Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-04 / 155. szám

4 fOLUÄ MEGYE! NEPÜJSÍrt 1967. július I: Hosszú évek óta gyűjti a sajtóhibá­kat Székely Artur -nyugalmazott nyom­dász, több szaklap munkatársa. Gyűjte­ményéből néhány csemege: „Részeges?’ kor­mányválságról írt egyik lapunk, a francia belpolitikai ✓ helyzetet ismertető cikkében. A néhai Uj Nemzedék kony­hai tanácsadója „sás­kamártást” ajánlott gombóccal. A Ma­gyar Irodalomtörté­neti Társaság vi­szont „vándorsziilést” rendezett Miskolcon. Idén jelent meg egyik vidéki lapunkban: „Ave Caesar, mo- norituri te salutant”. Az eredeti formulá­val — amelyben még .,morituri” szerepelt, — a gladiátorok kö­szöntötték a császárt az arénában: „Üdv neked, Caesar, tisz­telegnek Előtted a halálba indulók”. De, hogy miért mentek monori kirándulás­ra a gladiátorok, az máig is megfejtetlen titka maradt szépen fejlődő idegenfor­galmunknak. Apró- hirdetések: „Nemi gyakorlattal rendel­kező, kezdő tiszt­viselőnő megfelelő állást keres”. — „Kancalovakat cse- réUk paripáért, üßzö- borjúkat csókért’’', így lett csók a csi­kóból. SAJTÓ­HIBÁK Sok derűs, vagy bosszús percet okoz­nak a fogalmazási hibák is. Egyik la­punk sportrovata ír­ta: „Albert fejéről a hálóba jutott a bőr”. Mit erezhettek hozzátartozói, ami­kor a szörnyű hírt olvasták?! — Kishír: „Bő istenáldás. X. Y. nagyvendéglős ku­tyája 15 kiskutyával ajándékozta rfieg gazdáját”. Üzleti hirdetés: „Veres Pé­ter fűzve 4,40, kötve 5,60, ebből 33 száza­lék kedvezményt, Illyés fűzve 3,80, kötve 4,80, ebből 25 szá'zalék kedvez­ményt tudunk nyúj­tani”. A sajtó- és egyéb hibák sokszor ma is igen kellemetlenek, de mi ez a régebbi helyzethez képest! Az 1632-ben London­ban nyomtatott Bib­liába tévesen így került bele a 9. pa­rancsolat: „Kívánd felebarátod felesé­gét!”. A király 3000 fontra ítélte a nyom­dászokat és kötelez­te őket, hogy má­sutt, saját költségü­kön nyomtassák új­ra a Bibliát. Egy év múlva elkészült az új kiadás. A cenzor majd hanyatt esett, amikor az inkrimi­nált mondatot ismét hibásan, változatla­nul találta benne. Véletlenül ugyanis javítatlan példányt küldtek a nyomdá­ba, kézirat gyanánt. Ha nagy a meleg... %Az első falusi óvoda Kossuth, mint fordító — Flóri könyve Hűtő-, vagy jégszekrény hiá­nyában a háziasszony legnagyobb gondja az ételek frissen tar­tása. A tej. Nagy hőségben a reg­gel vásárolt tej, még ha azon­nal fel is forraljuk, s nincs elég hűvösön —, megsavanyodik. Frissen tarthatjuk a tejet, ha a reggeli forralás után három­négy óra múlva ismét felforral­juk. Közben természetesen tisz­ta edénybe öntjük, s lehetőleg cserépkorsóban, hideg vízzel telt edénybe állítjuk. A zöldséget frissen tarthat­juk, ha jól benedvesített újság­papírba csavarjuk. Tálcára, vagy edénybe, rakjuk, hogy a víz lecsuroghasson, s felhaszná­lásig sötét, hideg helyre tesz- szük. A vaj sokáig friss ízű marad, ha hideg vízzel telt porcelán­tálba tesszük úgy, hogy napon­ta kétszer cseréljük rajta a vi­zet. Ha ebédről étel marad meg, ne hagyjuk a zománcos edény­ben. Lehetőleg porcelántálba te- gyüt át, s így állítsuk friss víz­zel telt edénybe. Tetejét sűrű­szemű műanyaghálóval fedjük, hogy rovar ne férjen hozzá. Nagy hőségben a húst csak igen rövid ideig tarthatjuk nyersen. Ilyenkor ajánlatos ecetes-vizes ruhába csavarni és alacsony hőmérsékletű helyen tárolni. Még jobb, ha gyorsan elkészítjük. Hasznos tudnivaló: legkönnyebben romlik a belső­rész, a csontos hús, a borjúhús és a haL Csak. a fogyasztás napján vá­sároljuk meg a halat —, lehe­tőleg élve. A nyári felvágott, maradékát ne tegyük el később­re, Tároláskor a száraz kolbászt, téliszalámit, paprikás szalámit, szalonnát részesítsük előnyben. Ugyancsak ne tároljuk a fel­bontott konzervek maradékát és az elkészített gombát Felnőtt Kölcsönzés A Belkereskedelmi Kölcsönző Vál­lalat és a földművesszövetkezetek már jó ideje segítik a lakosságot a legkülönbözőbb közszükségleti cik­kek kölcsönzésével. Méltányos bérért kölcsönözhető disznöperzselő, fal­festő henger, gumitutaj, kerékpár, rádió, magnetofon, százházas lako­dalmak igényeit is kielégítő mennyi­ségű étkészlet, legújabban pedig he­tente többször: — felnőtt is. Ez utóbbi hiánycikk pótlására azonban nem a belkereskedelem vállalkozott, hanem a szekszárdi megyei könyv­tár. Június 1. óta felnőttek kölcsö­nözhetők hétfőn, kedden és csütör­tökön 13—»9, szerdán 10—19, szom­baton pedig 10—13 és 14—19 óra kö­zött. Minderről „Uj szolgáltatások a me­gyei könyvtárban” felírású plaká­tokról értesült a megyeszékhely járókelő népe. Sajnálatos, hogy aki­nek épp pénteken támad kedve egy felnőttre, az vágyainak kielégítését szombatra halaszthatja, ugyanis — idézzük — „Pénteken a felnőtt köl­csönzés és az olvasóterem szünetel”. Ne részletezzük most, hogy milyen szép teljesítmény egy teremnek szü­netelni, hiszen minden középiskolás jól tudja, mennyi rejtett buktatót kí­nál drága, szép anyanyelvűnk. Az viszont rejtély marad, hogy miért éppen a megyei könyvtárnak kellett bennünket erről szép számú plakát útján meggyőznie? (ó.) Megjelent a „Béke és Szocializmus" júniusi száma A folyóirat júniusi száma közli az európai kommunista és munkáspár­tok Karlovy Vary-i értekezletének dokumentumait, továbbá Leonyid Brezsnyev és Kádár János felszóla­lásait. A Karlovy Vary-i értekezlet Jelentőségét „A kommunistáit és az európai biztonság” címmel J. Prazsky méltatja. Az októberi forradalom 50. évfor­dulójával kapcsolatban több cikket közöl a folyóirat. J. B. Marks, a ne­ves dél-afrikai politikus „Az októ­beri forradalom és a nemzeti felsza­badító mozgalom” címmel írt ta­núimén yt­Ugyanebben a rovatban Katona István ismerteti az MSZMP KB feb­ruár 15-i határozatát a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának megünnepléséről, N. Ganszovszkij pedig beszámol a bol­gár testvérpárt hasonló tárgyú hatá­rozatáról. A szocialista építés elmélete és gya­korlata c. rovat közli C. Balhaszsav mongol filozófus „Változások Mon­gólia osztálystruktúrájában” című tanulmányát, melyben kifejti, hogy a feudális osztály felszámolása után hogyan alakult ki a mongol munkás- osztály, a mongol értelmiség és a szövetkezeti parasztság, s jött létre az egységes szocialista társadalom. Hilde Benjamin az NDK igazság­ügy-minisztere ismerteti az NDK új családjogi ■ törvényének legfontosabb tételeit, mélyek tükrözik az NDK társadalmában végbement fejlődet. A tőke világában című rovat fog­lalkozik a görög katonai .puccsal, a franciaországi parlamenti választások után kialakult helyzettel, az Auszt­ráliai Kommunista Párt XXI. kong­resszusának előkészületeivel, továb­bá közli R. Pierantozzi tanulmányát a „Populorum progressio” új pápai enciklikáról, mely lényeges új té­telekkel bővítette a katolicizmus „szociális tanítását”. A kommunista és munkáspártok életéből c. rovatban Helen Berg a Német Szocialista Egységpart KB tag­ja beszámol a párt VII. kongresszu­sáról. C zázötven évvel ezelőtt ^ még egyetlen óvoda sem volt Magyarországon. 1828-ban létesült az első, Budán, „Ángyaikért” néven. Az alapító, Brunswick Te­réz grófnő kezdeményezé­sét viszonylag gyorsan még egy tucat hasonló romantikus nevű intézmény követte, ezek azonban egytől-egyig város­ban voltak, többek között Szekszárdon is. Az ország első falusi óvodája azonban Tolna megyében, Hidja-pusztán szü­letett és 1836. április 25-én nyitotta meg kapuját. Az év­forduló nem „kerek”, mégis érdemes feleleveníteni az ala­pító: Bezerédj Amália emlé­két. Férjének szobra; akiről Szedres fennállásának 125. évfordulóján lapunkban is megemlékeztünk; ott áll a ré­gi megyeház előtt. Jobbágy­felszabadító volt és ipartele­pítő, felesége azonban rövid élete alatt és után egész más területen vált Ismertté. Bezerédj Amália jómódú Vas megyei nemesi család leánya volt. 1804. április 15- én született. Apja később az al nádori tisztet is viselte, édesanyja pedig Kisfaludy Sándomé húga volt. 1821-ben ment férjhez Tolna megyei ro­konához, Bezerédj Istvánhoz. A szó legjobb értelmében vett „közéletet” élő család volt Bezerédj Istváné. A férj me­gyéje követeként — aminek mai megfelelője kb. a képvi­selő lenne — vett részt az or­szággyűléseken és mindig a reformok, a haladás oldalán állt, Széchényi István hívei kö­zé tartozott. Európai érdeklő­désére jellemző, hogy megren­delte az angol Wilderspin, a maga idején nagy feltűnést keltő könyvét „A gyermek- nevelés fontosságáról”. Ez a múlt század első kétharmadá­ban az alapfokú gyermekne­velés bibliája volt és Bezerédj — amellett, hogy felesége ér­deklődését akarta kielégítem — egy-egy példányt Deák Fe­rencnek és Kossuth Lajosnak is adott. Később, 1837-től 1840- ig tartó fogsága idején, Kos­suth harminchat ívet magyar­ra fordított ebből a munkából, mely ilyesformán teljesen bör­tönben ültetődött át nyelvünk­re, ugyanis a folytatását Wargha István tdtnai óvókép­ző igazgató 1848/50 között szin­tén börtönben magyarította. A testes, nagy igényű könyv természetesen nem lehetett al­kalmas közvetlen oktatásra. Bezerédj Amália már a hídja- pusztai óvoda megalapításakor is foglalkozott azzal a gondo­lattal, hogy megfelelő óvodai tankönyvet kellene írni. Ezt később kislánya, Flóri megszü­letése után váltotta valóra és ezzel az első magyar óvodai kézikönyv és egyben az első tudatosan írt meséskönyv szer­zője lett. A múlt században óvodai tankönyv alatt egészen mást értettek, mint amit napjaink­ban elképzelnénk. Bezerédj Amália könyve az ABC-vel kez­dődik, olvasási gyakorlatokkal folytatódik, tartalmaz külön­böző játékleírásokat, de elemi földrajzi és meteorológiai is­mereteket is. A kor felfogása szerint az óvoda afféle „kis­iskola”, az általános iskola ős­típusa. Arról mindenesetre nem maradt feljegyzés, hogy a hidja-pusztai jobbágyok gyermekei mennyire sajátítot­ták el ezeket az ismereteket? Bezerédjék kislánya, az anyai tankönyv kézirata alapján há­roméves korában már ismerte a betűt és tízig tudott számol­ni. Ezt a modem pedagógia ko­rainak, túlzottnak ítéli. Szépszámmal voltak a könyv­ben rímes jótanácsok, erkölcsi alapelvek. Ilyesfélék: „Réten terem a fűzfa, ' Ami fáj, az rossz tréfa.1*1 Vagy: „Nagy fán terem a szép kör t vél, Ostoba, ki mindentől fél.” JT lóri könyve Bezerédj Amália halála után két évvel, 1839-ben jelent meg elő­ször, aztán — íme a meglepe­tés! — 1872-ig nyolc változat­lan kiadásban, 1923-ig pedig ismét nyolcszor, a XX. száza­di stílusnak megfelelően né­miképp módosítva. Benedek Elek, akinek számtalan mesé­jén nemzedékek nevelkedtek így vélekedett a Flóri könyvé­ről és írójáról: „Az én első könyvem nem az Ábécé volt, hanem az eüső igazi magyar gyermekkönyv, Flóri könyve... Ennek a köny­vecskének leikéből , sárjadzatt ki az én gyermek-ifjúság könyveimnek terebélyes fája.” (ordas) g) Rádiókezelés, rejtjelismeret. h) Ejtőernyős ugrás, lovaglás, gépkocsi-, mo­torkerékpár-, motorcsónakvezetés, könnyű­búvár-ismeretek és gyakorlat. i) Két idegen nyelv ismerete. j) Ellenséges személyek lélektani megtörése. Hát ez volt a tanulni való. Kemény, fárad­ságos. nehéz esztendőre pillantok most vissza. Megedződtem, megerősödtem. Úgy érzem, már nincs olyan kimerítő helyzet, amit ne tudnék elviselni. Azt hiszem, kevés férfi van a vilá­gon, mint m;i, olyan sokoldalú. Alaposan át­faragtak bennünket. Akik pedig gyengék vol­tak, vagy póruljártak, azok elhullottak közü­lünk. — Fel! Vigyázz! — kiáltja Murdock őrmester. A táborparancsnok, Lionel C. MacCarr vezér­őrnagy, Campbell kapitány, a tanfolyam pa­rancsnokának a kíséretében lép a tanterembe; — 46 — i A vezérőrnagy meghallgatja Murdock jelen­tését, aztán engedélyed hogy leüljünk. >— Gratulálok, fiúk! — mondja barátságosan. — A kétnapos zárógyakorlattal feltették a mun­kájukra a koronát. Önök a világ legjobban ki­képzett és felkészített katonái. Fejenként; az Egyesült Államoknak kétszázezer dollárjába ke­rültek. Ne feledkezzenek meg erről soha. Az Egyesült Államok mindig számíj, magukra. Ma­guk a civilizáció, a nyugati kultúra, a szabad demokrácia első számú harcosai. Bárhová ke­rülnek, kíméletlenül számoljanak le az ellen­séggel, küzdjenek bátran a vörös métely ellen. A vezérőrnagy átadja a szót Campbell kapi­tánynak. Az őszes hajú, Clark Gable bajuszú, sima modorú kapitányon látszik, hogy nagyon# elégedett. Sikerült a tanfolyam, előléptetést vár. Felolvassa az egyéni eredményeket és néhány mondattal értékeli a teljesítményeket. Zelinskyt, Schrantzot és engem nevez a tan­folyam legjobbjának. Nem tagadom, jólesik a dicséret. A kapitány felolvassa az előléptetéseket. A lengyel, az osztrák és én törzsőrmesteri rangot kapunk. A többiek őrmesterek és tizedesek lettek. Amikor meghallom, hogy törzsőrmester let­tem, az első pillanatban nem is a több zsold és az ezzel járó külön pótlék előnye jut az eszem­be, hanem Murdock és King. Föléjük kerültem. Most már nem szórakozhatnak többé velem. Szinte kéjesen gondolom végig a képzeletbeli jelenetet, amikor valami mondvacsinált ürüggyel — 47 — belekötök Kingbe és alaposan megleckéztetem. Andy Idens lép a szobába. — Törzsőrmester, őrmester és tizedes urak! Beszereztem rangjelzéseiket. A törzsőrmesterek nyolcvan, az őrmesterek hetven, a tizedesek potom ötven centet fizetnek a csodálatos paszo­mányokért. — Mennyit keresel rajta? — kérdi Pablo. — Egy vasat se. Itt a számla — lobogtatja a papírt sértődötten a kezében Andy. Szétkapkodjuk a paszományokat. Varrunk. Hanzi szuszogva, lassan öltöget. Egyszercsak ölébe ereszti a zubbonyát és rámnéz. — Te! Mit gondolsz, hová osztanak be ben­nünket? Itt maradunk az Államokban, vagy Európába megyünk? — Ezt én még nálad is jobban szeretném tudni — mondom, s Bibi jut eszembe. Elszomorodom. Ma este elbúcsúzom tőle és még csak azt sem tudom megmondani neki, hogy hová megyek. Befejezem a varrást. Most már szemmel lát­hatóan is törzsőrmester vagyok. EGY INTERJÚ VÁLASZAI Pablót, Beppót és Andy Idenst meghívom a snack-bárba. Hadd legyen egy kellemes búcsú­estjük. — Mint leendő tulaj? — kérdi Andy és vi­gyorog. 1 — 48 — l i f

Next

/
Oldalképek
Tartalom