Tolna Megyei Népújság, 1967. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
4 TOLNÁ MEGYEI NEPŰ.TSÁG 1961 július T: Nemzetközi szövetkezeti nap egyvanöt esztendeje annak, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége ünneppé nyilvánította július első szombatját. Azóta esztendőről esztendőre a világ minden részén* — Európában, Ázsiában, Amerikában,' Afrikában és Ausztráliában —, a szövetkezők milliói ünnepük a nemzetközi szövetkezeti napot. Az öt világrészt átfogó mozgalom nagy ünnepe történelmet idéz. Emlékeztet mindenekelőtt arra a 28 roch- dalei szövőmunkásra, akik felkarolták és elindították a szövetkezés ügyét — 123 évvel ezelőtt. Felidézd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, amely lehetővé tette, hogy a lenini tanítások nyomán a világ egy- hatodán létrejöjjön a szocialista szövetkezeti mozgalom. Külön öröm számunkra, hogy a fejlődő afro-ázsiai országokban ;is erőre kap ez, a kisemberei? erejét megsokszorozó mozgalom. Saját munkánk gyümölcsét is látjuk, amikor ezekben az országokban a magyar szövetkezők tapasztalatai is segítik a mezőgazdasági és kisipari termelés, az áruforgalom és hitelélet szövetkezeti szetktorá- nak kibontakozását, az évszázadokon át kizsákmányolt nép gazdasági és kulturális felemelkedését A magyar szövetkezetek — híven • a mozgalom eszméjéhez —, teljesítik a nemzetközi szövetkezeti szolidaritásból eredő kötelességeiket; több mint 50 ország 100 szövetkezeti szervezetével tartanak sokoldalú társadalmi és gazdasági kapcsolatot. Kedvező lehetőség nyílt nemzetközi tekintélyünk további növelésére az elmúlt évben, amikor ismét elfoglaltuk megillető helyünket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében, Hazánkban 4 millió eml>er>t köszöntünk a szövetkezők nemzetközi ünnepén. Termelőszövetkezet^ parasztot és földművesszövetkezeti tagot, szövetkezeti boltost és közmunkást, alapító tagot és fiatalt: akiknek becsületes munkája évről évre szebb, gazdagabb, gyümölcsözőbb. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek első országos kongresszusa megállapította, hogy a parasztság jól választott, amikor követte a párt és a kormány útmutatásait és a szocialista gazdálkodás útjára lépett. Az nitóbbi öt évben a tagság közös vagyona megkétszereződött, 34 százalékkal gyarapodott a családok jövedelme, bővült a tsz- tagokról való szociális gondoskodás. A fogyasztási szövetkezetek áruforgalma öt év alatt 45 százalékkal növekedett, a felvásárló kereskedelem 1966- ban 68 százalékkal több árut juttatott el a városi fogyasztókhoz, mint öt évvel azelőtt. Jelentősen fejlődött a takarékszövetkezeti mozgalom, a szakszövetkezetek gazdasága, fokozódott a szövetkezetek részvétele a társadalmi és kulturális életben. A kisipari szövetkezetek termelése a második ötéves tervben 43 százalékkal nőtt, az elmúlt évben további 12 százaié)«» növekedést értek el a termelőtevékenységben. Jelentősen fejlődött a lakosság igényeit kielégítő szolgáltatás és a szövetkezeti építőipar. A z ünnepi számvetés fél- adatokról is szól. Azokról, amelyeket egyértelműen meghatározott tavaly az OKISZ, az idén pedig a SZÖVOSZ és a termelőszövetkezetek országos kongresszusa. A bálnák védelmében Az ENSZ egyik szakértője a világ bálnaállománypnak rohamos csökkenésére hívta fel a figyelmet. Adatai szerint 1930-ban a déli tengereken a bálnák száma kb. 400 ezer volt, jelenleg pedig már csak 35 ezer. A teljes kipusztulás megakadályozására a szakértő ebben az ügyben nemzetközi konferencia összehívását sürgeti. ^y^.lAAE RADIOS' RÖK, AZT MOND; JA A SEREGEK >)V7RA, éS FÜSTTÉ »ÉGETEM szeke- í reit.oroszlÁMi i KÖLYKEIDET KARD EMÉSZTI AAEG.;." KEPREGEHYVÁLTOZAT: SARLÓS ENDRE BOLPOGr L/J" f yÉVETj DRÁGÁM (Szedetlek, Szeretlek.. r O, JOSEPH /W/V2 ' NAG yom ca Az í , ^ TiltSÍRVA aaoho- É&mf 7A BL VÖLBGÉ \ V WÁ A TÖfí W/// TéMTGKET... fraajp eevsz4=n ,edes. MEG KELL NÉZNEM A/VAE> Rika't, ahol ilyen láÍ. NVOK -SZÜLETNEK, ^ TE VAGY. I A LRNGBIZAAA.A/AI -AÖGAOÓOÓC CUa3t7DZ7Efc EGY /WÁsttC. Wo- t~eu3e=. eg yCar TÖLT&ir&c, /v\w OEAf ÓPAt:.. A^^&JUTAZTT^K., HAT IGEN, MAR ITT IS. FA LOM és VÁKOSBAH. mar .GARET, SZl VECSkÉM, JOB l ha hazamegy Amerika« m Ml 1 s m Baran János — Böszörményi Gábor — Körmendi István: Szállítórepülők a háborúban A katonai légiszállítás attól a pillanattól kezdve, amikor az első világháború idején először emelkedett a levegőbe egy sebesültszállításra szükségszerűen berendezett bombázórepülőgép, nagy utat tett meg. ( A korszerű háborúban Is a I siker alapvető tényezői közé tartozik a nagy távolságok rövid idő alatt történő leküzdése. Ez a csapatok, a haditechnikai eszközök és a fegyveres harc megkövetelte hatalmas tömegű anyag nagy hatósugarú és gyors szállítására egyaránt vonatkozik. . A cél megvalósítására a hadseregek szállító-repülőgépei és helikopterei mutatkoznak legalkalmasabbnak, A könyv tanulmányozása során megismerjük a világ vezető katonai hatalmainak légi szállító- eszközeit, teljesítményét, harcászat-technikai adatait, valamint azt a tervező és szervező munkát, amely a légi szállítás eredményességének feltétele. Képet kapunk, miként hajtják végre a légi szállítást akkor, ha a légi szállítóeszközök a szállítmány rendeltetési helyén leszállhatnak, de arról is, amikor a szállítmány földre juttatása csak a rakomány ledobása útján lehetséges. A könyv írói számot vetnek aí polgári légiforgalom gépeivel is, és következtetéseket vonnak az országok katonai természetű légi szállítási lehetőségeiről. Sz. S. ! Az ■ vnxfl ^ IlM IIP'' Bír mIm ü o U a .. wmr wm _ •*r ■ .2-, ■ M c NAP IÓ I A Negyedszer is elolvasom a levelét. Undorodom magamtól. Hazudozom össze-vissza. Félrevezetem anyámat. Pedig minden betűjéből, szavából kiviláglik, hogy mennyire bízik bennem. Meg> van győződve arról, hogy én ügyes, okos és becsületes vagyok. S ha hibának is tartja, hogy eljöttem otthonról, azért szentül hiszi, én megállóm a sarat és felül tudok maradni. Hát nem maradtam felül. Alulra kerültem. Nagyon mélyre. Pityu hazahív. Anyám nem írja ugyan, de vár ő is. Apám is megbocsátana. Hazamenni, hazamenni. De hogyan? Én egyhamar nem mehetek haza. Egyáltalán hazamehetek-e még valaha? AZ „INDIAI FOJTÁS” Az „indiai fojtást” gyakoroljuk. Magános őröket, vagy más személyeket lehet elintézni ezzel a módszerrel. Mindenki kap egy selyemsálat. Murdock őrmester hosszasan magyarázza és be is mutatja, hogyan kell a selyemsálra olyan hurkot kötni, amit össze lehet húzni, de újra tágítani nem. Az ily módon hurkolt, szorosan tapadó selyem feltétlenül megfojtja a kiszemelt áldozatot. Neve on- nan ered, hogy állítólag valami indiai szekta tcigjai ölték így meg ellenségeiket. A hurkot nem muszáj előre megkötni. Ügyes mozdulattal azt az áldozat nyakán is el lehet végezni. Murdock őrmester bemutatja. Egy csendes, a többiektől mindig félrehúzódó finn fiút int magához. — Fordítson hátat nekem — parancsolja. A finn készségesen engedelmeskedik. — Természetesen csak a sál nyakbavetése során történő hurokkötési technikát mutatom be, a fojtást már nem — kedélyeskedik Murdock. — Figyeljenek! Közel lép a finnhez. Aztán villámgyors mozdulattal a fiú feje fölött átveti a sálat, s eközben már meg is csinálta a hurkot. Lábát előre lendíti, hogy egészen a finn mellé lépjen, de megbotlik. Elveszti egyensúlyát és a sállal a finnt magával rántja a földre. A hurok megszorul a fiú nyakán. A finn arca elkékül. Mindjét kezével a sálhoz kap, de a hursk jó. Túlságosan jó. A selyem halálos szorítással tapad a nyakára. Pontosan úgy, ahogy azt az imént Murdock őrmester elmagyarázta. A finn kiáltani szeretne, de nem jön hang a torkán. Kék szemeit könny önti el. Az arca egyre. kékebb. Kétségbeesetten rúgkapál. Dermedten nézzük a váratlan eseményt Murdock ijedten felugrik. Ám nem tudja, hogy mit tegyen. Segélykérőén nézi ránk. A finn már elájult. Gyorsan. Segíteni kell rajta. Mellé ugróm. A mindig lassú Hanzi azonban most megelőz. Rohamkése villog a kezében. El akarja vágni a selyemsálat. Az összesodródott erős anyag azonban csak nehezen enged. Végre sikerül. A finn nyaka most már szabad. Hanzi közel hajol hozzá. Ujjával megtapogatja a finn nyakát. Szomorúan felnéz. — összeroncsolódott a gégéje. Nem kap levegőt. Már talán meg is fulladt — mondja. — Nem tud segíteni? — suttogja rémülten Murdock. — Beppo — mondja Hanzi — rohanj és hívd a mentőket Az olasz elszáguld. — Egyetlen lehetőség van — mondja a kövér német. — Talán az segít Arcát elönti a verejték. Látszik, hogy tétovázik. De aztán erőt vesz magán. Izgatottan figyeljük. Sejtelmünk sincs, hogy mit akar. Mindegy, csak már tegyen valamit. Hanzi rohamkésével a finn nyakához közelít. Szabad kezével a szerencsétlen fiú gégéjét tapogatja óvatosan. Aztán az összeroncsolt gége alatt felmetszi a finn légzőcsövét. Vér freccsen. Fura sipoló hang hallatszik. A finn teste finoman megremeg. Hanzi véres kezével megkönnyebbülten megtöri! a homlokát. A finn vére összekeveredik a kövér német verejtékével.
