Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-29 / 177. szám
2 TOT,NA MEGYEI NEEÜJSÁ'í 1967. július 29. „A lázadást Johnson idézte elő“ Elültek a harcok Detroitban — Éjszakai kijárási tilalom Johnson amerikai elnök a véres detroiti események nyomán különleges tanácsadó bizottságot állított fel, amely feladatul kapta, ho?v vizsgálja ki a négerzavargások okait. Johnson elnök televíziós beszédében közölte, hogy McNamara hadügyminisztert utasította, gondoskodjék a milicisták fokozott kiképzéséről, hogv ily módon a milícia meg tudjon birkózni a zendülésekkel. A 11 tagú különleges tanácsadó bizottság elnöke Otto Kerner il- linoisi kormányró. alelnöke Lindsay New York-i polgármester lett. Beszéde további részében az elnök dühödt szavakkal ítélte el a lázongókat. Kijelentette, hogy a lázadás nem lehet a polgárjogi tiltakozás formája, ami Detroitban és más városokban történt „bűncselekmény” amelynek elkövetőivel szemben a törvény teljes szigorát kell alkalmazni. Az elnök szerint a „közbiztonság fenntartóinak” nem az az azonnali feladatuk, hogy „elemezzék, vagy értelmezzék az eseményeket” hanem az. hogy minden módon véget vessenek a rendbontásnak. Johnson elnök méltó választ kapott Rap Brown néger vezetőtől, alti csütörtökön sajtóértekezletet tartott és ezen megállapította: „A lázadást Johnson idézte elő, mert nem hajlandó foglalkozni a kiváltó okokkal.” A négereket fehérek erőszakoskodása kényszerítette arra, hogy fegyvert ragadjanak. Brown megjegyezte, igen nagy felelősség terheli Johnson elnököt, akit „texasi útonállónak, megvadult vérebnek” nevezett. Detroitból újabb harcokról nem érkezett jelentés. Mindazonáltal Romney kormányzó éjszakai kijárási tilalmat léptetett életbe. A kormányzó ezenkívül kérte Johnson elnöktől, hogy Detroit városát nyilvánítsa „katasztrófa sújtotta vidéknek” ami lehetővé tenné, hogy a város „szövetségi segélyt” kapjon. A kérésről még nem döntöttek. A New York állambeli Albany- ban péntekre virradó éjszaka voltak kisebb incidensek. Philadelphiában több száz rendőrt vezényeltek a város déli, né- gemegyedébe, ahol rendbontások támadtak. James Taté polgármester „részleges rendkívüli állapotot” rendelt el, amelynek értelmében 12 személynél többen nem gyülekezhetnek az utcán. Chicagóban is fokozódik a feAz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az 1966. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Az Elnöki Tanács a tudományos minősítésről és a tudományos fokozatokról szóló törvény- erejű rendeletét úgy módosította, hogy — a tudományos^ és felsőoktatási tanács megszűntével — a tudományos minősítéssel kapcsolatos elvi kérdésekről, valamint a tudományos minősítés és képzés távlati terveiről a kormány határoz. Az Elnöki Tanács az állam- polgárságról szóló 1967. évi V. törvény 15. paragrafusa alapján megfosztott magyar állampolgárságuktól külföldön tartózkodó, egyes olyan személyeket, akik bűnöző életmódjukkal a magyar állampolgárságra érdemtelenné váltak Az Elnöki Tanács honosítási és visszahonosítási,' váláHiint a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási, egyéni kérelmek ügyében döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ejtőernyősöket vetettek be Vuhan ellen — Harcok több kínai tartományban Moszkva (TASZSZ). Hírügynök, égek pekingi tudósítói jelentik, logy a kínai néphadsereg ejtőernyős deszant alakulatát vetették je Vuhan város ellen, ahol a miit héten Mao Ce-tung ellenfe- ei letartóztatták Házié Fu-csi cözbiztonsági minisztert és Vang bit, a Kínai Kommunista Párt központi Bizottsága mellett mű- Eodő kultúrforradalmi csoport íagját. Az ejtőernyősök elfoglalók a Jangce-folyón keresztül vetető hidat, a távírót, az egyete- net és a város más jelentősebb épületeit. A Jangce folyón hadi- íajók haladnak felfelé Vuhan rányába. készen arra, hogy lőjék Íözép-K inának ezt a több mint tétmillió lakosú városát. Mao Ce- tung és csoportja ultimátumot in- aézett Vang Zsen-csunghoz, a Hupe j-i tartományi pártbizottság titkárához és Csen Caj-tao-hoz, a vuhani katonai körzet parancsnokához. ha nem kapitulálnak, fizikailag megsemmisítik őket. A japán sajtó ugyanakkor azt jelenti, hogy a „vörösgárdisták” letartóztatták és Pekingbe vitték Csen Caj-taót A japán lapok szerint harcok folynak Csocsiang, Honán, Sze- csuan és Liaoning tartományokban is. Kantonban, ahol gyűlést hívtak össze és azon követelték a leszámolást Liu Sao-csi államelnökkel és híveivel, véres összetűzés robbant ki. Ennek során több mint százan életüket vesztették, vagy megsebesültek. Kanton és Hongkong között megszűnt a vasúti közlekedés. Villanymotorok, dinamók, transzformátorok tekercselését jó minőségben, rövid határidőre vállaljuk. Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz. Telefon: 141. Tolna, Ságvári E. u. 1. (234) szültség. Daley polgármester közölte, hogy „a milicia készenlétben van és szükség esetén nyomban használja fegyverét”. Néger szociológus a „fekete lázadás4’ társadalmi hátteréről A londoni Times pénteken az amerikai Howard egyetemen tanító néger szociológus, dr. Nathan Hare professzor elemzését közli az Egyesült Államokban kirobbant „fekete lázadás” okairól. Dr. Hare kifejti: a fekete gettókban nap nap után újabb és újabb ezrek jutnak arra a fatalista nézetre, hogy „Amerika a velejéig rothadt és a pokolra való”. Ez a néger nemzedék elvesztette a hitét abban, hogy a szabadság elnyerhető a hagyományos módszerekkel, s úgy találja, hogy a fehér Amerikába való integráció nemcsak hogy nem érhető el, de nem is kívánatos a beolvadás ebbe a korrupt és ingatag társadalomba. A néger ifjúság elidegenedése sokkal fokozottabb, mint azoké a fehér fiataloké, akik elviselhetetlennek érzik az Egyesült Államok vietnami cselekményeit. A feketék esetében ez az érzés négy évszázados elnyomás és megvetés sebeivel párosul. A négerek visszataszítónak találják, hogy a hivatalos Amerika elvárja tőlük: idegen földön harcoljanak és meghaljanak a „szabadságért”, amiben soha nem volt osztályrészük saját hazájukban. Dr. Hare rámutat, hogy az FBI beszivárgott minden néger szervezetbe, az államgépezet ellenőrzése olyan szoros, hogy a forradalmi megmozdulás gyakorlatilag lehetetlen. „Ámde ha a forradalom nem is lehetséges, polgárháború mégis bekövetkez- hetik. Nem harcolhatsz Vietnamban és otthon egyidejűleg — jegyezte meg egy fekete lázadó a minap. — A fajüldöző fehér Amerikát talán nem lehet meg- dönteni, de Amerika mégis belepusztulhat ebbe a konfliktusba” — írja befejezésül a néger szociológus. Sallai és Fürst Ma SS éve, 1932. Július 29-én statáriájis tárgyaláson halálra Ítélték, majd kivégezték Sallai Imrét és Fürst Sándort, a Kommunisták Magyarországi Pártja két vezetőjét. „A kommunista szervezkedésben azért vettem reset, mert teljes meggyőződéssel a háború ellen voltam” — így felelt Sallai Imre a véres kezű, annyi igaz hazafit halálba küldő Törekynek, amikor a statáriális bíróság megkezdte a formális kihallgatást. Mert jogi formaság volt csupán ott, abban a Markó utcai teremben akkor minden: bíró és ügyész, vád és védelem — az ítélet hónapokkal előbb készen állt A történelem eddig talán legsúlyosabb gazdasági világválságának közepén, a fasizmus németországi hatalomra jutásának előestéjén, a Horthy-rendszer bizonyítani akart: a külföld előtt igazolni hatalma erejét, az éhező, annyi szenvedéstől gyötört magyar munkásoknak és parasztoknak pedig kérlelhetetlenségét: vigyázzon mindenki, mert könyörtelen a leszámolás. Az ürügy maga is ördögi volt: egy nemzetközi kalandor felrobbantotta a biatorbágyi viaduktot, s nyomban meghirdették a statáriumot, amelynek előre megtervezett célja a kommunista mozgalom, a gazdasági és a politikai elnyomás ellen mind erőteljesebben, határozottabban fellépő munkások és parasztok elhallgattatása volt A* illegális párt helyiségében, Budapesten, egy Thék Endre utcai házban fogták el Sallai Imrét és Fürst Sándort, g kegyetlen kínzás, barbár vallatás után állították mindkettőjüket a Töreky-tanács elé. Sallai Imre akkor 35 éves volt Fürst Sándor hat esztendővel fiatalabb. Sallai a Tanácsköztársaság idején felelős tisztséget viselt, az azután következő Időszakban a nemzetközi munkásmozgalomban tevékenykedett — Fürst Sándor az 1919 utáni hazai mozgalom neveltje. Életútjuk a forradalmi harcban találkozott Együtt küzdöttek, együtt szervezték a pártot — Sallai 1931-től a KMP titkárságát vezette —, együtt hirdették: nincs már messze egy jobb világ. Sallai Imre a siralomházból küldött üzenetében így beszélt: „A helyemre százan és ezren lépnek. Az eszme, melyért éltem és dolgoztam, győzni fog... Közeleg egy szebb és jobb korszak, és az a mi harcaink eredménye is lesz. ..■* A rögtönítélő bíróság csak egyféle ítéletet hozhatott: halált. De még be sem vonultak a terembe a bírák, amikor megmozdult a világ jobbik fele: táviratok áradata özönlött Budapestre. Tiltakoztak angol és francia munkások, világhírű jogászok, gondolkodók, tiltakozott Thomas Mann, Romain Rolland, Käthe Kollwitz... mindhiába. A Horthy- fasizmus nem ismert kíméletet, amikor meg akarta félemlíteni a dolgozó tömegeket. Hősként élt, hősként állt a bírák előtt, hősként halt meg Sallai és Fürst S eljött a kor, amelyért fiatal életüket adták, a legtöbbet amit ember osztályáért, társaiért, népéért feláldozhat; itt az új világ, s népünk most tiszteleg a mártírok emlékének. Emlékezik és nem felejt: érte, mai életéért vállalta a halált ma 35 éve Sallai és Fürst LANTOS LÁSZLÓ a Tűs országában 4. Város a tengeren Nyeftjánde kammi — Olajkövek. A világ egyik legkülönösebb munkahely-komplexuma, a káspi-tengeri oiajváros felé úszik velünk a hajó. Munkások beszélgetése zsong körülöttünk, néhányan nagy lendülettel dominóznak, vagy a sakknál is idősebb keleti kockajáték, a nardü korongocskáit tologatják. Aránylag kevesen vagyunk a 700 személyes, hófehér hajón. A Kaspi-tenger jókedvű, kellemesen hintáztat bennünket három órán keresztül. Ilyen messzire, kb. 100 kilométernyire vannak az Olajkövek Bakutól. Bevallom, izgulok. Milyen benyomásokkal ajándékoz meg ez a kirándulás? Milyennek is látom majd „saját szemmel” az Olajköveket? Egy brazil kongresszusi képviselő csodavárosnak, testet öltött fantasztikumnak nevezte. Város? Igen. Lakóházak, olajkutak, ebédlők, mozi, irodaépületek, büfé, klubok, szálló, olajtartályok az acéfl-cölöphídon, amely mintegy 100 kilométernyi hosszan kacskaringózik a tengeren. Fantasztikum? Alattunk a tenger zöld hullámai, felettünk a nagy kékség. Bokarándító gerenda- és deszkaúttest a talpunk alatt Az ezüsttestű olajtartályok mellé tankhajó simul, amott csónakba szálló emberek, egy „igazi” olajkőre, a vas- cölöphíddal össze nem kötött munkahelyre indulnak. Rettenetes zötykölődés a gépkocsin, kjis kitérőterület, ahova félreállhatunk, mert szembe teherautó közelít. Magasba nyújtózó kúttomyok a távolban — és virág. Virág! Tenyérnyi kertecske a csipkefüggönyös háza£ előtt és virág az első kútfúró — az első kút helyén áll —, Mihail Kaverocskin emlékét őrző kis emlékmű előtt is. Hát igen. Ilyen az ember. A virágoknak a földet a szárazföldről hozták, hajón. És milyenek a hétköznapok az Olajköveken? Kemények. Tízezer ember küzd itt a természettel, mert az nem adja ingyen a kincsét. Hogy elrejtette! Mélyen, le a Kaspl medre alá. De az ember ott is felfedezte és elveszi tőié. Dühében elrabolta Mihail Kaverocskin életét is. Egy hullám lesodorta az épülő kútról és a harpgvó tenger nem adta vissza a holttestét sem. Igen, a természet néha visszaüt Gyakran 5—7 méteres hullámok döngetik az acél cölöp- sort, s a munka ilyenkor se állhat le. Tpbb itt a kereset, mint a szárazföldén? Több. Két hétig itt van a munkás az Olajköveken, két hétig otthon. Áldozat ez? A mi fogalmaink szerint talán ideg. De ne felejtsem — nyáron Bakuban az Olaj kövek a leghűvösebb munkahely! Mit meséljek még az Olaj- kövekről? Sima és csillogó, körülötte a dübörögve tajtékzó tenger-hétköznap. Férfiak és nők az esti iskola padjaiban — hétköznap. És violatövek a tenyérnyi kertecskékben — ez az ünnepnap, amely az itt dolgozó tízezer — a kemény, gyönyörű romantikát élő, gyakorló — ember szívében honol. Hiáha bőg a Kaspi-tenger. hiába akarja összedönteni az ember ezen egyedülálló méretű, fantasztikus művét, az ember violát tűz a hullámok tarajára — és győz. VIKTOR ZOLTÁNNE — Vége —
