Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

(061. Január 6. §­TOLNA MtfGYLl NtfPfl?SAt5 II területi CSB-re készülnek ökölvívók A Dunaföldvári Spartacus ököl­vívó szakosztályának vezetői már avaly többször hangoztatták, hogy 1967-ben a felnőtt csapatukkal a lerületi CSB-n vesznek részt. A dunaföldvári csapat már kétszer szelepeit a területi bajnokságban, azonban mindkét évben távolma­radásaival tűnt ki, vagy ha megje­lent, altkor is csonka csapattal. Pécsett, ahol a területi CSB-t .rányítják, bizalmatlanul fogad­ták a dunaföldvári csapat nevezé­sét, mondván; szomorú tapaszta­lataik vannak róluk. Ezért fel­kerestük a dunaföldvári ökölví­vócsapat edzőjét, Takács Gyulát, hogy nyilatkozzon; mi várható a :snpat szereplésével kapcsolatban, nem érik-e ismét kellemetlen meg- icpc'1 a Baranya megyei ökölvívó Szövetséget és a megye ökölvívó szurkolóit, akik figye­lemmel kísé ik a duna földváriak szereplését, helytállását. — ElkésziUt-e a sorsolás? — A Baranya megyei Ökölví­vó Szövetség vasárnap délelőtt Pécseit, a Baranya megyei TS he­ly is égében tartja a sorsolást, aho1 egyúttal a térti 1 éti CSB-vel kapcsolatos egyéb problémákat Is megbeszélj Qk, — Mint edző, biztosítva látja-e csapati szereplését létszám, és nem utolsó sorban anyagi szem­pontból? — Lényegesen jobb körülmé­nyek között vagyunk, mint né­hány évvel ezelőtt. Jelenleg húsz felnőtt versenyzőnk van. Néhány napja kezdtük felkészülésünket az idei évre, melyen 2B-an vettek részt, köztük természetesen olya­nok is, akik még a felnőtt csa­patban nem jönnek számításba. Addig, míg éveken át vidéken dolgoztak ökölvívóink, az idén sikerült elérni, hogy valamennyi­en helyben kaptak munkahelyet, tehát az edzéseket látogatni tud­ják. Rendelkezésre áll a két Ke­lemen — akiket nem kell bemu­tatni —, valamint Dubicz, Tar­tó és Nagy, akik a közelmúltban szereltek le és sportolásra jelent­keztek. Anyagi téren is megvál­tozott a helyzet. Előreláthatólag hat-hét csapat vesz részt a terü­leti CSB-n, és ha minden vidéki mérkőzésre 2000 forint utazási és étkezési költséget számítunk, akkor is 12 ezer forint fedezi vi­déki útjainkat. Természetesön a szakosztálynak nem 12 ezer fo­rintos a költségvetése, hiszen egyéb kiadások is vannak. Négy­száz forint híján 40 ezer forintos költségvetést hagytak jóvá fel­sőbb szerveink — mint arról a sportkör elnöksége értesített. A szakosztály tagjainak foglalkozta­tása érdekében természetesen a dunaföldvári nemcsak a területi CŐB-n, ha­nem az ifjúsági, serdülő- és a felnőtt egyéni bajnokságban is részt veszünk. A versenynaptár szerint a serdülő- és ifjúsági baj­nokságot összevontan rendezik február 4—5-én Pécsett, melyre szintén nevezünk. — Várható, hosrv tovább nö­vekszik az érdeklődés a mér­kőzések iránt? — Feltétlenül. Tavaly csak meg­hívásos versenyeket rendeztünk, de ezen is 200—250 néző volt az átlag. Bajnoki mérkőzéseinkre 400 nézőre számítunk. — Milyenek voltak a tavalyi eredmények a meghívásos ver­senyeken és ennek alapján vár­hatunk-e jó S”er“olést a duna­földvári esapattél? — Tavaly 15 meghívásos mér­kőzésünk volt. Ebből 13-szor arat­tunk győzelmet, mindössze a Kecskeméti Fémmunkás NB I'I-es csaoatától szenvedtünk itthon, majd a/ visszavágó mérkőzésen Kecskeméten vereséget. Az egyé­ni teljesítmények alapján biza­kodva tekintünk a területi CSB elé. bízunk abban, hogy helyt­állásunk olyan lesz. mellvel az ökölvívósportot Dunaföldváron tovább tudjuk népszerűsíteni. — fejezte be nyilatkozatát Takács Gyula. Ny. A TLÉTIKÁNK Súlylökés: ■ Mindössze három versenyzőnk volt az elmúlt 15 évben, aki si­keresen birkózott meg a 13 mé­teres, ma már rendkívül mérsé­kelt eredménynek számító határ­ral. Közülük Kun János több mint egy évtizede áll az élen és moat kezdi átadni helyét a fiata­loknak. Rajta kívül Doszpod és jelenleg a' szekszárdi Tóth ered­ményét kell kiemelnünk. Tóth különben jól fejlődik, amely a súlylökésben, a diszkoszvetésben és K kalapácsvetésben is első he­lyet biztosít számára. 1. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dó­zsa) 13,22 (felnőtt), 2. Kun János (Dunaföldvári Spartacus) 13.07 (felnőtt), 3. Doszpod András (Szekszárdi Dózsa) 12,30 (felnőtt). 4. Serfőző Zoltán (Szekszárdi Dózsa) 12,02 (felnőtt), 5. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa) 11,60 (felnőtt), 6. Békefi László (Duna­földvári Spartacus) 11,53 (felnőtt), 7. Csík Béla (Dunaföldvári Spar­tacus) 10,95 (felnőtt), 8. Darvas Attila (Bátaszéki VSK) 10,94 (fel­nőtt). 9. Baki István (Szekszárdi Dózsa) 10,10 (felnőtt), 10. Pál Zoltán (Szekszárdi Dózsa) 10,02 (felnőtt). Az 1950. óta született, eredmé­nyek közül mindössze három 13 méteren felüli eredmény akadt: 1. Kun János (Dunaföldvári Spartacus) 13,83 (1964), 2. Dosz­pod András (Szekszárdi Dózsa) 13,25 (1964), 3. Tóth Ferenc (Szek­szárdi Dózsa) 13,22 (1966), 4. Zag Ferenc (Bonvhád) 12,64 (1953). Diszkoszvetés: Dcßzpod (Szekszárdi Dózsa), Takács (Bátaszék), Tóth (Szek­szárdi Dózsa) és Kun (Duna­földvári Spartacus) értek el az elmúlt 15 év során 40 méter fe­letti eredményt. Megyei viszony­latban komoly teljesítménynek számít, hogy 1961. óta a lista­vezető eredménye éppen 1966-ot kivéve, mindig a 45 méter felett volt. Ez a körülmény aztán ma­gával hozta az átlagok javulá­sát is. 1966-ban ugyan egy kis vissza­esés következett be az előző évekhez viszonyítva, Tóth ugrott talán éppen ezért az első hely­re, de reméljük, hogy 1967. újabb fejlődést fog majd ered­ményezni az 1966. évi „erő­gyűjtés” éve után. 1. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dó­zsa) 44,10 (felnőtt), 2, Doszpod András (Szekszárdi Dózsa) 42,32 (felnőtt), 3. Kun János (Duna­földvári Spartacus) 38,26 (felnőtt), 4. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa) 38,10 (felnőtt), 5. Baki István (Szekszárdi Dózsa) 37,94 (felnőtt), 6. Békefi László (Duna­földvári Spart.) 37,56 (felnőtt), 7. Serfőző Zoltán (Szekszárdi Dózsa 34,48 (felnőtt), 8. Módos Ernő (Szekszárdi Dózsa) 32,96 (ifjúsági), 9. Pál Zoltán (Szekszárdi Dózsa) 32,26 (felnőtt), 10. Kis Béla (Dunaföldvári Spartacus) 30,46 (felnőtt). Nem kell viszont szégyenkezni az elmúlt 15 év eredményei alapján összeállított légjobb ered­ményeken: 1. Doszpod András (Szekszárdi Dózsa) 45,56 (1961), 2. Takács Jó­zsef (Bátaszéki VSK) 44,20 (1961), 3. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dózsa) 44,10 (1966), 4. Kun János (Duna­földvári Spartacus) 42,60 (1964), 5. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa) 39,64 (1961), 6. Baki Ist­ván (Szekszárdi Dózsa) 39.00 (1964). Gerelyhajítás: A gerelyhajításban már koránt­sem volt eredményes az elmúlt év. Ugyan itt is akadtak kima­gasló képességű versenyzők. El­sősorban Abaházira (Szekszárdi Dózsa), aztán Boros Dezsőre (Bonyhádi gondolunk. Itt talál­juk azonban a legszakálasabb csúcseredményt, amelyet még a jelenleg is pécsi színekben ver­senyző Lukács állított fel tamási gimnazista korában 57,20 méte­res eredménnyel. 1966-ban csak Bucsányi ért el 50 méteren felüli eredményt. Leg­feljebb csak az lehet bíztató, hogy a ranglistán két serdülő és négy ifjúsági versenyzőt is lá­tunk, ugyanakkor a diszkoszvetó- és a súlylökő-rangl istán majd­nem kivétel nélkül, felnőttek szerepelnek. * 1. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa 53,48 (felnőtt), 2. Tóth Fe­renc (Szekszárdi Dózsa) 48,98 (felnőtt) 3. Szanyi Miklós (Bony­hádi Gimnázium) 48,50 (serdülő), 4. Nagy Tibor (Bátaszéki VSK) 45,02 (felnőtt), 5. WinMer Béla (Bonyhádi Gimnázium) 43,50 (if­júsági), 6. Gombai Gyula (Dom­bóvári Gimnázium) 42,40 (ifjúsá­gi), 7. Bakó János (Bonyhádi Gim­názium) 41,32 (ifjúsági), 8. Pelső- czi András (Dunaföldvári Sparta­cus) 41,02 (felnőtt), 9. Kürti Tibor (Bonyhádi Gimnázium) 40,80 (ser­dülő), 10. Módos Ernő (Szekszár­di Dózsa) 40,24 (ifjúsági). Kalapácsvetés: A kalapácsvetés számára 1966 fejlődésit hozott Tóth Ferenc sze­mélyében végre Tolna megyei versenyző is túljutott az 50 méte­res határon. Az új csúcsered­mény minden bizonnyal Tóth Fe­rencet is és társait is újabb ered­ményeikre fogja ösztönözni. 1. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dó­zsa) 50,68 (felnőtt), 2. Kun János (Dunaföldvári Spartacus) 37,44 (felnőtt), 3. Módos Ernő (Szek­szárdi Dózsa) 29,64 (ifjúsági) 4. Serfőző Zoltán (Szekszárdi Dó­zsa) 28,90 (felnőtt), 5. Kiss Béla (Dunaföldvári Spartacus) 2766 (felnőtt). 6. Békefi László (Duna­földvári Spartacus) 26,90 (felnőtt), 7. Bucsányi Kálmán (Szekszárdi Dózsa) 23,18 (felnőtt), 8. Harsányt László (Bátaszéki VSK) 20,36 (fel­nőtt), 9. Oszoli István (Dunaföld­vári Spartacus) 17,82 (ifjúsági), 10. Jendrolovics Zoltán (Duna­földvári Spartacus) 17,62 (ifjúsági). Az ezüstkosártól a lánckesztyűig Látogatás a Pénzverőben Azt hihetné az ember, hogy az Állami Pénzverőben csak ércpénzeket gyártanak. Pedig ez nem így van. A pénzverő nagy üzem — gyár, ha úgy tetszik —, ahol a bevont, el­kopott ércpénzek pótlása, újak verése csak a munka mint­egy tíz százalékát teszi ki. A Pénzverő ma a magyar ékszer- ipar egyik központja is. ' Mi minden készül hát ebben az üzemben? Érmek, bi­zsuk, plakettek, jelvények, ezüstáru — például a közked­velt, áttört mintájú ezüstkosarak —, láncfélék, a legkülön­félébb kivitelben, cigarettatárcák, gyertyatartók, ötvös­munkák, díszes sakkjátékok. Tágas termekben folyik a munka. Egy finom kezű dol­gozó apró, csak pinzettával fogható színes köveket foglal az egyik műtárgyba: finom kivitelű, igen díszes, ezüst­aranyozott kis álló óra lesz belőle, aprólékos véséssel alakít ki egy másik, tekervényes vonalakat egy ezüsttárgy felü'e- tén, a harmadik folyékony, piros zománcot visz fel egy jel­vényre, a negyedik áttört művű ezüstkosár szélét alakítja lei. Mindegyik művész — ha magukat nem is annak neve­zik, hanem ezüstművesnek, kő foglalónak, zománcaidnak, vagy cizelönek. Van a Pénzverőnek egy érdekes osztálya: gépek szövik itt a láncokat — és pedig nemcsak arany, vagy ezüst dísz­láncokat, hanem rézből is, balesetvédelmi lánckesztyűk szá­mára. A sárgásvöröses láncszövetből itt illesztik össze a kesztyűket, amelyeket a többi között a húsiparban is hasz­nálnak. Az ötvösárut a külföld is szívesen Vásárolja, de a jel­vénygyártásban is kiváló eredmények születtek. Legutóbb , Kanadából kaptak nagyobb megrendelést. Naponta új és új készítmények kerülnek ki e különleges üzem dolgozói­nak kezéből. összeillesztik a rczláncokbol készült tyűket balesetvédelmi kesz­Képek és szöveg: Rózsa László Az igen közkedvelt áttört mintájú ezüstkosarak szélét mon­tírozzák >

Next

/
Oldalképek
Tartalom