Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
4 •TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1967. március Ili Oly korban éltünk... A „Panoptikum”, meg a „Hon- bizonyos mértékben meghatározta foglalás” már bebizonyította, a mű dramaturgiáját. Amit hiá- hogy szívesen időznek a nézők nyalhat a néző: valószínűleg sok- a képernyő előtt olyan alkalmak- kai több dokumentumanyag állott kor, amikor a közelmúltról, 20— rendelkezésre, mint amennyit a 30 éve történt dolgokról esik szó. szerzők átvettek. Az ilyen jellegű Hálás és közérdeklődésre szá- alkotások pedig nemcsak, hogy mottartó témát dolgozott fel Örsi elbírják, de egyenesen igénylik Ferenc és Mészöly Tibor, ami- is a minél több dokumentumot, kor „Oly korban éltünk...” cím- s szinte taszítják a játélceleme- mel a magyarság Mohács után két. legtragikusabb időszakáról írt a A rendező — Mihályfi Imre — tv részére forgatókönyvet. A kort és a két operatőr — Hildebrand — 1941-től 1944-ig — nevezhet- István és Zsombolyai János —, nénk a magyarság nemzetvesztő talán sokkal alaposabb, igénye- háborújának is. sebb munkát végeztek, mint az Az Oly korban éltünk című tv- írók. A szereplőgárdából külö- film befejező részére még csak nősen kiemelkedik Kovács Károly ma kerül sor. A levetített három Horthy-ja, Major Tamás, Várfilm azonban talán már elegendő konyi Zoltán és Ajtay Andor* arra, hogy levonjuk a tanulságo- Bethlen, Bárdossy és Kállay álaltat. A film vizsgálatakor talán kítása. Mintha valamennyien az kérdezhetnénk: szinte életrekeltek volna a filmMilyen mértékben éltek az írók vásznon. Kissé egysíkúan meg- a tömörítés és a kiemelés lehető- fogalmazott szerepében is hihető ségével, milyen mértékben hasz- és megnyerő alakítást nyújt Bes- nálták fel a rendelkezésre álló senyéig Ferenc. A kommunisták dckumentumanyagot, és mennyi- szerepében Sinkovits Imre, Bődre vegyítették azokat a játék- rogi Gyula, Tordy Géza — sqját elemekkel? Továbbá talán arról egyéniségükkel igyekeznek pókellene szót ejteni, hogy mennyi tolni sematikusan megírt szere- újat, eddig nem tudottat tudott püket. nyújtani e három rész a nézőnek, A film őszinteségében és hi- s hihető volt-e hitelessége a fia- telességében kételkedni lehetettől korosztály számára? lensétf volna. A téma feldolgoOkvetlenül szerencsés válasz- zására szükség van, szükség, autósnak kell betudnunk, hogy a nál is inkább, mivel ma már a szerzők a kor történetét egy em- harminc év alatti korosztály — bér életútján át mutatják be. amely számszerűségében nem is Szerencsés a választás, mivel kevés! — az, amely nem élte át Bajcsy-Zsilinszky Endre a kor ezeket a történéseket. Azon már olyan alakja, aki kapcsolatban ál- érdemes elgondolkodni, hogy így, lőtt életútja során a társadalom négy esztendő kivonatos törté- szinté valamennyi osztályával. Ö netét játékfilmként feldolgozva, mintegy összekötő kapocsul szol- közepes írói teljesítménnyel és igé- gálhatott ahhoz, hogy a négy- nyes rendező munkával, főként venes évek politikai harcainak már ismert momentumok felelc- Magyarországon dúló három venítésével, — avagy eleve a hi- síkját — a kormányt és a telességében megingathatatlan, köré tömörült embereket, a hi- és a témának mindenképpen meg- vatalos ellenzéket és a kommu- felelőbb dokumentumfilmet kel- nistákat —, a. történelem során lene-e a néző elé tálalni. Annál az események alakulása folytán is inkább, mert így talán népi elfoglalt helyük és szerepük sze- mindenki képes arra, hogy meg- rint mutassa be. A négy, ese- különböztesse, mikor beszélnek menyekben gazdag esztendő hű az írók, s mikor szólal meg a tőr- visszaadásához oly nagy mérvű ténelem. tömörítésre volt szükség, amely MÉRY ÉVA nem húzza keresztül a városi vezetők tervét, elképzelését? — Nem. Szerencsére olyan jó mérni tényleg csak a fejlődésen lehet. Nem mondok mást: a város lehetőségén messze túl épü* Érdemes megismerni és fenni érié Beszélgetés a városi tanács elnökével Szekszárdról Az 1967. évi tavasz ismét nagy például a régi városközpont tá- addig míg épül — olyan soká munkábantaíáljaavárost. Azévek- jékán lévő szanált, gazdálkodásra épül — s amikor elkészül, már kel ezelőtt megkezdett nagyará- alkalmas házak helyett Csatáron jószerint nem is örülnek neki az nyű építkezés, folytatódik. Idén méretünk ki telkeket, itt gazdái- emberek. is új létesítmények gazdagítják kodásra alkalmas a terület. Sok — Városi hangulatot kell te- szép városunkat. Most, ezekben gondot okoz a szanálás. Meg- remtenünk. Egy kicsit erősebb, a napokban, amikor a szokásos- nyugtatásul közölhetem, hogy a egészséges lokálpatriotizmus nál is többet beszélünk eredmé- Rákóczi utca. amely legelőbb ke- mindig jó. nyeinlkről, a választási munka rül sorra, csak néhány év múlva — Ez juttatja eszembe: a me- során nem egyszer kerül szóba lesz aktuális, de a Béri Balogh gye vezetői is szeretik a várost, Szekszárd város fejlődése. Ak- Ádám utca, a Felsőváros és az és ők is sokat tesznek a megye- tuális kérdéseinkkel kerestük fel Újváros még távolabbi terv’, székhelyért, ez a tenniakarás mi is a városi tanács elnökét, , Császár József elvtársat. Ezeregyszáz lakásigényiő — Mindenekelőtt arra szeretnénk választ kapni, a választási — Mi a helyzet a lakásfron- az együttműködés, hogy ezt le előkészületek milyen tapasztal1 a- ton? tokát hoztak? — Több mint ezeregyszáz la— A város képviselői, jelöltjei kásigénylő van. Kevés lakás áll ezekben a napokban valóban rendelkezésünkre. Az elosztás, lünk. Lehetőséget kaptunk a fej sokait találkoznak a lakossággal, bár a leggondosabb munkát vég- lődésre, a nemzeti jövedelemből Megragadják az alkalmat, hogy zi bizottságunk, mégis vitára ad jelentős részt kapunk. Saját beszéljenek terveinkről, gond- okot. Minden bizonnyal változás erőnk kevés. A városi KÖFA 800 jainkról, a városról. Sok a mon- várható majd e vonatkozásban ezer forint. De á város közvilá- danivalónk. A lakosság el is is, amennyiben a IX. pártkong- gítására a múlt évben 913 ezer várja, hogy a jelentős kérdések- resszus idevonatkozó instrukcióit forintot költöttünk. Az idén útról nyilatkozzunk. A választások megvalósítjuk. Egyébként a leg- építésre tízmilliót, a meglévő előtt a politikai érdeklődés meg- súlyosabb helyzetben az albér- utak tisztítására 1,2 milliót, nőtt. Az emberek többet törőd- lök vannak, ötszáz albérlő van a parkfenntartásra 1,1 milliót kőinek a várossal, mint korábban, városban, ezek közül is három- tünk. Negyvennégymilliós össz- A sok hasznos javaslat — 174 száz családos. költséggel gazdálkodik a város, megoldásra váró dolgot jegyez- — Idetartozik elnök elvtárs a négy éve még 29 millióval ren- tünk fel — mind közérdekű, szanálások ügye is. delkeztünk. Egyéni problémával alig kerestek — Igen. A szanálások ugyan- — a város fejlődése szüksé- meg bennünket. Ez a közéleti osak sok szóbeszédre, vitara ad— gessé teszi hogy címere is meg— aktivitás lesz a város fejlődésé- tak alkalmat. Néhányan összeköt- változzék. nek egyik motorja. tetőseiket is fel akarták használni, — Tervezzük ezt is. A város — Milyen dolgokat javasoltak hogy „megszorítsák” a tanácsot, címerét 190ö-ben hagyták jóvá. az emberek? minél több pénzt kapjanak bá- Előkerült néhány több évszáza— Elsősorban is rendezési zukért. Szóval vályogházért pa- des városi címer is. Most foglal- ügyekben szóltak. Ezért tisztasá- lotát akartak fizettetni velünk, kozunk azzal a gondolattal, hogy gi mozgalmat indítunk majd a Sajnos az első időkben fizettünk, iparművészekkel megterveztetjük. városban. Utak, járdák, hidak Néhányan talán túlságosam is _ Nagyon sok város kapcsolaé pítése, villamos hálózat korsze- jól jártak. Ma már nem használ- tokát épít más országok hasonló rűsítése szerepelt a kérések kö- hatja ki senki sem azt. hogy há- jellegű városával. Nekünk nem zött. za szanálásra kerül. Sőt. a bon- lesz ilyen partnerünk? — Mikor valósulnak ezek meg? tások esetében is előre léptünk. — a napokban küldtük el — A legtöbb egy-két éven be- A szakmunkásképző iskolával ilyen kapcsolatkereső levelünket lül. Néhány dolgot azonban majd megállaDodásunk van, mely sze- egy franciaországi kisváros, Be- csak 1970 táján tudunk elintéz- rint a fiúk lebontják a házakat Zons polgármesteréhez. A Város ni. Meggyorsítja a kérések telje- és az anyagot a tanács értéke«'- Párizs mellett van. szőlókultúrásítését a lakosság társadalmi ti. munkája. A múlt évben másfél millió forintot érő társadalmi munkát végzett a város lakossága, idén is körülbelül ennyire számítunk. mint a mi Teremtsünk városi hangulatot A parasztok helyzete val, iparral, hasonló, városunk. — Császár elvtárs, a választásokról, az előkészületekről és a városról beszélgettünk. Nagyon — Én, személyesen, örülök an- sok kérdés van még tarsolyomnak ha a városban felfordulást ban. Nyilván mondanivaló is vol- látok. Tudom, sokan ezen bősz- na mindre, no de egy újságcikk szánkódnak. mégiscsak véges. Ezt a beszálge— Én is örülök a felfordulás- test hogyan tudnánk összegezni?- Mindenekelőtt a választá— Keveset beszélünk a város _ paraszti negyedeiről, a parasztok nak, ez mind valami új alkotá.............milllllllllllllIIIIIUllllilllUlllllllllllUIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllIIIIIIIIHII^^1- , m — Négy termelőszövetkezet mu- már lehetne rövidítem. Az em- a hangulat jo. Az emberek latEködik a városban. Egyik gyen- bernek az az érzése, látva az ják a négy év, meg a huszonkét Ege, ennek felülvizsgálata, itt utóbbi évek fejlődését, hogy jó év produktumát. Ismerik a párt 5számítunk. itt lakni. Érdemes megismerni, politikáját, mi ezt akarjuk a •jjrendcsinálás, a nagyon közeli szeretni és tenni ezért a városért, legjobb tudásunk szerint megva- ■£ napokban várható. A többi tsz Sokat kell beszélnünk a város- lósítani. Városszépítő terveinkért ■5 jól működik. A városban tizen- ról, még többet érte dolgozni, érdemes dolgozni. Bízom benne, Segy termelőszövetkezeti parasztot Mindenkinek. És védeni is a lé- a lakosság támogatja törekvésün- t Ejelöltek tanácstagnak. Sokat tö- tesítményeket. két. FEJEZETEK VPÓmy "PÁL NAPLÓJÁBÓL Erődünk a gazdák gondjával. így — Megszokunk egy "új dolgot, Pálkovács Jenő =l!lllllllllillllllllllilllllllllilllllilllllllilllllllilllllllllllllllllllllllllll!!lllllllillimilllllllllllimilmiiiiiilllllllllllllllill>t 4| wMSUN. 4i miMiKVZflL ' — 205 — Élénken ecsetelték az akkori németországi állapotokat, a szociáldemokraták és bolsevikiek, illetőleg spartakisták uralmát, melyek Ebért köztársasági elnök alatt napról napra erősödtek. Ez a vállalkozás, melyet Ehrhardt kapitány tengerészekből álló különítménye támogatott, majdnem sikerült, csupán néhány embernek a gyámoltalanságán bukott azután meg. A fő cél, amiért jött: velünk, magyarokkal egy olyan bázis megteremtése, amellyel azután a német és osztrák nacionalista erőkkel közösen összefogva úgy a vörösök, valamint az internacionális szabadkőműves zsidóság ellen fordulhassunk fegy- \ verekkel a kezünkben. Miután különítményem ebbeli támogatását reméli — kérte annak kieszközlését a felsőbb helyeken is. Úgy Bauer, valamint Stefany reám igen bíztató benyomást tettek, és ha azon sok idegen közül, akik országúnkat ellepték, eggyel is szóba lehetett állani, akkor az csakis a német lehetett. Szóltam tehát Eckhardt Tibornak, aki akkor a miniszterelnöki sajtóirodát vezette, valamint Gömbösnek, a MOVE elnökének, és külön jelentettem a kormányzónak a nevezett németek megérkezését, valamint terveiket, aki Bauert nemsokára azután magánál fogadta. Bauerék, miután a Pannónia Szállodában laktak, felkerestem őket ott. Ezen alkalommal bemutatott nekem egy kövér, köpcös, fekete, igen zsidós kinézésű urat, mint mister Lincolnt. Ezen utóbbinál, amint németül beszélni kezdett — tisztában voltam, hogy tényleg zsidó. Mielőtt azonban megkezdtük volna a bizalmasabb dol— 206 — gok tárgyalását, Bauert félrevonva figyelmeztettem társát, Lincolnt illetőleg, amennyiben származására vonatkozóan kifej tettem, neki aggályaimat, éspedig a következőképpen: „Herr Oberst, Ihr dicker schwarzer Vertrauensmann ist ein Jude, und vor ihm traue ich mich nieh zu reden. — Oh, Herr Oberstleutenant! — válaszolt fölényes mosollyal — für den Mann gebe ich meine Hand ins Feuer. Sie können ganz ohne Skrup- peln vor ihm reden”. Én kételkedőleg ráztam a fejemet: „Einen Juden können Sie nicht trauen, solange er warm ist — jegyeztem meg —, aber wenn Sie glauben, mich soll keine Verantwortung treffen.”101 Mindezek dacára Bauerék minden tanácskozásukra Trebitschet elhozták, és őt mindenbe beavatták. Ki is dolgoztak egy tervezetet, amelynek megvalósítási lehetőségébe az akkori viszonyok után ítélve, őszintén megvallva, nem igen hittem, miután túl fantasztikusnak bizonyultak. Ti. német és^bajor katonákat főleg az Ehrhardt- divízióból szándékozták hajókon a Dunán Auszt- ba, azután Magyarországba becsempészni. Ezekkel és az ausztriai frontkämpferekkel és más megbízható fehér jobboldali szervezetekkel pucs104 — Kedves ezredes uram, az ön kövér, fekete bizalmasa zsidó, előtte nem merek beszélni. — Alezredes úr!... Ezért az emberért tűzbe teszem a kezem. Fenntartás nélkül, nyíltan beszélhet előtte. — Egy zsidóban nem bízhat, amíg az meleg, de ha úgy gondolja, engem ne terheljen felelősség. — 207 — csőt akartak véghez vinni oly értelemben, hogy minden országban kimondottan keresztény és nacionalista kormány jusson uralomra. Ugyanakkor a szudétanémeteken keresztül Csehország északi részébe németekkel egy betörést szerveznek, amelyet ugyanakkor az én különítményem egy délről jövő támadással támogat. 105 Bauerék többek között még a következőket is kijelentették: régi határainkat tiszteletben tartják, és nem aspirálnak a német ajkú vidékekre sem abban az esetben, ha Ausztria Németországhoz lesz csatolva. A Ludendorff-féle tervnek10* lólába ezzel ki is látszott, és miután az an- schlussban láttam a bökkenőt, óvatos lettem ezen elgondolásokkal szemben, mert ha Bauerék egy Habsburg- és a nagymonarchia-ellenes propagandával Ausztriát tényleg Németország karjaiba szándékoznak hajtani, akkor nyugaton a nagynémet szomszéd éppolyan veszélyes lehet országunknak — mint északon és keleten a szlávok. Ez is és amaz is elsöpör. 105 a tervezetet a naplóval egybehangzóan ismerteti J. T. Trebitsch-Lincoln: Der grösste Abenteurer des XX. Jahrhunderts! Amalthea Verlag. 201—202. old. 106 a Prónay által elmondottak is bizonyítják, hogy az ellenforradalmi Horthy-Magyarország az Európában szervezett ellenforradalmi akciók egyik központja lett. Ludendorff kapcsolatot keresett Horthyval, a levelet a Prónay által említett Bauer ezredes hozta Pestre. (A levél szövegét lásd: Horthy Miklós titkos iratai. Kossuth Könyvkiadó 1962. 34. old.) I
