Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

4 Tot VA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19(57. február l?í A CSERÉPKÁLYHA gazdaságos fűtése Sok feilesleges költségtől ésőosz- szúságtól kímél­hetjük meg ma­gunkat. ha célsze­rűen és gazdasá­gosan fűtjük cse­répkályhánkat. A tökéletlenül el­égett szén szén- monoxiddá (CO) alakul, és eköz­ben égéshőjének mintegy 30 szá­zalékát haszno­sítja csak. A ki­áramló fekete füstgáz és korom szennyezi lakóte­lepeink levegőjét, porán gyorsan eltörni a kályhák füstjára­tait, sőt a lakásba jutva mérgezést is okozhat. Töreked­nünk kell, hogy kevés munkával és szakszerűen ■ Pl A város szomszédságában fűtsünk. Az időszakos tüzelésű cserép­kályhákban célszerű brikettel és iszapszénnel vegyesen tüzelni. A kényelmes fűtéshez készíttessük el a rajz szerinti parázstolót. Kevés fával előállított — még lángoló — parazsat toljuk egé­szen a tűztér hátsó részébe. Elé­je helyezzük a rostélyra a bri­kettet, arra az iszapszenet, az időjárástól és a szoba nagyságá­tól függően 0,5—1,5 kannával. Végül kissé nyomjuk meg pa­rázstolónkkal, hogy a belső aj­tótól néhány (4—6) centiméterre legyen, így elkerüljük az ajtók vetemedését, ezzel biztosítjuk a tökéletes záródást. Az égés 2—3 órás tartama alatt a hamuajtót kissé nyitva tart­juk, ha az egész .szén már izzó parázzsá vált, elzárjuk. E tüzelési módszer előnyei: szenet nem tettünk a parázsra! így nem segítettük elő a füst­gázok gyors képződését, és hogy azok elégetlenül a kéményen el­távozzanak. Az égést az ^ellen- huzat” lelassította, tökéletesebbé vált, ha mégis keletkeznék szén- monoxid, az a parázstéren kény­szerül áthaladni és eközben szén­dioxiddá ég el, nagy hőmennyi­séget leadva. A kéményből szür­késfehér füst szállong, a levegő és a füstjáratok szennyeződése csekély. Naponta csak egy alka­lommal — takarítás előtt — ra­kunk a kályhára. így a fűtéssel járó piszok és gond a minimá­lisra csökken. A kályha felülete nem hévül túlzottan fel, ezért élettartama nagyon megnő. Jól záró ablakok mellett a szobában 24 órán át egyenletes, állandó, kellemes hőmérsékletet biztosít. Végül, jelentékeny mennyiségű tüzelőt takarítunk meg, mely egyes családok életében, de ösz- szegezve a népgazdaság fogyasz­tásában igen jelentős. Kaszás Dezső gimn. tanár — hogy Érzik magukat a város szomszédságában? — A kérdést a várdombi tanácselnök­nek, Várhegyi Pálnak tettük fel. Szekszárd nem nagy város, de város, közigazgatási központ, és újabban gazdasági tekintetben is egyre inkább rangos központtá válik. Várdomb közvetlenül a tő- szomszédságában fekszik. A szek­szárdi hegyvonulat lábánál hú­zódó úton dél felé haladva alig 10 perces autózás után feltűnik a falu nevét hirdető tábla: „Vár­domb”. Közben jobbról végig szórvány 'lakóépületek sokaságát láthatja az utas. így Szekszárd város csatári nyúlványa és a Várdomb északi része települési tekintetben nagyon is összefügg. Ennek ellenére Várdomb önálló közigazgatási egység. Nem lehet kétséges, hogy Szek­szárd valamilyen formában hat erre a kis falucskára. De az a kérdés, hogyan, előnyös-e az, vagy a gyorsan növő város el­sorvasztja a kis falut. A tanácselnök így foglalta ösz- sze a véleményét: — A lehető legjobb számunk­ra ez a szomszédság. Mi nagyon sok területen közvetlenül érez­zük Szekszárd nak, mint város­nak a hasznát, azaz élvezhetjük, mert közvetlenül a szomszédsá­gában élünk. A várdombi tanácselnök majd­nem olyan részletesen ismeri Szekszárdot, mint saját faluját, pontosan tudja, hogy Szekszár- don hol mi épült, mi épül, mi­lyen fejlesztésre van kilátás. Jól- értesültsége mögött nem az ön­célú kíváncsiskodása áll. Egészen más. — Ha valami épül Szekszár- don, abban mi közvetlenül is érdekeltek vagyunk. Úgy vesz- szük, hogy egy kicsit nekünk is épül. — A faluból minden negyedik­ötödik házból