Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-13 / 111. szám
f TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Í967. május 13. Jogszabály állami vállalatokról Az igazságügy-miniszter sajtóértekezlete Mint a lapok hírt adták róla, a Minisztertanács csütörtöki ülésén — az igazságügy-miniszternek a pénzügyminiszternek és a Minisztertanács titkársága vezetőjének együttes előterjesztése alapján — rendeletben szabályozta az állami vállalatok alapításának, működésének és szervezetének legfontosabb kérdéseit. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában pénteken tartott sajtóértekezleten dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter ismertette a kormány rendeletét. Az előterjesztés kidolgozásánál az új gazdaságirányítási rendszer követelményeiből indultunk ki — mondotta bevezetőben az ' gazságügv-miniszter. A Központi B'zottoágának a ffazdasápf mechanizmus reformjáról szóló irányelvei kimondták, hogv az új körülmények között működési feltételeiket, gazdálkodási formákat és köznonti irányításukat illetően megváltozik a vállalatok helyzete. A tervszerű központi irányítás összekapcsolása a szocialista piac mechanizmusával, azt követeli, hogy a vállalatok önállóságát. kezdeményezési lehetőségeit, döntési hatáskörüket és ezzel együttjáró felelősségüket jelentősen növeljük. A jogszabály fontosabb rendelkezései a következők: — Megváltoztatja azt a jelenlegi helyzetet, amelyben a vállalat tevékenységi körét gyártmánymélységig meghatározzák. Azt írja elő, hogy a tevékenységi kört (profilt) úgy kell megállapítani, hogy az a vállalat rendelkezésére álló termelőerők ésszerű kihasználását lehetővé tegye. — Az alapító szerv kötelessége lesz, hogy a vállalatokat ellássa a szükséges induló vagyonnal, abból a célból, hogy a rendeltetésszerű működésükhöz szükséges anyagi eszközök rendelkezésükre álljanak. Egyébként a jogszabályok keretei között az adott eszközökkel rendelkeznek és az állam iránti kötelezettségek teljesítése után fennmaradó nyereség részben a vállalatok vagyonát gyarapítja (tartalék és fejlesztés céljára), részben pedig a dolgozók keresetének növelésére és kiegészítésére, valamint szociális és kulturális célokra használható fel. — Minthogy a vállalatok tulajdonosa a szocialista állam, e tulajdonosi pozíciónak megfelelően a jogszabály rendezi a felső irányítás kérdéseit is. Korlátozza a felügyeleti szervnek a vállalat egyedi ügyeibe való operatív beavatkozását. Ilyen beavatkozás lehetséges azonban pl. honvédelmi érdekből, vagy államközi szerződéseinkből adódó kötelezettségek teljesítése céljából, illetve a közérdek érvényesítésének egyéb eseteiben, ameny- nyiben ezek gazdasági eszközökkel kellően nem biztosíthatók. A felügyeleti szerv kötelessége, hogy a népgazdaság érdekelt megóvja. — A felügyeleti szerv jogai közé tartozik a vállalat tevékenységének átfogó értékelése. Ennek alapján bírálja el az igazgató és helyettesei munkáját, dönt díjazásuk és jutalmazásuk felől. — A rendelet szabályozza az új mechanizmus körülményei között szükséges vállalati integráció, illetve kooperáció kérdéseit. Ennek keretében intézkedik a trösztökről, egyesülésekről és a közös vállalatokról. E szervezetek nem középirányító szervek, hanem valóságos gazdálkodó egységekként kell működniük. — A vállalatok egymással, de egyéb szocialista gazdálkodó szervezetekkel (szövetkezetekkel is) közös gazdaságii érdekeik előmozdítására és tevékenységük összehangolására társasági szerződéssel egyesülést hozhatnak létre. A vállalatok a koordinálandó kérdésekben megegyeznek úgy, hogy e megegyezésnek megfelelő együttes tevékenységből eredő eredményen (nyereség, vagy veszteség) osztoznak, illetve bizonyos kockázatokat együtt vállalnak. — A közös vállalat szintén a vállalatok társulásán alapszik. Közös célokra meghatározott vagyonnal bíró és önálló jogi személyiségű vállalatot hozhatnak létre. Az ilyen vállalatközi szervezetek számára megfelelően fel lehet használni a kereskedelmi társaságok ismert formáit is (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, stb.), amelyeket a jogszabály elismer. Ezeket azonban társadalmi, gazdasági rendünknek megfelelő tartalommal kell megtölteni. Az alapítók a közös vállalat tevékenységéért felelősek. A vállalatok szervezetére és vezetésére vonatkozó rendelkezések is az új követelményeket tartják szem előtt. így: — Az igazgatónak, mint a vállalatvezetés központi személyének, jelentősen növekszik az önállósága, de egyéni felelőssége is. — Az igazgató alakítja ki a feladatoknak legmegfelelőbb szervezeti formákat, megállapítja a vállalat szervezeti és működési szabályzatát. — A jogszabály foglalkozik a dolgozók közösségét képviselő szakszervezetek jogállásával is (ennek részletes szabályozására a Munka Törvénykönyvében kerül sor). így előírja, hogy az igazgató feladatainak ellátásában a dolgozók közösségére támaszkodik. Az igazgató felelős a termelési tanácskozások megtartásáért, köteles a szakszervezetek érdekvédelmi és képviseleti jogát tiszteletben tartani. Az igazgatót és helyetteseit az illetékes szakszervezet véleményének kikérése alapján nevezik ki, illetve mentik fel; az erre vonatkozó intézkedés természetesen ezentúl is az alapító állami szerv hatáskörében marad. — Érdeklődésre tarthatnak még számot a vállalati felügyelő bizottságokra és a szanálási eljárásra vonatkozó rendelkezések. A jogszabály az alapító, illetve felügyeleti szervre bízza felügyelő bizottságok szervezését, kimondva, hogy jelentősebb vállalatnál rendelhető el ilyenek létesítése. A felügyelő bizottságok feladata, hogy a vállalat gazdasági tevékenységéről átfogó értékelést adjanak és megfelelő javaslatokat tegyenek az irányító állami szervnek. — Az állami vállalat gazdálkodásának felülvizsgálatához tartozik az úgynevezett szanálási eljárás. Erre akkor kerülhet sor, ha a vállalat nem működik gazdaságosan. — A kormányrendelet végrehajtásához szükséges részletkérdések szabályozására a pénzügy- és az igazságügy-miniszter felhatalmazást kapott. Ezekben foglalható össze a vállalatokról szóló új kormányrendelet lényege. A jogszabály 1968. január 1-én lép hatályba, de azért kerül már a közeli napokban kihirdetésre, hogy az érdekeltek időben megismerhessék, tanulmányozhassák és felkészülhessenek alkalmazására. Az állami vállalatokról szóló jogszabály a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetését biztosító intézkedések sorában igen jelentős helyet foglal el — mondotta befejezésül az igazságügy-miniszter. (MTI) Tsz-asszonyok tanácskozása a szekszárdi járásban Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A népi ellenőrzésről szóló korábbi jogszabályt módosítva törvény- erejű rendeletet hozott fővárosi népi ellenőrzési bizottság alakítására. Eddig a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság apparátusán belül fővárosi önálló osztály működött, de ez nem felelt meg a népi ellenőrzés szervezeti tagozódásának és a helyi állam- hatalmi szervek felépítési rendszerének. A fővárosnak a népgazdaságban elfoglalt helyzete és az új gazdasági mechanizmus bevezetésével növekvő szerepe is indokolttá tette a fővárosi népi ellenőrzési bizottság létrehozását. A törvényerejű rendelet a járási népi ellenőrzési bizottságok tagjainak számát az eddigi 3—5- ről 5—7-re emeli. Az Elnöki Tanács az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. számú törvényerejű rendeletet úgy módosította, hogy a hivatal feletti főfelügyeleti jogkör gyakorlását a Minisztertanács szabályozza. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Népköztársaság és Kenya között a polgári jogsegély, valamint a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában létrejött megállapodás közzétételéről szóló határozatot. Az Elnöki Tanács engedélyezte Doleschall Sándor gépészmérnök, Nagy Sándor vegyészmérnök, Abonyi Eszter, Kunos György, Morvái Veronika, Raposa Tibor, Pólay Anna orvosok, Giesz Gabriella fogorvos, Szedő Mária állatorvos és Szvétek Ágnes jogász kitüntetéses doktorrá avatását Az Elnöki Tanács végül honosítási és visszahonosítási, a magyar állampolgári kötelékből való elbocsátási, valamint egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) a járásban 10 070 tsz-tagból majdnem négyezer a nő. Az asszonyok sokat tehetnek a párt politikájának végrehajtásáért Sokat tehetnek azért, hogy az ipari üzemek példájára, a járás termelőszövetkezeteiben is felélénküljön a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított munkaverseny, — mondotta. A tanácskozás résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást. A vita során többen kérdést tettek fel, mások termelőszövetkezetükre konkretizálva, az elhangzottakhoz szóltak. Barna Tiborné bogyiszlói asszony elmondta, hogy a tsz-ben januártól tésztakészítéssel is foglalkoznak. Kezdetben négy nő dolgozott a tésztaüzemben, de annyira megnőtt az igény, hogy bővíteni kellett. Jelenleg tíz asszony dolgozik a tészta- készítő üzemágban. Ezek az asszonyok azelőtt bedolgozók voltak. Látva, hogy a tsz egész éven át tud számukra munkát biztosítani, beléptek tagnak. Madár Margit kölesdi tsz-agronómus szintén a foglalkoztatásról beszélt. Kölesden is égető probléma a tsz-asszonyok foglalkoztatása. Elmondta, hogy náluk jelenleg folytatnak tárgyalásokat egy budapesti esőkabá-1 tot gyártó ktsz-szel, és szó van arról, hogy esőkabát ragasztására évente bizonyos számú munkaórát kötnek le. A pincék hasznosításával is számolnak Kölesden. Úgy látják a piacon keresett a gomba, és évről évre növekszik a gomba- fogyasztás igénye. Tervezik, ho^y a kihasználatlan pincékben gombát termesztenek. Sokak részéről fglmerült a háztáji terület problémája. A medina-szőlőhegyi Rákóczi Termelőszövetkezetet képviselő asz- szony elmondása szerint náluk már érvényesítik a tsz-kongresz- szuson elhangzott javaslatot. A termelőszövetkezeti nőtag. aki ledolgozza az évi 120 munkanapot, férjétől függetlenül megkapja a háztáji területet. Többen szóvá tették a gyermek- gondozási segély bevezetéséről szóló rendelkezést. Elfogadták Takács Mihályné, a megyei nőtanács titkárának megokolását, aki felszólalásában arról beszélt, miért kevesebb száz forinttal a tsz- ben dolgozó nő segélye. A termelőszövetkezeti asszony — úgymond — háztáji területéről is bizonyos plusz jövedelemhez jut, míg az üzemben, vagy más munkahelyen dolgozó nő, keresetére, illetve a segélyre van utalva. A továbbiakban a nők munkában való helytállásáról beszélt és hiányolta, hogy ennek megfelelően még mindig nincsenek bevonva a vezetésbe. A szekszárdi járásban megtartott tsz-nők tanácskozásán tizenhatan kértek szót. A felszólalásokban nyoma sem volt a néhány évvel ezelőtt hallott egyéni panaszoknak, sérelmeknek. Szembetűnő volt a közösségben, élő, dolgozó asszony gondolkodásában beállott változás. Még csak véletlenül sem használták a személyes névmást úgy, hogy „én”. A felszólalásokban a közösség összefogására jellemző „mi” dominált. Hasznos és jó volt a tanácskozás. A hallottak alapján száz asszony adja tovább és hirdeti a párt szavát. POZSONYI 1GNÁCNÉ Izzó hangulatú tüntetés a görög nagykövetség előtt Sok száz fiatal tüntetett pénteken délután Budapesten a görög nagykövetség előtt. A főváros ifjúságának nevében izzó haraggal szenvedélyes felháborodással bélyegezték meg a fasiszta katonai diktatúrát, amely lábbal tiporja a jogot, a demokráciát, s a görög nép legjobb fiainak bebörtönzésével, üldözésével próbálja megszilárdítani hatalmát. A görög nagykövetség zárt kapukkal, leengedett redőnyökkel fogadta a tüntetőket, akik fegyelmezett sorokban délután négy órakor érkeztek a Szegfű utcai épület elé. Zengett, zúgott a követelés: „Le a görög fasisztákkal!” „Vesszen Patakosz!” „Le az önkényuralommal!” „Katonai puccsisták, aljas fasiszták!”, s hatalmas pfujjolással, füttykoncerttel adtak nyomatékot szavaiknak a fiatalok. A fiatalok kezdték a tüntetést de csakh.uriar az idősebb korosztályok képviselői is csatlakoztak a budapesti diákok, ifjúmunkások, fiatalok, műszakiak seregéhez. Ott voltak a hazánkban tanuló görög ifjak és lányok szószólói is. Meg-megújuló erővel hangzott fel a tiltakozás, a szabadságot, demokráciát követelő jelszavak egész sora, a görög nagykövetség azonban hallgatásba burkolózott. Sőt, amikór á fiatalok követei megkísérelték átnyújtani papírra vetett memorandumukat, hiába csöngettek hosszasan a főbejárat kapuján, zárva maradt az ajtó. Harminc percen keresztül a tüntetők szavától volt hangos a Szegfű utca, majd felhangzott a világ ifjúságának himnusza. Ezután a görög hazafiakat, a demokráciát éltetve szétoszlott a tömeg. (MTI) A történelem útjain A történelem útjait járom IV. A történelem útjait járom. Ez itt Leningrad. A Néva vize sima tükör. öreg néni ül a Néva-parti kis- padon, kenyérmorzsával galambokat etet Negyvenkilenc évvel ezelőtt, itt pétervári matrózok harcoltak, hogy megd öntsek a cári hatalmat. A túlsó part felől gyenge szél simít. Messze aranykupola. Rajta ül. megpihen a Nap. Elől komor kőfalak: Péter-Pál erőd. Százak vesztették itt életüket. Az erődben hideg van és sötét A cellákon apró ablakok. Az egyetlen, ami még összekötötte a rabot az élettel... De a nap sohasem jutott be. Csak petróleum- fény világított Aztán még a lámpát is mélyen a falba építették, nehogy megölje vele magát a rab. Egy fiatal forradaimár- iány megölte magát vele... Any- nyi idős volt mint én. Itt, a homályban írta Csernyisevszkij a „Mit tegyünk” című művét. A vaságyon, a dermesztő hidegben itt álmodott a jövőről Dosztojevszkij. A forradalom diadaláról Gorkij... Aztán hősi kor jött. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 1917. októberében az erőd legénysége átállt a felkelőkhöz. Az erőd fenn- á’lása alatt először töltötték meg éles lövedékkel az ágyukat, s amikor az Auróra megadta a jelt, tüzet nyitottak a Téli Palotára. Érzem a hosszú sötétséget, a kiszabadított rabok első örömét, és feléled bennem a vágy: az Aurórát akarom látni. Az Auróra most mozdulatlan, a Néva vízén áll. A fedé'zet, a padló. A padló, ahol a cári hajóparancsnok a legénységet ütötte, a padló, ahol megalakult a forradalmi hajótanács, a padló, ahol 19X7. október 25-ón este kilenc óra negyven perckor ágyúhoz szaladtak a matrózok, hogy jelt adjanak: Harcba, pétervári munkások!... Szűk lépcső vezet a legénységi szállásra. Negyvenkilenc éve fapriccsek álltak itt. Most képekről matrózok sorakoznak. A legtöbben meghaltak a forradalomért. A volt legénységi szálláson most — mélyedésben makett. Múzeum. Este van, sötét. Ott a Néva. jelzőlámpa a levegőben.. És a maketten némán felvillan az Auróra ágyútüze. Megmerevedett történelem. Megint a volt matrózok képei. Hallom, valaki mondja: „Ez a matróz még él...” A képen: az arc kamaszos, a sapka legénye- sen félre áll. Hirtelen a kép elé lép egy ember. Mintha a kép lépne le. Idős az ember, az arca fáradt. „Én vagyok az a matróz” — mondja.
