Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

196?. Januar 6. TOLNA MEGYEI NfiPŰJSAO Pályaválasztás, J967 Előtérben a szakmatanulás — Hátrányban a lányok NEMSOKÁRA ELHAGYJA a közül oda is mind többen jelent- nyomdát a Tolna megyei pálya- kezzenek. Ugyanezt a célt szol­választási tanácsadó, az iskolák- gálja, hogy a- felvételeknél tó­ban pedig rövidesen megkezdőd- vábbra is a helyben lakók kerül­nek jelentkezések. Érthető, hogy nek előnybe. Ez segíti a diákott- most ez az egyik fő téma a me- honi problémák megoldását, de gyei tanács munkaügyi osztályán, egyben azt is eredményezi, hogy E témáról beszélgettünk Németh a faluból kevesebb fiatal tud el- József osztályvezetővel és Bakos menni az iparba. Ez a tényező Mária főelőadóval. A kilátások — nyilván ez ér­már tavaly is éreztette hatását. Dunaföldvár környékéről például dekel elsősorban mindenkit — kevesebb fiatal tudott Duna- nem lelkendeztetők különösebben, újvárosba menni, annak ellené- de nem is nyugtalanítóak. Talán re, hogy Dunaújváros szívó hatá- így foglalhatnánk össze: össz- sa az előző években igen nagy hangban vannak társadalmi, gaz- volt e vidéken, dasági életünk fejlődésének mos­tani szakaszával. Ebből fakadnak Szekszárd környékén egy spe­... ,, ciális jelenség mutatkozik. Az a lehetőségek is, ellentmondáson elöző években a2 iparfejlődés je­A tavalyihoz kepest lenyeges lentett elheiyezkedési lehetőséget, n 11-A7Q.O Tvi,n/^c In aracn-Dn c c±rr ... . ’ változás nincs kilátásban, s ez egyaránt vonatkozik a lehetősé­gekre is, gondokra is. s ez kiterjedt a szakmatanulásra is. Most azonban több jelentősebb üzemben már telítettség mutat­A szakmunkástanuló-keret, amit kozik, azaz annyira gépesítették, a megye kapott, 1800-as. Ez vala- részekre bontották az egyes mun- mivel kisebb, mint amekkora a kafolyamatokat, hogy. betanított, tavalyi volt. De ha figyelembe nem szakképzett munkásokkal is vesszük, hogy tavaly egyes szak- meg tudják oldani a termelési mák betöltése gondot okozott, feladatokat! így nem terheli őket vagy nem is sikerült, a kapott a szakmunkás-képzés költsége, keret a számszerűséget illetően gondja, és nem is akárnak ipari nagyjából összhangban van a tanulót felvenni, várható igényekkel. A népgazda- ‘ , sági szükségletet illetően pedig a Ugyanakkor tárgyalások foly- nómi — nem egészen 200 fős — nak újabb lehetőségekről,' hiszen csökkenés mutatkozott reálisnak a fz0 . Yan Szekszardon további demográfiai és más adatok figye- ipaife]lesztésrol. Ez ha megva„o- lembevétele szerint Az 180D-as fúlhat, nemcsak a megyeszekhe- megyei kerethez jön egy bizonyos lyen, hanem egy nagyobb körzet- megyén kívüli keret. Tolna me- hen ereztetne hatasat. gye részére ugyanis egyes megyén Külön problémaként jelentke- ^vdi mtezmenyekben is jelolnen zik ez^ttal is, csakúgy, mint ta­ni felvételi keretet Ez körűibe- a lányok helyzete. Tolna liil 100—200 férőhelyet tesz ki. ’ , . ,, Ezzel szemben 4100 végzőssel ^egyeben mar régóta nagy gon- kell számolni az általános isko- dot jelent a nők foglalkoztatása, lakban. 1100—1200-zal pedig a és ez természetesen érinti a pá- közepiskbíákban. Ha mérleget Jvlávál&sztó lányokat is. Ha az akarunk készíteni, akkor meg tér- , , , mészetesen további tényezőket általános felmerés, kalkuláció kell figyelembe venni. A közép- szerint körülbelül 1000 fiatal ré- iskolások közül körülbelül 500 szőre nem nyílik továbbtanulási tud továbbtanulni egyetemen, fő- lehetőség ez elsősorban a lányo­iskolán, olyan ipari tanulóhely nálvaválasztási tá­podig, ahol a felvétel érettségihez Kat ennt1, A Paiyavaiasztasi rá­kötött, 100 lesz. A technikumban nácsadóban hirdetett szakmák érettségizők jórésze közvetlenül zöme olyan, amit csak férfiak munkába állhat, így az érettsé- tudnak ellátni a technika jelen- gizők közül csak kis töredék sor­sa bizonytalan. Ez tavaly is így hogy valamilyen adminisztrációs állást kapjanak, egyébről hallani sem akartak. Ez persze nem si­került. Végül mégis a termelő­munkában kötött ki