Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-15 / 88. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉFÍlJSAG lfifiT április 15. Losonczi Pál 1919-ban született, a Somogy óta földművelésügyi miniszter, megyei Bolhó községben, Sze- az Országos Termelőszövetkezeti gényparaszt családból származik. __. A felszabadulásig mezőgazdasági Tanacs elnoke’ taggyűlést munkásként dolgozott. 1945 óta képviselő, a párt tagja. A felszabadulás után, a földosztásból juttatott földjén gazdálkodott. 1948-ban kezdeményezésére megalakult az azóta országos hírűvé vált barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amelynek elnöke volt. Nagy érdemeket szerzett a szövetkezet felvirágoztatásában és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Irányítása alatt a barcsi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet négyszer nyerte el a Minisztertanáas vándorzászlaját. 1954-ben megválasztották az MDP KV póttagjává, 1957 óta pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. 1960. január 15-e Fock Jenő 1916-ban született, műszerész szeptember 13 óta a Minisztervolt. 1932 óta tagja a kommu- tanács elnökhelyettese, nista pártnak. 1937-től az Országos Ifjúsági Bizottság tagjaként működött. 1940-ben letartóztatták és a hadbíróság három évi fegyházbüntetésre ítélte. A felszabadulás után több felelős párt- és állami funkciót töltött be. 1952—1954 között kohó- és gépipari miniszter- helyettes, 1955—57-ig a SZOT titkára, illetve főtitkár-helyettese volt. Az 1956-os ellenforradalom után részt vett a párt újjászervezésében. 1957 februárjától az MSZMP Központi Bizottságának, júniustól pedig Politikai Bizottságának tagja, 1957 és 1961 között az MSZMP KB titkára volt. 1961 Dr. Ajtai Miklós 1914-ben született Rákosligeten, helyetteseként dolgozott. 1961-ben Középiskolai tanulmányai után kinevezték az Országos Terv- a budapesti tudományegyetemen hivatal elnökévé, 1962 óta az vegyészdoktori oklevelet szerzett, MSZMP Politikai Bizottságának s a felszabadulás előtt hosszú póttagja, évekig a Chinoin gyárban dolgo- >: < : _: ..... . . .. zott üzemmérnökként. A munkásmozgalommal 1943- ban, majd a pártapparátusban a budapesti partizánharcokban, s egyik tagja volt annak a partizáncsoportnak, amelyik az egykori városi színházban tartott nyilas nagygyűlést robbantással megzavarta, A felszabadulás után került az államapparátusba. A Népjóléti Minisztériumban főosztályvezető, az Iparügyi Minisztériumban csoportfőnök, a Könnyűipari Minisztériumban a miniszter első helyettese volt. 1956-tól a Tervhivatal elnök- helyetteseként, majd első elnököt. Tímár Mátyás 1923-ban született Mohácson. Um- és jogtudományi karán és Iskoláit is ott végezte, majd Ba- a Marx Károly Közgazdaságtudo- ján és Újpesten mint bőripari mányi Egyetemen. szakmunkás dolgozott. A munkásmozgalomban 1941 Óta vesz részt. 1943 óta tagja a kommunista pártnak. 1945-től az ifjúsági mozgalomban, majd a párt-apparátusban töltött be különböző funkciókat. Egyetemi tanulmányait munkája mellett végezte el. 1949 óta dolgozik a Pénzügyminisztériumban. Hosszú időn keresztül volt a költségvetési főosztály vezetője. 1955—57, majd 1960—62 között miniszterhelyettes, 1962. november 27-e óta pénzügyminiszter. A IX. kongresszus a Központi Bizottság tagjává választotta. 1963-ban a közgazdasági tudományok kandidátusa lett. Hosz- szabb ideig tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem ái(Folytatás a 1. oldalról.) tapasztalatai alapján megállapít, hatjuk: az új választási rendszer a politikai érdeklődés megélénkülését eredményezte, eleven pezsgést vitt közéletünkbe, tovább növelte a tömegek aktivitását és az eddiginél jóval nagyobb mértékben irányította a figyelmet a képviselők és az országgyűlés . tevékenységére. Hisszük, hogy mindez jótékony hatást gyakorol mind az egyes képviselők, mind az egész országgyűlés munkájára. Az utóbbi években az ország- gyűlésben és közéletünk más fórumain is elhangzott az igény, hogy az ország életének irányításéban tovább növekedjék az országgyűlés szerepe és tevékenysége. Ez az igény teljesen érthető és jogos. Az országgyűlés a népszuverenitás legfőbb szerve, ahol társadalmunk minden osztálya és rétege — a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, a városi és falusi kispolgárság — képviselve van, benne a nép akarata, közös céljainak egysége, bölcsessége testesül meg; e testület tágjai a nép küldöttei, akik a nép megbízásából és akaratából járnak el és a népnek tartoznak felelősséggel. Legfelsőbb államhatalmi szervünk hivatott arra, hogy az ország életének és fejlődésének legfontosabb kérdéseit megvitassa, róluk határozzon, s az állampolgárok életére, jogaira és kötelességéire vonatkozó törvényeket alkosson. Ez a testület hivatott arra, hogy meghatározza a kormányzati munka irányvonalát, ellenőrizze a kormány és az egész szocialista államszervezet tevékenységét. Ennek a megtisztelő feladatnak az országgyűlés tagjai, a képviselők akkor tudnak eleget tenni, ha állandó szoros kapcsolatot tartanak választóikkal, segítik és bátorítják a tömegek kezdeményezéseit, felszínre hozzák és támogatják az ország előrehaladását szolgáló hasznos javaslataikat. Tisztelt országgyűlés! Történelmünk során most vágyunk először abban a helyzetben, amikor népünk egészét egyetlen nagy, valóban nemzeti célkitűzés, a szocializmus teljes felépítése egyesíti. Képviselőtársainkat a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Hazafias Népfrontnak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programjával küldte az országgyűlésbe. A mostani választások is bebizonyították, hogy a Magyar Népköztársaságban más politikai platformnak helye és jövöje nincs! Bizonyosak vagyunk benne, hogy országgyűlésünk munkásságával sikeresen járul hozzá a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez! Kállai Gyula ezután országgyűlésünk külpolitikai feladatairól ízólt, majd így folytatta: — A következő négyéves ciklus mindannyiunk számára felemelő nagy céljaink érdekében végzendő alkotó munka időszaka lesz. Engedjék meg, hogy az ország és a nép javát szolgáló nemes tevékenységükhöz sok sikert, jó erőt, egészséget és boldogságot kívánjak. (Taps). Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést a képviselőknek írásban kiosztották. A jelentést az ország- gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Kállai Gyula a továbbiakban az országgyűlés állandó bizottságainak létszámával kapcsolatban az ügyrend módosítására tett javaslatot. Hangsúlyozta: a következő esztendők feladatai megkívánják, hogy a képviselők az eddiginél nagyobb számban vegyenek részt a bizottságok munkájában. Indítványozta: az eddigi 9—13-ról 11—21-re növeljék a bizottságok tagjainak számát, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság létszámát pedig tizenegyben határozzák meg. Hozzátette: ezzel a Hazafias Népfront Országos Tanácsa is egyetért. Az országgyűlés mind a módosító javaslatot, mind pedig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a bizottságok tagjaira vonatkozó javaslatát egyhangúlag megszavazta. Tolna megye képviselői közül Bolvári Józísefné a honvédelmi. Hunyadi Károly a kereskedelmi, kaszás Imre a kulturális, K. Papp József a mezőgazdasági bizottság tagja lett. A Népköztársaság új £lnöki Tanácsa Kállai Gyula bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az országgyűléshez, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökére, helyettes elnökeire, titkárára és tagjaira. Bejelentette továbbá, hogy Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke levelet intézett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához és a Hazafias Népfront Országos Tanácsához, amelyben kérte, hogy az Elnöki Tanács elnöki tisztségére történő újabb jelölésétől tekintsenek el. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Dobi István elvtárs levelében foglaltaik figyelembevételével tette meg javaslatét az országgyűlésnek. Az indítványt, — amelyet dr. Pesta László jegyző olvasott fel, az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökévé Losonczi Pálit, helyettes elnökeivé Gáspár Sándort és Kisházi Ödönt, titkárává. Cseterki Lajost, tagjaivá pedig ’ Barcs Sándort dr. Bartha Tibort, Benke Valériáit, Dobi Istvánt, dr. Erdei Ferencet, dr. Horváth Richardot, Kádár Jánost, Kállai Gyulát, dr. Mihályfi Ernőt, Nagy Dánielt, Nánási Lászlót, Németh Károlyt, dr. Ortutay Gyulát, dr. Pongrácz Kálmánt, dr. Sályi Istvánt, Szabó Istvánt és Úszta Gyulát választotta meg. Kállai Gyula az országgyűlés nevében Népköztársaságunk újonnan megválasztott Elnöki Tanácsának jó munkát, sok sikert kívánt, majd igy folytatta: — Dobi István elvtárs életét, munkásságát, pályafutását mindannyian ismerjük, tiszteljük és nagyra értékeljük. Dobi elvtárs kiemelkedő -tevékenységet fejtett ki a forradalmi munkás-paraszt mozgalomban, a fasizmus elleni harcban, a szocialista társadalmi és állami rend kialakításában és megerősítésében, szocialista államunk vezetésében. Nép- köztársaságunk Elnöki Tanácsának elnöki tisztében tizenöt éven át, a nehéz időkben is mindenkor a néphatalom, a szocializmus védelmén, erősítésén és fejlesztésén munkálkodott. Meggyőződésem, hogy mindannyiunk érzésének adok kifejezést, amikor az országgyűlés köszönetét és elismerését tolmácsolom Dobi István elvtársnak. Kállai Gyula indítványára az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Dobd Isitván munkásságát és érdemeit. Ezután szünet következett. Szünet után az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy az országgyűlés bizottságai megtartották alakuló ülésüket, s tagjaik sorából elnököt és titkárt választottak. Megtartotta alakuló ülését és megválasztotta vezetőségét az Interparlamentáris Unió magyar csoportja is. Az országgyűlés a bizottságok és az Interparlamentáris Unió magyar csoportja megválasztásáról szóló bejelentést tudomásul vette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának ülése Ezután Kállai Gyula bejelentette, hogy a szünetben á Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülését és a forradalmi munkás-paraszt kormány megválasztása tárgyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az indítványt — amelyet Pesta László jegyző ismertetett — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. A forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke: Fock Jenő Elnökhelyettesek: Apró Antal dr. Ajtai Miklós Fehér Lajos és dr. Tímár Mátyás Belkereskedelmi miniszter: Szurdi István Belügyminiszter: Benkei András Egészségügyi miniszter: dr. Szabó Zoltán Építési és városfejlesztési miniszter: dr. Trautmann Rezső Honvédelmi miniszter: Czinege Lajos Igazságügyminiszter: dr. Korom Mihály Kohó- és gépipari miniszter: dr. Horgos Gyula Könnyűipari miniszter: Nagy Józsefné Közlekedés- és postattgyi miniszter: dr. Csanádi György Külkereskedelmi miniszter: dr. Bíró József Külügyminiszter: Péter János Mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter: Dimény Imre Munkaügyi miniszter: Veres József Művelődésügyi miniszter: Ilku Pál Nehézipari miniszter: dr. Lévárdi Ferenr Az Országos Tervhivatal elnöke: Párdl Imre Pénzügyminiszter: Vályl Péter Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke: Kiss Árpád A kormány tagjainak eskütétele A szünetben az újonnan megválasztott kormány tagjai a Parlament Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMF Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, az ország gyűlés elnöke, Gáspár Sándor é- Kisházi Ödön, az Elnöki Tanáé helyettes elnökei, Cseterki Lajos az Elnöki Tanács titkára, Erde Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. (Folytatás a 3. oldalon.)