bejár valaki Szek- szárdra dolgozni. Az egyik üzem­ben, a másik hivatalban talált magának munkahelyet. Reggel mennek, délután jönnek. A vá­rostól távol eső községekből, ha valaki el is helyezkedik a városi munkahelyeken, rendszerint csak hét végén tud hazamenni a csa­ládjához. Ezért azon tűnődnek, hogyan tudnának lakást szerez­ni a munkahely közelében. En­nek következtében sokan meg is válnak a falujuktól. A mi város­ba járó munkásaink viszont vár­dombiak maridnak! KÖNNYEBB A FIATALOK ta­níttatása, mint a távolabbi köz­ségeké. Nincs fennakadás a kol­légiumi elhelyezés miatt, mert ők is hoiárHatnak naponta. Az asszonyok, ha vásárolni akarnak valami ruhafélét, vagy iparcikket, felülnek a buszra, be­mennek Szekszárdra. A követke­ző busszal már vissza is utaz­nak. Az egész vásárlás alig tar­tott tovább, mint amikor valaki a szekszárdi Újváros végéről be­gyalogol a Garay téri boltokba, majd vissza. A háztáji gazdaságokban ter­melt áru értékesítése nem gond. Az asszony kosárba rakja, busz­ra ül vele, pár perc múlva ki­száll a szekszárdi piac közelében. Kényelmesebben jut el oda, mint sok szekszárdi parasztasszony. Várdombon minden családnak mindennap van valamilyen kap­csolata Szekszárd várossal. És ami a legfigyelemre méltóbb, mégsem szívja magába Várdom­bot. Öltözködésben, lakásberen­dezésben, háztartás-gépesítésben itt is megfigyelhetők ugyanazok a városiasodó jelek, mint másutt, de semmivel sem több annál, s e mellett ól a falu ősi patinája, jellegzetessége. Élnek például a régi sváb nemzetiségi hagyomá­nyok. Maga a falu így összessé­gében sem törekszik arra, hogy valamilyen formában „átköltöz­zék” a szomszédba, azaz Szek­szárdra. Néhány család beköltö­zött Szekszárdra az előző évek­ben. De akad olyan is köztük, aki ugyan lakást épített magá­nak ott, de azt most árulja, hogy visszaköltözhessen a régi falujá­ba. Dolgozni persze Szekszárdom marad. — A gazdaságon kívül Szek­szárd nak milyen hatása van még Várdombra? — Bejárnak a várdombiak szó­rakozni. Főként a fiatalok. Gon­dolnak egyet, és fél óra múlva már a szekszárdi Sörkertben tán­colnak. — Kulturális téren érződik-e valamilyen formában a város há* tása? — Amennyiben odajárnak a várdombi fiatalok iskolába. — Más? — Mást nem tudnék mondani. — Például színházi előadásra mennek-e Várdombról? — Ilyenről nem tudok. A VAROS ilyen jellegű hatása tehát nem érezhető már a néhány kilométerrel odébb lé­vő faluban sem. De minden re­mény megvan arra, hogy a gaz­dasági hatást előbb-utóbb ilyen jellegű is követi majd. Szek­szárdion most épül egy művelő­dési palota. Még nem látszik be­lőle jóformán semmi, mert eddig a tartópillérek alapozását végez­téje. Várdombon azonban máris tudják, figyelemmel kísérik, öt­tíz év múlva talán majd ez is vonzza a várdombiakat. Nem­csak a munkahely, a piac és az áruház. Tamási tiimiiimiiiiimiiiiiimiiiiimiiiimiiimiimuiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiH' 4] 4 *mi4i wwU FEJEZETEK VRÓNAY VAL NAPLÓJÁBÓL Boda Fereno Paks lakosságának figyelmébe ajánljuk, hogy Dózsa György út 34. sz alatt vállaljuk rád ők, televíziók javítását, elektromos háztartási gépek, (hűtő­szekrények) garanciális és fizető javítását. Televízió- és hűtőszekrény-javítást a megrendelő lakásán is végzünk. Telefon: Paks, 195. TOLNAI FÉMIPARI ÉS SZERELŐ KTSZ Tolna (144) =iiHiiiiii(iiiiiii)iiimimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|iimiiimiiiimiiiMiiiia — 148 — Budapesten egyenest a Geilért Szállóhoz haj­tottam, ahol a részemre fenntartott szobámban megfürödtem és átöltöztem, és csak azután men­tem kihallgatásra a fővezérhez, akinek sok min­denről kellett referálnom. Elsőbben a karlsteini tervezetek végrehajtásáról, amelynek hetek óta a sürgősen kért' támogatást illetékes helyről még .mindig nem kaptam meg. Ezért azután igazán elmulasztottuk az alkalmas időt, mivel a szük­séges gépkocsik, valamint pénzek nélkül hozzá­fogni nem lehet. Ezeken kívül eszébe juttattam a fővezérnek Steierországgal ápolandó barátsá­gos viszonyt, amennyiben országunk , termény- feleslegét elsősorban juttassuk nekik stb. Ügy látszott, mintha Horthy figyelmesen hallgatná előadásomat, azonban a tőle nyert feleletekben és válaszokban azt az impressziót tette reám, mintha nem értette vagy nem fogta volna fel, hogy tulajdonképpen miről is folyik a szó. Többnyire az aktuális témákról eltérve példá­kat hozott fel, amelyekbe belemélyedve teljesen elveszítette a tárgy fonalát, de nem is jutott nála senki se szóhoz. Nemcsak ón, de mások is gyakran egy egész órát, néha kettő és felet is ültünk íróasztala melletti karosszékben. Ebben hallgatnunk kellett a nagy bőbeszédűséggel és lélegzetvétel nélkül általa elmondott hasonla­tokat, melyeket a világnak összes részeiből ra­gadott ki, ahol valamikor mint tengerész járt. Ezen hasonlatokat, melyek többnyire sántítottak, malapropóan74 alkalmazott is. Néha egészen 7» — rossz összefüggésben. — 149 — meghökkenve távoztam, és nem tudtam elkép­zelni, vajon a fővezér tréfából mondotta-e él az elhangzottakat, vagy holmi észbeli zavarok le­hettek okai esetlen elszólásainak. Olyan ügyekből kifolyólag, melyeknek elinté­zése talán 10 percet igényelték — sokszor órák hosszát kellett nála eltölteni, és csak akkor kel­hetett fel az ember, amikor Horthyt vagy ebéd­re hívták, vagy szárnysegéde sürgősen valaki mást jelentett be kihallgatásra. Egy idegen témára való átugrás a fővezér ki­hallgatásainál rendszeresen bekövetkezett, és azokban annyira elmélyedt, hogy elfelejtette, miről volt eleinte szó. Az illető pedig, aki sze­rette volna véleményét és határozott intézkedé­seit hallani előadott ügyeire nézve, éppolyan tájékozatlanul ment el, mint amikor jött. Ezen alkalommal ugyancsak sokáig időztem a fővezérnél, aki szememre vetette az ország több részében, főleg Dunántúl talált több zsidó hul­lát. Mint mondotta — ismét új tápot ad az ilyen a külföldi sajtó támadásainak. Szerinte szüntessük be ezen kis zsidók elleni attrocitá- sokat, és inkább a nagy zsidókat — Somogyit vagy Vázsonyit tegyük el láb alól, azok jobban megérdemlik. Magam részéről vele teljesen egy véleményen voltam, azonban feltettem a kér­dést, nem-e lesz ebből nagyobb baj, mint a fo- nyódi Tószegi kivégzéséből.75 75 Lásd az 55. sz. Jegyzetet. j ______________________________________________ — 150 — Rátérve azután nemcsak miinálunk, de Auszt­riában is tapasztalt kommunista- és zsidóellenes hangulatra, hivatkoztam azon adatokra, amelye­ket Balassa Istvántól és Csuvara Mihálytól kap­tam, akik köztük éltek hónapokig, mosit pedig itt tartózkodnak Budapesten. Erre Horthy kife­jezte azon óhaját, hogy szeretné az említetteket látni, de különösen azt az utóbbit, aki kommu­nista is volt. Azonban nem itt a Gellértben, hanem másutt, talán öccsének, Jenőnek vagy pedig bátyjának, Horthy Istvánnak a lakásán, így is történt. Másnap de. a fővezér polgári ruhában, bátyjától, Horthy István tábornoktól kísérve megjelent ezen utóbbinak Kaplony utca 6. szám alatti lakásában, ahol Balassával és Csuvaräval vártam. Ezen alkalommal úgy Horthy Miklós, valamint bátyja, István, meg- győződheítek, és személyesen hallhatták a volt kommunista szájából azt a valóságot és azt a szervezkedést, amit Bécsben az emigrált kom­munista zsidók — Oroszországból kapott utasí­tások szerint — Ausztria és Magyarország ellen folytatnak, és ezirányú szervezetük már itt is ismét erős mu 'ában ál!. A hallottakból Kifo­lyólag belátta Horthy, hogy a kommunisták szervezkedésével szemben idáig is nagyon jó el- lenmunkát végeztem embereimmel, és sok olyan dolgot földerítettem, amit idáig homály födött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom