Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

CSERHAT JÖZSEF: A havazás zenéje Olyan a tél, mintha rossz könyv volna, s most tépnétek, laponként, apróra; olyan, fiúk, mintha szaggatnátok, s ezért ilyen fehér a sapkátok. Be szép is, ha — lámpák gyöngysorán át — hó verekszi váltunkig a szárnyát: arcunkhoz és homlokunkhoz érve — szívig hat a havazás zenéje! Mintha zengő körfűrészek vágnák a magasság jeges gerendáját, annyi a hó... Annyi itt a hó már, mintha fentről csillagok kotornák, mintha ott is kereken botló seorű-hengert tolna a hókotrő. És még ők is — a fekete varjak — v a gondok is fehéret kavarnak. — Hátunkon is. fekete öregség, Jól hajított hógolvó esik szét. Százezerszer millió szilánkja gyermekmosolyt varázsol a szánkra: azt a régit, mikor a parázs-hó ing alá bújt — és a kacagástól robbantunk, mint fent a havasbársony partok közt a patak a sziklákon. Ilyen a tél. Igazi varázsló Ezer sirály zuhog ostorából, hogyha cserdít? aztán új fonatba rándul megint, s le-lccsap a habra. Szívedre csap, verset dúdorászó költő! Te is hóembernek látszol: olyannak, ki gomb-szemét meresztve vár rád, mikor közeleg az este. Esteledik... Téllel megrakott fa vár rád. Mintha óriási rokka kínálgatna megfonni valóval: újabb téllel, fis még meg is szólal. Azt mondja, hogy: mennyi hő, de mennyi! Tengert láttál kéken föllebegni, kéklő eget. S mind -mind — így — a télben hullt vissza, a fejedre, fehéren. Visszahulltak. S újabb telek jönnek. Küszöbödre hóból házőrzőnek minden év egy fehér kutyát fektet: ez a kutya háttal a szeleknek érzi meg, hogy olyan a tél, mintha most kezdődő odafönti munka forgácsa és fűrészpora szállna... Tavasz lesz itt, meglásd, nemsokára! TÉNAGY SÁNDOR: Szerelem, életem Mert megszenvedtem, majdnem az enyém, nem kell kérlelni, hálálkodni már. Minden lépésem elvezet haza, minden szavam suttog, kiabál. Ha kenyér kell, szép testéből eszein, s ha korty ital, megcsókolom szemét. Hitét az ember hűen, félszegen: Viselem' mindig üdvét, szégyenét. * Nyolcvankötetes Goethe-szótárt adnak ki Stuttgartban, húsz előreláthatólag 2000- kötetes weimari ki­évi előkészítő munka re készülnek el. adást használták. A után megjelent a a most megjelent munkát úgy osztották Goethe-szótár első kö- eiső kötet 128 ív tér- bogy Goethe käl­tete. A szokatlan vál- jedelmű, s mindössze tői műveit Berlinben, lalkozás célja, hogy A-tól ’az Abrufen naplóit és önéletrajzi valamennyi szót, ami szóig terjed. 550 szót feljegyzéseit hipcsé- Goethe műveiben elő- tartalmaz, s a goe- ben, leveleit Ham­fordul, alfabétikus thei életműből 5600 burgban, természet- sorrendbe gyűjtsön, s idézetet tartalmaz, tudományi iratait és valamennyi szónál Egy olyan szó pél- beszélgetéseit Tübin- felsorolja előfordulási dául, mint este” génben cédulázták. A helyét, s azt is meg- (Abend), 560 sor tu- munka befejező aktu- magyarázza, hogy dományos magyaré- sóhoz elektronikus Goethe mivel kapcso- zatot igényelt. Az el- számítógépek segít- latban és miért hasz- ső kötet munkáiban ségét is igénybe kel- nálta az adott szót. 21 szerző vett részt, lett venni. A mammut-vállalko- A szótárszerkesztés A könyv nem ne- zás a berlini, a göt- munkájára jellemző, vezhető olcsónak. Az tingeni és a heidel- hogy 3 millió jegy- első kötet bolti ára 30 bergi akadémia kö- zetlapot kellett rend- nyugatnémet márka, zös munkája, s a tel- szerezni, s alapul az s így a nyolcvan kö- jes mű nyolcvan kö- 1887—1919 között tetes gyűjtemény 2400 1 tetet ölel fel, amivel megjelent, ismert, 143 márkába fog kerülni. Fordításai örök értékek Hetven esztendeje született Gáspár Endre Ez év január 22-én volna het­ven esztendős, ha tizenkét évvel ezelőtt a gyötrelmes betegség el nem viszi közülünk. Alacsony, vézna testében hi­hetetlen alkotói energiák feszül­tek, s sok területen alkotott ér­tékeket, Első állomása az újság­írás volt Debrecenben, 1919-ben, s menekülnie is kellett az ellen­forradalom elől. Költő is volt, de kevesen tudták róla, csak a nek­rológja mellett megjelent verse emlékeztette erre irodalmi köz­véleményünket. Tanulmányokat ugyancsak int — új irodalmi lexikonunk a magyar futuriz- musfól, Kassák Lajosról, Heiné­ről és Lope de Vegéről írt esz- széit említi —, de életének túl­nyomó