Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

IS61 Jfilins %. TOLW 1EGTH WEPfTJSAfí Ot hónappal az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt Szabópál Antalnak, a megyei tanács vb-elnökének nyilatkozata A gazdasági élet új mechanizmusára, szerve­zetére való áttérés a tanácsi életnek úgyszólván minden részét érinti. Egyrészt azért, mert a ta­nácsi szervek jelenleg is nagyon sok gazdasági jellegű hatáskörrel, feladattal rendelkeznek, másrészt pedig azért, mert a gazdasági funkciók szerves egységet képeznek a közigazgatási, tár­sadalmi, tömegszervezeti, politikai feladatokkal. Sok tekintetben ezek módosítását is feltételezik. Nem túlzás azt mondani, hogy az új gazdasági mechanizmus az egész tanácsi élet új mechaniz­musát is szükségessé teszi. Hivatalosan 1968. január 1-ével kerül általá­nosságban alkalmazásra az új gazdasági mecha­nizmus. Nem egészen fél év áll rendelkezésre az előkészületekhez. Ez egyebek közt azt jelenti, hogy napjainkban az új gazdasági mechanizmus jegyében már folyamatban is vannak bizonyos intézkedések. Megyénkben is számos intézkedés­re került sor, illetve kerül sor napjainkban. Ezek­ről beszélgettünk Szabópál Antallal, a megyei tanács vb-elnökével. — Hol is tart tulajdonképpen a megye az új gazdasági mecha­nizmus előkészületeiben, beve­zetésében? — Elöljáróban talán annyit, hogy már az előző hónapokban megjelent több fontos határozat, rendelkezés az új gazdasági mechanizmusra való áttérésre vo­natkozóan. így például megjelent a Gazdasági Bizottság határozata május 23-án a folyamatban lévő beruházásokról, ezek új finanszí­rozásának rendjéről. Május 28- án a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány határozata ke­rült napvilágra a költségvetési szervek gazdálkodási rendjének reformjáról, a tanácsi tervezés és költségvetés új rendjéről. Ezek kidolgozásában mi megyei vb-ve- zetők is részt vettünk: Előterjesz­téseket tettünk, a megfelelő fóru­mokon elmondtuk véleményünket. Tehát ezek széles körű kollektív tevékenység alapján öltöttek vég­leges formát. Valamennyi az MSZMP Központi Bizottságának idevonatkozó határozatai, útmuta­tása alapján készült el, híven tük­rözi a IX. pártkongresszus szel­lemét, határozatait. Közben ki­dolgozás alatt vannak az újabb határozatok, rendelkezések az új gazdaságirányítási intézkedések­kel, szervezeti feladatokkal kap­csolatban. Munkánknak a soron lévő napi feladatok végrehajtá­sa mellett ez képezi az alapját,. Most tehát tulajdonképpen át­meneti időszakban vagyunk: leg­több területen még érvényben vannak a régebbi határozatok, rendelkezések, de a napi felada­tainkat a lehetőségeknek megfe­lelően úgy igyekszünk végrehaj­tani, úgy szervezzük, irányítjuk a megye tanácsi életét, hogy az a lehető legjobban megfeleljen az új elveknek, és hogy január el­sejével az áttérés minél zökkenő- mentesebb legyen. Igaz, hogy adott az új gazdasági reform hi­vatalos bevezetésének a dátuma: 1968. január 1. Ez azonban nem jelent merev határvonalat a régi és új között, mert hiszen hosz- szas, fokozatos előkészítésről, fo­lyamatos bevezetésről van szó, épp a zökkenők megelőzése érde­kében. — A beruházásokra vonatkozó intézkedések közül mindenek­előtt meg kell említeni azt a részt, amelyik előírja, hogy az állam január 1-től csak azokat a beruházásokat finanszírozza, amelyek meghaladták a 20 százalé­kos készültségi fokot: ahol ezt nem éri el, ott a vállalatot ter­helik a költségek. Ez a megyénk­ben is több beruházást érint. Ugyanígy érintette megyénket is a Földművelésügyi és az Élelme­zésügyi Minisztérium átszervezé­se. A központi átszervezésnek megfelelően megyénkben is lét­rejött a mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztály a régi mezőgaz­dasági osztály és a felvásárlási kirendeltség összevonásából. E két szerv egyesülésével az appa­rátus létszáma is csökkent. Erre mindenekelőtt a tsz-ek megerősö­dése következtében kerülhetett sor. Az új szerv elsősorban ható­sági. szakigazgatási teendőket lát el. Ez persze nem jelenti, hogy a tsz-ekkel kapcsolatban nincs ..ha­gyományos” feladata. A még meg­lévő gyenge tsz-ekkel például megkülönböztetett módon kell foglalkoznia, segítenie kell meg­erősödésüket. Ennek érdekében segítséget nyújt a távlati tervek kidolgozásához, a helyes termelé­si struktúra kialakításához, de más téren is az adott körülmé­nyeknek megfelelően. — Az új gazdasági reformra vonatkozó határozatok szinte kivétel nélkül kapcsolódnak a hatáskör-módosításokhoz. Mi­lyen intézkedések várhatók e téren? — A hatáskör-módosítás régi téma, bizonyos részintézkedések­re már sor került, de egy általá­nos rendezés csak most, a gazda­sági élet általános reformja alap­ján jöhet szóba. Az új intézkedé­sek, rendelkezések általában a hatáskörök módosítását, és ezen belül az alsóbb szintű szervek ha­táskörének a növelését, bővítését tételezik fel. A hatáskörök lej­jebb adása lépcsőszerűen kapcso­lódik egymáshoz. A megye na­gyobb önállóságot kap a költ­ségvetési gazdálkodás terén: nem lesz megszabva az ágazatonkénti bontás, hanem csak alapot kap, amellyel önállóan gazdálkodik, s a pénzt a szükségletnek, körül­ményeknek megfelelően át tudja csoportosítani más területre is. De közben mi, a megyei tanács vb. vezetői, a szakosztályok veze­tői, szakemberei is azon tűnő­dünk. hogy milyen hatásköröket lehetne lejjebb adni. így megfe­lelő intézkedések vannak kiala­kulóban az építési, bontási enge­délyek kiadásával kapcsolatos egyszerűsítésre, a szabálysértések gyorsabbá, hatékonyabbá tételé­re — a hatáskörök módosítása alapján. Az eljárások egyszerűsí­tése és a helyi érdekek körülte­kintőbb figyelembevétele érdeké­ben a járási tanácsoknál tervcso­portot hozunk létre, és megfelelő szakemberekkel látjuk el őket, hogy önállóan végezhessék azokat a fejlesztési feladatokat, amelye­ket eddig á megye végzett. A centrumközségeket — mint pél­dául Tolna, Bátaszék, Simontor- nya, Dunaföldvár — igyekszünk műszakilag megerősíteni, hogy az egyes fejlesztési feladatokat az eddiginél sokkal önállóbban vé­gezhessék. A hatáskör lejjebb adásának ugyanis van egy olyan előfeltétele is, hogy az semmi­képpen sem mehet a szakszerű­ség, célszerűség rovására. A hatáskörök módosítása, lej­jebb adása persze nem olyan egy­szerű dolog, hanem nagyon is harc kérdése. Méghozzá íróasztal­küzdelem van mögötte. A külön­böző szintű szerveknél sokan igyekszenek menteni a menthe­tőt. Egy azonban bizonyos, az ésszerű módosításra, a hatáskör lejjebb adására vonatkozó ter­veket, elképzeléseket megvalósít­juk még az íróasztalok rovására — A nagyobb önállóság egyben nagyobb felelősséget, sokoldalúbb tudást igényel. Nem véletlen, hogy ennek tükrében gyakran fel­vetődik a kérdés: Vajon ehhez megfelel-e a személyi állomány? Tovább szőve a kérdést, bizonyos sejtelmes, gyanakvó találgatások is elhangzanak: milyen arányú tisztogatás lesz, hány ember ke­rül ki az apparátusból stb. Ez így nem téma, tehát indokolatlan felvetés. Nincs szó valamiféle rossz értelmű általános tisztoga­tásról. De arról igenis szó van, hogy mindenkivel szemben ma­gasabb igényekkel lépünk fel. Az átszervezésekkel párhuzamosan létszámmódosításokra, átcsoporto­sításokra kerül sor, de a társada­lomnak mindenkire szüksége van a képességének, munkájának meg­felelően. Az a véleményünk, hogy a tanácsi szervek személyi állo­mányának tómé képes lesz meg­birkózni a növekvő feladatokkal. Az új feladatokat azokra alapoz­zuk, akik eddig is szíwel-lélek- kel, fáradságot nem kímélve dol­goztak a köz érdekében, mert meggyőződésünk hogy elsősorban nekik lesz erejük ahhoz is, hogy megoldják a holnap nagyobb fel­adatait. Feltétlenül szükséges, hogy az alacsonyabb szintű vb- vezetők is gyorsabb ütemben gya­rapítsák szakmai ismereteiket, de úgy, hogy közben politikai látó­körük is bővüljön. A fejlődést, a problémák megoldását gyorsító tettekre, még hatékonyabb, ener­gikus munkára, elemző tevékeny­ségre van szükség, és erre kell mindenkinek felkészülnie. A ta­nácsok vezetése, összetétele az előző években sokat erősödött a politikai, szakmai képzéssel, a szükséges iskolai végzettség meg­szerzésével, az idén pedig a ta­nácsválasztásokkal. De végül is majd a gyakorlat dönti el. hogy ki alkalmas akár erre, akár arra a funkcióra. — Munkánk sikere a jövőben még fokozottabban múlik azon, hogy mennyire támaszkodunk a dolgozó kollektívák áldozatkész­ségére, a lakosság segítségére. — Hogyan alakulnak az anya­gi eszközök, ösztönzők a taná­csi vonalon? — Minden intézkedés azt cé­lozza, hogy nőjön a jó gazdálko­dásban való érdekeltség A taná­csi szerveknek az eddiginél foko­zottabban érdekük lesz, hogy részletesen elemezzenek egy terü­letet, mielőtt fejlesztik, mert a fejlesztés gazdaságosságának vagy kevésbé gazdaságosságának követ­kezményeit közvetlenül fogják érezni. Ezeket a célokat szolgál­ja például a megyei tanács vb. Tervezőirodájában bevezetésre ke­rülő új bérezési rendszer is. A gazdaságosságot, takarékosságot úgy is igyekszünk fokozni, hogy egy-egy létesítménynél tervpályá­zatot írunk ki, és a több terv kö­zül választjuk ki a legjobbat, a leggazdaságosabbat Továbbra is érvényben lesz a koncentráltság, a takarékosság Ave. hetőségük arra, hogy nyereségük­ből bizonyos összeget ilyen célra fordítsanak. Ahol tehát jól gaz­dálkodnak, ott gyorsabban oldód­hat meg a dolgozók lakásproblé­mája. — A község- és városfejlesz­tési tevékenységben milyen mó­dosítások várhatók? — Az egyik alapelv a lakosság összefogásának szükségessége annyiban módosul, hogy még fo­kozottabban előtérbe kerül. A jára, erózió megakadályozására vonatkozó tervek, elképzelések sorsa, valamint a vízgazdálko­dási társulások, belvízrendezé­sek terveinek sorsa. Előrelát­hatóan kedvezően, vagy hátrá­nyosan befolyásolja ezek meg­valósítását az új gazdasági mechanizmus? Ez annál is in­kább felvetődik, mert mind­egyik meglehetősen nagy anya­gi, pénzügyi kihatású terv. — E problémák megoldására távlati tervek készültek, melyek választási gyűléseken elhangzott megvalósítása nagyobb anyagi feladatok megvalósítására csak eszközöket igényel, s hosszabb így lesz lehetőség. A megyénkben ideig tart. A határozott válaszhoz régi téma, hogy a bérből és f:ze- sok tényezőt kellene összevetni, tésböl élők miért nem járulnak viszont sok részprobléma még ki- hozzá a község- és városfej lesz- dolgozatlan. Egy bizonyos, ezek a téshez, miért csak a tulajdonosok tervek elképzelések mind a jö- fizetnek hozzájárulást. A jövőben vedelmezöbb gazdálkodást céloz- lehetoség lesz arra, hogy minden- 7ák az új gazdasági mechaniz- ki részt vegyen közvetlenül is a musnak pedig éppen ez a célja. közérdekű feladatok megvalósító- Következésképpen a gazdasági té- sában. Ha például egy falu-, vagy nyezők arra ösztönöznek majd, városnegyed valamilyen létesít- hogy az érdekelt szervek minél ményt kér, megszavazhatják az nagyobb ütemben javítsák a gaz- erdekeltek a hozzájárulást, és ha dálkodási körülményeket, megszavazzák, megvalósítható a létesítmény, sőt központi támoga­tást is kapnak hozzá. Ha viszont nem akarnak hozzájárulni, csak a felsőbb szervektől várják az anyagiakat, nem méltányoljuk a kérésüket. A hozzájárulásnál nem lesz különbség a jövedelmi for­rások, tulajdonosi mivolt szerint, csak érdekeltek lesznek. Termé­szetesen számos változás lesz az alapok képzésében, felhasználásá­ban. — A tanácsi vállalatok át­szervezésével mi a helyzet? — Az intézkedések most van­nak kidolgozás alatt, sok minden még kiforratlan, bizonyos dolgok már kezdenek kikristályosodni. A Mezőgazdasági Gépjavító Vá.falat és a Gépállomások Mérvéi Igaz­gatósaga például egyesül. A me­— Hogyan alakul a megyében a munkaerő-foglalkoztatottsági helyzet? A megye lakóit elég széles körben izgatja, hogy lesz-e munkaalkalom, biztos megélhetés. A megye lakói az előző években nagy számban vándoroltak az ország más, ipa­rosabb vidékeire. Az utóbbi egy-két évben a megye ipará­nak fejlesztése folytán az el­vándorlás erősen csökkent, so­kan jöttek vissza, még a fiatalok visszaáramlása is jelentős. Vi­szont éppen ezért vetődik fel gyakorta, hogy a megyének mi­lyen kilátásokkal kell számol­nál. Másrészt pedig köztudott, hogy a megye jelenleg is a női munkaerő foglalkoztatásának gondjaival küszködik. — Fock elvtárs a legutóbbi or­gyei Beruházási Irodát vállalattá szággyűlésen foglalkozott e témá- szervezzük át. A tanácsi iparral vaj országos méretekben. A me- kapcsolatban, mint általános fel- gyén belül kedvező előjelnek szá- adatot. hangsúlyozni kell, hogy mit a többi között, hogy a jelen­legi munkahelyek száma nem fokozottabban előtérbe kerül a szolgáltató jelleg az áru termelés- , , , , .. . sei szemben. Persze ez sem megv csökken, sót helyenként növek­szik, mert folyamatban van több helyen, így Szekszárdon, Dombó­váron, Bonyhádon, Tamásiban, stádiumában lévő me evei beru- Pakson bizonyos iparfejlesztés, házasokat előreláthatóan ho- Tanulmányozás alatt van Szek- gyan befolyásolja az új gazda- szárdon munkás-kertszövetkezet. rik a város, a megye fejlesztő- haztajl kertek ^lakitasa a nem sével kapcsolatos korábbi el- megfelelően hasznosított szőlő- képzeléseket, terveket, és most hegyek megfelelő megművelése gyakran elhangzik, hogy az új érdekében. Ez jövedelmi forrást jelent majd a családoknak, javít­ja az ellátást, de egyben jelentős Szó sincs arról, hogy az új munkaerőt is igényel. Számolunk gazdasági mechanizmus ezeket , h k feleséa él „megewe”. Azon vagvunk. hogy azzal> nogy SOK teleseg, no ei minden korábbi jó terv. elképze- rn-aiú az ilyen lehetőségekkel is. lés megvalósuljon, továbbra is Közben továbbra Ts kutatjuk az majd könnyen, de a lakosság igé nye ért teszi szükségessé. — Az előkészítés, tervezés gazdasági mechanizmus eszi” ezeket. „meg­mindent elkövetünk a megye, a város fejlődése érdekében. Ehhez kapcsolódik, hogy továbbra is ér­vényben van a párt gazdaság- politikájának az a része, hogy az elmaradottabb megyéket — mint amilyen Tolna megye is — erő­újabb munkaalkalmakat. — Végezetül hangsúlyozni sze­retném, hogy az új gazdasági mechanizmus elveinek érvényesü­léséért minden nap meg kell dol­goznunk, mert csak így lesz be­lőle valóság. A munkánk során a teljesebben kell fejleszteni. Tehát mindent meghatározó; a]apvető erre is alapozhatunk. Viszont en- feladat a népga2daság érdekeinek pen az ésszerűség, célszerűség, gazdaságosság elvének fokozot­A nagyobb önállóság, ha- — Az ösztönzők közé kell so- ♦áskör mit jelent a tanácsi szer- rolni a lakásépítkezésekkel kap- vek vezetői, dolgozói számára? csolatos újabb lehetőségeket. Az Megfelel-e ehhez a személyi ál- állami, tanácsi lakásépítkezések lomány? mellett a vállalatoknak is lesz le. szem előtt tartása, a párt és kor­mány határozatainak még követ- tabb előtérbe kerülésével számol- kezetesebb végrehajtása, az ipari ni lehet azzal, hogy bizonyos ^ mezőgazdasági termelés foko- szerkezetá módosítások lesznek a 2ÁS& Ez egyben előfeltétele is megye, a város korábbi fejlesz c annak, hogy kiérdemeljük a fel­elképzeléseiben. összességében ez sőbb szerveink támogatását a me- viszont nem visszaesést, hanem gye további fejlesztése érdeké­további előrehaladást jelent ben — fejezte be nyilatkozatát — Ehhez kapcsolódik a szék- Szabópál elvtars. szár dl szőlővidék rekonstrukció. BODA FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom