyi és pénzügyi feltételek megteremtésének. A járványügyi problémákat tárgyalva megállapították, hogy jelentős a fejlődés. E téren rendszeres ellenőrzést végeznek az egészségügyi osztály és a KÖJÁL ellenőrei. Mindenütt ellenőrzik az ásott közkutakat. A mintavételek analizálásakor megállapították, hogy a megyeszékhelyen a megengedettnél magasabb a víz vas- és mangántartalma, gyakori a víz elszíneződése. Harminc vizsgálatot végeztek a KÖJÁL-lal közösen az üzemekben a munka- egészségügy betartása érdekében. Ennek során négy alkalommal külön határozatban hoztak intézSzép eredményekről számolnak be a TIT most záruló sze- zonidősaakának statisztikái. Az 1966—67-es szezon alatt a megye területén körülbelül 120 ezer hallgató előtt a TIT keretében megtartott előadások száma meghaladta a 2050-et. A természettudományi szakosztályok^ az egyes előadásokon kívül előadássorozatokat is szerveztek és bonyolítottak le. így a TIT és a MÉSZÖV rendezésében Dombóváron és Tamásiban egy-egy jól látogatott méhészeti szabadegyetem működött. Az állatorvosi szabad- egyetemnek állandóan 70—80 hallgatója volt, amely főként járványtani problémákat tárgyalt meg. A főállattenyésztők továbbképzésének megszervezésekor a fő cél az volt, hogy szakáganként nagyüzemi szinten ismertessék az állatgondozás jelenlegi követelményeit, legjobb módszereit. Műszaki kérdéseket feldolgozó munkásakadémia 25 helyen működött a megyében. Különösen jód haladnak a Tolnai Fémipari Ktsz-nól és a Dunaflöld- vári Faipari Ktsz-nél. A köz- gazdasági munkásakadémiákból különböző tagozatok működtek. Ezeken foglalkoztak aktuális közgazdasági témákkal, aa új mechanizmus problematikájával, a belkereskedelem által szervezett akadémiákon a bolti dolgozók továbbképzését elősegítő kérdéskomplexumokkad. összesen öt közgazdasági jellegű munkásakadémián tartattal! rendszeresen előadásokat. A mezőgazdasági „Ki mit tud” vetélkedők megrendezésében is nagy szerepet játszott a TIT. A vetélkedő keretében összesen 35 rendezvényt bonyolítottak le. amelyeken közel 700 versenyző és 8000 néző vett részt „Betűlchár4 Kisvejke község azt hiszem nagyon is belefér abba a fogatomba, amit nagyobb helyeken, városokban élő emberek így használnak: „az isten háta mögötti”. A megye centrumától eléggé messze eső település mindössze 550 lakost számlál. Az emberek nagy része a mező- gazdaságban dolgozik, elenyésző azoknak a száma, akik eljárnak a faluból és valahol az iparban vállaltak munkát. Milyen az' igénye a falunak, milyen kapcsolatban áll a külvilággal? • A helybeli p ostahivatalba — bár huzatainak alig lehet nevezni —, összesen 27 fajta újság, folyóirat jár. A település mező- gazdasági jellege magyarázza, hogy a legkedveltebb újság Kis- vejkén a Szabad Föld. összesen 56 rendszeres előfizetője txm. Mindössze egyetlen állandó olvasóval marad el mögötte topunk, a Tolna megyei Nég- újság, sorrendben utána <i Név- szabadság következik, már jóval kevesebb példányszámmal A képes hetilapok közül a Nők Lapja vezet, úgy látszik, az asszonyok sem közömbösek a 6 Ilisvejkén betű iránt. Huszonketten járatják. Ezenkívül még a Képes Újság „dívik”. Az Élet és Tudományt hárman olvassák a faluban. Az állatorvos, a könyvtár és az iskola fizet elő rá. A Szovjetuniónak szintén két állandó előfizetője van: két bányász. Az előfizetett példányokon kívül még egy-egy „plusz” top érkezik a postára, általában ezek is elkelnek. Irodalmi hetilapra, > vagy I folyóiratra senki sem fizetett elő. A postahivatal vezetője szerint még a könyvtárba se jár, de az iskola sem igényel ilyen tartalmú sajtóterméket. Ha az előfizetett topok összességét nézzük, hasonló a kép: kevés az olyan család, ahol egyetlen újságot sem olvasnak rend- i szeresen. öt telefon-előfizetőnek van készüléke, napi átlagban hétnyolc beszélgetést folytatnak. Furcsa hallani ezeket a kis számokat/ és könnyen tévedésbe eshet a felületes szemlélődő■ Ha n község méreteihez viszonyít- hik nem éppen kedvezőtlen a kisvejkei ,,betűiéitől*".. . <d. k. j.) A társadalomtudományi szakosztályok körülbelül ezer előadást. rendezvényt tartottak az elmúlt szezon folyamán. Nyolcvanezren hallgatták végig előadásaikat. A pedagógiai szakosztálynak Pakson, Szekszárdon és Bony- hádon működött akadémiája, amelynek előadásait redszeresen úgy nyolcvanan látogatták. Nemzetközi, politikai kérdésekkel foglalkozó akadémiai kettő volt a megyében, Szekszárdon és Tamásiban, mintegy 100 hallgatóval. A jogászok akadémiája Dombóváron tartotta az elmúlt időszakban előadásait. A szabadegyetemek sorában meg kell említeni a szekszárdi Babits Mihály szabadegyetemet, amely a vártnál és az előzetes elképzeléseknél is jobban sikerült. A tematika összeállításával, az előadások színvonalával elégedett volt a közel kótszá? beiratkozott hallgató. A TIT Tolna megyei szervezete a felsoroltakon kívül számos ismeretterjesztő előadást rendezett megyeszer te. Útépítés a városközpontban Április óta az építőké Szekszárd kelet—nyugati főútvonala, a Hunyadi út. Az első hetekben bizonyára sokan bosszankodtak az útelzárások miatt, hiszen jókora kerülőt kell tennie annak, aki a Keselyüsi útra, vagy a Déli Kertvárosba akar eljutni. Nemigen látszott, hogy mi is épül itt. Ma azonban már „mutogatja magát" az új, korszerű út, a tizenkét méter széles, nyílegyenes beton úttest. A betonozok már elérték a Mészáros Lázár utca kereszteződését és gyors ütemben haladnak a Garay tér felé. Pár hónap múlva pedig megindulhat a forgalom. Addig azonban még sok a tennivaló. A legbonyolultabb munkát a napokban kezdték meg, a megyei tanács épülete előtt. A járókelők tréfásan jegyezték meg: Talán libaúsztatót ásnak itt, vagy itt lesz az új strand? A mély gödör aljáról azonban hamarosan eltűnt a víz. Ma már száraz munkahelyen dolgoznak a kubikosok, termelik ki a földet. A víztelenítésről ötvenkét kút gondoskodik. Hét méter mélyre süllyesztették le ezeket a kutakat, szerepük az, hogy lesüllyesszék a talajvíz-szintet. Éjjel-nappal dolgoznak a szivattyúk, hogy két- három méterrel alacsonyabb legyen a talajvíz-szint a „normálisnál”. A talajvíz a legnagyobb ellensége a mélyépítőknek — mondja Gérnyi Lajos, a Hídépítő Vállalat építésvezetője. Másutt rendszerint úgy védekezünk ellene, hogy a munkagödör egyik pontján mélyebbre ásunk, kiszivattyúzzuk az összegyűlő vizet. Itt azonban ez nem megoldás, hiszen az állandóan szivárgó víz kimosná a laza talajt a tanácsépület alól is, ezért kellett a bonyolultabb, vákuumos talajvízszint-süllyesztési választani. — És mi szükség van az egész építményre? — Ez o létesítmény tulajdonképpen nem is tartozna az úthoz. Most azonban előrelátó volt a tervezés. Egy-két év múlva itt keresztezi az utat a távfűtés vezetéke. Ha most nem építjük meg az alagutat, majd akkor kellene felbontani a kész, tizenkét méter széles Úttestet. így azonban elkészül az alagút előre, és ha megépül a tömfűtőmű, ide csak be kell szerelni a csővezetékeket. És ha már a távfűtésnek megépítjük az alagutat, „egy füst alatt" megcsináljuk a helyet a gázvezetéknek is. — Gázvezetéknek? — Igen. A város fejlesztési tervében ugyanis szerepel a vezetékes propán-bután gázellátás is. Egy központi lefejtőállomásról juttatják majd el a gázt a lakásokba. A leendő alagúttól száz méterre dózer dolgozik. A felbontott kockaköveket teríti el kétoldalt. Odébb pedig betonoznak. Ahol lehet, meghagyják a régi út makadám-alapját, ennyivel is kevesebb anyagra, munkára, betonra van szükség. A jövő héten már az aszfaltburkolatot terítik, hengerlik és hamarosan megindulhat a forgalom az új út keleti szakaszán. Október végére kellene az egészet átadni a forgalomnak, az építésvezetőség szocialista brigádjai azonban vállalást tettek: szeptember 30-ra tüntetik el a terelöút-táblákat, sorompókat, útelzárásokat, birtokba vehetik a gépjárművek a Garay tértől a vasúti sorompóig korszerűsített utat. J. J. Az épülő alagút Munkában a dózer ♦