jórészük, s ma már nagyon jól érzik magu­kat ott is. Az egyik vállalatnak tavaly Szekszárdon nagyobb szá­mú női munkaerőre volt szüksé­ge, s többségében érettségizettek kerültek oda, de azzal a remény­nyel vállalták az előképző tan­folyamot is, hogy majd valaho­gyan „betáncolják” magukat az irodába. A vége az lett, hogy a fizikai munka megismerésével egyben meg is szerették azt, az első hetek szokatlansága után nem érezték magukra nézve meg­alázónak, s amikor arra került a sor, hogy valóban kellett volna néhány érettségizett lány irodai munkára, nem akadt köztük je­lentkező, maradtak a munkapa­doknál. A JELENTKEZÉSEK, felvéte­lek mechanizmusa előreláthatóan nagyjából azonos lesz a tavalyi­val. Sajnos, ez a rendszer túlsá­gosan bonyolult, sok ellentmon­dást rejt magában. A felvételeket például különböző időközökben tartják, így előfordulhat, hogy az egyik szervnél nincs kellő számú jelentkező, betöltetlenül marad­nak a helyek, a másiknál pedig tolonganak, eredménytelenül vár- nak. Boda Ferenc Legjobbak a megyében A megye legjobb dekorációs részlege a Dunaföldvár! Fmsz ke­retén belül működik. Felszabadulásunk 21. évfordulója, valamint a világtakarékossági napok alkalmával kiírt megyei versenyen el­ső helyezést értek el. Tavaly országos 2. helyezettek lettek. Nem­régen elnyerték a megye legjobb dekorációs csoportjának járó vándorzászlót. Felvételünkön Erős Lukács, a részleg vezetője ad gyakorlati útmutatást az első éves Nagy Zsokénak. Fotó: Bakó Jenő légi szintjén. De a szakképesítés volt, végül azonban úgyszólván nélküli elhelyezkedésnél is előny­mindenki talált valamilyen meg­oldást. ben vannak a fiúk, hiszen rend­szeres munkát mind az építő Az általános iskolát végzettek iparban, mind a mezőgazdaság- egy része középiskolába iratko- ban inkább a fiúk részére tud­zik. Számolni kell azzal is, hogy sokan a hivatalos keretszámokon nak biztosítani, mint a lányok­felül is el tudnak majd helyez- nak. Nem véletlen, hogy betöl- kedni megyén kívüli intézmé- tetlen helyek tavaly is a fiúk ré- nyekbe. Igaz, ez voltaképpen el- ^zére biztosított szakmákban ma­vándorlást jelent, mert az ilyen k lányos» szakmákban fiatal vagy visszatér a megyebe a szakképzettség megszerzése után. Pdlig többszörös tuljelentkezes vagy nem. A gyakorlat szerint volt. És itt már nem is csak a inkább ott helyezkedik el, ahol régebben nagy sláger fodrász­tanult. A lehetőségekhez azonban , ... , __. ­e zt is hozzá kell venni. így a kozmetikusszakmáról van szó. végzősök zöme részére adott va- hanem például a kereskedőid is. lamelyik lehetőség. Legfeljebb Ezt valósággal megrohanták a lá- ezer azoknak a száma — mind az nyok háromszor annyian jelent­általános mind a középiskoláso- keztek mint tudtek kat figyelembe veve — akik re- • ................... _ , , ., s zére nem lesz továbbtanulási al- helyet biztosítani. Ez varhato a kálóm. Ebben az ezerben már mostani pályaválasztásnál is. A benne foglaltatnak azok is, akik középiskolákban már-már egész­annyira gyenge képességűek, hogy ^gtelennek tűnő „lányosodéi” nem is lennének kepesek sem- „ . , ,, ,, ____ m iféle továbbtanulásra. Azok is, fdyamat tapasztalható, ez ugya akik még akkor sem gondolná- csak annak a következménye, nak továbbtanulásra, ha lenne rá hogy a lányok nem nagyon váló- lehetőség. gathatnak. MILYEN PERSPEKTÍVÁJA NAGYON ÉRDEKES, hogy a van ennek a retegnek? A terme- , , ,, , lomunkéba való közvetlen be- termelőmunkától való tartozko- kapcsolódás. Várja őket a mező- dás épper a lányoknál jelentke- gazdaság, egyes helyeken pedig zik elsősorban. A sok tényező az ipar, mindenekelőtt az építő- u^Uett ez annak a következmé­xpar. A pályavalasztas egyebek , ,___ k özt arra van alapozva, hogy nye* hogy a szülői házban kulo- közvetlenül is szolgálja a terme- nősen a lányokat „óvják” a fizi­lés érdekeit. Ha mind kisebb kai munkától. Viszont, amikor számban is, de szakképzettség belekóstolnak, gyorsan megváltó- nélküli munkásokra is szükség ., , ... . . . . van. A tsz-ek erőteljesen előre- Zlk a, véleményük. A tavalyi gedtek, s fiatalításuk egyik mód- érettségizők közt több akadt, ja, hogy az iskolákból kikerülők akik azért kilincseltek mindenütt, 1 A PROPAGANDISTA II gy jött a községbe, mint sok-sok száz hasonló beosztású vasutastársa. Apró táska, benne a legszükségesebb holmik. Abban az időben nem volt szokás a költözködésnek nagy ceremóniát csapni. A pártmunkás egyéb­ként is megszokta már, hogy oda kell menni, ahova a párt szólítja... Leszállt a gépről, még negyvenhatban. Addig mozdonyon ült. Először persze ő is fűtő volt. Lapátolta éveken át a kazán örökké éhes gyom­rába a szenet, izzadton, csapzottan járt haza. A háború a vasúton érte, kilőttek alóla vagy három, mozdonyt. Dolgozott, mert muszáj volt, kényszer hajtotta. A család meg a rendszer, amelynek hatalma volt arra, hogy munkára kényszerítse. A felszabadulás után egyre gyak­rabban esett szó az új életről, s rövidke szabad idejét a pártban töltve, olyan talajra talált a kommunizmus eszméje nála, amelyből soha nem veszhet ki az ember szeretete... Pártmunkás lett. Tulajdonképpen nem is emlékszik már rá, ki volt, aki „felfedezte”. Azt sem tudja,, napra pontosan megmondani, hogy július 21, avagy 25-e volt, amikor „kiemelték”. Pártmunkás lett. Politikai tiszt. Társai, akikkel mozdony-váltóban dolgozott, akikkel együtt várták az élet kibontakozá­sát, mind gépen ültek, jól kerestek. Ő meg, e jtártmunkások szerény fizetésével, éjjel-nappal talpon volt. Nappal a vasúton, este meg irány a járási pártbizottság, innen ki a falukba: köl- cs&njegyzés, tsz-szerveíés. Azután pártiskola, egy hónap, három hónap, majd öt hónap, rövid egymásutánban. Pártmunkás lett, olyan, aki minden iránt fogékony, gyorsan reagál, észre veszi az újat, hajlandó érte harcolni. És vég­telenül szereti az embereket. Történt azután persze nála is, mint annyi sok embernél, aki a vezető poszt felé futó ranglét­rán kicsit is feljebb kapaszkodott, hogy kitörött lába alól az egyik lépcsőfok. Pártfegyelmi, alacsony beosztás, újra vissza a gépre. SA régi szakik, akik azóta még mindig a gépen ültek és a nagy hajtások évében a ten­gernyi pénzt keresték, most immel-ámmal fo­gadtál: maguk közé, gáncsot is vetettek volna neki minden út előtt, még tán a jelzőt is félre­állították volna, hogy fusson, száguldjon K vonata, ha már elindult, úgy sem lesz többet ebből már ember. A váltó rossz irányba állt, K. ezt észrevette, akkor, amikor legjobban ellene volt mindenki. Amikor olyan kegyetlenül elfelejtették, hogy neve még az elrettentő példák sorolásakor sem került elő. Ez már a vég. Az emberek is el­feledkeztek róla. Jószerint azt sem vették észre, hogy K. már nem jár a kocsmába. Hogy amikor leszáll a gépről és a mosdóban, negyven­ötven órai távoliét porát lemossa fáradt testé­ről, más ember jön ki, a szénfekete ajtón, Elmaradtak a fröccsös barátok. Elmaradtak a régi emlékek. Az évtizedes pártmunkásidőkből csalc a piros könyvet őrizte. Eljárt a taggyűlésekre, figyelt, olvasott. És rengeteget tanult. Elvégezte a gim­názium utolsó osztályát, azután az esti egye­temet, majd államvizsgázott. És ezután is tanult. Először a szakmát. Éjszakákon át, távol aa asszonytól idegen állomások laktanyájában, a pihenőidő felét tanulással töltötte. Aztán jöttek a vizsgák. Kezdték észrevenni. Mondogatták az emberek, hogy ez a K. más, mint tegnap volt. A munka pontos elvégzése már példaképpé emelte. A s évek, a kitérő után, újból a munkás, a M szorgalmas napokkal teltek. Ismét' ke­zébe vette a propaganda fegyverét. Nem hívták. Maga ment. Mindenütt ott volt, ahol a pár ügyéért kellett kiállni, agitálni. Azt a másfél évnyi időt, amíg a második fel­emelkedés tartott, társai is érezték... Vezetőségi tagnak választották. Azután tagja lett a csúcsbizottságnak is. A gépről levették, propagandamunkára osz­tották. Több száz szakember köszönhette, hogy a szakmatanulásban ő segítette. Immár húsz évi mozgalmi munka áll mö­götte. — f>j TJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom