Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-10 / 59. szám
2 TOLNA MEGYEI VPrOjSAO 1967. március 10. (Folytatás az 1. oldalról) több mint 7300 szarvasmarhát, az összes felvásárolt állománynak 54,3 százalékát vittük exportra. Jelentős még a konzerv, zöldség és friss zöldség exportálása. Nem lehet egyetérteni azonban azzal, hogy a mezőgazdasági fel- vásárlási ár változatlan akkor is, ha külföldi piacon azt a terméket kedvezőbben lehetne értékesíteni. Helyes lenne a jövőben az, hogyha bizonyos termékeket a külső piacon jobb áron tudnánk eladni, akkor a hazai felvásárlási ár is emelkedne. így a mezőgazdasági üzemek az árakon keresztül látnák, hogy az ő cikkük hogyan értékesíthető. A termelőszövetkezeti tagok szorgalmas munkáját dicséri, hogy a közös vagyon állandóan növekszik. A közös vagyon növekedésével egyidőben nőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés 1961-től 1966-ig megkétszereződött. Amíg megyénkben az árutermelés az országos átlag felett van, addig a megye részére biztosított beruházási összeg nem haladja meg az országos átlagot. Ezt üzemeink joggal kifogásolják. Ami a gépesítés problémáját illeti; a számszerűségben ugyan jelentősen mentünk előre, azonban nem kielégítő a gépesítés, a lejtős területeket figyelembe véve, kevés a lánctalpas szántótrafctor, elég sok típustraktor van forgalomban, ezért az alkatrész- ellátás szinte minden évben zavarja a termelést. Elég sok a hiányzó munkagép, emiatt az erőgépek sokszor kihasználatlanok. Az ipar és a kereskedelem felé az a kérésünk, hogy végre oldják meg az alkatrészellátás problémáját. A hozamok növekedéséhez nagyban hozzájárult a gazdálkodáshoz értők számának állandó növekedése, a szakember-ellátottság állandó javulása. Jelenleg a termelőszövetkezeteknél a gyakornokok kivételével mintegy 105 főiskolát és egyetemet- végzett szakember dolgozik, ezenkívül mintegy 190 felső- és középfoké technikumot végzett szakember tevékenykedik a vezetésben. A szakember-ellátottságban, ha léptünk is előre, a jelenlegi helyzet még nem kielégítő. lőterület családi művelés jelenlegi rendszerét rendezni, mert fékezi a nagyüzemi telepítést és egyenetlenséget szül a tagok között. A termelőszövetkezet vezetésében az eddiginél következetesebben mondja ki a rendelkezés a demokratikus és vállalatszerű termelőszövetkezeti igazgatást. A termelőszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A jelenlegi gyakorlatot az élet túlhaladta, ezért helyére kell rakni a közgyűlés és a vezetőség feladatait. A közgyűlés kizárólagos hatáskörét csak a szövetkezet létét érintő kérdésekre (alakulás, egyesülés, belépés a területi szövetségbe, vállalat-alapítás, megszűnés). A működés alapvető kérdéseire (alapszabály jóváhagyás, vezető szervek megválasztása, tagfelvétel, tagsági viszony megszüntetése), valamint a gazdálkodás főbb kérdéseire (a tervek főbb mutatóinak zárszámadás jóváhagyása) kell fenntartani. A termelőszövetkezeti alapszabály megengedheti a közgyűlés részletekben (részközgyűlés) vagy kivételesen küldött-közgyűlés formában való megtartását. A nyugdíjas, járulékos, vagy egyébként akadályozott (munkaképtelen, szülő nő, katona, iskolán lévő) tagokat távolmaradásuk esetén a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül lehet hagyni. A termelőszövetkezetben a termelés és a gazdálkodás közvetlen szervezésével államigazgatási és vállalati szervek nem foglalkozhatnak. A tanácsok erkölcsileg és politikailag továbbra is felelősek területükön a párt és a kormány agrárpolitikájának megvalósulásáért. Alapvető feladatuk, a mezőgazdasági termelést elősegítő hatósági, igazgatási tevékenység erősítése, fejlesztése. Továbbra is a tanácsok hatáskörébe tartozik a szövetkezeti törvény betartásának elősegítése és ellenőrzése. A vállalati szervek hatósági feladatokat nem láthatnak el. A termelőszövetkezetek gazdálkodása Az ipar ős a mezőgazdaság kapcsolata Népgazdaságunk fejlődését, a gazdálkodás hatékonyságának fokozását az ipar és a mezőgazdaság egyidejű, arányos fejlesztésére kell alapoznunk. A jövőben is cél az ipar gyorsabb' ütemű fejlesztése, hiszen ez az alapja az egész népgazdaságunk fejlődésének, azonban az ipari termelés bővítése hazánkban reálisan csak a mezőgazdaság fejlesztésével egyidejűleg lehetséges. Az iparra váró faladat: a mező- gazdaság anyagi, technikai bázisának megalapozásában nagy szerep vár az iparra. A jövőben fokozott gondot kell fordítani a mezőgazdasági termelés műszaki fejlesztésére. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemei a jövőben, mivel saját erőforrással rendelkeznek, egyre nagyobb igényt fognak támasztani az ipar elé. igénylik, hogy az ipar kielégítse a mezőgazdasági üzemek igényeit; épület, gép és egyéb eszközök szempontjából. Helyes a Központi Bizottság állásfoglalása, amikor a mezőgazdaság és az élelmiszeripar koordinációjára hívja fal a figyelmet, ' mert a lakosság élelmiszerrel való biztonságos ellátása csak a két terület szoros együttműködése alapján oldható meg. A mezőgazdasági üzemek tudják. hogy a termékeik döntő többségét továbbra is szerződés útján az állami vállalatok vásárolják fel és az állami ipar dolgozza fel, de indokolt, hogy a mezőgazdasági üzemek a termékeik egy részét feldolgozhassák, illetve fokozhassák melléküzen i tevékenységüket Az MSZMP IX. kongresszusa határozata alapján kerül sor a termelőszövetkezetek gazdálkodását elősegítő rendelkezések kidolgozására. Ilyen: A termelőszövetkezetek gazdálkodási és működési szabályozásának főbb kérdései. Az 1967-es évben kerül elfogadásra a termelőszövetkezetek működését szabályozó, új szövetkezeti rendelet. Az 1959, évben elfogadott 7. sz. tvr. a tömeges kollektivizálás elősegítésének időszakában keletkezett, vagyis amikor az alapvető cél a termelőszövetkezetek megszervezése volt. Ez a tvr. jelentősen elősegítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az átszervezés után azonban új hely. zet alakult ki. Kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás keretei, a termelőszövetkezeti életviszonyok a tvr. kereteit később kinőtték. Egyre több ellentmondás keletkezett, s ma már nem egyszer fékezi a gazdálkodást, a termelő- szövetkezetekben rejlő előnyök kihasználását. A termelőszövetkezet gazdálkodása megvalósítása érdekében továbbra is köteles éves termelési és pénzügyi tervet készíteni és ennek alapján gazdálkodni. Ezenkívül középtávú üzemfejlesztési tervet készíteni, amelyet közgyűléssel kell jóváhagyatni. A földtulajdon kérdése A mezőgazdasági rendeltetésű föld öröklés -és faluról való elvándorlás folytán fokozódó ütemben kerül olyan személyek tulajdonába, akik nem foglalkoznak mezőgazdasági munkával. Jelenleg országosan a mezőgazdasági rendeltetésű földeknek 58 százaléka van szövetkezeti tagok, 22 százaléka állami és 20 százaléka nem szövetkezeti tagok tulajdonában. Ez az arány évről évre romlik. A földtulajdonnak és a föld- használatnak ez az elkülönülése zavarja a termelőszövetkezeti földhasználat biztonságát. Törvényes lehetőséget kell teremteni arra, hogy a termelő- szövetkezetek használatában lévő földeket megfelelő megváltási ár ellenében tulajdonukba vehessék. A szövetkezeti földtulajdon megvalósításával erősödik a szocialista termelési viszony, a szocialista forradalom teljes végig- viteléhez elengedhetetlenül szükséges a szocialista földtulajdon megvalósítása. A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj rendelete A termelőszövetkezetek működése A tagsági'viszony tartalmát illetően az eddiginél jobban kifejezésre juttatja a tulajdonosi és a dolgozói vonásokat. A jóváhagyott alapszabály szerint a vezetőség feladata gondoskodni arról, hogy megállapítsa a napi munkaidőt, az állandó beosztású tagok részére heti egy pihenőnapot biztosítsa és a munkát a teljesítmény alapján kell értékelni és díjazni. Célszerű, hogy a tagok részesedése két részből álljon; a garantált munkadíjból és a kiegészítő részesedésből. Azt a tagot, aki egész éven át folyamatosan dolgozik az új alapszabály szerint fizetett szabadság illeti meg. Törekedni kell arra az új rendelet- tervezet szerint, hogy a tagok anyagi felelőssége meglegyen. A felelősségre vonást, a fegyelmi ügyeket általában a termelőszövetkezeten belül kell tisztázni, a fegyelmi hatásköröket decentralizálni; közvetlen a vezetők rendezzék, meghatározott fegyelmi jogokkal az eljárást. Az alkalmazottak bérezését fokozatosan közelíteni kell a tagok korszerű munkadijazási rendszerének elveihez és formáihoz. A tagsági viszony megszüntetésének lehetőségei; a taggal való közös megegyezés és a kizárás, jogszabályi lehetőséget teremt arra, hogy a termelőszövetkezet a tagok sorából törölhesse azokat, akik huzamosabb időn át nem tesznek eleget tagsági kötelezettségüknek. A pártoló tagság rendszere megszűnik. A háztáji föld használatára a termelőszövetkezetnek minden tagja jogosult, feltéve, hogy a termelőszövetkezet által előírt munkaegység-minimumot teljesítette. A háztáji föld alapmértéke 800 négyszögöl ez legfeljebb 1600 négyszögölig terjedhet. A háztáji szőlő, illetve gyümölcsös. területe 600 négvs-"-"|n*l ne legyen nagyobb. S itt az ideje a bevitt szó1967. január 1-ével lépett életbe a termelőszövetkezeti új nyugdíj rendelet. Az új nyugdíj rendeletét a termelőszövetkezeti parasztság nagy megelégedéssel fogadta. A termelőszövetkezeti parasztságunk ezt a lépést hallatlan nagyra értékeli azért is, mert nincs a szocializmust épitő országokon kívül egyetlen ország sem, ahol a parasztság idős kori megbecsüléséről és nyugodt élet- körülményeiről ilyen mértékben gondoskodnának. A termelőszövetkezetek megyei tanácskozását előkészítő termelőszövetkezeti közgyűléseken az egyik legvitatottabb téma volt a nyugdíjrendelet, és általában megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezeti parasztságunk nagy örömmel fogadta, azonban felmerült néhány aggály, illetve probléma és többen kérték, hogy panaszukat juttassuk el a termelőszövetkeztek országos kongresszusához. Szinte általános volt a felszólalás az öregségi járulékosok részéről, mivel itt nem történt lényeges változás, mert az öregségi járadék maradt 260 forint, illetve plusz házastársi pótlékkal 300 forintra egészül ki, kérik ennek felemelését. Széles vita bontakozott ki a termelőszövetkezetek közgyűlésein a táppénzellátás kérdése körül. A termelőszövetkezetek vezetői szinte kivétel nélkül kérték, hogy egységesítsék a termelőszövetkezetek is, helyesebben emeljék olyan szintre a termelőszövetkezeti tagoknál a táppénzfizetés^, mint az ipari munkásokénál. A termelőszövetkezetek zömmel hajlandók lennének a 7,5 százalékos SZTK-hozzájárulás helyett 10 százalékos hozzájárulást fizetni. A termelőszövetkezeti képviseleti szervek létesítése Az MSZMP IX. kongresszusának idevonatkozó határozata alapján a gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban kell létrehozni a termelőszövetkezet társadalmi és képviseleti szervezetét. A termelőszövetkezetek önigazgatási szervei: a termelőszövetkezetek kongresszusa, a szövetkezetek országos tanácsa, a termelőszövetkezetek területi szövetsége. Főbb céljuk: a szövetkezetek gazdálkodásának, működésének elősegítése, jogvédelmük ellátása és egyben a termelőszövetkezeti parasztság érdekképviseleti szerve is. A termelőszövetkezetek önigazgatási szervei azonban nem alkotnak egy egységes hálózatot, nem gyakorolnak közvetlen jrá- nyítást, tehát nincs alá és fölérendeltség. A működésükkel kapcsolatos költségeket a termelő- szövetkezetek viselik. A tsz-kongresszus összehívásával rendszeresen lehetőség nyílik a termelőszövetkezeteket érintő társadalmi, gazdasági és szociális kérdések megtárgyalására, amely négy évenként megvitatja a legfőbb feladatokat, amelyek a termelőszövetkezetekben megoldásra várnak. A termelőszövetkezetek demokratikusan választott központi képviseleti szerve a tsz-ek országos tanácsa. A két kongresszus közötti időszakban a termelőszö- vetkezetelf országos jelentőségű kérdéseit megtárgyalja, azokban véleményt alkot, kezdeményezi a termelőszövetkezeti gazdálkodást elősegítő jogszabályok kiadását, egyezteti véleményét a termelő- szövetkezeteket érintő kérdésekben alkotott jogszabályokról az állami szervekkel. A területi szövetség A termelőszövetkezetek egyes gazdasági koordinációs és szervezési jellegű feladatok elvégzésére érdekképviseleti, jogvédelmi ellátására és egymás kölcsönös segítésére önkéntes elhatározás alapján termelőszövetkezeti szövetséget hozhat létre, A területi szövetség főbb feladatai: elősegíti a népgazdasági és szövetkezeti érdekek egyeztetését, ezek megoldására ajánlásokat dolgozhat ki a szövetkezet számára, értékelik a gazdasági ösztönzők hatását. Javaslatot dolgoz ki munka- szervezésre, munkadíjazásra, a termelési specializáció lehetőségeire, gazdasági előnyére, szükség szerint e célból koordináló tevékenységet fejtenek ki. Tájékoztatják a termelőszövetkezeteket az értékesítés és beszerzés lehetőségeiről, feltételeiről, árukapcsolatokat segít létrehozni, közreműködhet az áruk átadásánál, minősítésénél, átvételénél. Szakmai tanfolyamokat, tapasztalat- cseréket, tájékoztatókat szervez, közreműködik szaktanácsadás és szakmunkásképzés segítésében. Ellátják a szövetkezet által létesített szervek (kereskedelmi, feldolgozó, építő, gépjavító, értékesítő és ellátó közös vállalatok) összefogását és munkájának koordinálását. Revíziós vizsgálatot kezdeményezhet, illetve végezhet termelőszövetkezetekben, megszervezi a szövetkezetek jogvédelmét, illetve a szövetkezeti jogtanácsos munkáját. Szervezi és támogatja a szocialista munkaversenyt és brigádmozgalmat a termelőszövetkezetekben. Ellátja a termelőszövetkezetek önsegélyező csoportjával kapcsolatos feladatokat. A területi szövetség szervezete, legfőbb szerve a közgyűlés. Minden termelőszövetkezetet a közgyűlésen egy tsz-tag képvisel. A közgyűlés négyévenként kerti! újraválasztásra. A közgyűlés évente legalább kétszer ülésezik. Megválasztja a szövetség elnökét, titkárát, elnökségét és bizottságait. Jóváhagyja az alapszabályt, a szövetség költségéhez való hozzájárulás mértékét. A szövetség operatív szerve az elnökség, amely a két ülés között intézi a szövetség ügyeit, szükség szerint ülésezik és az elnökség munkáját testületileg fejti ki. A szövetség megalakításával a megyében eddig már több elképzelés merült fel. Vannak elgondolások, amelyek az egy szövetség mellett szólnak, de több helyről merült fel az igény két szövetség szervezésére is. Feladataink az MSZMP IX. kongresszus határozatából adódnak. A kongresszus határozatának fő célkitűzései: tovább javítani népünk életszínvonalát. E feladatban nagy szerep vár a mezőgazdaságra, a mezőgazdasági üzemekre is. (Folytatás a 3. oldalon)
