Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-06 / 5. szám
(061. Január 6. §TOLNA MtfGYLl NtfPfl?SAt5 II területi CSB-re készülnek ökölvívók A Dunaföldvári Spartacus ökölvívó szakosztályának vezetői már avaly többször hangoztatták, hogy 1967-ben a felnőtt csapatukkal a lerületi CSB-n vesznek részt. A dunaföldvári csapat már kétszer szelepeit a területi bajnokságban, azonban mindkét évben távolmaradásaival tűnt ki, vagy ha megjelent, altkor is csonka csapattal. Pécsett, ahol a területi CSB-t .rányítják, bizalmatlanul fogadták a dunaföldvári csapat nevezését, mondván; szomorú tapasztalataik vannak róluk. Ezért felkerestük a dunaföldvári ökölvívócsapat edzőjét, Takács Gyulát, hogy nyilatkozzon; mi várható a :snpat szereplésével kapcsolatban, nem érik-e ismét kellemetlen meg- icpc'1 a Baranya megyei ökölvívó Szövetséget és a megye ökölvívó szurkolóit, akik figyelemmel kísé ik a duna földváriak szereplését, helytállását. — ElkésziUt-e a sorsolás? — A Baranya megyei Ökölvívó Szövetség vasárnap délelőtt Pécseit, a Baranya megyei TS hely is égében tartja a sorsolást, aho1 egyúttal a térti 1 éti CSB-vel kapcsolatos egyéb problémákat Is megbeszélj Qk, — Mint edző, biztosítva látja-e csapati szereplését létszám, és nem utolsó sorban anyagi szempontból? — Lényegesen jobb körülmények között vagyunk, mint néhány évvel ezelőtt. Jelenleg húsz felnőtt versenyzőnk van. Néhány napja kezdtük felkészülésünket az idei évre, melyen 2B-an vettek részt, köztük természetesen olyanok is, akik még a felnőtt csapatban nem jönnek számításba. Addig, míg éveken át vidéken dolgoztak ökölvívóink, az idén sikerült elérni, hogy valamennyien helyben kaptak munkahelyet, tehát az edzéseket látogatni tudják. Rendelkezésre áll a két Kelemen — akiket nem kell bemutatni —, valamint Dubicz, Tartó és Nagy, akik a közelmúltban szereltek le és sportolásra jelentkeztek. Anyagi téren is megváltozott a helyzet. Előreláthatólag hat-hét csapat vesz részt a területi CSB-n, és ha minden vidéki mérkőzésre 2000 forint utazási és étkezési költséget számítunk, akkor is 12 ezer forint fedezi vidéki útjainkat. Természetesön a szakosztálynak nem 12 ezer forintos a költségvetése, hiszen egyéb kiadások is vannak. Négyszáz forint híján 40 ezer forintos költségvetést hagytak jóvá felsőbb szerveink — mint arról a sportkör elnöksége értesített. A szakosztály tagjainak foglalkoztatása érdekében természetesen a dunaföldvári nemcsak a területi CŐB-n, hanem az ifjúsági, serdülő- és a felnőtt egyéni bajnokságban is részt veszünk. A versenynaptár szerint a serdülő- és ifjúsági bajnokságot összevontan rendezik február 4—5-én Pécsett, melyre szintén nevezünk. — Várható, hosrv tovább növekszik az érdeklődés a mérkőzések iránt? — Feltétlenül. Tavaly csak meghívásos versenyeket rendeztünk, de ezen is 200—250 néző volt az átlag. Bajnoki mérkőzéseinkre 400 nézőre számítunk. — Milyenek voltak a tavalyi eredmények a meghívásos versenyeken és ennek alapján várhatunk-e jó S”er“olést a dunaföldvári esapattél? — Tavaly 15 meghívásos mérkőzésünk volt. Ebből 13-szor arattunk győzelmet, mindössze a Kecskeméti Fémmunkás NB I'I-es csaoatától szenvedtünk itthon, majd a/ visszavágó mérkőzésen Kecskeméten vereséget. Az egyéni teljesítmények alapján bizakodva tekintünk a területi CSB elé. bízunk abban, hogy helytállásunk olyan lesz. mellvel az ökölvívósportot Dunaföldváron tovább tudjuk népszerűsíteni. — fejezte be nyilatkozatát Takács Gyula. Ny. A TLÉTIKÁNK Súlylökés: ■ Mindössze három versenyzőnk volt az elmúlt 15 évben, aki sikeresen birkózott meg a 13 méteres, ma már rendkívül mérsékelt eredménynek számító határral. Közülük Kun János több mint egy évtizede áll az élen és moat kezdi átadni helyét a fiataloknak. Rajta kívül Doszpod és jelenleg a' szekszárdi Tóth eredményét kell kiemelnünk. Tóth különben jól fejlődik, amely a súlylökésben, a diszkoszvetésben és K kalapácsvetésben is első helyet biztosít számára. 1. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dózsa) 13,22 (felnőtt), 2. Kun János (Dunaföldvári Spartacus) 13.07 (felnőtt), 3. Doszpod András (Szekszárdi Dózsa) 12,30 (felnőtt). 4. Serfőző Zoltán (Szekszárdi Dózsa) 12,02 (felnőtt), 5. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa) 11,60 (felnőtt), 6. Békefi László (Dunaföldvári Spartacus) 11,53 (felnőtt), 7. Csík Béla (Dunaföldvári Spartacus) 10,95 (felnőtt), 8. Darvas Attila (Bátaszéki VSK) 10,94 (felnőtt). 9. Baki István (Szekszárdi Dózsa) 10,10 (felnőtt), 10. Pál Zoltán (Szekszárdi Dózsa) 10,02 (felnőtt). Az 1950. óta született, eredmények közül mindössze három 13 méteren felüli eredmény akadt: 1. Kun János (Dunaföldvári Spartacus) 13,83 (1964), 2. Doszpod András (Szekszárdi Dózsa) 13,25 (1964), 3. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dózsa) 13,22 (1966), 4. Zag Ferenc (Bonvhád) 12,64 (1953). Diszkoszvetés: Dcßzpod (Szekszárdi Dózsa), Takács (Bátaszék), Tóth (Szekszárdi Dózsa) és Kun (Dunaföldvári Spartacus) értek el az elmúlt 15 év során 40 méter feletti eredményt. Megyei viszonylatban komoly teljesítménynek számít, hogy 1961. óta a listavezető eredménye éppen 1966-ot kivéve, mindig a 45 méter felett volt. Ez a körülmény aztán magával hozta az átlagok javulását is. 1966-ban ugyan egy kis visszaesés következett be az előző évekhez viszonyítva, Tóth ugrott talán éppen ezért az első helyre, de reméljük, hogy 1967. újabb fejlődést fog majd eredményezni az 1966. évi „erőgyűjtés” éve után. 1. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dózsa) 44,10 (felnőtt), 2, Doszpod András (Szekszárdi Dózsa) 42,32 (felnőtt), 3. Kun János (Dunaföldvári Spartacus) 38,26 (felnőtt), 4. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa) 38,10 (felnőtt), 5. Baki István (Szekszárdi Dózsa) 37,94 (felnőtt), 6. Békefi László (Dunaföldvári Spart.) 37,56 (felnőtt), 7. Serfőző Zoltán (Szekszárdi Dózsa 34,48 (felnőtt), 8. Módos Ernő (Szekszárdi Dózsa) 32,96 (ifjúsági), 9. Pál Zoltán (Szekszárdi Dózsa) 32,26 (felnőtt), 10. Kis Béla (Dunaföldvári Spartacus) 30,46 (felnőtt). Nem kell viszont szégyenkezni az elmúlt 15 év eredményei alapján összeállított légjobb eredményeken: 1. Doszpod András (Szekszárdi Dózsa) 45,56 (1961), 2. Takács József (Bátaszéki VSK) 44,20 (1961), 3. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dózsa) 44,10 (1966), 4. Kun János (Dunaföldvári Spartacus) 42,60 (1964), 5. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa) 39,64 (1961), 6. Baki István (Szekszárdi Dózsa) 39.00 (1964). Gerelyhajítás: A gerelyhajításban már korántsem volt eredményes az elmúlt év. Ugyan itt is akadtak kimagasló képességű versenyzők. Elsősorban Abaházira (Szekszárdi Dózsa), aztán Boros Dezsőre (Bonyhádi gondolunk. Itt találjuk azonban a legszakálasabb csúcseredményt, amelyet még a jelenleg is pécsi színekben versenyző Lukács állított fel tamási gimnazista korában 57,20 méteres eredménnyel. 1966-ban csak Bucsányi ért el 50 méteren felüli eredményt. Legfeljebb csak az lehet bíztató, hogy a ranglistán két serdülő és négy ifjúsági versenyzőt is látunk, ugyanakkor a diszkoszvetó- és a súlylökő-rangl istán majdnem kivétel nélkül, felnőttek szerepelnek. * 1. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa 53,48 (felnőtt), 2. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dózsa) 48,98 (felnőtt) 3. Szanyi Miklós (Bonyhádi Gimnázium) 48,50 (serdülő), 4. Nagy Tibor (Bátaszéki VSK) 45,02 (felnőtt), 5. WinMer Béla (Bonyhádi Gimnázium) 43,50 (ifjúsági), 6. Gombai Gyula (Dombóvári Gimnázium) 42,40 (ifjúsági), 7. Bakó János (Bonyhádi Gimnázium) 41,32 (ifjúsági), 8. Pelső- czi András (Dunaföldvári Spartacus) 41,02 (felnőtt), 9. Kürti Tibor (Bonyhádi Gimnázium) 40,80 (serdülő), 10. Módos Ernő (Szekszárdi Dózsa) 40,24 (ifjúsági). Kalapácsvetés: A kalapácsvetés számára 1966 fejlődésit hozott Tóth Ferenc személyében végre Tolna megyei versenyző is túljutott az 50 méteres határon. Az új csúcseredmény minden bizonnyal Tóth Ferencet is és társait is újabb eredményeikre fogja ösztönözni. 1. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dózsa) 50,68 (felnőtt), 2. Kun János (Dunaföldvári Spartacus) 37,44 (felnőtt), 3. Módos Ernő (Szekszárdi Dózsa) 29,64 (ifjúsági) 4. Serfőző Zoltán (Szekszárdi Dózsa) 28,90 (felnőtt), 5. Kiss Béla (Dunaföldvári Spartacus) 2766 (felnőtt). 6. Békefi László (Dunaföldvári Spartacus) 26,90 (felnőtt), 7. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa) 23,18 (felnőtt), 8. Harsányt László (Bátaszéki VSK) 20,36 (felnőtt), 9. Oszoli István (Dunaföldvári Spartacus) 17,82 (ifjúsági), 10. Jendrolovics Zoltán (Dunaföldvári Spartacus) 17,62 (ifjúsági). Az ezüstkosártól a lánckesztyűig Látogatás a Pénzverőben Azt hihetné az ember, hogy az Állami Pénzverőben csak ércpénzeket gyártanak. Pedig ez nem így van. A pénzverő nagy üzem — gyár, ha úgy tetszik —, ahol a bevont, elkopott ércpénzek pótlása, újak verése csak a munka mintegy tíz százalékát teszi ki. A Pénzverő ma a magyar ékszer- ipar egyik központja is. ' Mi minden készül hát ebben az üzemben? Érmek, bizsuk, plakettek, jelvények, ezüstáru — például a közkedvelt, áttört mintájú ezüstkosarak —, láncfélék, a legkülönfélébb kivitelben, cigarettatárcák, gyertyatartók, ötvösmunkák, díszes sakkjátékok. Tágas termekben folyik a munka. Egy finom kezű dolgozó apró, csak pinzettával fogható színes köveket foglal az egyik műtárgyba: finom kivitelű, igen díszes, ezüstaranyozott kis álló óra lesz belőle, aprólékos véséssel alakít ki egy másik, tekervényes vonalakat egy ezüsttárgy felü'e- tén, a harmadik folyékony, piros zománcot visz fel egy jelvényre, a negyedik áttört művű ezüstkosár szélét alakítja lei. Mindegyik művész — ha magukat nem is annak nevezik, hanem ezüstművesnek, kő foglalónak, zománcaidnak, vagy cizelönek. Van a Pénzverőnek egy érdekes osztálya: gépek szövik itt a láncokat — és pedig nemcsak arany, vagy ezüst díszláncokat, hanem rézből is, balesetvédelmi lánckesztyűk számára. A sárgásvöröses láncszövetből itt illesztik össze a kesztyűket, amelyeket a többi között a húsiparban is használnak. Az ötvösárut a külföld is szívesen Vásárolja, de a jelvénygyártásban is kiváló eredmények születtek. Legutóbb , Kanadából kaptak nagyobb megrendelést. Naponta új és új készítmények kerülnek ki e különleges üzem dolgozóinak kezéből. összeillesztik a rczláncokbol készült tyűket balesetvédelmi keszKépek és szöveg: Rózsa László Az igen közkedvelt áttört mintájú ezüstkosarak szélét montírozzák >