Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
Í967. február 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG r» Káros álhumanizmus A személyzeti osztályvezető örömmel jelentette az igaz- -í*- gáténak, hogy az egyik vállalat jellemzést kért X. művezetőről. Biztos tudomása van arról, hogy a jellemzést — ha kedvező — kikérőlevél követi. Mivelhogy már korábban is tervbe vették a művezető leváltását, elbocsátását, most itt az alkalom, hogy minden különösebb komplikáció nélkül megszabaduljanak tőle. Csupán azt kell megbeszélni, hogy mi legyen a jellemzésben. — Milyet akar készíteni? — Kihagynám belőle, hogy az illető javíthatatlan iszákos. A művezetőt ugyanis éppen azért akarták leváltani, mert többszöri figyelmeztetés ellenére nem szokott le az italról, gyakran ittasain jelent meg munkahelyén, vagy ott sem volt a munkaidő kezdetekor. Laza volt munkaterületén a fegyelem, nem is tudhatott rendet tartani, hiszen ennek alapvető feltétele a példamutatás. Természetes, hogy az ilyen vezetőtől meg akar szabadulni a vállalat. Az igazgató azonban nem értett egyet a személyzetissel. — Miért csapjuk be azt a másik vállalatot? Hiszen ott is azt folytatja, amit itt csinált az az ember, több, mini egy évig. — Igen, igen. De azzal már nem árt nekünk. Különben is, ezt tartanám a legembenségesebbnek. Természetesen az igazgató álláspontja érvényesült. A valóságnak megfelelő jellemzést küldtek a művezetőről. Kinek volt igaza? Valóban az lett volna az emberséges eljárás, ha becsapják a kikérő vállalatot? A tt ugyanis hamarosan rájöttek volna, hogy a jellem- zés — éppen az elhallgatással — hazudik. Az illető ott, is folytatta volna káros tevékenységét. És előbb-utóbb ott is napirendre került volna az illető leváltása, vagy „tovább- passzolása”. De vajon a legérdekeltebb, az illető művezető szempontjából emberséges ez a bánásmód? Látszólag igen. A valóságban azonban nem. Eddig ugyanis több alkalommal felelősségre vonták. Ha így, egy kis csalafintasággal ká tud bújni a következmények alól, nem valószínű, hogy megjavul. Ha azonban leváltják, a jelenlegi munkahelyén alacsonyabb beosztásba helyezik, nem bíznak rá embereket, hanem dolgoznia kell fizikai munkán, ez esetleg észretéríti. Elmegy elvonókúrára, és ha ezután jól dolgozik megbecsüli magát, nincs elzárva az út előtte, hogy képességeinek megfelelő munkakörbe kerüljön. Számos új vállalat alakult az utóbbi időben a megyében. E vállalatok vezetői a megmondhatói annak, hogy milyen nehéz a különféle irányító posztokra megfelelő szakembert találni. Hogy néha mennyi fenntartással kell fogadni az egyes emberekről szóló jellemzéseket. Ha valakiről túlságosan kedvez» véleményt adnak jelenlegi munkahelyén, az legtöbbnyire gyanús. Az illetőtől valami ok miatt szabadulni akarnak. És ha a jellemzés több negatív tulajdonságot tartalmaz, ennek gyakran az az oka, hogy nem szívesen válnának meg a szakembertől. Jelenlegi beosztásában példásan állja meg a helyét, képességeiből többre is futná, új helyén magasabb munkakörbe kerülhetne, de mégis meg akarják tartani, noha nem tudják előléptetni. A bevezetőben említett esetnél megírták a kikérni ** szándékozó vállalatnak az igazat. Ez volt az igazi érdeke mindkét vállalatnak, ez volt az igazán emberséges megoldás. J. J. INTERJÚ a szakszervezeti választásokról Szervezettség, vitakészség, demokrácia, sokoldalú tevékenység Sok tennivalóval, nagy vállalásokkal kezdték a szakszervezetek az idei esztendőt. A termelési és nevelési feladatok közben és mellett napirendre került a szakszervezeti tisztségviselők újjáváiasztása. A többlépcsős szakaszban lebonyolítandó munka során befejeződtek a bizalmiak újjáváiasztásai. Február 1-től március 15-ig az üzemi szakszervezeti bizottságok, a társadalmi bíróságok, a társadalombiztosítási tanácsok és a kereskedelmi társadalmi ellenőrök választása van soron. Ennek befejeztével kerül majd sor a megyei küldöttgyűlésekre, a középszervek megválasztására. Felkerestük Schrottner Károly elvtársat, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának vezető titkárát, hogy választ kérjünk tőle a megyénk ötvenezernyi szervezett dolgozóját érintő fontos eseményről, a választásról. — Nőtt-e megyénkben a legutóbbi választás óta a dolgozók szervezettsége? Hány szakszervezeti bizottságot választanak Tolnában? — tettük fel az első kérdést Schrottner elvtársnak. A vezető titkár válasza a következő: — Jelentős eredménynek tekintjük, hogy a SZOT XX. kongresszusa óta, négy esztendő alatt megyénkben közel tízezerrel növekedett a szakszervezeti tagság létszáma. Javult tehát a szervezettség, megyénkben a dolgozók 92,5 százaléka tagja a szakszervezetnek. Említésre méltó, hogy 1966-ban léptük át taglétszámunkkal a bűvös ötvenezres számot. — Mintegy hétezer tisztségviselő megválasztására kerül sor ebben a ciklusban. 212 alapszervezetünk van. Említeném, hogy a szakszervezeti bizottságok zömének választása még hátra van. Közismert, hogy március IVig tervezzük befejezni az szb-k újraválasztását. Kétezer-hatszáz szakszervezeti bizalmi közül mintegy kétszázan cserélődtek ki a demokratikus választás során. Mi ezt egészségesnek tartjuk, mert hiszen a legjobbakat bízták meg az összejöveteleken a bizalmi tisztséggel. — Következő kérdésünk: milyen értékelést tudna adni titkár elvtárs az eddigi szb-választásokról? — Sokoldalúbbak a viták, a régebbinél jóval nagyobb az aktivitás, a választást megelőzően is. Újszerű vonásai az ez évi váj lasztásoknak, hogy kisebb mérvű a be feléfordulás. Sokoldalúbban és élénkebben foglalkozik szakszervezeti tagságunk a politikai kérdésekkel. — A szakszervezeti önállóság témakörére gondol? — Részben igen. A párt politikai bizottsága május 10-i határozatában foglalkozott a szakszervezeti önállóság és pártirányítás kérdéseivel. Elmondhatom, hogy tartalmában is javult minden szinten a párt és a szakszervezet között a munkakapcsolat. Kérnek és kapnak a párttól politikai segítséget szakszervezeteink. Sok új erő is bekerül a szakszervezeti mozgalomba. Pártszervezeteink komolyan veszik, hogy új párttagokkal erősítsék a szakszervezeti mozgalmat. A bonyhádi cipő- és zománcgyárban, a tolnai selyemben, jó néhány mezőgazdasági üzemben sok párttagot választottak bizalmivá. — Mennyire él a tagság a szak- szervezeti demokrácia lehetőségeivel? — Javult, szélesedett a szak- szervezeti, az üzemi demokrácia. Érdekli a szakszervezeti tagokat a választás, jó a megjelenés aránya. Különös erőfeszítés nélkül elértük, hogy a szakszervezeti tagságnak mintegy 90 százaléka vett részt az adott alapszervezet taggyűlésén. örvendetes változásnak tartom, hogy idegenkedést nem tapasztaltunk a tisztségek vállalásakor. Egy-két kivételtől eltekintve, inkább a „jelentkezők" számának növekedéséről beszélhetünk. Nőtt a tisztségek rangja, szélesedett a tömegkapcsolat. A viták növelik a megválasztottak felelősségérzetét. Az egyik vasúti taggyűlésen éles bírálatot kapott az szb-titkár a korábbi hibák miatt, azonban bizalmat kapott a szavazáskor, sőt útravalóval is ellátták. — Ml a véleménye arról titkir elvtársnak, hogy helyenként tapasztalni félreértéseket, ié’oldalasságot a szakszervezeti önállóság és felelősség megértése terén? — Kétségkívül van ilyen. Hozzájárul ehhez az is, hogy bár a hatáskör növelése elvileg elfogadott, részleteiben nincs még teljesen kidolgozva. Nagy a várakozás, sok a vita még e téren. Mégis én inkább azit mondanám, hogy szakszervezeti tisztségviselőink fő vonásaiban kezdik érteni a szakszervezetek kétoldalú szerepét, és ennek növekedését. A jogkörről és felelősségről van szó. A szakszervezetek önállósága azt jelenti, hogy a választott testület önállóan dönt az eléje kerülő dolgokban. Egyedi jelenségekről beszélhetünk csak a félreértések vonalán — hangsúlyozza Schrottner elvtárs. — Milyen félreértésekkel találkoznak? Szeretnénk ezt az alkalmat is felhasználni a tisztázódáshoz. — Elsősorban a még részletes kidolgozásra váró szakszervezeti véleményezési, egyetértési, ellenőrzési és vétójog körébe vágóan folynak viták. Részben érthetők így a félreértések is. Egyedi jelenségekről beszélhetünk a leszűkített szakszervezeti feladatkör, a szakszervezeti önállóság és' a pártirányítás esetenkénti helyi' félreértéseinél. Egyik állami gazdaságunknál volt arra példa, hogy nem értették meg a szakszervezeti önállóság és a párt- szervezet politikai-ideológiai segítségének kapcsolatát. Az önállóság értelmezéséről az előbbiekben már beszéltem. A másik végletre olyan tapasztalatunk van. hogy a pártszervezet egyszerűen a párttagság többségi arányára gondol a szakszervezeti vezetőségben. Mi szükségesnek tartjuk, hogy legyenek párttagok a vezetőségben, de nem helyes az előbbi leszűkített értelmezés. A pártszervezet politikailag-esz- meileg, párttagjainak tömegpolitikai tevékenységével irányítja a szakszervezetet. — Szeretnénk, ha néhány mondatban elmondaná, melyek azok a választási tapasztalatok, melyeket a vezetés hasznosítani kíván? — Munkatársaink sok taggyűlésen jártak. Tapasztalataink megerősítettek bennünket, hogy nem elég hangoztatni a szakszervezet társadalmi súlyát és felelősségét. Fel kell erre készülnünk, sőt fel is kell készítenünk. Dolgos esztendő lesz az idei, erősebb tempóra számíthatunk. Alapszervi tisztségviselői nickel részleteiben megismertetjük a pártkongresszus, a SZOT határozatait. Az új gazdasági mechanizmus egészének és részleteinek előadás-sorozatokon történő alapszervi megvitatása komoly feladatokat ró megyebizottságainkra és az SZMT-re. Többet fogunk segíteni tisztségviselőinknek a helyes helyi politika kialakításához. — Végül megkérdezném: mire hívná még fel titkár elvtárs a választás előtt álló alapszervezetek figyelmét? — Fontosnak tartjuk, hogy a dolgozók által szóvá tett problémákat igyekezzenek mielőbb orvosolni. Adjanak választ a szakszervezeti tagság javaslataira és észrevételeire. Törekszünk elérni, hogv a jelölő bizottságok még inkább sz^'es körű közvé- leménvkutatást végezzenek, hogy személyi iavas’ataik egybeessenek a szakszervezeti tagság véleményével. — Ne feledkezzenek meg sehol szakszervezeteink arról, hogy a termelési tervekkel, a munkaversennyel, a tanácsválasztások segítésével kapcsolatban is rengeteg a tennivalónk — fejezte be válaszát Schrottner Károly elvtárs. SOMI BENJAMINNÉ ■ Közgazdasági egyetemet végzett szakembert keresünk vezető beosztásba. Jelentkezés: a Gépállomások Megyei Igazgatóságán. Szekszárd. Keselyűsi út. (194) RÓZSA! Nemzetközi újdonságok, gyönyörű színek, óriási fajta- választékban. Bokor-, futó-, babafajtákban. Orgonafa, gladiolus! Remek színekben, sok fajtában. Díszcserje, örökzöld, ribizli- málnatő. Ismertető árjegyzéket díjmentesen küldök. Tóth, Rózsakertészet. Budapest, III., Márton u. 30. ____________ (133) L akosság FIG YE LEM ! A Bonyhádi Vasipari Ktsz rövid átfutási idővel vállalja háztartási gépek javítását, villamos gépek tekercselését. Cím: Bonyhád, Rákóczi út 16. Telefon: 60. (97) A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz — önállóan dolgozni tudó — ÓRÁS SZAKMUNKÁST KERES FELVÉTELRE paksi részlegéhez, azonnali belépéssel. A jelentkezést személyesen vagy levélben az alábbi címre kérjük: Tolna, Ságvári E. u. 1. sz. Telefon: 251. (145) A Palánki Téglagyár felvesz FÉRFI MUNKÁSOKAT, teljesítménybéres munkára. Jelentkezés a Palánki Téglagyárban. (192) Építésztechnikust kivitelezői beruházási gyakorlattal. kőm (íveseket és épületlakatost, valamint szerszámgépek tmk-jában univerzális szakembert keresünk felvételre. Jelentkezés: Gépjavító Állomáson. Gyönk. (199) Felemelték a dohányfelvásárlási árakat: Szabolcsi és Debreceni dohányét 25—30 %-kal, Kertiét 22, Szuloki és Havanna dohányét 33, a Hevesi zölddohányét 50 %-kal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes terníészetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni. Kössük meg' mielőbb a dohány termelési szerződést! (7)
