Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

f TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Í967. május 13. Jogszabály állami vállalatokról Az igazságügy-miniszter sajtóértekezlete Mint a lapok hírt adták róla, a Minisztertanács csütörtöki ülé­sén — az igazságügy-miniszternek a pénzügyminiszternek és a Mi­nisztertanács titkársága vezető­jének együttes előterjesztése alapján — rendeletben szabályoz­ta az állami vállalatok alapítá­sának, működésének és szerve­zetének legfontosabb kérdéseit. A Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalában pénteken tartott sajtóértekezleten dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter ismer­tette a kormány rendeletét. Az előterjesztés kidolgozásánál az új gazdaságirányítási rend­szer követelményeiből indultunk ki — mondotta bevezetőben az ' gazságügv-miniszter. A Központi B'zottoágának a ffazdasápf mecha­nizmus reformjáról szóló irány­elvei kimondták, hogv az új kö­rülmények között működési fel­tételeiket, gazdálkodási formákat és köznonti irányításukat illetően megváltozik a vállalatok helyze­te. A tervszerű központi irányí­tás összekapcsolása a szocialista piac mechanizmusával, azt kö­veteli, hogy a vállalatok önálló­ságát. kezdeményezési lehetősé­geit, döntési hatáskörüket és ez­zel együttjáró felelősségüket je­lentősen növeljük. A jogszabály fontosabb rendel­kezései a következők: — Megváltoztatja azt a jelen­legi helyzetet, amelyben a vál­lalat tevékenységi körét gyárt­mánymélységig meghatározzák. Azt írja elő, hogy a tevékenysé­gi kört (profilt) úgy kell megál­lapítani, hogy az a vállalat rendel­kezésére álló termelőerők ésszerű kihasználását lehetővé tegye. — Az alapító szerv kötelessé­ge lesz, hogy a vállalatokat el­lássa a szükséges induló va­gyonnal, abból a célból, hogy a rendeltetésszerű működésükhöz szükséges anyagi eszközök ren­delkezésükre álljanak. Egyéb­ként a jogszabályok keretei kö­zött az adott eszközökkel rendel­keznek és az állam iránti köte­lezettségek teljesítése után fenn­maradó nyereség részben a vál­lalatok vagyonát gyarapítja (tar­talék és fejlesztés céljára), rész­ben pedig a dolgozók kereseté­nek növelésére és kiegészítésére, valamint szociális és kulturális célokra használható fel. — Minthogy a vállalatok tu­lajdonosa a szocialista állam, e tulajdonosi pozíciónak megfele­lően a jogszabály rendezi a fel­ső irányítás kérdéseit is. Korlá­tozza a felügyeleti szervnek a vállalat egyedi ügyeibe való ope­ratív beavatkozását. Ilyen be­avatkozás lehetséges azonban pl. honvédelmi érdekből, vagy ál­lamközi szerződéseinkből adódó kötelezettségek teljesítése céljá­ból, illetve a közérdek érvénye­sítésének egyéb eseteiben, ameny- nyiben ezek gazdasági eszközök­kel kellően nem biztosíthatók. A felügyeleti szerv kötelessége, hogy a népgazdaság érdekelt megóvja. — A felügyeleti szerv jogai közé tartozik a vállalat tevé­kenységének átfogó értékelése. Ennek alapján bírálja el az igazgató és helyettesei munkáját, dönt díjazásuk és jutalmazásuk felől. — A rendelet szabályozza az új mechanizmus körülményei között szükséges vállalati integ­ráció, illetve kooperáció kérdé­seit. Ennek keretében intézke­dik a trösztökről, egyesülésekről és a közös vállalatokról. E szer­vezetek nem középirányító szer­vek, hanem valóságos gazdál­kodó egységekként kell működ­niük. — A vállalatok egymással, de egyéb szocialista gazdálkodó szervezetekkel (szövetkezetekkel is) közös gazdaságii érdekeik elő­mozdítására és tevékenységük összehangolására társasági szerző­déssel egyesülést hozhatnak létre. A vállalatok a koordinálandó kérdésekben megegyeznek úgy, hogy e megegyezésnek megfelelő együttes tevékenységből eredő eredményen (nyereség, vagy veszteség) osztoznak, illetve bi­zonyos kockázatokat együtt vál­lalnak. — A közös vállalat szintén a vállalatok társulásán alapszik. Közös célokra meghatározott va­gyonnal bíró és önálló jogi sze­mélyiségű vállalatot hozhatnak létre. Az ilyen vállalatközi szer­vezetek számára megfelelően fel lehet használni a kereskedelmi társaságok ismert formáit is (részvénytársaság, korlátolt fe­lelősségű társaság, stb.), amelye­ket a jogszabály elismer. Ezeket azonban társadalmi, gazdasági rendünknek megfelelő tartalom­mal kell megtölteni. Az alapítók a közös vállalat tevékenységéért felelősek. A vállalatok szervezetére és vezetésére vonatkozó rendelke­zések is az új követelményeket tartják szem előtt. így: — Az igazgatónak, mint a vál­lalatvezetés központi személyé­nek, jelentősen növekszik az ön­állósága, de egyéni felelőssége is. — Az igazgató alakítja ki a feladatoknak legmegfelelőbb szer­vezeti formákat, megállapítja a vállalat szervezeti és működési szabályzatát. — A jogszabály foglalkozik a dolgozók közösségét képviselő szakszervezetek jogállásával is (ennek részletes szabályozására a Munka Törvénykönyvében kerül sor). így előírja, hogy az igaz­gató feladatainak ellátásában a dolgozók közösségére támaszko­dik. Az igazgató felelős a ter­melési tanácskozások megtartá­sáért, köteles a szakszervezetek érdekvédelmi és képviseleti jo­gát tiszteletben tartani. Az igaz­gatót és helyetteseit az illetékes szakszervezet véleményének ki­kérése alapján nevezik ki, illetve mentik fel; az erre vonatkozó intézkedés természetesen ezentúl is az alapító állami szerv hatás­körében marad. — Érdeklődésre tarthatnak még számot a vállalati felügyelő bi­zottságokra és a szanálási eljá­rásra vonatkozó rendelkezések. A jogszabály az alapító, illetve fel­ügyeleti szervre bízza felügyelő bizottságok szervezését, kimond­va, hogy jelentősebb vállalatnál rendelhető el ilyenek létesítése. A felügyelő bizottságok feladata, hogy a vállalat gazdasági tevé­kenységéről átfogó értékelést ad­janak és megfelelő javaslatokat tegyenek az irányító állami szervnek. — Az állami vállalat gazdálko­dásának felülvizsgálatához tarto­zik az úgynevezett szanálási el­járás. Erre akkor kerülhet sor, ha a vállalat nem működik gaz­daságosan. — A kormányrendelet végre­hajtásához szükséges részletkér­dések szabályozására a pénzügy- és az igazságügy-miniszter fel­hatalmazást kapott. Ezekben foglalható össze a válla­latokról szóló új kormányrendelet lényege. A jogszabály 1968. január 1-én lép hatályba, de azért kerül már a közeli napokban kihirde­tésre, hogy az érdekeltek időben megismerhessék, tanulmányoz­hassák és felkészülhessenek al­kalmazására. Az állami vállala­tokról szóló jogszabály a gazda­ságirányítás új rendszerének be­vezetését biztosító intézkedések sorában igen jelentős helyet fog­lal el — mondotta befejezésül az igazságügy-miniszter. (MTI) Tsz-asszonyok tanácskozása a szekszárdi járásban Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. A népi ellenőrzésről szóló korábbi jogszabályt módosítva törvény- erejű rendeletet hozott fővárosi népi ellenőrzési bizottság alakí­tására. Eddig a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság apparátusán belül fővárosi önálló osztály működött, de ez nem felelt meg a népi ellenőrzés szervezeti ta­gozódásának és a helyi állam- hatalmi szervek felépítési rend­szerének. A fővárosnak a nép­gazdaságban elfoglalt helyzete és az új gazdasági mechanizmus be­vezetésével növekvő szerepe is indokolttá tette a fővárosi népi ellenőrzési bizottság létrehozását. A törvényerejű rendelet a járá­si népi ellenőrzési bizottságok tagjainak számát az eddigi 3—5- ről 5—7-re emeli. Az Elnöki Tanács az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. számú törvény­erejű rendeletet úgy módosította, hogy a hivatal feletti főfelügye­leti jogkör gyakorlását a Mi­nisztertanács szabályozza. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Népköztársaság és Kenya között a polgári jogsegély, va­lamint a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában létrejött megállapodás közzété­teléről szóló határozatot. Az Elnöki Tanács engedélyez­te Doleschall Sándor gépészmér­nök, Nagy Sándor vegyészmérnök, Abonyi Eszter, Kunos György, Morvái Veronika, Raposa Tibor, Pólay Anna orvosok, Giesz Gab­riella fogorvos, Szedő Mária állatorvos és Szvétek Ágnes jo­gász kitüntetéses doktorrá ava­tását Az Elnöki Tanács végül hono­sítási és visszahonosítási, a ma­gyar állampolgári kötelékből va­ló elbocsátási, valamint egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) a járásban 10 070 tsz-tagból majdnem négyezer a nő. Az asszonyok sokat tehetnek a párt politikájának végrehaj­tásáért Sokat tehetnek azért, hogy az ipari üzemek példájára, a já­rás termelőszövetkezeteiben is felélénküljön a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteleté­re indított munkaverseny, — mondotta. A tanácskozás résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták az elő­adást. A vita során többen kér­dést tettek fel, mások termelő­szövetkezetükre konkretizálva, az elhangzottakhoz szóltak. Barna Tiborné bogyiszlói asszony el­mondta, hogy a tsz-ben január­tól tésztakészítéssel is foglalkoz­nak. Kezdetben négy nő dolgo­zott a tésztaüzemben, de annyira megnőtt az igény, hogy bővíteni kellett. Jelenleg tíz asszony dolgozik a tészta- készítő üzemágban. Ezek az asszonyok azelőtt be­dolgozók voltak. Látva, hogy a tsz egész éven át tud számukra munkát biztosítani, beléptek tagnak. Madár Margit kölesdi tsz-agronómus szintén a foglal­koztatásról beszélt. Kölesden is égető probléma a tsz-asszonyok foglalkoztatása. Elmondta, hogy náluk jelenleg folytatnak tárgyalá­sokat egy budapesti esőkabá-1 tot gyártó ktsz-szel, és szó van arról, hogy esőkabát ra­gasztására évente bizonyos számú munkaórát kötnek le. A pincék hasznosításával is számolnak Kölesden. Úgy látják a piacon keresett a gomba, és évről évre növekszik a gomba- fogyasztás igénye. Tervezik, ho^y a kihasználatlan pincékben gom­bát termesztenek. Sokak részéről fglmerült a háztáji terület problémája. A medina-szőlőhegyi Rákóczi Ter­melőszövetkezetet képviselő asz- szony elmondása szerint náluk már érvényesítik a tsz-kongresz- szuson elhangzott javaslatot. A termelőszövetkezeti nőtag. aki ledolgozza az évi 120 munkanapot, férjétől függet­lenül megkapja a háztáji te­rületet. Többen szóvá tették a gyermek- gondozási segély bevezetéséről szóló rendelkezést. Elfogadták Ta­kács Mihályné, a megyei nőta­nács titkárának megokolását, aki felszólalásában arról beszélt, mi­ért kevesebb száz forinttal a tsz- ben dolgozó nő segélye. A ter­melőszövetkezeti asszony — úgy­mond — háztáji területéről is bizonyos plusz jövedelemhez jut, míg az üzemben, vagy más mun­kahelyen dolgozó nő, keresetére, illetve a segélyre van utalva. A továbbiakban a nők munkában való helytállásáról beszélt és hiányolta, hogy ennek megfele­lően még mindig nincsenek be­vonva a vezetésbe. A szekszárdi járásban megtar­tott tsz-nők tanácskozásán tizen­hatan kértek szót. A felszóla­lásokban nyoma sem volt a né­hány évvel ezelőtt hallott egyé­ni panaszoknak, sérelmeknek. Szembetűnő volt a közösségben, élő, dolgozó asszony gondolko­dásában beállott változás. Még csak véletlenül sem használták a személyes névmást úgy, hogy „én”. A felszólalásokban a kö­zösség összefogására jellemző „mi” dominált. Hasznos és jó volt a tanácskozás. A hallottak alapján száz asszony adja to­vább és hirdeti a párt szavát. POZSONYI 1GNÁCNÉ Izzó hangulatú tüntetés a görög nagykövetség előtt Sok száz fiatal tüntetett pén­teken délután Budapesten a gö­rög nagykövetség előtt. A fő­város ifjúságának nevében izzó haraggal szenvedélyes felháboro­dással bélyegezték meg a fasiszta katonai diktatúrát, amely lábbal tiporja a jogot, a demokráciát, s a görög nép legjobb fiainak bebörtönzésével, üldözésével pró­bálja megszilárdítani hatalmát. A görög nagykövetség zárt ka­pukkal, leengedett redőnyökkel fogadta a tüntetőket, akik fegyel­mezett sorokban délután négy órakor érkeztek a Szegfű utcai épület elé. Zengett, zúgott a kö­vetelés: „Le a görög fasiszták­kal!” „Vesszen Patakosz!” „Le az önkényuralommal!” „Katonai puccsisták, aljas fasiszták!”, s hatalmas pfujjolással, füttykon­certtel adtak nyomatékot szavaik­nak a fiatalok. A fiatalok kezdték a tüntetést de csakh.uriar az idősebb kor­osztályok képviselői is csatla­koztak a budapesti diákok, ifjú­munkások, fiatalok, műszakiak seregéhez. Ott voltak a hazánk­ban tanuló görög ifjak és lányok szószólói is. Meg-megújuló erővel hangzott fel a tiltakozás, a sza­badságot, demokráciát követelő jelszavak egész sora, a görög nagykövetség azonban hallgatás­ba burkolózott. Sőt, amikór á fi­atalok követei megkísérelték át­nyújtani papírra vetett memo­randumukat, hiába csöngettek hosszasan a főbejárat kapuján, zárva maradt az ajtó. Harminc percen keresztül a tün­tetők szavától volt hangos a Szegfű utca, majd felhangzott a világ ifjúságának himnusza. Ezután a görög hazafiakat, a de­mokráciát éltetve szétoszlott a tömeg. (MTI) A történelem útjain A történelem útjait járom IV. A történelem útjait járom. Ez itt Leningrad. A Néva vize sima tükör. öreg néni ül a Néva-parti kis- padon, kenyérmorzsával galam­bokat etet Negyvenkilenc évvel ezelőtt, itt pétervári matrózok harcoltak, hogy megd öntsek a cári hatalmat. A túlsó part felől gyenge szél simít. Messze aranykupola. Raj­ta ül. megpihen a Nap. Elől ko­mor kőfalak: Péter-Pál erőd. Százak vesztették itt életüket. Az erődben hideg van és sö­tét A cellákon apró ablakok. Az egyetlen, ami még összekötötte a rabot az élettel... De a nap so­hasem jutott be. Csak petróleum- fény világított Aztán még a lámpát is mélyen a falba építet­ték, nehogy megölje vele magát a rab. Egy fiatal forradaimár- iány megölte magát vele... Any- nyi idős volt mint én. Itt, a homályban írta Csernyi­sevszkij a „Mit tegyünk” című művét. A vaságyon, a dermesztő hidegben itt álmodott a jövőről Dosztojevszkij. A forradalom diadaláról Gorkij... Aztán hősi kor jött. a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, 1917. októ­berében az erőd legénysége át­állt a felkelőkhöz. Az erőd fenn- á’lása alatt először töltötték meg éles lövedékkel az ágyukat, s amikor az Auróra megadta a jelt, tüzet nyitottak a Téli Pa­lotára. Érzem a hosszú sötétséget, a kiszabadított rabok első örömét, és feléled bennem a vágy: az Aurórát akarom látni. Az Auróra most mozdulatlan, a Néva vízén áll. A fedé'zet, a padló. A padló, ahol a cári hajó­parancsnok a legénységet ütötte, a padló, ahol megalakult a for­radalmi hajótanács, a padló, ahol 19X7. október 25-ón este kilenc óra negyven perckor ágyúhoz szaladtak a matrózok, hogy jelt adjanak: Harcba, pétervári mun­kások!... Szűk lépcső vezet a legénysé­gi szállásra. Negyvenkilenc éve fapriccsek álltak itt. Most ké­pekről matrózok sorakoznak. A legtöbben meghaltak a forrada­lomért. A volt legénységi szálláson most — mélyedésben makett. Múzeum. Este van, sötét. Ott a Néva. jelzőlámpa a levegőben.. És a maketten némán felvillan az Auróra ágyútüze. Megmere­vedett történelem. Megint a volt matrózok képei. Hallom, valaki mondja: „Ez a matróz még él...” A képen: az arc kamaszos, a sapka legénye- sen félre áll. Hirtelen a kép elé lép egy ember. Mintha a kép lépne le. Idős az ember, az ar­ca fáradt. „Én vagyok az a mat­róz” — mondja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom