Tolna Megyei Népújság, 1967. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-09 / 134. szám
1967. június 9. TOLNA MEGYEI NfiPŰJSAO 3 Hozzásegíteni a termelőszövetkezeteket a nagyobb önállósághoz It is jelent a termelőszövet.' *** kezetek önállósága? Régebben, még két évvel ezelőtt is az volt a gyakorlat, hogy a termelési terveket a járási tanács mezőgazdasági osztályán hagyták jóvá. Ott döntötték el, hány holdon és mit termelhet a szövetkezet, avagy mit nem. A vállalatok emberei készenlétben álltak, a közös gazdaságok vezetőinek az orra alá dugták a termelési szerződéseket, és nem volt kibúvó. A járás által jóváhagyott választékra rendszerint ott nyomban meg kellett kötni a termelési szerződést. Tartozunk azonban az igazságnak azzal, hogy leírjuk: a járási emberek sem a saját szakállukra dolgoztak. Nekik is ki volt adva az utasítás, megkapták a tervek jóváhagyására a szempontokat, s e szerint kellett cselekedniük. Terveket változatlanul készítenek a közös gazdaságok, de már az idén is más volt a helyzet. Nem a járásnál, helyben, a termelőszövetkezetben döntötték el, hogy egy-egy közös gazdaság mit, hány holdon termeljen. A vállalatok emberei ennek megfelelően az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával köthették csak meg a termelési szerződéseket, minden nyomás és kényszer alkalmazása nélkül. Ebből következik, hogy ami még tavaly elképzelhetetlen volt, az az idén már mindenki által elfogadott tény. Ha a termelőszövetkezet nem látja kifizetődőnek a cukorrépát, akkor nem termeszti. S ha a napraforgót véli veszteségesnek, akkor a napraforgót iktatja ki a termelés szerkezetéből. Erre a megyében is van példa, egyedül a kenyér- gabona a kivétel, amit a megha- tározptt területen köteles valamennyi üzem termelni. Az adottságoknak a termelés irányának, az üzem kialakítandó profiljának, a szakosításnak megfelelően érvényesíthetik tehát elképzeléseiket a termelőszövetkezetek vezetői, és ez jó dolog. De az már hiba, hogy sokan úgy vélik: kizárólag ez jelenti az önállóságot. Ez is jelenti, de mélységesen leegyszerűsítik a kérdést mindazok, akik úgy vélik, hogy ezzel az önállóság fogalma kimerült Minthogy a döntések joga a valóságban is maradéktalanul átkerült a termelőszövetkezetekbe, minthogy a legteljesebb önállóság érvényesül a tervezésben, a közös gazdaságokban újszerű igényeket kell támasztani a választott vezetőség munkájával szemben. Úgy mit sem ér az önállóság, ha azt hisszük, hogy kizárólag a járási tanácsok termelésre gyakorolt befolyásoló szerepének a megnyirbálásáról van szó, de nem gondoljuk végig, hogy ennek a megnyirbálásnak egyúttal az a másik oldala, hogy a hatáskörnek és a felelősségnek értelemszerűen növekedni kell a termelőszövetkezetek vezető testületében. Több közös gazdaságban megnéztük, hogy a vezetőségi üléseken miként érvényesül éppen az önállóság jogán a nagyobb felelősségvállalás, a .tevékenyen, s aktívabb törődés a közösséget közelről érintő gondokban, problémákban. A tapasztalatok nem egyformák. Több közös gazdaságban a vezetőségi tagok —, akik rendszerint a termelés különböző posztjain, jórészt fizikai munkát végeznek — a termelésre, a tagok jövedelmére hatással lévő döntéseket alaposan meg- hányják-vetik, még mielőtt kimondanák a megfellebbezhetetlen utolsó szót. A viták során a varriációk és a lehetőségek széles skáláját sorakoztatják fel, gyakran kiegészítő, módosító javaslatokat tesznek a szakvezetők által előterjesztett elgondolásokhoz, előterjesztésekhez. Főleg az erős, gazdag termelőszövetkezetekben figyelhető meg a vezetőség munkájában a politikailag és gazdaságilag egyaránt kívánatos színvonalnövekedés. Ennek feltehetően az lehet a magyarázata, hogy a kvalifikált szakvezetők nagymértékben hozzá tudják segíteni a vezetőségi tagokat a fokozottabb aktivitáshoz. Bizonyosra vehető, hogy a növény- termesztésben, a tehenészetben, vagy a gépműhelyben dolgozó vezetőségi tagra jó hatással van az elnök, a főagronómus, a főkönyvelő hozzáértő és felelősségteljes fellépése, magatartása, akkor, amikor az önálíóság gyakorlati alkalmazására kerül sor a termelés szerteágazó kérdéseiben, a döntések meghozatalakor. A z is igaz azonban, hogy jó néhány termelőszövetkezetben a vezetőségi tagok még mindig úgy vélik, feladatuk, szerepük csupán annyi, hogy „*gent” vagy „nemet” mondjanak a szakvezetés által előterjesztett intézkedésekre, javasiátokra, tervekre, elképzelésekre. Tehát, hogy elutasítsák, vagy elfogadják azokat, minden kommentár, megjegyzés nélkül. Mindenfajta udvariasság mellőzésével megállapíthatjuk, hogy ahol kizárólag ebből áll a vezetőség tevékenysége, ott a vezetés kisszerű, alacsony színvona^ lú és a követelményeknek még a minimumát sem éri el. A termelőszövetkezetedben 1967-től a rendeletek értelmében be kellett vezetni a teljes körű amortizációt. Maradjunk most ennél a példánál. Az amortizációs alapon lévő összegből vásárolhatnak a tsz-ek a szükségleteknek megfelelően erő- és munkagépeket is. Az AGROKER-nél a kínálat általában kielégítő, de a közös gazdaságban rendszerint még ugyanúgy szükség volna palántázó gépre, mint csőtörő gépre, vagy éppen univerzális erőgépre. Egyaránt szükség volna erre is, arra is. amarra is. De melyik 'egyen az első? Milyen legyen a sorrend? Az elnöknek, a főagronó- musnak erről feltétlenül megvan a nem mindig azonos véleménye, elképzelése. Viszont minden esetben legyen meg a vezetőségi tagoknak is a sorrendről, a megalapozott véleményük, még akkor is, ha eltér az előbbi két véleménytől. A törődés, a felelősségvállalás így jut kifejezésre az önállóság tükrében. De hasonló lehetőségek és eshetőségek évközben, a döntések meghozatalakor százszámra adódnak, előfordulnak. S ezekkel nemcsak joga, kötelessége is valamennyi vezetőségi tagnak élni. A járási szerveknél, a taná" csők mezőgazdasági osztályain is bizonyos passzivitás figyelhető meg. A munkatársak közül sokan attól tartanak, az önállóság megsértésének a vádja éri őket. ha a termelőszövetkezetek működéséről, tevékenységéről véleményt nyilvánítanak. Indokolatlan efc a félelem, hiszen nem felejthetjük el, hogy a termelő- szövetkezeteket, pontosabb fogalmazásban, a vezetőségi tagokat a nagyobb önállósághoz hozzá kell segíteni, még az sem túlzás, hogy esetenként egy-egy ' közös gazdaságban arra is meg kell tanítani az embereket, hogy élni tudjanak az önállósággal. Éppen ezért senki ne értse félre és ne magyarázza félre a helyes elveket. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt igénylik a támogatást, még akkor is, ha tartalmilag indokolt volt átértékelni a közreműködés minőségét és mennyiségét. A járások. a termelőszövetkezetek felelős vezetői helyett ne hozzanak termelésre vonatkozó döntéseket, de bátrabban adjanak tanácsokat egyebek között arra vonatkozóan is, hogy miként célszerű helyesen értelmezni azt az önállóságot, amit helyenként túlságosan leegyszerűsítenek. Cjmjesjő lányok A két lány ellentéte egymásnak, mint a tűz és víz. Margit magasabb, szőke és komoly, Ica kis növésű, barna, örökmozgó. Alig látszik többnek tizennégy évesnél, pedig maholnap, maga mögött három tanulóévvel, szakmunkásvizsgát tesz. Mindketten bátaszékiek, és címfestő tanulók, a Tolna megyei Festő és Mázoló Ktsz-ben. Fesztelenül beszélgethettünk. Mesterük Solymár Ottó, az OTP- nél dolgozott. Mielőtt elment, meghagyta, hogy a dekorációs munkán dolgozzanak. Az idő sürget. Néhány nap van vissza a kiállítás megnyitásáig, amelyet a gépállomások igazgatósága rendez, a városi művelődési házban. — A festő és mázoló szakmában meglehetősen ritkán találkozunk nőkkel. Mi késztette magukat arra, hogy éppen ezt a szakmát válasszák? A kérdésre Ambrus Margit válaszolt: — A nyolc általános elvégzése után én tulajdonképpen porcelánfestő tanulónak készültem, s jelentkeztem a Herendi Porcelángyárba. Behívtak és a felvételi vizsgám is jól sikerült. Csak azért nem mentem el, mert nem kaphattam meg a kollégiumi elhelyezést. Szüleim azt ellenezték, hogy albérletben lakjam. Közben meghallottuk, hogy a ktsz dekorfestő ipari tanulókat venne fel. Gondoltam, próba, szerencse. És jelentkeztem. A próbálkozás szerencsével járt. Felvettek ipari tanulónak. Gyorsan eljárt a 3 év néhán\j nap és szakmunkásvizsgát teszek. — Ha szerencsésnek tartja pályaválasztását, bizonyosan a munkáját is szereti. — Igen, szeretem. Változatos, szép munka. A mester egyébként sokat foglalkozik velünk, s mindig a lelkünkre köti, hogy még az utcán is figyelő szemmel járjunk, nézzük a kirakatok dekorációját, a cégtáblákat, feliratokat, így is ismerkedjünk a betűtípusokkal. Az idén címfestö- szakmunkás-vizsgát teszünk, bár foglalkoztunk dekoráció- és rek- lámfestessel is — mutatja az állványon száradó üvegre festett reklámot. A NEB megtárgyalta Napirenden a gépesítés A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtökön kibővített ülést tartott, amelyen mezőgazdasági szakemberek és termelőszövetkezeti vezetők bevonásával a termelőszövetkezeti szántóföldi gépesítés helyzetének vizsgálatáról készített összefoglaló jelentés anyagát vitatták meg. Az anyag, amely a megyei viszonyokat figyelembe véve 12 közös gazdaság elmúlt három évi tapasztalatait mutatja, mintegy 40 népi ellenőr több mint három hónapi munkája, A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsa, milyen a termelőszövetkezetek gépi ellátottsága, célszerűsége, a gépek kihasználási foka és hatékonysága, valamint megfelelő módon történik-e a gépek karbantartása. Továbbá, milyen módon biztosított a géppark idényre történő kijavítása, mitsz szántóföldi helyzete lyen körülmények nehezítették meg az erőgépek célszerű fel- használását és megfelelő állapotban való tartását. Vizsgálat tárgyává tették azt is, hogy melyek a legcélszerűbb géptípusok az adott szövetkezetben, milyen irányban lehetne legcélszerűbben fejleszteni a szántóföldi munkák gépesítését, valamint milyen módon hat a gépesítés a jövedelmezőségre. A bizottsági ülésen széles körű vita után az összefoglaló jelentést élfogadták. A további fejlődés, valamint a meglévő problémák megoldása érdekében a bizottság különböző intézkedésekre tett javaslatot, részben országos, részben megyei szerveknek, illetve az érintett tsz-ek számára. Befejezésül bejelentések hangzottak el, s az egyéb ügyek tárgyalására került sor. Virág István! a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Htitkárhelyettesávé nevezték ki A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa június 6-i ülésén dr. K. Nagy Sándor főtitkár bejelentette, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettesévé Virág Istvánt nevezték ki, aki korábban a Tolna megyei Pártbizottság titkára volt. Új antibiotikum — 257 ezer forint megtakarítás Tavaly súlyos veszteségek érték a kölesdi temelőszövetkeze- tet. CÓli-vérhas fertőzés miatt nagy volt a szopósmalac-elhul- lás. Elérte a negyven százalékot is. Az állomány megsínylette a fertőzést és a közös gazdaság anyagilag érezte meg a malacelhullást. Dr. Kováts Jenő megyei főállatorvos, dr. Barócsai György kölesdi kezelő állatorvos közreműködésével tavaly augusztusban egy új, hazánkban még nem ismert antibiotikum fel- használásával kezdett kísérleteket, a Oodi-vérhas leküzdésére. A közelmúltban elvégezték minisztériumi közgazdász bevonásával a kísérlet értékelését. A Neo terramioin nevű antibiotikum adagolásával a sertés- tenyésztésben öt hónap leforgása alatt — három malacozás időszakában — 7,1 százalékra csökkent a szopós malacok között nz elhullás. A számítások kimutatták, hogy a termelőszövetkezel tiszta megtakarítása 257 ezer forint. Számítani lehet a Neo ler- ramicin széles körű bevezetésére, az állattenyésztési telepeken. — Milyen betűvel írná meg saját esküvői meghívóját — kérdeztem csak úgy mellesleg. ügy látszott a kérdés telibe talált. A kislány fülig pirult, s így válaszolt: — Sok és szép betűtípust ismerek. Ha most kellene megírni, lehet, hogy francig blokk-betűvel írnám. Különben is, még csak egy év múlva, ha a vőlegényem leszerel, tartjuk az esküvőt. Akkor tudtam meg, hogy Margit menyasszony. Csillag Ilona, a másik kislány, szintén szakmunkásvizsgára készül. Ö is arról vall, hogy tetszik neki a szakma. — Barátnőim nem akarták elhinni, amikor három évvel ezelőtt megtudták, milyen mesterséget választottam . Azóta is többször megkérdezték, nem félek-e a két-három emelet magasságban. — Na és? — Kezdetben féltem, most már megszoktam. Amikor a posta falán a biztosító reklámján dolgoztunk, úgy mozogtunk, mintha a szilárd talajon dolgoztunk volna. Egyáltalán nem féltünk. Persze, védőövet használtunk. Mesterünk nagyon ügyel arra, hogy betartsuk a munkavédelmi szabályokat. — Mit szokott mondani? — Lányok, a védőövet csatolják fel, vigyázzanak testi épségükre, és az elnök prémiumára. Ottó bácsi vicces ember, s viccesen mondja azt is, ami esetenként nem tetszik neki, de nagyon komolyan kell venni. — Milyen megrendelésen dolgoznak pillanatnyilag? — Most éppen olyan munkát kaptunk, amit nagyon szeretek. Megkaptuk a gipáuomasok igazgatóságának újítási és műszaki kiállításának dekorációs munkáját. Fényképeket helyezünk el tablókra, s a képek alá szöveget írunk. A tablón a kisebb — asztalokon elhelyezett — tárgyakon kívül, hatvan mező- gazdasági gépet is kiállítanak. A gépekhez is mi készítjük el az ismertető feliratokat. Szép munka. A két lány, Margit és Ica ezután a vizsgamunkán dolgozik. Egy-egy üvegtábla elkészítését kapták feladatul. Nagyon izgulnak. A vizsgamunkát teljesen önállóan, saját ötlet, elgondolás alapján kell elkészíteniök, és ha a táblák jól sikerülnek, az Ipari Szakmunkásképző Iskola bejárata fölé kerülnek címtáblának. — Mi a szándékuk a szakmunkásvizsga után? Továbbra is a ktsz-nél maradnak? A kérdésre Margit válaszolt: — Szeretnénk, és reméljük is, hogy mind a ketten maradhatunk. Elnökünktől megkérdeztük, mi lesz velünk a szakmunkás- vizsga után. Azt mondta: „A vezetőségnek az a szándéka, hogy a dekorációs részleget tovább fejleszti és kiterjeszti az egész megyére, mert munkája kifizetődő.” Olyasmit is mondott, hogy az új gazdasági mechanizmusban nagyobb szerepe lesz a reklámnak, a mutatós és, szép dekorációnak. És ha tényleg így lesz, nem kell félni a dekoratőröknek, címfestöknek és talán nekünk sem — mondja bizakodóan. POZSONYI IGNÁCNÉ 1