részét a műfordítás és annak minden vonatkozása töl­tötte be: ez volt az a műfaj, amellyel, mondhatni, azonosult. S a magyar műfordítás története csonka volna nélküle. Ha valaki valaha kételkednék abban, hogy az igazi műfordítói munka maga is alkotás, azt meg­győzheti erről Gáspár Endre életműve. Marxot és Engeist fordította a szavak árnyalatainak, súlyának és rendjének azzal a precíziós meg- válogatásával, amely a filozófiai viták és politikai időszerűség gyújtópontjában álló művek tol­mácsolásának első feltétele. Joyce Ulyssesét zseniálisan szólaltatta meg magyarul. A magyar irodalom német nyelvi népszerűsítése a húszas-harmin­cas években Mohácsi Jenő mel­lett elsősorban az ő érdeme. S ugyanabban az időben a spa­nyol költészetet adja a magyar olvasóknak. Pál Endrével, a fa­siszták áldozatául esett, kitűnő fiatal műfordítóval együtt Lyra Hispanica, 500 év spanyol köl­tészete címmel egy eldugott, vi­déki kiadónál olyan antológiát jelentet meg, amely alakjában és tartalmában, válogatásában és csiszoltságában nem marad el mai könyvkiadásunk antológiái mögött. Kuba szigete még nem volt Fi­del Castro országa, hanem a legsötétebb reakció uralma alatt senyvedett, amikor Nicolas Guil- lén, a sziget harcos, forradalmár költője, a spanyol polgárháború résztvevője magyarul megszólalt Gáspár Endre jóvoltából. Húszévi emigráció, náci le­tartóztatás és munkatábor után a törékeny testű Gáspár Endre nem megtörve, hanem végre he­lyét, terét megtalálva, felszabadu­lás utáni irodalmi életünknek egyik legtermékenyebb, legművé« szibb és legbecsületesebb szerep­lője. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaságban dolgozott: fordította a magyar olvasóktól korábban elzárt szovjet költészetet és gon­dozta mások fordításait. Főkénl; spanyol, angol és német eredetű fordítói életműve az orosz klasz- szikusok és a szovjet líra tol­mácsolásaival gazdagodik. Mint az írószövetség műfordí­tói szakosztályának elnöke, szen­vedélyesen küzd szakmájának, kollégáinak, műfajának morális tisztaságáért. Műveiben a maximális művészi hűség, magatartásában, közéleti szerepléseiben a feddhetetlenség és bátorság jelenti a hihetetlen energiát ebben a törékeny test­ben. Legvégül a gyötrelmes be­tegséggel kell harcolnia. S amíg teste szenved, szellemében Shakespeare angol szavai ölel­keznek magyar megfelelőikkel. A spanyol klasszikusokkal aratott nagy színpadi sikerek, Lope de Vega Gyilkos faluja és A kertész kutyája után, angolból A felsült szerelmeseket fordítja. Halálos ágyán csonkán marad a mű: másnak kell folytatnia.'.. A mű­vészet és a tiszta erkölcs szerel­mese, valahol e sorok táján hagyja abba művét: .. .Arcod fehér, de pirulnék helyetted, Ha rám sütnének ilyen csalfa tettet. Fordításait újra, meg újra ki­adják, mert elidegeníthetetlen ré­szed, értékei a magyar irodalom­nak. RADÖ GYÖRGY BÉNYEI JÓZSEF: Vasárnapok Asszonyok fazekát gőz emelgeti ilyenkor főznek, mosnak hetente egyszer idézik otthoni ízek édességét s kimenőt kapnak az üzemi konyhák A férfiak sokáig alszanak, s várják a meccset beszagolnak a konyhába korgó hassal szidják a menzát behűtik a sört s ablakon kihajolva cigarettáznak Az asszonyok főznek és sütnek van mit ebédig le se ülnek s mikor asztalon párolog az étel nekik étvágyuk sincs a fáradtságtól annak örülnek eszik a gyerek Hiába ez az igazi böfög a férfi s az asszonyokban iszonyatosan feldereng valami bizonytalan felismerés • nagyon jaj nagyon félnek a vasárnapoktól V ir ágének " |p ­A Kultúrkapcsolaíok Intézete kiállítótermében rendezték meg Cs. Kovács László szobrászművész kiállítását. Képünk a művész .Szerelem” című szobrát mutatja. (MTl-fotó— Keleti Éva felv.) Jaj virágom Jaj virágom virágszálam ne dőlj hozzám Mi lesz veled gyökerem rég hóhullásban kiszáradt már Minden ágad mint a kóró holtra dermed őszi szélben fagy bikái elfogytam a felöklelnek. szívverésben. Jaj virágom Jaj virágom hol van isten sír az ágad aki minket balra hajtasz megsegítsen megcibálnak aki fehér jobbra hajiasz nagy szakállát ráz a szél is ránk takarja didereg már mint a párnák a levél is. Jaj virágom virágszálam jég a karom hő a házam elsodor a ténfergő szél kóró mellett minek nőttél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom