Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-17 / 41. szám
196". február 17. TOLNA MEGYEI NfiPOJSAG 8 Párttagságuk kelte: 1967 Ahogy az életutak nem egyformán alakulnak, úgy a párt- ~hoz való közeledés, a párttaggá való minősülés is más és más. Sokan még az illegalitás éveiben kezdték, vállalva az üldöztetést. Mások a tagjelöltség próbatétele után lettek párttagok. Pártunk IX. kongresszusa úgy határozott, megszünteti a tagjelöltséget, s ezzel kifejezésre juttatta, a társadalom elért egy olyan fokozatot, hogy a tagjelöltséggel járó várakozási idő nélkül is elbírálható, ki alkalmas a párttagságra. A tolnai Aranykalász Tsz II. pártszervezete és a decsi Uj Elet Tsz pártszervezete 1967 januári taggyűlésén párttagot vett fel Vállalta azt a bizonyos többletet Ifjú Takács János párttagsága már régebb óta érte- «§ lődött. Munkájában, magán- |- életében, ponti- || kai áLlásfogla- M Sásában benne |fl. voltak a párt- tagra kötelező normák. A Kunfi-bdrtokoin nevelődött egykori cselédgyerek, régóta rokonszenvezett a párt eszméivel. Annak idején szülei is részt vettek a termelőszövetkezet megalakításában, s jómaga, egészen fiatalon, fogatodként kezdte. Később magánszorgalomból tanult és megszerezte a gépjárművezetői jogosítványt. Nappal szállított, éjszaka szántott, ha a helyzet úgy kívánta. Ajánlói a taggyűlésen felelősségük tudatában javasolták párttagnak. Meggyőződtek állhatatosságáról Strasszer Jánosról így vélekedtek a pusztán élő párttagok: „Becsű- Letes szülök, be- ||| csületes gyere- ' ke. Jól ismer- |p| jük, szemünk előtt nőtt fel, sokszor és szívesen volt közöttünk, a párttagok között. Hozzánk fordult, tőlünk kért tanácsot, ha valamiben nem látott tisztán. Állhatatosságáról személyesen is meggyőződtünk. Munkájában, magatartásában észrevettük az elvhűséget, a párt politikájához való vonzódást a többlet-muníkavállaiás iránti készséget”. Két fiatal párttaggal erősödött az Aranykalász Tsz Il-es párt- szervezete. Kiállta a próbát Petróczki Istvánt a decsi Uj Éket Tsz pártszervezete vette fel párttagnak. Ajánlóival a tsz megalakulása óta együtt dolgozik. Évek óta az állattenyésztésben dolgozik, és miint tudott, az állattenyésztés az ember hétköznapjait, vasárnapját igénybevevő munka. — Petróczki elvtárs a pártszervezet párton kívüli aktívája volt és többször adtunk neiki megbízatást, amit lelkiismeretesen el is végzett: — indokolta tagfelvételét ajánlója, Nagy Lajos. — Sokszor van úgy, hogy az ember a lelkiismeretére van bízva. Nincs a közelében senki, aki esetleg figyelné, ellenőrizné munkáját, cselekedeteit. — Petróczki Istvánban eddig nem csalódtunk. — Embersége mellett szól az is, hogy állami gondozott gyermeket vettek pártfogásba, s olyan szeretettel bánnak vele, mintha sajátjuk lenne. Javasoljuk tagfelvételét — mondták a taggyűlésen. Nagy felelősség az ajánlás. Ezt a felelősséget érezték, amikor javasolták párttagnak őket. A dunaszentgyörgyi TSZ-TAGOK KEDVE Többen megkérdezték az elnöktől, amikor elérkezett a zárszámadás ideje, nem beteg-e? Tulajdonképpen kétszeres öröm Duna- szentgyörgyön, hogy a mostani szövetkezeti elnök jó egészségnek örvendett a zárszámadás napján. Az előzők közül ugyanis néhá- nyan rendre „mégbetegedtek” ebben az időben, mivelhogy az eredmény igen gyenge volt. A hatodik dunaszenlgyörgyi tsz-elnök, Tábori László tavaly tavasszal került ebbe a közös gazdaságba, Farkasfalvi János főkönyvelővel együtt. A tisztújítás a jelek szerint kezdetét jelenti egy egészséges fejlődésnek. Míg az 1965-ös esztendő zárszámadása hatalmas mérleghiányt mutatott, addig most közepes szintre emelkedett a szövetkezet és már prémiumot is tudott fizetni. Ezzel kapcsolatban történt egy nagyon érdekes és kicsit mulatságos eset. Az egyik tsz-tagnak két és fél munkaegysége hiányzott a kötelező munka- egységszámból és ez körülbelül ezer forint prémiumtól ütötte el. Az illető megpróbált venni munkaegységeket. Valamelyik ismerősét próbálta rábírni, hogy adjon ed neki három munkaegységet. A válasz: menjen el a vasboltba és vegyen. Mielőtt elemeznénk a duna- szentgyörgyi helyzetet, elöljáróban azzal summázhatjuk a változást, hogy most van kedvük dolgozni az Ezüstkalász Tsz tagjainak. A községi tanács egyik dől gotója úgy jellemzi ezt a körülményt: reggel hét órakor már lehet látni az utcán lapátos embereket. Az előző esztendőben április második felében kezdődött ebben a közös gazdaságban a mezei munka, az idén pedig máris bizonyos nyüzsgés tapasztalható. Hordják az istállótrágyát, teregetik és megkezdődött a fejtrágyázás is. Ráadásul új tagok felvétele várható. Hogyan is lépett ki Duna- szentgyörgy a hosszú gyengélkedésből? Mindenekelőtt állami támogatással, nem is kevéssel. Erről kár lenne megfeledkezni, hiszen közismert, milyen sokat ad az állam a gyenge szövetkezetek megsegítésére. A tavalyi zárszámadás után 2 millió 660 ezer forintot kapott a szövetkezet, mint vissza nem térítendő állami támogatást. Ezzel kapcsolatban mindjárt megjegyezhetjük, az újabb rendelkezés értelmében a hitelelengedés Dunaszentgyörgy részére csaknem 7 millió forint. Az anyagi segítség részben elég volt ahhoz, hogy a pénzügyi helyzet rendeződjék az Ezüstkalász Tsz-ben. De ennek ellenére is elég nehéz helyzet alakult ki az elmúlt év tavaszán és nyarán. Ezerötszáz hold szántatlan terület maradt 1965. őszéről, a kenyérgabona-vetés hanyagul történt meg, s emiatt ritkán kelt a búza, de nem is vetették el a tervezett területet. A harmadik alapvető probléma, amivel meg kellett küzdenie az új szakvezetésnek: az előző gárda szinte az egész növénytermesztést különleges növényekkel akarta megvalósítani, főként gyógynövény termesztéssel. Nagy kiesést jelentett ezeknek a sikertelen termesztése. A pálmát a búzatermés gyengesége viszi, húsz vagon kieséssel, de az sem mellékes, hogy az anyarozs 288 ezer, a koriander 70 ezer, a digi- tálisz 80 ezer forint veszteséget jelentett és ezenkívül a fehérmustár és más hasonlók sem erősítették a bevételi oldalt. Talán ennél a szerencsétlen növénytermesztési elgondolásnál is helytelenebb, hogy nem termesztettek az elődök cukorrépát, Dun ászén tgyörgyön ugyanis hagyományos a cukorrépa-termesztés, a gazdák szeretnek vele foglalkozni. Tábori Lászlóék látták tavasszal, amikor ők kerültek a gazdaság élére, sürgős „operációra“ van szükség. Ezért, bár későn, de vetettek cukorrépát is. A kedvező időjárást kihasználva, vetettek másodnövényeket, főleg kertészeti növényféleségeket. Fz az egyik oka annak, hogy a súlyos veszteségek ellenére is végül helyrebillent a mérleg. A másik ok a szarvasmarha-tenyésztés, pontosabban a hizlalás javítása aminek eredményeképpen exportra tudta eladni a szövetkezet a vágómarhák 70 százalékát. A és ismerősként üdvözlik a presz- szósnőt. Naponta 260 autóbusz indul és érkezik. A szegedi, az egri, a kecskeméti, azon a hídon dübörög át, amely Budapest és Baja között köti össze a Dunántúlt a Duna—-Tisza közével. Észak -Magyarországgal és Tiszántúllal. Budapestre négy autóbuszjárat indul. Székesfehérvár, Pécs, Mohács, Szekszárd, olvasom a városneveiket az autóbuszok oldalán. E forgalom láttán nincs okunk meglepődni azon, hogy a községben a keresők 7 százaléka a közlekedésben dolgozik. A község központja városias. A barokk stílusú, vagy az azt utánr zó épületeket egykor többnyire kereskedők építették. Hozzátehetjük, dunai kereskedők, mert ennek a településnek a Duna a lelke, az éltető eleme. A kereskedők és az iparosok voltak az urak, ők voltak Dunaföldvár formálói és éltetői. — Mi kalmámép vagyunk — mondják még ma is büszkén a dunaföldváriak, s elmesélik, hogy valamikor Mohácstól Budapestig itt időzött legtovább a hajó. Két óra hosszáig állt, addig tartott a rakodás. Ebben az időben öt szállodája, 26 kocsmája és körülbelül 300, főleg vásározó kisiparosa, kiskereskedője volt. Még napjainkon is 120 maszek kisiparos működik a községben, és mindegyik megél, pedig elvitathatat- lanul erős a konkurrencia, mivel például a legnevesebb kereskedői erényeket őrző mesterdinasztiák leszármazottai dolgoznak a földművesszövetkezeti kereskedelemben. Ök a jó hagyományokat nemcsak megőrzik, hanem tovább fejlesztik. Ebben a szakmában Nagy János, Gazsó József, Székely György, Némedi Ferenc, Mészáros Lajos,. Kőbányai János és nem utolsó sorban Eán 3yula fogalom. Ennek a földművesszövetkezeti kereskedőgárdának hire, neve és rangja van Budapesten. Pécsett, Szegeden, Baján, Kaposvárott egyaránt. Az ellátás városi rangú. De minek tartják Dunaföldvárt a járókelők? Falunak, vagy városnak? Vajda Bálint, a Bács megyei Solt községből érkezett a piacra. Szerinte: — Dunaföldvár mezőváros. Nagy Istvánná helybeli lakos azt mondja: — Nagyközség. Lengyel Mihály termelőszövetkezeti tag úgy véli: — Város. Egy öregasszony, találóan, és bölcsen fogalmaz: — Mind a kettő. Falu is, város is A szállodai szobaasszony, Lenke néni, válófélben lévő szülők gyermekéhez hasonlítja Dunaföldvárt. Evlia Cselebi, a híres török utazó 1663-ban így írja le: „Külvárosa. Négyszögletű, csupán tömésfal kerítésé város, melynek kerülete húszezer lépés. Erős, toronybástyákkal felszerelt, s igen mély és meredek árokkal ellátott, két deszka kapuja van, melyek mindegyike kettős szárnyú kapu. Van összesen kétszáz laposfedelű, alacsony háza, továbbá kertjei, egészséges vizű kútjai és egy dzsámija, mely azelőtt művészi templom volt. Egy mecsetje, egy fogadója, 50 boltja (a mesteremberek is tartottak akkor boltot), a fogadó tövében pedig egy csorgok útja van. E várban évenként egyszer 5—10 ezer ember gyülekezik össze, akkor nagy vásár van. Ilyenkor a várban is 2—300-ig menő nyomorúságos. kunyhó formájú boltot készítenek.” Mi 1967 februárjában jártunk ott és arra kerestünk választ milyen most Dunaföldvár. török nevén Jir hisszari. SZEKULITY PÉTER (Folytatjuk.) közös szőlő és bor értékesítése az eddigieknél magasabb áron történt meg. A jelek szerint ehhez nem kellett mallékutakat megjárnia a szövetkezet vezetőségének, csupán jó gazda módján kínálni, eladni a dunaszentgyörgyi öreghegy nemes termését. E mellett meg kell említeni, hogy bizony még a munkafegyelemmel is hadilábon álltak egyes esetekben, például egyik-másik kertészeti növény megművelésében. Igaz, nagyon öreg az Ezüstkalász Tsz tagsága: az 50 százalék 60 évesnél idősebb. De működtek még a visszahúzó erők. lehetett hallani olyan hangokat, hogy miért kapáljak tíz forintért? Tudniillik a munkaegységenkénti előleg tíz forint volt egy-egy hónapban. Végeredményben csak a zárszámadáskor, a számszerű eredmény hallatára jött meg a tagság igazi munkakedve. Tetszett az embereknek, hogy a jövedelem elsősorban nem a részes művelésből adódott, s ezáltal igazságosabban oszlott meg és különösen tetszett a prémium. Továbbá pedig, hogy most már nem a nyűglődós jellemzi a közös gazdaságot, hiszen a közös vagyon 72,8 százaléka tehermentes, és megfelelő tartalékolás történt. Az egy tagra jutó tiszta vagyon átlagosan 25152 forint. A termelési eredmény alapján közepes lett a szövetkezet. Az egy dolgozó tagra jutó átlagos részesedés még nem sok, csupán 9837 forint, mindössze 140 forinttal több az előző évinél. Nincs tehát ok az elbizakodottságra csak a bizakodásra. Alapozásra is szükség van még ahhoz, hogy jó gazdaság legyen ez a szövetkezet. Örvendetes ennek az alapozásnak a tervszerű megkezdése: 600 férőhelyes sertéshizlalda épül az idén, ami azt jelenti, hogy normálisan lehet hizlalni, nem úgy, mint most, amikor 6,5—7 kiló abrakkal állítanak elő egy kiló sertéshúst. A másik jelentős előrelépés, hogy már az új vezetés első esztendejében hozzáláttak a pillangósok biztosításához. Mindössze 74 hold pillangósa volt a szövetkezetnek tavaly tavasszal és ehhez vetettek 100 hold lucernát, meg 130 hold baltacimot. Az idén újabb száz holdon történik baltacím- vetés, felülvetésként borsóra. Ez egyébként nemcsak jobb takarmányozást jelent, hanem azt is, hogy ősszel a kenyérgabona- vetésterületnek körülbelül 20 százaléka pillangós elővetemény lesz (borsó, baltacím és lucerna- törés), azt mondja a főagronó- mus, Dobos István. De már most is történt előrelépés a kenyérgabona-termesztésben. Tudniillik nem hanyagul végezték el a tavaly őszi gabonavetést, hanem a körülményekhez képest kellő gondossággal. A közeli tervek egyik fontos része, hogy 150 holdon mintalegelőt létesítenek Negyvenhattal több vágómarhát akar értékesíteni a szövetkezet, mint tavaly. Ismét termesztenek a dunaszentgyörgyi gazdák cukorrépát,, hatvan holdon. Ezzel kapcsolatban a másik jelentős fejlődés: végtermék utáni bérezést alkalmaznak a cukorrépa megmunkálásában. Végül még egy említésre méltó eredmény: a tavalyi 1500 hold szántatlan területtel szemben most mindössze 427 hold maradt el az őszi mélyszántásból. Politikai jelentőségű változást jelent ebben a községben, hogy keresik a munkát a szövetkezeti tagok, hogy nem kell őket .megkérni, menjenek holnap ide. vagy oda, hanem már most. a téli időben is megmutatkozik •• .szorgalom. (gemenczi)
