Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-13 / 86. szám

* \ * 1967, április 13. ________________ TOLNA MFGYET NÉPÚJSÁG 3 F ritz Ferenc főagronómus, kongresszusi küldött Százhuszonkét hold kukoricának készítik elő a talajt a sióagárdi Siógyöngye Termelőszövetkezetben. Megrendelőket keres a tsz — Abból szeretnénk kiindulni, hogy Tolna megye közös gazda­ságait az első országos termelő­szövetkezeti kongresszuson a közös gazdálkodást jól ismerő emberek képviselik. — És miért gondoltak pont rám? — Egy ember is bizonyíthat. Mióta dolgozik termelőszövetke­zeti vonalon? — Mindig termelőszövetkezeti vonalon dolgoztam. Pontosabban szakemberként, a gyakorlati időt leszámítva, sehol másutt nem dolgoztam, kizárólag itt, a duna- kömlődi Szabadság Termelő- szövetkezetben. — A maga szóhasználatában mit jelent az, hogy szakember­ként? — Majd elmondom. A Birltói Állami Gazdaságban voltam nap­számos. 1952. nyarán szakérett­ségire jelentkeztem. Ki hogyan végzett, úgy került tovább. A szakérettségi bizonyítvány alap­ján én egyetemre mehettem. Gö­döllőt választottam. Oda akar­tam visszatérni, ahonnét el­kerültem, a mezőgazdaságba. — Szakérettségivel nem volt nehéz az egyetem? — Legtöbbször jó és jeles voltam. Érdekes, a rosszabb jegyet mindig gyakorlatból kap­tam. Voltunk huszonegyen, kö­zöttük pestiek is, és a rosszabb jegyet mindig én kaptam, pedig mondom, a mezőgazdaságból mentem el. — Mikor, és milyen beosztásba került a dunakömlődi termelő­szövetkezetbe? — 1958. március 15-én. A Sár­közben töltöttem a gyakorlati időt, de a tulajdonképpeni gya­korlatot ebben a termelőszövet­kezetben szereztem *meg. Meg­kezdtem a tizedik esztendőt. Amikor én idekerültem, mind­össze 700 holdas volt a gazda­ság. 1960-ban történt meg ná­lunk a nagy fejlődés. Akkor alakult ki a mostani gazdaság. —• Arra nem válaszolt, hogy mikor lett főagronómus. — Akkor, amikor idekerül­tem. Beosztott agronómus és fő­agronómus vagyok jelenleg is. — Nős? — Itt nősültem, idevalósi lányt vettem el felségül. Van két kis­lányunk. — Tizedik esztendeje van itt, agrármérnöki diplomával. Mi volt a legnehezebb? Az 1967-es év előestéjén a Szovjetunióban először ünnepel­ték meg az „Energetika Napját”. Az ünnep egy 46 éve történt ese­ménnyel függ össze. 1920. decem­ber 22-én, a Szovjetek XIII. összoroszországi Kongresszusán jóváhagyták Oroszország villa­mosításának állami tervét. (GOELRO). A kidolgozás ihlető- je és kezdeményezője Lenin volt. A szovjet energetikusok, akik a lenini elveket tántoríthatatla- nul megvalósították a gyakorlati életben, kimagasló sikereket ér­tek el. Csupán az utolsó három évben több mint 30 millió kilo­wattal növelték az áramfejlesz­tők kapacitását. Más szóval: két- havonként teljesítették a GOELRO 10—lő évre előirányzott terveit. A Szovjetunió az építések tech­nikai színvonalát, valamint a ví­zierőművek és az aggregátok ka­pacitását tekintve, biztosan tart­ja az első helyet a világon. Az Új ötéves tervben a terme­lési kapacitást 64 millió kilowatt tál akarják növelni, és a villa- mosenergia-termelést 1970-ig 830 milliárd kilowattórára emelik. A Szovjetunió keleti területein tel­— Azt megtanulni, hogy ho­gyan bánjak az emberekkel. Külön-külön mindegyik ember­rel. Mi tulajdonképpen jól fi­zettünk régebben is. De éppen azért, mert a tsz a jók között volt elkönyvelve, nem kaptunk megfelelő segítséget a gépesítés fejlesztéséhez. Hosszú évekig na­gyon sok baj származott ebből. Hiányzott a kézi munkaerő. Amíg nem jelentek meg a vegyszerek, addig soha nem tud­tuk idejében elvégezni a gyom­irtást. De mióta van vegyszer, nincs késés. A huszonhat má­zsás átlag májusi morzsoltbói biztos. — Jelenleg Dunakömlőd a megye legjobb termelőszövetke­zete. Milyen érzés ebben a kö­zös gazdaságban í'őagronómus- nak lenni? — Az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés 1966-ban 28 608 forint volt. Ez nagyon jó érzés. De valamikor gépek nélkül, tech­nika nélkül nehéz volt boldo­gulni itt a hegyekben. Kézi erő­vel szórtuk a műtrágyát. Mi tudjuk, mit jelent. Bíztattuk az embereket. És nagyon jó érzés, hogy megváltozott a helyzet. — Egyáltalán, ebben a ter­melőszövetkezetben jelenleg le­het gondokról beszélni? — Sajnos, igen. Szerintem az állattenyésztés minőségi fejlesz­tése a legnagyobb gond. El­maradtunk, de nagyon. Kint a határban különösebb probléma a növénytermesztésben nincs. Min­dent elvégzünk idejében. E hé­ten a búza vegyszerezését is be­fejezzük. De sajnos, az állat­tenyésztés terén még nagyon sok a dolgunk, ahogy mondani szo­kás, a szarvasmarha-tenyésztés gyermekcipőben jár nálunk is. — Annak idején szívesen vál­lalta a dunakömlődi közös gaz­daságot? — Nem. Féltem tőle. Általá­ban mi, akik akkor végeztünk, féltünk a termelőszövetkezetek­től, mert az egyetemen kizárólag az állami gazdaságokat ismer­tük meg, és a tsz-eknek csak a rossz hírét hallottuk. Négy le­hetőség közül választhattam. Volt két hely a Paksi járási Ta; náesnál, egy a györkönyi Sza­badság Tsz-ben, egy itt, Duna- kömlődön. Egymás között osztot­tuk el a helyeket, a nősöknek jutott a járási beosztás. — Hogyan történt a „beikta­ss kapacitással fog dolgozni a krasznojarszki és a viljujszki vízierőmű, tovább folyik az Uszty—llim-i, Szajan-i és a Ze- ja-i vízierőmű építése. Közé p- Ázsiában a nureki, toktoguli és a csarvaki vízierőművek szerelé­si munkálatait végzik. A Szov­jetunió atomvillanytelepeinek ka­pacitása 1970-ben több millió kilowattot tesz ki. Hogy az ország keleti terüle­teiről az európai részekre olcsó villamos energiát juttassanak, igen magas feszültségű, 1,5 mil­lió voltos villanyhálózatot építe­nek ki. A terv szerint körülbelül 170 ezer kilométeres, 35 ezer iwlt feszültségű villamos vezetéket épí­tenek, és továbbá 1,4 millió ki­lométeres vonalszakaszt a mező- gazdaság villamosítására. A jubileumi 1967-es évre né­hány nagy hőerőmű építését fe­jezik be, az előirányzott kapaci­tással. A krasznojarszki vízierő­műnél megkezdi a munkát az első, maga nemében páratlan, 500 ezer kilowatt kapacitású agg­regét. (APN) — Egyszerűen. Először a já­rásnál jalenkeztem, Lakos Jó­zsef volt az osztályvezető, aki most a pálfai Egyetértés Tsz elnöke. O bíztatott, hogy nem kell megijedni az ismeretlen munkahelytől. Ma már el sem tudnám képzelni a hivatalt, az íróasztalmunkát. — Most, Lakos elvtárssal együtt kongresszusi küldöttek. — A Marxista—Leninista Esti Egyetemre is együtt járunk. Gyakran találkozunk. Sokszor eszünkbe jut, hogy milyen gyor­san elmúlott egy évtizet. — A dunakömlődi Szabadság Tsz-ben Uhrin Vendel az elnök. Kijönnek egymással? — Mindig jól megértettük egy­mást. Vita volt közöttünk, de alapvető ellentétek soha. — Ugyanezt mondaná el a ta­gokról is? — Mindenkit jól ismerek és valamennyi szövetkezeti gazda ismer engem. — Mint főagronómos, sok tsz- taggal van tegező viszonyban? — Igen. A tagok többségévé! tegezzük egymást, a 80—90 szá­zalékával. Ennek az a magya­rázata, hogy nem csupán gazda­sági tevékenység köt minket össze, hanem elsősorban a po­litikai és a mozgalmi munka. Párttag vagyok, nyolc éve mun­kásőr, és azt hiszem, így már világos, amit mondani akarok. — Nem megy a tekintély ro­vására a tegeződés? — Eddig ilyet még soha nem vettem észre. Szerintem a fő­agronómus tekintélye nem azon múlik, hogy kik tegezik őt, vagy kik nem. Egészen más a tekin­tély megszerzésének a feltétele. Együtt kell élni az emberekkel, örömeikkel, gondjaikkal. Lehet, hogy ez szólam, de én csak így tudnám megfogalmazni. Más­részt, mindig abból indulok ki, hogy szép, emberséges szóval to­vább jut el az ember, mint a három lépés távolsággal. Egyéb­ként minők beszéljek erről, mondtam már, hogy minket eb­ben a termelőszövetkezetben nemcsak a gazdasági kapcsola­tok kötnek össze. — Jólesett a megtiszteltetés, hogy az első megyei tsz-tanáes- kozás kongresszusi küldöttnek választotta? — Természetesen jólesett. A tagok is tudják és természete­sen örülnek neki. — Fel szándékozik szólalni a kongresszuson ? — Van mondanivalóm. Ha szót kapok, okvetlen felszólalok. — Köszönjük a beszélgetést, jó munkát. A termelőszövetkezetekben, a háztáji gazdaságokban általában nők, asszonyok és lányok fog­lalkoznak baromfineveléssél. Sokat tesznek tehát az ország hús- rés tojásellátásának javítá­sáért. A Magyar Nők Országos Tanácsa a Földművelésügyi Mi­nisztériummal, a SZÖVOSZ-szal 1963 óta minden esztendőben versenyt hirdet. A felhívás a tsz-ek baromfigondozó munka­csapataihoz, a falusi asszonyok­hoz szól: növeljék a baromfi­állományt, alkalmazzák a kor­szerű nevelési és takarmányozá­si módszereket, tartsák be az állategészségügyi szabályokat. A verseny nyomán létrejövő eredmények mennyiségben és minőségben egyaránt mérhetők. A tavaly meghirdetett orszá­gos versenyt a közelmúltban ér­tékelték. A paksi járásban első Fémesztergályos munkákat határ­időre is vállalunk. KaposvÖlgye Mg. Tsz. Szakály. (Cjsághirdetés). A nagy változások éve a jövő év lesz, de az üzemekben, válla­latoknál, és a mezőgazdasági üzemekben is keresik, kutatják a jövedelmezőbb gazdálkodás, termelés lehetőségeit, hogy mi­nél kedvezőbb alapról „startol­hassanak”. Tanúi lehetünk, hogy a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek hogyan próbálnak élni az elmúlt években kapott na­gyobb önállósággal; nagyobb súlyt helyeznek az állattenyész­tés fejlesztésére — annak is va­lamelyik ágára — a területüket felaprózó, sokféle növény he­lyett csak azt a néhányat ter­melik, amelynek hagyománya van, és kedvező önköltséggel na­gyobb jövedelmet hoz. Előtérbe kerülnek olyan mel­lékfoglalkozások is, amelyeket eddig egyáltalán nem űztek, vagy csak igen kis intenzitással — mert felismerték, hogy az is pénzt hoz a közös klasszába. Mert nem mindegy az, hogyan alakul a tagság jövedelme, és milyen összegeket fordíthatnak a .gaz­daság fejlesztésére, új épületek Varga Béla (Kajdacs), második Tóth Istvánná (Dunaföldvár), harmadik Ledneczky Gyorgyné (Paks). A tamási járásban első Pintér Lajosné (Tamási), máso­dik Gruber Péterné (Magyar- keszi), harmadik Kandi János- né (Tolnanémedi). A bonyhádi járásban első Palásti Pál (Cikó), második Schiller Gusztávné (Bonyhádi, harmadik Juhász Gá- borné (Tabpd). A dombóvári já­rásban első Hójner Alajosné (Dombóvár), második Királyvári Jánosné (Dombóvár), harmadik Élő Sándorné (Kurd). E legjobb helyezést elért ház­táji termelők közül Varga Béla például 25 ezer tojást, Pintér Lajosné 1332 kilogramm barom­fit, Schiller Gusztávné 1074 ki­logramm libát adott el többek között a földművesszövetkezet­nek. építésére, új gépek beszerzésére. Az új lehetőségek keresését példázza a fent idézett hirdetés is. Meglepő, a szakályi szövet­kezet esztergályos munkákat vállal, ami pedig ugyancsak elüt a mezőgazdasági termelésitől. — Van két esztergapadunk. Egy kétezres és egy ötszázas... És Patkó István személyében van egy ügyes esztergályosunk. A mi gépműhelyünk nem foglal­ja le állandóan a két gépet, vi­szont vannak kisebb szövetkeze­tek, amelyekben nincs annyira felszerelt gépműhely a javítások­hoz — mondja dr. Varsányi Jó­zsef elnök. — Ezért gondoltunk arra, hogy más szövetkezetek, vagy más üzemek részére is vál­lalunk esztergályosmunkát. (A gyönki gépjavító állomás esztergályosműhelye hasonló módon gyártott le nagyobb mennyiségű alkatrészt a székes- fehérvári vízügyi igazgatóság­nak.) Kérdezhetné valaki: minek a szakályiaknák két esztergagép, ha nem tudják kihasználni? A főkönyvelő szavaival válaszo­lunk... — Az előző években a szövet­kezet munkaerőhelyzeté miatt szükségszerűen fejleszteni kellett a gépparkunkat. Jelenleg hu­szonkét erőgépünk van és na­gyon sok más munkagép. Ezeket természetesen jayífwni is kell. A főjavításokat természetesen a gépjavító állomásra bízzuk, de a kisebb meghibásodásokat és _ a munkagépeket mi. masunk javít- íuk. A régi maioménületben ren­deztük be a gépműhe’yt, ame­lyet kellőképpen fel kellett szer­számozni. — A két esztergához a oatro- nálónk. a Köznon'i Fizikai Ku­tatóintézet juttatott bennünket, még négy-öt _4yvel ezelőtt. Volt rajtuk némi javítanivaló, így mondhatnám, potom pénzért kaptuk meg. Azért tettük közzé az újságban, hogy megrendelése­ket vállalunk, mert szednénk a két gépet jobban kihasználni, és az esztergályost a szakmájá­nak megfelelően foglalkoztatni állandóan. Vagyis, gazdaságo­sabban kihasználni ezt a lehető­séget. ezt a berendezést. i BL tasa”? A kéthavonta teljesített GOELRO-terv SZEKULITY PÉTER fi tavalyi baromfitenyésztés! verseny győztesei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom