Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
I 1967. február 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 ^őő qif ét'zeíl maqady /! paradicsompusztai Döry-kastélyt sokáig raktárnak használták. Néhány évvel ezelőtt milliós költséggel átalakították, s gyermekotthont rendeztek be benne, ötven gyermek lakik itt. Az igazgató, Teubel Mátyás kartonokat, aktákat szed elő. Valamennyin megdöbbentő adatok, s mind mögött gyermekek, gyermeki sorsok. — Tegyük félre az aktákat! Inkább beszélgetni szeretnék valamelyikkel! Szelíd arcú fiú. Bátran mozog, semmi feszélyezett ség nem, látszik rajta, de amikor leül, félig elfordítja a fejét, mintha úgy erezné, hogy neki nincs joga szembenézni az emberekkel. Bátran és értelmesen felelget, ám most is inkább elfordul egy kicsit. Csak egy kicsit, anyagira, hogy ne tűnjék neveletlenségnek, de ne is legyen az a közvetlen szemtől-szembe. — Imre, milyen órátok van most? — Gyakorlat. — Szereted? — Miért ne? — Milyen tárgyat nem. szeretsz? — Én mindent szeretek. Csak az írásom csúnya. Ha sokat írok, remeg a kezem, ideges. lgy-e. A nevelőnő közbeszól: —- Imre kiviló tanuló és nagyon ügyes kezű Még kézimunkázni is nagyon szépen tud. — Milyen pályára készülsz? — Víz- és gázszerelő leszek. Nem úgy mondja, hogy szeretnék lenni, hanem leszekl — Szeretsz itt lenni? — Igen. — Hol szeretnél lenni ennél job ban? — Otthon. Ez utóbbi kérdésre a választ szinte reflex- szerűen vágta: „Otthon”. Imre soha nem élt meghitt családi környezetben. —- Hogy tudnád elképzelni ezt az otthont? Hova tudnál hazamenni? Kicsit zavarba jön a válaszokkal. Ezt a szót ismeri, hogy otthon, s tudja, hogy ez valami olyasfélét jelent, ami mindennél szebb, kellemesebb, de, hogy voltaképpen milyen is az, csak sejti. Hiába kérdezem, hogy hova mehetne, hova szeretne menni, hol van az a bizonyos „otthon”, nem tud címet mondani. A legtöbb, amit mondhat: — A nagymamához szoktam hazamenni. (Megnevezi a kis Tolna megyei falucskát is). — Ide szeretnél véglegesen hazamenni? Tűnődik. A határozott „igen”, vagy „nem” helyett végül félhangosan mondja: — öreg már, meg kevés a nyugdíja. A nyugdíját mindig összegyütl, hogy mire megyek, legyen minden. Ilyenkor minden jót főz, megkérdi, hogy mit szeretnék. Nagyon jó hozzám, dehát állandóan nem tudna úgy ellátni, mint itt. Hiszen ezért kellett otthonba jönnöm, mert nem bírta. — Édesanyád? — Van. — Ismered? — Igen. — Hol lakik? — Abban a faluban, ahol a nagymamám. Férjhez ment. — Ű nem vár „haza”? — Most, karácsonykor, hogy a nagymamánál voltam, találkoztam vele az utcán. Menten» • suszterhoz és összetalálkoztunk. — Megismerted? — Meg. — ö is téged? — Igen. — Beszéltetek? — Megkérdezte, hogy vagyok, meg mit csinál a nagymamám? — Nem hívott magához? — Nem. Karácsonykor felkereste, az otthont a szekszárdi Babits Mihály általános iskola egy kis * 1 Qm re ? diákcsoportja. Társaik nevében ajándékokkal halmozták el az otthon lakóit, hogy érezzék ők is: valaki gondol rájuk. Nemrégiben beállított az intézetbe egy szent- gálpusztai parasztember, a fiával együtt. így szólt az igazgatóhoz: — Egy gyermekünk van. Nagyon szeretnénk, ha az intézetből néha-néha vendégül láthatnánk egy-két gyermeket. Jólesne a mi fiunknak is a társ, a barát, Ők is jól éreznék magukat a családunkban. Jó anyagi körülmények közt élünk, dehát csak egyetlen gyermekünk van. Míg a beszélgetés folyt, az apa és az igazgató közt a fiú összebarátkozott az intézet lakóival, Imrével, meg a többiekkel. Nemsokára el is mennek néhányan az intézetből Széntgál- pusztára, hogyha csak néhány órára is, de élvezzék egy jószívű család vendégszeretetét. A társadalomi szeretete hol egyik, hol másik ablakocskán keresztül sugárzik be az intézetbe. De ez nem minden, nem pótolja a természetes családi otthon légkörét. Mégis, olyan jóleső ilyen kis szeretetet. is kapni néha valahonnan. Az intézetben megvan az égvilágon' minden, kezdve a televíziótól a szépen berendezett hálószobákig. Mégis azt mondja Imre! — Itt maradok az intézetben, mert nincs más megoldás. Czeretik az otthont, Anl nénit, a nevelőnőt ^sokan anyukának szólítják, de ez mégis csak kényszerű megoldás, kényszert híd a tragikus gyermeki sorsban. ■— Imre,' mégis milyen elképzelésed van a jövőre nézve? — Szorgalmasan tanulok, hogy elérhessem, amit akarok. — Mit? — Mondtam az előbb, hogy víz- és gázszerelő leszek. Ismét „leszek” és nem „szeretnék”. — Ennyire biztos vagy benne? — Igen. — És ha lebeszélnek róla a társaid? — Amit én elhatároztam, nehéz róla lebeszélni. — Miért pont víz- és gázszerelő? — Mert az jó szakma. Láttam már ilyen mestereket. Tudok vele keresni, önálló lehetek és tudom majd segíteni a nagymamámat. — Mit gondolsz, erőd, egészséged lesz hozzá? Mert a tanulás mellett még az is kell. — Lesz. Sosem szoktam betegeskedni. Meg mindig repetázok, pláne, ha paradicsomleves van. Biztos, hogy viz- és gázszerelő leszek. BŐDA FERENC 1. István koronájának legújabb pontos másolata készül Bartha Lajos ötvösművész műhelyében. Az ötvösművész a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésé', re készíti a koronát. A koronaabroncs már készen van. most következik majd a legnehezebb munka: az Ötvösművésznek el kell találnia a® évszázadokkal ezelőtti színtechnikát. Képünkön Bartha Lajos ötvösművész a koronával a korona rajza előtt. iBoy/tán Endre felvétele) Jön a* influenza, hogyan védekezzünk ? Kérdezik sokan olvasóink közül: „Úgy hírlik, a szomszéd államokban nagy Influenzajárvány van, annyira, hogy az iskolákat is beit (Holdall tüneteket okoz), malária, tífusz, influenza Mb. szerepelnek. Talpaüliyedéanél, á nemiszerveit és a vastagbél megbetegedéseinél Is felléphet az isiász. Az isiász hevenyen vagy lassan fejlődik ki és hosszú ideig (sokszor több hónap) elhúzódik. Gyakran derékfájások vezetik be, s zárták. Megkérdezem, van-e vala- csat néhány hét múlva terjed a fáj- milyen hatásos védekszd mód «He- dalom! lefelé, az ideg mentén. A fáj- ne?” „Óriási influenzajárvány van dal mák kezdetben igen hevesek, és Bulgáriában, Lengyelországban atb. gyakran jobban kínozzák a beteget Az orvosok között Igen sok a be- éjjel, mint nappal. Később, csak bi- teg. Rettegünk a nem kívánt ven- zonyos helyzetben, főleg ülésnél, dég megérkezésétől. Amint hallom, vagy járás után lépnek fel, majd ez áz öregek és a gyermekek közül is megszűnik, s a beteg csak idővál- szedl áldozatát. Családunkban őre- tozáskor érez fájdalmakat. A beteg gek is, gyermekek Is vannak. In- járásnál ösztönszerűen kerüli azokat fiokolt és érthető aggodalmunk. Szi- a mozgásokat, amelyek a beteg ideg- veskedjék megírni, hogyan vádekez- rost nyújtásához vezetnek, ezért a zünkT A tanácsért előre le hálás csípő- és térdizületben enyhén hajköszönet-" lltva tartja lábát és elsősorban az Kedves olvasóink! A betegség rövid egészségest terheli meg. Rosszabb lefolyású és Igen ragályos. Okozója, fennállás után tétlenség! sorvadás filtrálható vírus. A vírusnak többféle (inacüvitási atrophia) jelentkezheük. típusa van, ezért van a betegségnek A talp osiklandozását a beteg gyak- iöbbféle megjelenési formája. A be- ran nem érzi. A beteg lábon olykor tegaég hirtelen, 38—*0 fok körüli láz- túlszőrösödés, vagy ellenkezőleg, a zai kezdődik. Általános tünetek: le- szőrzet kihullása figyelhető meg. vertség, deréktáji és háttáji fájdal- Gyakran a fájdalom az egészséges mák, kínzó fejfájások, a szemgolyók láb kinyújtásával is kiváltható. Ülő fájdalmassága, hasi nyomásérzékeny- betegnél á tünet a térd egyszerű kiség, ómélygés, hányás, hasmenés stb. nyújtásával provokálható. A beteg Terjedése rendkívül gyors, oseppfer- igyekszik végtagját olyan helyzetbe tőzés útján történik, a belélegzett le- hozni, hogy az Ideget lehetőleg el- vegoval vagy beszáradt és felkavart lazítsa. így fejlődik ki a későbbiek- porral. A fertőzés elleti azzal véde- ben a hátgerineelferdülés. késhetünk, ha járványos időben a Kedves olvasóink! A betegség gyó- tsúfolt, zárt helyiségeket nem látó- nyitható. legelsői őrben tisztázni kell, gátjuk. A fertőzés ott a leggyakoribb, hogy a fent leírt Sok megbetegítő ok ahol zárt helyen sokan fordulnak közül melyik a baj kiváltója. Hűinek meg, ahol a levegő elhasznált, vagy ismeretében a gyógyítás könnyen Kiás emberek igen közel Vannak egy- vihető. Tanácsunk: keresse fel kórmáshoz. (Pl.: Vendéglők, mozik: szül- házunk ideggyógyász főorvosát, aki házak, várótermek, áruházak, közle- e feladatnak teljes mértékben elege* kedést eszközök stb.) A fertőzés tér- tonni. led ősének megakadályozása érdekében vigyázzunk embertársaink egészségére is! Köhögés és tüsszentés alkalmával zsebkendőnket tartsuk szájunk és orrunk elé. A meghűléstől' óvakodj ilhkt A meghűlés a szervezetet legyöngíti és kaput nyit a fertőző kórokozók megtelepedésére. Alkalmazkodjunk az időjáráshoz. Hűvös, esős Időben öltözködjünk melegen. Átázott ruhánkat minél előbb cseréljük száFogkB \ Idézünk: „Tisztelt négyszemközt! kogkővem van. Igen kellemetlen és nagyon csúnya. Mindenféle fogpasztát és fogport megpróbáltam, hogy eltávolítsam, de nem sikerült. Légyen szives olyan gyógyszert ajánlani, hogy megszabaduljak fog- höveimtfll.” Kedves olvasónk! Fogaink rendbeli ráz™. Meleg helyiségből ne menjünk tartása nemcsak egészségügyi köve- hirtelen hideg és főleg szeles, huzatos telmény, hanem Jóformán kultutv helyre. Igen fontos a megfelelő ét- Igény Is. A rossz, htányos. ápolat- rortd biztosítása. A- és C-vltamin, tan fogazató ember, igen tosbz bő- kisgyermekeknél a kellő n-vltamin nyomást tesz. A rossz fogak nagyon á szervezet ellenállókén ességét fokoz- elrontják a különben kellemes kül- ra. A téli hónapokban mmél több sőt Is. Olyan fogkrém, vagy fogpor savanyú paprikát, savanyú káposztát nincsen, amelyik a fogkövet eltávó- és paradicsomot fogyasszunk. Ügyel- lítaná. A rágás, a fogak felületét lünk a kielégítő fehérje (tej, tejter- lesúrolja, tisztítja, így a pangás és mékek, húsfélék) ellátására isi A bomlás a fogak között megszűnik, szeszes italok sem a betegség meg- Nem szabad az egyik oldalt, vagy előzésében, sem annak gyógyitásá- bedig a fogazat csak elülső, vagy ban nem Segítenek. Gyakori szellőz- hátulsó részét használni, hanem lehe- tctéssel gondoskodjunk lakásunk, tőleg mindenütt egyformán kell rágni, munkahelyünk jő levegőjéről. Sokat Olyanok, akik például fogazatukat tartózkodjunk szabad levegőn. Mér- ésák egy oldalon használják, a nem tékletes életmóddal, testedzéssel fo- használt Oldalon érős fögkőképződést kozzuk szervezetünk ellenállóképes- mutatnak, mert a fogazat öntisztu- ségét. Ne látogasEunk Influenzás be- tááa hiányzik, a fogkő pedig a fog legét! A znebkendőt süfűn cseréljük, és az íny közé lerakódva, a fogak Gyakran mosdunk kéz«, hogy a táplálását akadályozza, a ezáltal azok zsebkendőről a kezünkre került kór- romlását mozdítja elő. A dohányzás okozókat eltávolltauk. Csecsemők »zá- ,s nagy fokban hozzájárul a fogkő- mára az ilyen betegség gyakran él«- képződéshez. Ha a nők tudnák, hogy veBBélyt jelent, mert a caecsemő nem szépészeti szempontból milyen ártal- réndelkezlk megfelelő ellenálló erő- m®t jel cut a fogakra a dohányzó?, vei és védekezőképességgel. Különb- sokan lemondanának róla. A fogkő- sen veszélyeztetettek a koraszülöttek. vet csak fogorvos tudja tökéletesen Az újszülött közvetlen közelében, le- eltávolítani, műszerrel lekaparja. A hetőleg csak az anya tartózkodjék, fogkö eltávolítása időnként szükséges. A csecsemő neih játékszer! Ne látó- m*rt jelenléte nemcsak rontja a fogat, gasaák, ne érintsék, né csókolgassák’ hanem a fogkő az elülső fogakon e! Az anya viseljen Orr- és szájkendőt! hanyágoltságot mutat. A íogkövc? Betegség esetén azonnal forduljunk émber fogai hamar meglazulnak, s orvoshoz' ■ IcUeséM egészségesen kihullanak. Tanácsunk: á fogorvost félévenként fo! IStásZ keresni, S a legkisebb hibákat is repéráin! keli. A fogásza; Kaptuk az alábbi l.velet: „Ti«- ** fhjlett. telt óim! Az isiásté; minden télen elővesz- Nagyon sokat szenvedek* Legyen szíves megírni az újságban u választ. £z a betegség mitől Várt és hogyan lehet meggy úgy Marti, vagy nem gyógyítható? *is*t élettel: egy szenvedő. i teehni- l. Epilepszia ICjpilépszxánál a fokozatos elbu- tulás minden esettjén bekövetkezik? — Kérdezi egy olVAsdnk. Válaszunk: 'MertiL Számos egyéniségűé! bekövetkezik, sok gyenge er- KödVes olvasónk! Aa isi ász, vágy kölofcű és bűnöző is csatlakozott á ülcHdeggyullAdás KófoktAílábán átfé* kóros manifeeztációhoz, de az epi- zás, küleröezaki behatások, Kismedért- lepsZiások- között kiváló szellemi ké^ cei daganatok Vagy más betegségek: pességuekről is vannak feljegyzések, köszvény* cukorbetegség (ez gyakran (Caesar* Napoleon, Helmholtz,)
