Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-15 / 88. szám

1967. április 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Dobi István (Folytatás a 2. oldalról) A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a forradalmi munkás- és parasztmozgalomban, a fasizmus elleni harcban,- a szocialista tár­sadalmi és állami rend kialakí­tásában és megerősítésében, vala­mint az állam vezetésében ki­fejtett kiemelkedő munkássága el­ismeréséül Dobi Istvánnak a Fock Jenő : kitüntetése Szocialista munka hőse kitünte­tő címet adományozta. A kitün­tetést pénteken délután a Par­lament Munkácsy-termében Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke nyújtotta át szívélyes jó­kívánságok közben. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, az ország­gyűlés elnöke, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, va­lamint az újonnan megválasztott kormány tagjai. Szünet után az elnöklő Kállai Gyula Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének adta meg á szót. Az egyre elevenebb közéleti tevékenységben kovácsolódik szorosabbá népünk egysége Tisztelt országgyűlés! Kép­viselő elvtársak! őszinte köszönetét mondok a bizalomért a kormány, és külön a magam nevében is. Biztosítha­tom Önöket, mint a magyar nép képviselőit, hogy erőinket nem kímélve igyekszünk rászolgálni a megtisztelő bizalomra. Kormányzati munkánk alap­vető célja, hogy az alkotó szel­lemi és fizikai munka eredmé­nyeként népünk élete szebb, bol­dogabb legyen. Munkánkat annak tudatá­ban végezzük, hogy az ered­mények végső soron a dolgo­zók mindennapos szorgos te­vékenységéből fakadnak. Az elmúlt években folytatott politikánkat igazolják sikereink. Eredményeink mind a belpoliti­kában, mind a nemzetközi poli­tika területén számottevőek. Ezekben jelentős, elismerést ér­demlő része van a most lelépő kormánynak is. Nincs szükség új politikai célkitűzések meghatá­rozására. A következő időszak­ban Önökkel együtt azon dolgo­zunk, hogy megoldjuk pártunk IX. kong­resszusának határozatából adódó feladatokat, megvaló­sítsuk a Hazafias Népfront programját és elérjük a vá­lasztási felhívásban meghir­detett célokat. Most arra van szükség, hogy a kormány kitartóan és következe­tesen munkálkodjon, kezdemé­nyezze a célszerű tennivalókat, növelje a szervezettséget és há­rítsa el a fejlődést gátló tényező­ket. Arra van szükség, hogy a gyorsan fejlődő élet változó kö­vetelményeinek megfelelően szer­vezzük állami, társadalmi éle­tünk rendjét és biztosítsuk a Magyar Népköztársaság törvé­nyeinek maradéktalan betartá­sát. Gazdasági munkánk közép­pontjában az 5 éves tervben meghatározott feladatok meg­oldása, az éves terv teljesítése és a gazdasági mechanizmus re­formja áll. A jövő évtől kezdő­dően a gazdasági tervezés rend­szere, a gazdasági irányítás egé­sze megváltozik. A részleteket is kötelező erővel előíró tervutasí­tásos rendszert a tervgazdálko­dásnak célszerűbb és a mi kö­rülményeink között hatékonyabb formájával váltjuk fel. A reform jó megvalósításá­val népgazdaságunk fejlődé­se új lendületet kap. nak a szocializmus teljes felépí­tésére irányuló programja. Az egyre elevenebb közéleti tevékenységben kovácsoló­dik szorosabbá a nép egysége, nemzeti összefogása. Növekszik népünk szocialista ön­tudata és internacionalizmusa. Tanúsítja ezt a szocialista világ- rendszer kialakulását megindí­tó Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója tisztele­tére szélesedő szocialista munka­verseny is. Ezzel is kifejezzük a kommunizmust építő testvéri szovjet nép iránti tiszteletünket. Kormányunk külpolitikája a továbbiakban is a béke védelmét szolgálja. Szorosan együttműkö­dünk a haladás erőivel, elsősor­ban a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésben tömörült országok­kal, a szocializmust építő és az imperializmus ellen, szabadsá­gukért, önálló állami létükért harcoló népekkel. Segítjük az amerikai imperializmus agresszió­ja ellen küzdő vietnami népet. Következetesen harcolunk Euró­pa biztonságáért. Kormányunk munkája során igényli az országgyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szerv­nek — bírálatát. Az országgyű­lés aktív ellenőrző tevékenysége meggyőződésünk szerint segíti a kormányzati munkát, erősíti a szocialista törvényességet, még jobban kibontakoztatja a szocia­lista demokráciát. A kormánynak az a szándéka, hogy az országpmlés következő ülésszakán beszámol tevékenysé­géről és terveiről. Számot kíván adni a gazdasági helyzetről, az ötéves terv végrehajtásával kap­csolatos feladatokról, vala­mint a gazdasági mechanizmus reformja során már megtett és tervezett intézkedéseiről. Emil Bodnaras, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága állandó elnökségének és végrehajtó bizottságának tagja, Valamint Georghe Rosu, az RKP Központi Bizottságának tagja, akik a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására baráti látogatáson hazánkban tartózkodtak, pénte­ken hazautaztak. A román test­vérpárt képviselői eszmecserét folytattak Komócsin Zoltánnal, a Magyar Szocialista Munkás­Most az országgyűlés ünnepi han­gulatú alaikuió ülése után mind­annyiunk számára a szorgos hét­köznapi munka ideje következik. Jó munkát, sok sikert kívánok! Fock Jenő nagy tapssal foga­dott beszéde után Kállai Gyula köszöntötte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, és az országgyűlés nevében sok sikert kívánt felelősségteljes munkájá­hoz. Beszédét a következőkkel folytatta: — Alakuló ülésünk napirendi pontjaival végeztünk. A Magyar Népköztársaság országgyűlését megalakultalak jelentem ki. Ezzel legfőbb államhatalmi és törvényhozó testületünk négy évre szóló megbízatással megkezdi munkáját. — Tisztelt képviselőtársaim! — Önök most visszatérnek vá­lasztókerületükbe, munkahelyük­re, találkoznak újból választóik­kal. Kérem Önöket, adják át az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét, jókí­vánságait. Fejezzék ki újból kö- szönetünket azért az egységes támogatásért, amelyben pártunk, a Hazafias Népfront és kormány­zatunk politikáját és célkitűzéseit a választások alkalmával szava­zataikkal részesítették. Hívják fel a választópolgárok figyelmét ar­ra, hogy ugyanilyen egységben és összeforrottságban dolgozza­nak a szavazással elfogadott program megvalósításán: a szo­cialista Magyarország teljes fel­építésén. Az előttünk álló nagy feladatok elvégzéséhez tisztelt képviselőtársaimnak, az ország egész népének minden jót, sok sikert kívánok. Az országgyűlés ülését ezután Kállai Gyula berekesztette. (MTI) párt Politikai Bizottságának tag­jával, a Központi Bizottság tit­kárával, valamint Púja Frigyes­sel, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjával, a külügyi osz­tály vezetőjével, a keit párt ba­ráti kapcsolatainak fejlesztésé­ről, a nemzetközi munkásmozga­lom, valamint az európai biz­tonság egyes kérdéseiről. Emil Bodnarast és Gheorghe Rosut fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. (MTI) Elutaztak hazánkból a Román Kommunista Párt képviselői Hatékonyabban érvényesülhet az alkotó munka, jobban kifeje­zésre juthat az értékesebb tevé­kenység nagyobb elismerése. A gazdasági mechanizmus átalakí­tásában célként jelöltük meg, hogy sokrétűbbé, gyümölcsö­zőbbé váljék a számunkra külö­nösen fontos nemzetközi együtt­működés, elsősorban a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­ba tömörült országok között. A reform kihat a társadalom egész életére. Kormányunk te­vékenysége arra irányul, hogy a dolgozók várakozásának meg­felelően, tovább erősödjön ál­lami és közéletünk demokratiz­musa, szűnjön meg az állami és társadalmi élet fejlődését akadá­lyozó, a dolgozó emberek életét megkeserítő, szocialista rendünk­től idegen bürokratizmus. A magyar népben egyetértésre talált a párt IX. kongresszusa­Svéd lapok a magyar—svéd tanácskozásokról Stockholm (MTI). A svéd la­pok, továbbá a stockholmi rádió és tv híradásai részletesen is­mertették a Torsten Nilsson svéd külügyminiszter magyarországi látogatásával kapcsolatos közle­ményt. A Dagens Nyheter tudó­sításának címe: „Svéd—magyar kommüniké: a bombázások be­szüntetése szükséges a vietnami tárgyalásokhoz”. A tudósítás a többi között így hangzik: Feltétlenül szükséges, hogy ab­bahagyják Észak-Vietnam bom­bázását, miután csakis ez lehet az első lépés, amely tárgyalások­hoz vezet — hangzik a közle­mény, amelyet a külügyminiszté­rium kedden adott ki Torsten Nilsson és Péter János magyar külügyminiszter tárgyalásainak befejeztével. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a vietnami háború kiszélesítése megrontotta a nem­zetközi helyzetet. Megállapították: vannak lehe­tőségek a magyar—svéd gazdasá­gi és kulturális kapcsolatok fej­lesztésére, többek között műsza­ki és tudományos téren. A Svenska Dagbladet azonos szövegű tudósításának Címe: „Magyarország és Svédország bé­két követel!” Kállai 1910. június 10-én született, Berettyóújfalun. Apja egyszerű falusi csizmadia volt. A közép­iskola elvégzése után a tudo­mányegyetem bölcsészeti karán tanult. 1931-ben tagja lett az ü- legális kommunista pártnakí Gyula Egyik létrehozója volt « „Márciusi Front”-nak. 1939— 1944-ig a Népszava szerkesztő­ségében dolgozott. Szervezője volt a Történelmi Emlékbizottság­nak, valamint az 1942. március 15-i fasisztaellenes béketünte­tésnek. 1939-ben és 1942-ben le­tartóztatták és bebörtönözték. A felszabadulás után tagja lett a párt központi vezetőségé­nek. 1945-ben miniszterelnökségi államtitkárként, majd mint kül­ügyminiszter dolgozott. 1951-ben koholt vádak alapján letartóz­tatták. Az 1956-os ellenforradalom idején részt vett a párt újjá­szervezésében. 1965. június 30-án lett a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke. 1957 óta az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, 1959-ig a Központi Bizottság titkára volt, országgyűlési képviselő. Dr. Dimény Imre 1922-ben született Komollón, földműves szülők gyermekeként. Édesapja termelőszövetkezeti tag. Mezőgazdasági mérnök, a mező- gazdasági tudományok kandidá­tusa. A felszabadulás óta, mint mezőgazdasági szakember, kü­lönböző munkakörökben dolgo­zott, majd 1960 és 1962 között az Országos Tervhivatal elnök- helyettese. Ebből a tisztségéből került a Központi Bizottság ap­parátusába. 1962-ben a kongresz- szus megválasztotta a Központi Bizottság póttagjának és meg­bízást kapott a KB mezőgazda­sági osztályának a vezetésére. 1966-ban a párt IX. kongresszu­sán a Központi Bizottság tagjá­vá választották^ Kiss Árpád 1918-ban született, mérnök. Üzemmérnök volt a Ganz Villa­mossági Gyárban. 1943-tól vesz részt a munkásmozgalomban. 1944-ben szociáldemokrata műkö­dése miatt büntetőszázaddal a frontra küldték. 1950—1954-ben könnyűipari mi­niszter, 1954—1956-ban vegyipa­ri- és energiaügyi miniszter volt. 1954-ben az MDP Központi Veze­tőségének tagjává választották, 1957 óta az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1957-től 1961. szeptember 13-ig az Országos Tervhivatal elnöke volt. 1961 óta az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke. Párdi Imre 1922-ben született Tatabányán, ahol édesapja mint bányász dol­gozott. Eredeti foglalkozása gép­lakatos. Mint ilyen dolgozott egé­szen a felszabadulásig. Azóta fő­iskolai végzettséget szerzett és különböző pártfunkciókat töltött be. Volt a tatabányai városi pártbizottság titkára, a Komá­rom megyei Pártbizottság titká­ra, majd a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára. 1959 óta a Központi Bizottság appará­tusában dolgozott, mint osztály- vezető, 1962 óta a Központi Bi­zottság tagja. Vályi Péter 1919-ben született Szombat­helyen, iskoláit ugyanitt végez­te. 1942-ben a Budapesti Műsza­ki Egyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. A bőripar és a gyógyszeripar területén külön­böző üzemekben tevékenykedett. Az ötvenes években a párt Köz­ponti Bizottsága ipari osztályán dolgozott. Az Országos Tervhiva­talban — megszakítással másfél évtizedig működött, először mint előadó. Az utolsó hat esztendő­ben az Országos Tervhivatal el­nökének első helyettese volt. 1945 óta párttag. Tervhivatali működése során főként nemzet­közi együttműködési és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom