Tolna Megyei Népújság, 1967. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-26 / 122. szám

t * 1967. május 26. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG ■ ■ A SZOVOSZ-kongresszus után Kálmán Gyulának, a MÉSZÖV elnökének nyilatkozata A SZÖVOSZ május 15, 16 és 17-én tartotta VI. kongresszusát. A kongresszus több mint kétmillió szövetkezeti tag képvisele­tében értékelte az elmúlt évek munkáját, és határozta meg a feladatokat. Felkerestük Kálmán Gyulát, a MÉSZÖV elnökét, és nyilat­kozatot kértünk tőle a kongresszussal kapcsolatban. — Mi volt a kongresszus fő mondanivalója... — A kongresszus legfőbb tanul­ságként megállapította, hogy a földművesszövetkezeti szervek alapjában véve eredményesen haj­tották végre az előző kongresszus határozatait, lépést tartottak a társadalmi és gazdasági fejlődés által irántuk támasztott új köve­telményekkel. Elősegítették a munkás—paraszt szövetség erősí­tését, a szocialista nemzeti egység irányítását, a szocialista falu for­málódását. Tevékenységükkel eredményesen szolgálták a tagság érdekeit, és a lakosság életkörül­ményeinek javítását. Munkájuk megfelelt pártunk és kormányunk politikájának. — Megyénkre nézve milyen feladatok adódnak a kongresz- szus határozatai nyomán? — A kongresszus megyénk szö­vetkezeti mozgalmának további fejlődésére nézve is számos fon­tos határozatot hozott. Általános­ságban véve, az a fő feladatunk, hogy elősegítsük a lakosság élet- körülményeinek javítását, gazda­sági és kulturális felemelkedését. Tovább kell fejlesztenünk keres­kedelmi tevékenységünket, és ezen keresztül minél jobban kielégíteni a lakosság fogyasztási igényeit. Segítenünk kell a termelőszövet­kezetek közös, valamint a tagok háztáji és kisegítő gazdálkodását, a termékek értékesítését. Megnö­vekszik a szövetkezeti szervek részvétele a különböző árualapo­kat biztosító ipari tevékenységben. Egyébként elmondhatom, hogy a MÉSZÖV küldöttgyűlésein is en­nek szellemében foglaltunk állást. A mi feladatunkat, felelősségün­ket növeli, hogy Tolna megyében a legnagyobb a szövetkezeti ke­reskedelem és vendéglátás része­sedése az összforgalomból. — Egész népgazdaságunk jö­vőre rátér az új gazdasági mechanizmusra. Hogyan tükrö­ződik ez a szövetkezeti háló­zatban? — A SZÖVOSZ kongresszusa az új gazdasági mechanizmus szel­lemének megfelelően határozta meg a feladatokat, és természete­sen megyénkén belül is ebből kell kiindulni. — Egyik alapvető feladatunk a lakosság élelmiszer- és iparcikkel való ellátása. Ehhez kell megte­remtenünk a szükséges technikai feltételeket. A MÉSZÖV igazgató­ságának határozata szerint úgy kí­vánjuk csoportosítani beruházási lehetőségeinket, hogy tovább fej­lődjön az ellátási körzeti közpon­tok kereskedelmi hálózata. így el­sősorban Dombóvárt, Dunaföld- várt, Tamásit, Paksot, Bonyhádot és részben Szekszárdot kívánjuk fejleszteni. Az ott élő lakosság, il­letve szövetkezeti tagság igényei­nek kielégítése érdekében na­gyobb volumenű iparcikk-áruhá­zakat, ABC-áruházakat és vendég­látóipari egységeket kívánunk lét­rehozni e helyeken. Ezt megtehet­jük, annál is inkább, mert koráb­ban elsősorban a kisebb községek, települések hálózatát fejlesztettük, így elértük, hogy azok nagy részé­ben megfelelő egység áll rendelke­zésre. Számos kis, vagy közepes községben — Dalmand, Regöly, Belecska, Dunaszentgyörgy, Öcsény — korszerű kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységek szolgálják a lakosságot. De talál­kozik ez az elképzelésünk a szö­vetkezeti tagság véleményével is, hiszen a kongresszust előkészítő különböző szintű gyűléseken min­denütt így foglaltak állást. — Az egységeket természetesen megfelelő áruválasztékkal kíván­juk ellátni. Ennek érdekében még a kereskedelem irányító szerveze­tét is megváltoztatjuk a szükség­letnek megfelelően. A jövőben nagy gondot kívánunk fordítani az árukészletek kiegészítését és a vá­laszték bővítését célzó kapcsolatok kiépítésére: termelőszövetkezetek­kel, állami gazdaságokkal, ktsz- ekkel különféle közös vállalkozá­sokat kívánunk létrehozni. Ez ügyben jelenleg is több szövetke­zettel és állami gazdasággal foly­tatunk tárgyalást. Már eddig is ér­tünk el különféle eredményeket, így ezt a célt szolgálja a teveli tég­lagyár működésének megszervezé­se. Ezzel évente mintegy 4—5 mil­lió téglát tudunk biztosítani, de tárgyalások folynak más, hasonló jellegű üzem megszervezéséről is. A dunaföldvári cementáruüze- münk megkezdte a falazóblokk termelését. Fontos árualap-kiegé­szítő tevékenységet folytat a duna­földvári műanyagüzemünk. Ez évente 14—15 millió forint értékű árut ad a lakosságnak. Ezzel kap­csolatban meg kívánom említeni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben mint kísérleti szövet­kezet hozta létre a dunaföldvári, és ez közel kétszáz főnek nyújt munkalehetőséget. — A további terveinkben az épí­tőanyagot biztosító ipari tevékeny­ségünk folytatása mellett több háztartási, fa áruterméket, kötött, fonott árut kívánunk előállítani. Nagyon fontosnak tartjuk a lakos­ság élelmiszer-ellátásához való fo­Ülést tartott a NEB megyei bizottsága A Tolna megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság tegnap délelőtt a megyei tanács első emeleti ter­mében ülést tartott. Első napi­rendi pontként a gazdasági és kertlmag-gazdálkodás több éves megyei tapasztalatait vitatták meg. A vizsgálatot tükröző ös­szefoglaló jelentést — több mint 60 társadalmi aktíva közei 200 napos munkáját — Vermes Fe­renc ismertette a bizottság tag­jaival és az illetékes szervek képviselőivel. A vizsgálat célja az volt, bogy megállapítsa, hogyan lehetne ve­tőmagtermelésünket, a termelő üzemek gazdasági adottságainak hatékonyabb kihasználásával to­vábbfejleszteni, illetve eredmé­nyesebbé tenni. Továbbá milyen tényezők akadályozzák a fej­lesztés, különösen az export cél­ját szolgáló vetőmagok termelési lehetőségeinek növelését. Az ismertetés után kialakult élénk vita sok hasznos tapasz­talattal gazdagította a 13 pontból álló javaslatot. Második napirendi pontként dr. Tóth Bálint, a NEB megyei elnöke számolt be az első ne­gyedévben végzett vizsgálatok ról, amelyeket egyrészt a bi zottság kezdeményezett, másrészt a lakosság bejelentései alapján folytattak. Az ülés harmadik napirendi pontjában már az elkövetkező hetek, hónapok vizsgálati prog­ramját ismertette Vágány István, a NEB megyei elnökhelyettese. kozottabb hozzájárulást, így első­sorban a hús árualapok kiegészí­tését. Ebből a célból a szövetke zetek már ebben az évben meg­többszörözik saját sertéshizlalási tevékenységüket. A hústöbbletet elsősorban saját vendéglátóegysé­geinkben kívánjuk forgalomba hozni. — A szövetkezeti hálózat már az előző években is sokat tett a lakosság szolgáltatási igényei­nek kielégítése érdekében: gyors ütemben teremtették meg a kü­lönböző szolgáltatási feltétele­ket. Viszont az is igaz, hogy még sok a jogos igény. E téren mik az elképzelések? — A kongresszus határozatából kiindulva, a jövőben is nagy gon­dot fordítunk a háztartási munkát könnyítő, a háztáji és kertszövet­kezetek növényvédelmét biztosító szolgáltató tevékenységre. Folya­matban van a megye első szolgál tató házának az építése Dombó- várott. Számos földművesszövet­kezetnél kosárfonó és más rész­legeket tervezünk, egyebek közt méginkább elterjesztjük az üveg méretre vágását, a képkeretezést, a kölcsönzést. — A földművesszövetkezetek­nek — megváltozott nevükön ál­talános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek — nagy szere­pük van a zöldség- és gyümölcs­felvásárlás, illetve ellátás terén. Tolna megyében e téren széles körű kísérletek folytak már az elmúlt évben. Ez a tevékenység hogyan alakul a jövőben? — Általánossá válik a több-csa­tornás ellátási rendszer, amelyben a termelők szabadon választott partnereknek adhatják el áruikat. Ilyen körülmények között a szö­vetkezeti felvásárló szervek élén­külő piaci verseny közepette, a termelők és fogyasztók érdekeit egyaránt szem előtt tartva kell, hogy végezzék felvásárló és érté­kesítő munkájukat. A burgonya, zöldség- és gyümölcs-árualapok termelésének az alapvető bázisa továbbra is a termelőszövetkeze­tek lesznek, de a háztáji és kise­gítő gazdaságok árualapjait is hasznosítani kell. A termeltetés alapvető formájának továbbra is a szerződést tekintjük. A hozamok növelése mellett növelni kívánjuk a zöldségtermesztés területét. Tol­na megyében a jelenlegi hétezer holdat 1970-ig 11 ezer holdra kell növelni. Tevékenységünk lebonyo­lításához növeljük a technikai bá­zisunkat, ennek jegyében építjük például mintegy 20 milliós költ­séggel a mözsi raktárát. — Az elmúlt években állan­dóan bővült a földművesszövet­kezetek hatásköre, szerepe, fel­adatköre. A kongresszus ho­zott-e valami újat? — E gondolatkörből egy dolgot említenék meg. A SZÖVOSZ VI. kongresszusán részt vettek a szö­vetkezeti mozgalom legfiatalabb hajtásai, a lakásszövetkezetek kül­döttei. Egyes megyékben küldött- gyűléseken több lakásszövetkezet kérte felvételét a MÉSZÖV tagjai sorába. Sokoldalú együttműködés van kialakulóban, éppen ezért a SZÖVOSZ kongresszusa úgy hatá­rozott, hogy elő kell segítenünk ezek működését, ügyviteli, pénz- és vagyonkezelési tevékenységé­nek megszervezését. — Befejezésül szeretnék utalni Szirmai elvtárs zárszavára: a kongresszus főbb vonalaiban meg­szabta feladatunkat, de a részlete­ket csak helyben, a szövetkezeti vezető testületek kell. hogy meg­határozzák — a helyi igényeknek, körülményeknek megfelelően. Amikor tehát a kongresszus út­mutatásairól beszélünk, az min­denekelőtt feltételezi a helyi ve­zető testületek kezdeményezőkész­ségét, az egész szövetkezeti tagság és hivatali apparátus felelősség- teljes munkáját. Boda Ferenc SZŐLŐBEN 325 holdon termel szőlőt a dunaföldvári tsz közös vállalkozás. Javában folynak a tavaszi munkák. Első képünkön egy madocsai brigád dolgozik. WSjmy V ■ '^§11 Gépek segédkeznek a szőlőművelésben. Linger István traktoros sorok közét tárcsázza gépével. öntözésre készíti elő a csöveket Szintai Péter, Antal Zsigmond, Kovács József és Lengyel István, öntözik a KI hold szőlő közé telepített borsót. Foto: Bakó Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom