Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
1961?. március 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s P Nagy Okiőheri Szociaíisla Forradalom 50. évfordulója tiszteletére: Öt hónap alatt építik fel a háromszáz személyes építőipari szállót A megbeszélés rövid, inkább csak a vállalás, a szerződés aláírására jöttek össze a főépítésvezető irodájában az „érdekeltek”. Nem ma határozták el, hogy rekordidő alatt valósítják meg a hétmilliós beruházást, érlelődött hetekig ez a versenyvállalás. Érlelődött olyanformán is, hogy minden lehetőt megtettek — a tervezés, az anyagok megrendelése, a kooperációs partnerekkel lerögzíteni a szállítások ütemét, az engede'yek megkérése — a gyors tempó érdekében. És — pontosan egy hónappal ezelőtt — megindult maga az építkezés is. Egy-két régi épület bontásával, az alapok kiásásával. a helyszíni előregyártás előkészítésével és még sok mindennel, ami kell a zavartalan munkához. Most már jóformán a pecsétet kell ráütni az elhatározásra, és — dolgozni. Keményen, jól szervezetten, kihasználva minden rendelkezésre álíló percet. Mert csak így teljesíthető ■ a vállalás: Felépíteni az új, háromszáz személyes szállót a beruházási kódexben megszabott tizenöt hónap helyett öt hónap, pontosabban négy hónap és tizenkilenc nap alatt. Kicsit kételkedem magam is, amikor mutatják a falon függő vonalas ütemtervet. Vagy harminc-negyven fajta munka, felsorolva és a naptári grafikonba bevonalazva. A beruházási kódex sem „bőkezű” elég „szoros” átfutási időket ír elő. Hogyan lehet ezt leszorítani kevesebbre, mint egyharmadára? Kobra József főépítésvezető, Papp Géza építésvezető, Heil György művezető, Andrási Péter kubikos brigádvezető és Valher Ferenc, az ácsbrigád vezetője, Molnár István, a vállalat műszaki osztályának vezetője — leírom a nevüket, ők felelnek azért, amit mondtak és tőlük kell majd elsősorban számon kérni, ha mégsem sikerül tartani a szoros ütemet — egyöntetűen kijelentik: Június 30-ig felépítik a vállalat új munkásszállóját. A gyors tempó nem öncél. Az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnak égetően szüksége van az új szállóra. Az idén kétszer annyit építenek Szekszár- don, mint tavaly és igen nagy gondot okoz a dolgozók elhelyezése. A szállótól függ. hogy ide lehet-e kötni az embereket, el le- het-e helyezni az ipari tanulókat, egyszóval meg lehet-e valósítani az idei szekszárdi beruházási terveket. A másik ok: megmutatni, hogy lehet gyorsan is építkezni. Tavaly novemberben vált ismeretessé a vállalat ez évi építési programja. Ekkor került napirendre a szálló építése is. A felettes hatóság, az Építésügyi Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy megkapják az engedélyt és a pénzt, de azzal a feltétellel, hogy gyors ütemben biztosítják az indulás feltételeit. Mindenekelőtt tervekre volt szükség. Ha megrendelik, beletelhet egy év is, amíg a kivitelezési dokumentáció elkészül. A műszaki osztály kollektívája letette a garast: Megcsináljuk a terveket, soron kívül, társadalmi munkában. Egy hónap alatt, december végére elkészültek a tervek, a beruházási programmal együtt. A normális ütem azt diktálja, hogy először a programot készítik el, majd ennek jóváhagyása után a kivitelezési tervdokumentációt. Ha ez is kész. kerül sor a különféle engedélyek beszerzésére, az illetékes szervek — az építésügyi hatóságtól a tűzoltóságig — kiszállnak, közlik észrevételeiket, ezeket átvezetik a terveken, „visszatervezik” közben múlnák a hónapok, néha az évek is. Most egyszerre ment minden. Mégcsak a ceruzás tervek voltak készen, de már „összehozták” az illetékeseket, és a végleges tervek tartalmazhatták ezek észrevételeit is. December végén már készen volt minden, megjött hivatalosan is az engedély, megnyílt a beruházási hitelszámla is. Közben megtárgyalták az elemszállításokat a Dunaújvárosi Épületelemgyárral, megkezdték az építkezéshez szükséges egyéb anyagok beszerzését, gépek biztosítását. A szálló előregyártott elemekből készül. A pilléreket, falpaneleket, födémelemeket Dunaújváros szállítja, a válaszfal- paneleket — ezek szállítása nagyon nehézkes lenne és em-'att túlságosan erősre kellene méretezni őket — helyszíni előregyár- tással készítik, salakbetonból. Közben kidolgozták — a korszerű építésszervezési módszerek, harmonogramm és ciklogramm alkalmazásával az egész építkezés ütemtervét. Az előregyártott elemek összeszerelésére például mindössze tizenkilenc munkanapot szántaik. Két műszakban emelnek, három műszakban he- gesztenek. A toronydarú munkája szinte percre ki van számítva és mindenütt „faragtak” "a perceken. A régi gyakorlat: A daru beemeli a pillért, vagy elemet és „megvárja” míg azokat összeszerelik. Itt külön erre a célra készített kitámasztó szerkezet tartja az elemet, ahogy azt helyére emelte a daru. A daru máris mehet másikért. E módszer nemcsak az építkezést gyorsítja. hanem hosszú hónapok helyett hetekre szorítja le a drága toronydarú (óránként 125 forint a „bére”) igénybevételét. Az eddigi tervezett ütemet tartják. Az alapozás 80—90 százalékát már elvégezték, építik már a darupályát, elkészült az előregyártó „placc” a futódaruval, megkezdődött a válaszfalpanelek előregyártása. Megindult a szállítás a Dunaújvárosi Épületelemgyárból is. Március 20-ára áll a toronydaru és április 10-ig elhelyezik az utolsó betonelemet is az épület legfelső, harmadik emeletén. Eddig tehát nincs fennakadás. Reméljük, ezután sem lesz és július második felében beköltözhetnek a lakók az új, korszerű háromszáz személyes szállóba. J. J. A föld művesszö vetkezeti gyűlések tapasztalatai A földművesszövetkezeti kong- resszus előkészületei jegyében most zajlanak megyeszerte a különböző szintű gyűlések: a társulások tagtanácskozásai, a földművesszövetkezetek községi közgyűlései és körzeti tanácskozásai, de a takarékszövetkezeti tanácskozások is. Ezeken újjáválasztják a vezetőséget, értékelik az előző évek eredményeit és megszabják a feladatokat. A gyűlések nagy részét már megtartották, ezért leszűrhető néhány általános tapasztalat. A beszámoló és a vita minden rendezvényen olyan témaköröket érintett, amelyek a helyi fejlődés és népgazdasági szempontból egyaránt jelentősek. A 114 alacsonyabb típusú szövetkezetnél, illetve társulatnál például ilyen kérdéseket feszegettek: célszerű lenne a biztosítást kiterjeszteni a kisállattenyésztésre is. Mivel a házinyúl jelentős exportcikk, és célszerű a fejlesztése, megfelelő területet kellene biztosítani a szükséges zöldtakarmány megter- mesztéséhez. A méhészek a szükséges eszköz- és alapanyag-ellátás megjavítását kérték. A hegyközségek tagjai a borértékesítés nagyüzemi felárával kapcsolatban tettek javaslatokat. Nézzük a körzeti közgyűléseket. Példának említsük meg részletesebben az iregszemcseit, amelyet az elmúlt vasárnap tartottak. Lévai László igazgatósági elnök beszámolót terjesztett elő, amely öt év munkájáról adott számot. Külön elemezte az egyes ágazatokat, s természetesen jó és rossz dolgokról egyaránt beszélhetett. A sok számadatnak volt egy közös jellemzője, valamennyi fejlődésről tanúskodott. Az egész beszámoló egyben válasz volt a korábban lezajlott vitákra is. Ugyanis sokan vitatták, hogy szükséges-e a sok kis földművesszövetkezet egyesítése körzetek alapján, vagy maradjon a községek szerinti önállóság. Végül az egyesülés mellett döntöttek, kialakították a körzeteket. Az iregszemcsei beszámoló a következőket mondotta erről: „ ... az eredmény több mint két és félszeresére emelkedett öt év alatt az egyesülés előtti állapotokhoz mérten. Az eredményekhez biztosítékul szolgált az egyesülésben rejlő erő. A legtöbb ellenvetés éppen az volt, hogy a tagközségek nem kapnak majd semmit, mert a központ elvisz mindent. Az iregszemcsei körzetben jóformán többet kaptak, mint amennyit egyébként, a régebbi különállás alapján fejleszthettek volna. Nagy- szokolyban két boltot korszerűsítettek, és létesítettek egy élelmiszerboltot. Magyarkeszi vegyesbolttal és italbolttal gyarapodott, de korszerűsítették a presszót és a 19-es számú boltot is. Felsőnyéken két boltot és a presszót korszerűsítették, és létesítettek egy italboltot. Fürgédén presszót létesítettek, italboltot korszerűsítettek. Ujiregen raktárt létesítettek, boltot korszerűsítettek. 'T'olna megye földművesszö- ■*- vetkezeti mozgalmában ez évben már széles körben érvényesül az új gazdasági mechanizmus. Ez érződött a gyűléseken is. A tagság kérte, követelte, hogy a földművesszövetkezet még szélesebb körben alkalmazkodjon a körzet lakóinak igényeihez. Ezzel kapcsolatban határozatok is születtek a kiszélesített jogkörnek megfelelően. A gyönki küldött- gyűlésen felvetődött a seprűellátás problémája. Ez látszólag jelentéktelen oldala az össz-áru- ellátásnak, ám tudni kell róla. hogy évről évre visszatérő probléma, s eddig nem sikerült megoldani. A gyönki íöldművesszö- vetkezet most úgy határozott, hogy ktsz-szel és termelőszövetkezettel való kooperáció alapján teremti meg egy seprűkötő üzem létesítésének feltételeit. A takarékszövetkezeti gyűléseken egyebek közt az/'építési kölcsön felemelését javasolták. Jelenleg 15 ezer forint kölcsönt adhatnak olyan építésre, amely a háztáji1 gazdaság kiszélesítését szolgálja. Az összköltségeket és igényeket figyelembe véve, célszerű lenne, ha maximálisan 25 ezer forintot adhatnának. B. F. A Várdombi Gépjavító Állomás azonnali belépéssel FELVESZ EGY FŰ KÖNYVELŐI KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ DOLGOZÓT anyagkönyvelői munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. (148) Munkában az alapozók. Készülnek az első válaszfal-panelek. Tavaszi számvetés Sárszentlőrincen A Nagydorog felől Sárszentlőrincre vivő út ki akar csúszni az autó alól. Táblák figyelmeztetik az országutak járműveit: csökkentett sebességgel és kis súllyal lehet csak biztonságosan közlekedni. A talajvíz nagy területet elöntött. Az árvíz az utóbbi két évtizedben négyszer öntötte el a falut. A kiadós zápor is többször veszélyezteti a lakosságot, különösen a Malom utcát. Szabályoz ni kell a borjádi patakot. Elkészült a patak rendezésének terve. Hárommillióba kerül az új meder építése. A tárgyalások a munka megkezdéséről már folynak. A felpezsdült közélet 1967 tavaszán tükrözi azt a sok éves fejlődést — anyagiakban, szellemiekben — amely jellemzőjévé vált e községnek. Az emberek tenniakarása nemcsak szavakban nyilvánul meg. Ezen a tavaszon különösen lemérhető a község fejlődése. Eveken át tervezgették, hogy majd építenek egy egészségházat. Jelenleg már dolgoznak rajta az iparosok. Amit tudtak — földmunkát — a falusiak is segítettek: 25 ezer forint értékű kubikosmunkát végeztek el. Az egészségházban kap helyet a községi tisztasági fürdő is: zuhanyozóval, káddal. A félmilliós költséggel épülő egészségházban szolgálati lakást is készítenek. Ezzel kapcsolatos az az igény is, és egyben gond, hogy mind több házat alakítanak át, az újak építése mellett, fürdőszobásra. Gond, hogy nem tudnak elegendő mennyiségben fürdőkádat beszerezni. Az utóbbi négy év alatt 34 ház épült, mind fürdőszobás, villához hasonló... A fürdőhöz és a vízellátáshoz kapcsolódik az a hír, hogy Uzdon szervezik a víz házakhoz vezetését. 1960-ban Sárszentlőrincen a vízműtársulás megalakult, akkor bizony nem nagy kedvvel fogtak az itteni emberek ehhez, most meg, amikor üzemzavar van a vízellátásban, és ha csak egy órán keresztül nincs víz, máris mennek a tanácshoz. Uzdon nem kell annyit agitálni, mint Sárszentlőrincen, mert az emberek látják, hogy hasznos, jó dolog a vízmű. Sárszentlőrinc már nem sáros. Évek során két és fél kilométer hosszúságú járda épült. A tavaszi számvetés Sárszentlőrincen még arról is vall, hogy nem kevesebb, mint hatmillió forintja van a község lakóinak a postán és a takarék- szövetkezetben. Ez a község arról is híres, hogy a lélekszámot tekintve a megye legolvasottabb községe. Ide jár a legtöbb újság, folyóirat, a könyvtári forgalom is magas. Hatszáz rádió van üzemben... A község évről évre szebb, gazdagabb, rendezettebb. A választások előtti hetekben szép eredményekről, megvalósulás előtt álló tervekről adtak jelentést a választóknak. A sár szentlőrinci tavaszi számvetés azt példázza, hogy ebben a. kis községben jól gazdálkodtak az elmúlt négy év alatt,- Pj -
