Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-10 / 59. szám
1967. március 10. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hozzáértés, törődés és bátor szókimondás jellemezte a küldöttek felszólalásait (Folytatás a 2. oldalról) Tolnai Ferenc tetszéssel fogadott beszámolóját, amelyet az előkészítő bizottság megbízásából tartott, több órás vita követte. Dr. K. Nagy Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője munkatársunknak rövid nyilatkozatot adott arra vonatkozóan, hogy miként értékeli a (felszólalásokat. Dr. K. Nagy Sándor, aki eddig már több megyei tsz-ta- nácskozáson vett részt, a következőket mondotta: — Március 8-án a Szolnok megyei tsz-tanácskozáson voltam jelen. Megítélésem szerint a Tolna megyei tsz-tanácskozás mindenben megfelelt a várakozásnak. A termelőszövetkezetek küldöttei őszintén, felelősségtől áthatva tolmácsolták a közösség gondjait és örömeit. Jó érzés volt végighallgatni az elvtársakat és állíthatom, hogy a tanácskozás légköre igazán magas színvonalúnak és valójában termékenynek nevezhető. Bobesik Pál, a bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet küldötte a tanácskozás első felszólalója bevezetőjében a fiatalok megtartásának a problémájával foglalkozott. Majd az otthonmaradt szövetkezeti gazdák megbízásából részletesen beszélt arról a nem kibékíthetetlen ellentmondásról, amelyet a tagok és az alkalmazottak átlagjövedelmében meglévő különbség idéz elő. Helyeselte, hogy a IX. kongresszus szellemében, az agrárpolitikai intézkedések hatására, e kérdés az elkövetkezendő időben feltehetően megnyugtatóan rendeződik, hiszen a megyei tsz-tanácskozás beszámolója is foglalkozott vele. Az ellentmondások érzékeltetésére elmondotta, hogy termelőszövetkezetükben az egy tagra jutó átlagrészesedés 17 300 forint, ezzel szemben az alkalmazottak átlagjövedelme 22 000 forint. Felszólalásában foglalkozott még azzal a 300 holdas területtel, amely a vízrendezés elégtelensége miatt, községük határában úgyszólván hasznavehetetlen. ö említette meg teljesen újszerű megvilágításban, hogy 30—35 szakmunkásra volna szükségük, az ilyen számú szakmunkások kiképzését azonban jelenleg a beiskolázási terv nem teszi lehetővé. Feltűnően és örvendetesen nagy aktivitás, alaposság, körültekintés és szókimondás nyilvánult meg a nőküldöttek részéről. Hegyi Andrásné gyönki küldött ugyancsak az alkalmazottakkal kapcsolatban, élesen ostorozta a jogi csűrést-csavarást. Ferenczi Já- nosné, a dunaföldvári Virágzó Termelőszövetkezet képviseletében a Magyar Nemzeti Bank és a termelőszövetkezetek kapcsolatáról szólva, a következőket mondotta: „Soha nem tudjuk, milyen úgynevezett belső utasítás van, amelyre a Magyar Nemzeti Bank emberei hivatkoznak, és amely a termelőszövetkezetre nézve zavaróan hat.” Helyeselte, hogy akik nem dolgoznak a közösben, ne legyen joguk beleszólni a termelőszövetkezet életébe. Feltette a kérdést: kit terhel a felelősség azért, hogy a Virágzóval egy időben alakult másik két termelőszövetkezet gazdálkodás tekintetében messze elmaradt. Élénk érdeklődés és nagy figyelem fogadta Lehőcz Istvánné- nak. a fácánkerti Uj Barázda Tsz küldöttének felszólalását. A termelőszövetkezeti mozgalomban eltöltött 16 esztendős tapasztalatára hivatkozva foglalkozott az Uj Barázda Tsz-t közelről érintő problémákkal. Több küldötthöz hasonlóan, ő is szóvá tette, hogy még mindig baj van az alkatrész-ellátással. Egy egyszerű kapcsoló miatt fél országot bejártak, mégsem jutottak hozzá, emiatt néhány napig kézi erővel kellett megoldani az állatállomány itatását. Szóvá tette annak a helyzetnek a fonákságát, hogy az ipari biztosított férj tsz-tag felesége termelőszövetkezeti nyugdíjra ugyan nem jogosult, SZTK- hozzájárulást mégis fizetnie kell. Beszélt annak a 110 termelőszövetkezeti családnak a gondjáról, amely bekötőút híján szinte el van zárva a világtól. ■Felszólalásaik során a küldöttek kivétel nélkül az agrárpolitikád intézkedésekkel összefüggésben tették meg javaslataikat, s mondták el észrevételeiket. Ezek a gondoláitok tükröződtek Vas József né, dunaföildvári (küldött felszólalásából, aki emellett részletesen szólott arról, hogy miként segíti a közösség két-háromszáz forinttal, fejadaggal, tüzelővel, stb. az öregségi járadékosokat, akik nem nyugdíjjogosultak. Pere Ferenc, a belcskai tsz küldötte egyebek között a hegyvidéki és a homokos talajjal bíró termelőszövetkezetek gondjait tette szóvá, abból a szempontból, hogy ezekben a gépesítés még nincs megnyugtatóan megoldva. Ö is foglalkozott a zárt kerteknek a közösségre nézve igazságos rendezésével. Horváth István, a tengelici Petőfi Tsz küldötte gondolatokat ébresztő felszólalása áttekintést adott a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről. Ezek után Horváth István úgy foglalt állás, hogy Tolna megyében egy termelőszövetkezeti szövetség alakuljon. Hasonlóképpen vélekedett Varga Imre, a szakcsi Uj Élet Termelő- szövetkezet küldötte. Füves József, a tamási Széchenyi Tsz küldötte viszont a két taz-szövetség létrehozása mellett foglalt állást, a megyén belül. E téren élénk vita folyt a tanácskozás szüneteiben is, de a végleges álláspont nem alakult ki. Ifjú Ékes János, szakcsi, Siklósi Imre ozorai, Vajer Mátyás paksi, Tarr Viktor závodi küldött kiemelte a megyei tsz- tanácskozás és az országos termelőszövetkezeti kongresszus politikai és gazdasági jelentőségét. Dr. K. Nagy Sándor, az MSZMP KB tagja, az FM főosztályvezetője felszólalásában a Központi Bizottság és az országos kongresszust előkészítő bizottság nevében köszöntötte a termelőszövetkezetek Tolna megyei tanácskozását, majd felszólalásában is elmondotta, hogy tárgyilagosság, felelősségtudat és a jövőt illetően optimizmus jellemzi a tanácskozás munkáját. Részletesebben foglalkozott a termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásával. Uj dolog — mondotta —, sok körülötte a félreértés. Aláhúzta, a tsz-szövetség- ben a részvétel önkéntes, mégis, amelyik közös gazdaság ad magára és érdekvédelmét fontosnak tartja* belép a termelőszövetkezeti szövetségbe. Dr. K. Nagy Sándor foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi indokolja a szövetségek létrehozását. A jelenlévők felszólalásait támasztotta alá, amikor elmondotta, hogy a gyakran hangoztatott érdekvédelemre nem a párttal és a kormánnyal szemben van szükség, erre eddig sem volt és a jövőben sem lesz szükség, viszont a vállalati és a termelőszövetkezeti érdekek összeegyeztetése céljából éppen az élet igazolja, hogy erre az érdekvédelemre a közös gazdaságoknak szükségük van. „A szövetséget a termelőszövetkezetek a saját képükre kell, hogy alakítsák” — jelentette ki dr. K. Nagy Sándor elvtárs. „A hány szövetség legyen?” vitával kapcsolatban úgy vélekedett, meg kell találni a kellő érdekeltséget és ennek alapján közös nevezőre jutni. A felszólalók mindegyike arra hívta fel az országos termelőszövetkezeti kongresszusra megválasztandó küldöttek figyelmét, hogy méltóképpen képviseljék Tolna megye termelőszövetkezeteit, gazdáit. A gazdag tapasztalatok birtokában értékes javaslatokkal látták el a később megválasztott küldötteket. Különösképpen kiemelkedő volt Varga Imrének, a szakcsi Uj Élet Tsz képviselőjének a felszólalása. Felszólalt a tanácskozáson K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára is. Legelőször a megyei pártbizottság nevében köszöntötte megyénk termelőszövetkezeti dolgozóit és vezetőit. Tolmácsolta az MB elismerését azért a jó munkáért, amit a szövetkezeti parasztság végzett. A termelőszövetkezeti tanácskozás — mondotta K. Papp József elvtárs —, fontos állomás. Az átszervezés óta elért eredmények összegezése mellett körültekintően kell mérlegelni azt a kérdést: hogyan tovább. Az elért eredmények a termelőszövetkezeti parasztság szorgalmát bizonyítják és pártunk agrárpolitikájának helyességét igazolják. A megyei pártbizottság első titkára vázolta a harmadik ötéves tervben előttünk álló feladatokat is. Elmondotta, hogy mit kap Tolna megye mezőgazdasága és mit vár a népgazdaság a mezőgazdaságtól. Néhány megjegyzést fűzött a vitához. így egyebek között véleményt nyilvánított a tsz-földtulajdon rendezésével kapcsolatos elvekről és feladatokról, az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszerről, a megye mezőgazdaságának adottságáról és a termelőszövetkezeti szövetség létrehozásáról. Hangsúlyozta: a tények és a gondosan mérlegelt körülmények döntsék majd el, hogy egy, avagy két tsz-szövetség működjék-e a megyében. A felszólalásokban és a beszámolóban is helyet kapott az a nézet, hogy mivel Tolna megye az elmúlt években többet adott a népgazdaságnak, ennek arányában kapjon több beruházást. A megyei pártbizottság első titkára kifejtette, hogy ez így nem volna igazságos, mert hiszen adottságaink is jobbak, mint az országos átlag. Idő híján sok küldött nem kaphatott szót. őket az előkészítő bizottság tagjai külön felkeresik. A késő délutáni órákban Tolnai Ferenc foglalta össze a vitát, majd Lakos József, a tanácskozást levezető elnök bejelentette, hogy dr. K. Nagy Sándor kitüntetést ad át 25 tsz-tagnak. A kitüntetések átadása után a kongresszusi küldötteket jelölő bizottság elnöke, Horváth István terjesztette a tanácskozás elé a jelölő bizottság javaslatát. Kongresszusi küldötteknek javasolta: Bencze Ferencet, a paksi HTSZ elnökét, Háhner Józsefet, a bonyhádi Petőfi Tsz elnökét, Barabás Lajosnét, a kalaznói Petőfi Tsz főkönyvelőjét, Keller Ádámot, a kocsolai Vörös Csillag Tsz elnökét, Varga Imrét/ a szakcsi Uj Élet Tsz elnökét, Ferenczi János- nét, a dunaföldvári Virágzó Tsz tagját, Fritz Ferencet, a duna- kömlődi Szabadság Tsz főagro- nómusát, Farkasinszki Lajost, a németkéri Haladás Tsz párttitkárát, Lakos Józsefet, a pálfai Egyetértés Tsz elnökét, Báli Zoltánt, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnökét, Széki Jánost, az őcsényi Kossuth Tsz elnökét, Pfundtner Sándort, a tolnai Aranykalász Tsz elnökét, Gyenis Józsefet, az alsónyéki Dózsa Tsz főállattenyésztőjét, Lehőcz Istvónnét, a fácánkerti Uj Barázda Tsz főkönyvelőjét, Seffer Ferencet, az iregszemcsei Rákóczi Tsz párttitkárát, Juhász Jánosnét a felsőnyéki Egyetértés Tsz tagját, Pa- lócz Tamást, a pincehelyi Vörösmarty Tsz elnökét, Manczal Gézát, az udvari Béke Tsz elnökét, Füves Józsefet, a tamási Széchenyi Tsz elnökét, Heimann Ferencet, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz elnökét. A termelőszövetkezeti dolgozók megyei tanácskozása a jelölő bizottság javaslatát elfogadta, a felsoroltakat az országos termelőszövetkezeti kongresszusra küldöttnek megválasztetta. Ezzel a megyei tanácskozás véget ért. Sz. P. Közlemény Wladyslaw Gemaika és Jizel Cyrankiewicz magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására március 8-án és 9-én baráti látogatást tett Budapesten Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt hogy eredményesen fejlődik népeik barátsága, a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködése A megbeszélések igazolták a két fél nézeteinek teljes azonosságát, valamennyi megtárgyalt kérdésben, az eszmecserék a két nép barátságát, a szocializmus és a béke ügyét szolgálják. Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz Kádár Jánossal, Kállai Gyulával, Komócsin Zoltánnal és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettessel tárgyal (MTI-fotó — Vigovszki Ferenc felv.) Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság mi- nisztertanácsának elnöke. Budapesti tartózkodásuk során lengyel vendégeink találkoztak és eszmecseréket folytattak Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, Kállai Gyulával, a Politikai Bizottság tagjával, a Minisztertanács elnökével és Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával. Az eszmecseréken áttekintették a két testvéri szocialista ország kapcsolatai további fejlesztésének lehetőségeit, megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az európai békéért és biztonságért folyó közös harc feladatait, kicserélték véleményüket a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, az egység erősítését szolgáló további lépésekről. A szívélyes légkörű, elvtársi eszmecseréken a két testvérpárt, a két szocialista ország vezetői megelégedéssel állapították meg, A két párt vezetői kölcsönösen egyetértenek abban, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is rendszeres eszmecseré^ két, konzultációkat folytatnak egymással. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz . tiszteletére csütörtökön ebédet adott az Országház vadásztermében. A meleg hangulatú, baráti ebéden Kádár János és Wladyslaw Gomulka pohárköszöntőt mondott. Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz csütörtökön délután elutazott Magyarországról. Wladyslaw Gomulka, Józef Cyrankiewicz csütörtökön este hazaérkezett Budapestről. A varsói repülőtéren a LEMP Központi Bizottságának titkárát és a kormány elnökét Edward Ochab, a lengyel államtanács elnöke, valamint más vezető személyiségek fogadták. Á Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 28. üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter, a művelődésügyi miniszter, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága közös előterjesztésben tájékoztatták a kormányt az ifjúság továbbtanulásának és elhelyezkedésének a következő években várható helyzetéről. Az előterjesztők részletesen ismertették a folyamatban lévő sokirányú gazdaságpolitikai és egyéb intézkedéseket, amelyek jelentősen segítik az 50-es évek elején született nagy létszámú korosztályok elhelyezkedését, illetve'-tanulmányaik folytatását, majd a további teendőkre tettek javaslatokat. A Minisztertanács határozatokat hozott, amelyek — egyebek között — kimondják: bővíteni kell a szakmunkás-képzést; a szakképzettséget nyújtó iskolákban a lehetőséghez képest növelni kell a felvételre kerülő leányok számarányát; meg kell gyorsítani a szakközépiskolák fejlesztését; elő kell segíteni, hogy a falusi fiatalok olyan szakmát tanuljanak, amilyenre leginkább szükség van a termelőszövetkezetekben. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit és a megyei, városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit: tekintsék elsőrendű feladatuknak az ifjúság foglalkoztatásának és továbbtanulásának előmozdítását, s a SZOT-tal és a KISZ-szel együttműködve tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Miniszter- tanács felkérte a KISZ Központi Bizottságát és a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy felvilágosító munkájukkal segítsék elő az állami intézkedések eredményes megvalósítását Az építésügyi miniszter javaslatot tett az építőipari kivitelezési jogosultság kiterjesztésére. A kormány ennek megfelelő határozatot hozott. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének ehhez kapcsolódó jelentése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a vízrendezés és a belvízvédelem további fejlesztésére, a következő évekre tervezett munkálatok meggyorsítására. (MTI)
