Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

1967. július 1. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 3 II közúti balesetek elkerülése érdekében! •• Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt dr. Vígh De­zső elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A vb. feladatkörében történt intézkedésekről és a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló napirendi pont után, a Tolna megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács elnökének beszámolóját vitatták meg. A gépkocsiállomány rohamos növekedésével országunkban nagymértékben emelkedett a közúti balesetek száma. Az or­szág többi megyéjéhez hasonlóan 196‘0-ban megalakult a Közúti Balesetelhárítási Tanács, mely­nek feladata az oktatáson, a pro­pagandán, valamint a vetélkedő­kön keresztül a közlekedési bal­esetek megelőzése, a dolgozók legszélesebb tömegeinek mozgó­sítása, a biztonságos közlekedés érdekében. A megyei baleset- elhárítási tanács kezdeményezé­sére a járási .székhelyeken is megalakultak a járási közleke­dési balesetelhárítási tanácsok. Munkájuk az utóbbi időkig csak 3 különböző közlekedési propagandaanyagok terjesztésére és elosztására szorítkozott. Az utóbbi két esztendő alatt azon­ban már tevékenyen közre­működtek a KRESZ-vetélkedők megrendezésében. A balesetelhárítási oktatást első ízben Szekszárdon ren­dezték meg, két évvel ez­előtt, majd ezt követően az elmúlt évben megszervezték ugyanezt, a megye nagyobb községeiben is. Az iskolai vetélkedők is azt mutatták, hogy az iskolás gyer­mekek behatóan foglalkoztak a közlekedési szabályok elsajátí­tásával, tanúságot tettek arról, hogy a szabályokat a gyakor­latban is alkalmazni tudják. Az iskolai KRESZ-vetélkedők részt­vevői között az Országos KBT Titkárság segítségével több ezer forint összegben osztottak ki jutalmakat. Az elmúlt év során Szekszárdon és Dombóváron háromnapos, bentlakásos tan­folyamon vettek részt a közle­kedési úttörőőrsök is. A rendőrségi szervek közre­működésével aktuális közleke­dési oktató és balesetelhárítási filmvetítéseket rendeztek, melye­ket összekapcsoltak a közlekedési szabályok ismertetésével. A ve­títések igen látogatottak voltak, a nézők száma több tízezerre tehető. A megyei KBT több esetben hívta fel körlevélben a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, vállalatokat a bal­eseteket előidéző okokra, ezek kiküszöbölésére. Az Állami Biz­tosítóval és az Autóklubbal kö­zösen ötezer példányban kiad­ták a megye baleseti térképét, melynek alapján tesznek intéz­kedéseket a veszélyes helyek közlekedési rendjére. A megyei KBT az 1964. évi tevékenysége alapján országos első helyezést ért el. A KBT munkájához segítséget adtak a különböző társadalmi szervek, de különösen jelentős és kiemelkedő volt az a munka, melyet a megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztálya végzett. Részt vett a felnőtt és az iskolai KRESZ-vetélkedők szervezésében, • a felnőtt gép- járművezetők részére tartott KRESZ-előadássorozat szerve­zésében és megtartásában is. A KÖT a jövőben az eddigieknél nagyobb mértékben szeretné igénybe venni a Hazafias Nép­front. a nőtanács, a KISZ és az úttörőmozgalom közreműködését, a balesetek megelőzése érdeké­ben végzendő munkába. Az egyre több gépkocsi forga­lomba kerülésével a baleset- elhárítási tanács munkája is fo­kozódik. A KBT ebben az év­ben is legfontosabb feladatának tekinti, hogy a személyi sérü­lést eredményező balesetek ala­kulásának üteme tovább csök­kenjen. A balesetelhárítási munka ki- szélesítése érdekében felül­vizsgálják a járási KBT mun­káját és további fontos fel­adatokkal bízzák meg őket. A tanítás beindulásával a na­gyobb forgalmú útvonalak men­tén lévő iskolákban KRESZ- vetélkedőket tartanak, amelyek­nek megszervezéséhez maradék­talanul biztosítják a személyi és anyagi feltételeket is. A vetél­kedők megtartásával, kiszélesí­tésével a gyermekbalesetek csök­kenését szeretnék elérni. E napirendi pont után a végrehajtó bizottság a bejelen­téseket tárgyalta meg. A NEB megtárgyalta • A kórházi és rendelőintézeti gyógyító, megelőző munka tapasztalatai Szerteágazó vizsgálat előzte meg azt az összefoglaló jelentést, amelyet a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság csütörtöki ülésén vitattak meg Szekszárdon. A vizs­gálat anyagát 12 népi ellenőr mintegy félszáz napos tapasztala­ta adta a Tolna megyei kórház­ban és megyei rendelőintézetben folyó gyógyító munkáról. A vizsgálat célja részletesebben meghatározva az volt, hogy mi­lyenek a gyógyító, megelőző munka feltételei (hogyan folyik a betegellátás) és milyen szerve­zeti intézkedések biztosítják a legjobb hatásfokú gyógyító tevé­kenységet. Megvizsgálták e témakörben a megyei kórházban a gyógyszertár, a központi konyha, és kihelyezett konyhái, a központi sterilizáló, az I-es számú belgyógyászat, a szü­lészet—nőgyógyászat, a balese­ti sebészet, a csecsemő-gyermek­gyógyászat, valamint a megyei rendelőintézet egyes szakosztályai és a véradóállomás feladatkö­rébe tartozó munkát és problé­mákat. Segítette a vizsgálók és a bi­zottság munkáját, hogy a kór­házban kezelt betegek egy részé­nek kérdőíveket küldtek ki, a be­érkezett válaszokat is beépítették a jelentésbe, s szerepelt a vitá­ban is. Egyúttal útmutatást adott a még meglévő hiányosságok ki­küszöbölésére készített határozati javaslat összeállításához, amely egyrészt országos és megyei szer­vek, másrészt a kórház további munkájához ad nagy segítséget a gyógyító munka javításához, ilietye továbbfejlesztéséhez. A vizsgálatot Szekszárdon foly­tatták, hiszen ez a kórház repre­zentálja a megye kórházi ellátott­ságának színvonalát. Érdemes megemlíteni egy számadatot is ezzel kapcsolatban. . Az állandó emelkedést mutatja, hogy míg az ágazati költségvetésen belül a megyében működő kórházak együttesen 1961-ben közel 39, ad­dig az elmúlt évben több mirit 70 millió forinttal gazdálkodtak. Ez része annak az 1961-beni 79, s az elmúlt évi 133 millió forint­nak, amelyeket a megyében az egészségügyre fordítottak költ­ségvetésből. / A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata, a vita és a javasolt intezKedések bizonyára hozzájá­rulnak, hogy még tovább javul megyénkben az egészségügyi el­látás. Második napirendi pontként a bizottság tagjai a megyei NEB tt félévi munka tervét fogadták el. Kulturális idegenforgalom Interjú Bognár Józseffel, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével Szinte naponta hallunk, olva­sunk hazánkba látogató külföldi tudósokról és művészekről, de határon túli vendégszereplésre induló magyar együttesekről, mű­vészekről, külföldi előadókörúton részt vevő magyar szakemberek­ről, tudósokról is. A nagy „kul­turális idegenforgalom” fő szer­vezője és központja a Kulturális Kapcsolatok Intézete. Elnöke, Bognár József professzor leg­utóbb 3 hét alatt 17 előadást tar­tott gazdasági életünk készülő re­formjáról a skandináv országok akadémiáin, egyetemein. Munkatársunkat Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének elnöke tájékoztatta az in­tézet munkájáról, terveiről. Műszaki túlsúly — Több mint ötven országgal tartunk rendszeres kapcsolatokat, amelyeket aszerint bírálunk ei, hogy mennyiben járulnak hozzá a magyar tudomány és kultúra fejlődéséhez, illetve segítségük­kel mit tudunk megmutatni a külföldnek Magyarország szelle­mi arculatáról. — Olyan műszaki és tudomá­nyos eredmények iránt érdeklő­dünk, amelyeket mi — főleg gaz­dasági lehetőségeink korlátái miatt — nehezebben tudunk meg­közelíteni. Mint érdekes, jellem­ző tendenciát említhetem, hogy munkánkban a műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok mindinkább túlsúlyba kerülnek, öt évvel ez­előtt például a kulturális kapcso­latoknak csupán öt-hat százalé­kát jelentették a műszaki-tudo­mányos kapcsolatok: ma már ezek aránya megközelíti g hatvan százalékot. — Nagy lehetőségei:-* vannak különösen a szocialista országok­kal, de esetenként egyik-másik kapitalista országgal is a tudo­mányos együttműködés megvaló­sítására. A jövőben bátrabban szeretnénk ilyeneket kezdemé­nyezni — és részt venni azok­ban. Szellemi impex hazánkban is gyakran üdvözöl­hetünk neves külföldi művésze­ket, kultúráiig intézmények tár­latait Az idei kiállítási naptár kimagasló eseménye lesz a szov­jet tudomány fél évszázados fej­lődését bemutató reprezentatív budapesti kiállítás, amely szep­tember 1-én nyílik meg a Város­ligetben. — Az egyetemi diákcserék te­kintetében is nagyot léptünk előre. A Szovjetunió különböző egyetemein, főiskoláin csaknem másfél ezer magyar diák tanul, de jó néhányan látogatják az NDK, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Jugoszlávia felsőfokú tan­intézeteit is. Nálunk főleg a fej­lődő országok fiataljai tanulnak, számuk meghaladja h hétszázat. Jelentősek és a tanuláshoz jó se­gítséget adnak nyelvszakos taná­raink, illetve hallgatóink külföl­di továbbképző tanfolyamai. Nyári egyetemek — Figyelemre méltó érdeklő­dés mutatkozik külföldön a ma­gyarországi nyári egyetemek iránt Ezeken a gazdag prog­ramú, s hasznos ismeretek mel­lett kulturált pihenést is nyújtó nyári egyetemeken az idén már tizennyolc országból több mint kétezren vesznek részt. Elsősor­ban Kodály Zoltán érdeme, hogy nemzetközi méretű érdeklődés tapasztalható a magyar zenepe­dagógiai módszer iránt; ennek tanulmányozására az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kana­dából és Japánból ugyanúgy ér­keznek érdeklődő szakemberek, mint az európai országokból. — Jó szolgálatot tesznek ha­zánknak azok az egyetemi taná­rok, tudósok, mérnökök, szakem­berek, akik hosszabb-rövidebb ideig képviselik szakterületüket — és hazánkat — egy-egy or­szágban. — De ismételten mutassunk rá: elsősorban a hazánk tudomá­nyos és kulturális élete, a nép­gazdaságunk fejlődése szempont­jából fontos, hasznot hajtó cseré­ket szorgalmazzuk. Őszi tervek — Végül, ami a kulturális kap­csolatok távlatait illeti: ezek terv­szerűen fejlődnek. A gazdag idei eseménynaptárnak csak néhány programját említem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetét és a Szovjetunió fej­lődését dokumentáló reproduk­ciós tárlat nyílik novemberben a budapesti Műcsarnokban, a Szov­jetunióban pedig — a moszkvai, illetve grúziai magyar hetek ke­retében — magyar képzőművé­szeti kiállításra kerül sor. Lon­donban októberben a középkori magyar művészetet a honfoglalás­tól a XVII. századig reprezentáló kiállítást mutatnak be: az NSZK- ban magyar hét keretében ke­rül sor kiállítások, filmbemuta­tók, előadások rendezésére. Len­gyelországban szeptemberben, Romániában októberben mutat­koznak be a mai magyar kép­zőművészet reprezentánsai. Szep­temberben részt veszünk a Sao Pauló-i képzőművészeti bienná- lén, s az őszi hónapokban több más nemzetközi képzőművészeti kiállításon. — Magyarországra is több gyűj­teményes tárlat anyagát várjuk. A többi között megrendezzük a japán Masuo Ikeda, a Velencei Biennálé díjnyertese kiállítását. Jugoszláv, belga, francia, svéd, norvég gyűjteményes kiállítások mellett valóságos kulturális cse­mege lesz a párizsi Musée l’Art Moderne világhírű gyűjteményé­ből készült összeállítás magyar- országi szereplése. A Szépmű­vészeti Múzeumban mutatják be a német Barlach szobrászati ki­állítását. A nagy sikerű Picasso- és Henry Moore-bemutató után ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot két világhírű szob­rászművész, az olasz Manzu és a jugoszláv Mestrovic tervezett budapesti gyűjteményes kiállí­tása. Újlaki László — Hogyan alakult az év első felében szellemi exportunk, il­letve importunk? — Ha röviden akarnék vála­szolni, azt mondhatnám: kedve­zően. Utalhatok a brüsszeli ma­gyar hét sikerére, Vietnamban járt kulturális delegációnk ered­ményes missziójára, az Állami Népi Együttes sok sikert hozott szereplésére a Szovjetunióban, az alföldi magyar képzőművészeti kiállítás moszkvai s az örmény Szárján kiállítás budapesti meg­rendezésére, a Szépművészeti Múzeum bécsi tárlatára, az ugyancsak Ausztriában megren­dezett Derkovits-kiállításra, Az ember tragédiájának feltűnést keltett bécsi bemutatójára, Ope­raházunk és Bábszínházunk nagy ausztriai közönségsikerére, a ná­lunk megrendezett francia—ma­gyar műszaki hétre, a Budapes­ten oly sok érdeklődőt vonzó Picasso-, illetve Moore-kiállítás- ra, a moszkvai Művész Színház magyarorszá'gi vendégszereplésé­re, a Nemzeti Színház együttesé­nek lengyelországi és csehszlo­vákiai sikerére, a londoni ma­gyar képzőművészeti kiállítás megrendezésére, a Tízezer nap Cannes-i sikerére. E nem teljes, csupán vázlatos felsorolás ez esetben — úgy érzem — min­den különösebb elemzés nélkül is jól bizonyítja: az idpn jelen­tősen tovább szélesednek kapcso­lataink a külfölddel. 200 kiállítás — Itt említeném meg azt is. hogy a múlt évben mintegy 50 országban csaknem kétszáz ki­állítást, bemutatót rendeztünk, s A szovjet akadémikusküldöttség látogatásai% A hazánkban tartózkodó szovjet baráti beszélgetésen részt vett akadémikusküldöttség vezetője Nemes Dezső, az MJ3ZMP Politi­M. V. Keldis akadémikus, a 3zov- kai Bizottságának tagja. jet Tudományos Akadémia elnöke M. N. Zsavoronkov akadémikus pénteken délelőtt a Mechanikai pénteken dr. Korach Mór akadé- Mérőműszerek Gyárába látogatott, mókus kíséretében meglátogatta a N. K. Kocsetkov professzor Veszprémi Vegyipari Egyetemet, ugyanebben az időben a Reanal amelynek 1962 óta díszdoktora. A Finomvegyszer Gyárat kereste szovjet akadémikus délután fel­fal, majd együtt ellátogattak a kereste az Akadémia műszaki Nemzeti Galériába, és a Paria- kémiai kutatóintézetének veszp- ment nevezetességeivel ismerked- rémi részlegét, ahol dr. Polinszky tek. Károly, művelődésügyi minlszter­P. N. Fedoszejev akadémikus a helyettes köszöntötte. .. t u, ^ „ N. G. Baszov, a SzovjetunióTu­Parttortenet! Intézetbe látogatott, dományos Akadémiájának Nobel­ahol a vendéget Vas Henrik az díjas tagja pénteken visszautazott intézet igazgatója üdvözölte. A Moszkvába. (MTI) II dél-dunántúli vihar után Dél-Dunántúl vihar sújtotta te- tékek súlyos kára miatt legalább rületein pénteken teljes erővel kétheti munkára lesz szükség. A folytatták a helyreállítási mun- Focsi Postaigazgatóság területén kát. Pénteken délutánig a mint- körülbelül 10 kilométer hosszú egy '40 000 villany nélkül maradt vezetéket kell pótolni, fogyasztóból már mindössze 30— A vasúti közlekedés már lelje- 40 maradt és a távbeszelő-össze- sen zavarmentes. A vihar oúlta köttetés is helyreállt, bár sok he- Szentlőrincre tízezer cserepet vár- lyen csak ideiglenesen. Kivétel nak, hogy a jégverte, szélzúzta Szentlőrine község helyi telefon- házt-"ú:°t mielőbb kijavíthassák, hálózata. Itt az oszlopok és veze- (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom