Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
tOLNA MEGYEI* VILÁG raOLETAHIAL ECYESOUETEf NÉPÚJSÁG A MAGYAR' SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 24. szám ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1967. január 28. f l Ülést tartott a megyei tanács vb 4. o. Rádiómelléklet 5. o. Sikeres zárszámadás Mözsön 8. o. J A költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az országgyűlés Az országgyűlés, mint arról hírt adtunik, (^törtökön megkezdte az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. A vita első napján, Báli Zoltán Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, Tolna megye országgyűlési képviselője, felszólalásában helyeselte az 1967. évi költségvetést, amelynek tartalma — véleménye szerint — tükrözi pártunknak egész népünk érdekében folytatott politikai, gazdasági, kulturális tevékenységét is. A képviselő örömmel számolt be a mezőgazdasági üzemeknek a parasztság életkörülményeit pozitívan megváltoztató technikai fejlődéséről. — Az elmúlt évek során a mezőgazdasági munka fokozott gépesítése mind több erős fizikai munkát szüntetett meg, és szá-, mos gazdaságban mutatkozó munkaerőhiányt segített pótolni. Elmondhatjuk azt is, hogy az utóbbi időben a mezőgazdaság részére átadott gépek mindjobban megfelelnek a termelés adottságának, azok kihasználási hatásfoka is egyre javul. A kalászosok termelésének komplex gépesítése szinte megoldottnak tekinthető. Ma már mezőgazdaságunkban nem az aratás a legnehezebb feladat. A különböző növényápoló munkagépek, a kémiai megoldások mind kisebb területre korlátozzák a kézikapálás nehéz munkáját is. Ha még nem is egészen megoldott, de jelentősen haladtunk előre a termények betakarításához szükséges szállítóeszközökben. — A költségvetés további lehetőséget ad gazdaságainknak traktorok és pótkocsik beszerzésére. Azonban úgy gondolom, hogy szállítási nehézségeinket tovább lehetne csökkenteni, ha a szállítási kapacitás növelésével együtt, párhuzamosan és arányosan, az átvevő vállalatok a termény átvételét is fokozni tudnák. — Főleg a szemes termények, de a cukorrépa és a burgonya átvétele sem kielégítő még. Számottevő az átvevőheflyeken a szállítóeszközök állásideje, amivel csökken az amúgyis alacsony szállítási kapacitás. Az átvevőváHa- latok mérlegelési lehetőségeinek növelésével, tárolási helyek bővítésével és gépesítésével jelentősen lehetne még elősegíteni a szállítások fokozását. Elkezdődött az egyik fontos szemes terményünk — a kukorica — gépi betakarítása is. Az állami gazdaságokban széles körben, de a termelőszövetkezetekben — ha még korlátozottan is — folyamatosan lehetővé válik a kukorica gépi betakarítása. Megjelentek — egyelőre szerény keretek között a régen várt cukorrépa- és burgonyakombájnok, amelyek elterjedésével az őszi betakarítási munkák is meggyorsulnak, ezzel egyidejűleg megoldható lesz, egyik nagy problémánk, az őszi mélyszántás elvégzése is. Napirendre került az állattenyésztés gépesítése is, melynek megfelelő szakszerű megoldásával maid újabb nagy lépést teszünk e,Are a korszerű mezőgazdasági , üzemek megvalósítása felé. a késő délutáni órákban felszólalt Báli Zoltán, megyénk országgyűlési képviselője is, akinek felszólalását az alábbiakban közöljük. felszólalása Báli Zoltán ezután méltatta, hogy a párt IX. kongresszusa megoldotta a szövetkezeti parasztság szociális ellátásának problémáit — Nem is olyan régen még ismeretlen fogalom volt a parasztság körében a nyugdíj, a betegsegélyezés és a családi pótlék. Mindez ma már -megoldott kérdés. — Tolna megye termelőszövetkezeti parasztságának köszönetét fejezem ki pártunknak és kormányunknak ezért a messzemenő szociális gondoskodásáért s elmondotta, hogy a parasztság soha nem tapasztalt bizalommal tekint a jövőbe. Ez a fokozódó munkakedv még jobb és eredményesebb gazdálkodás forrása. Tolna megye képviselője a következőkben a gazdaságirányítási rendszer reformjának a községekben élénk visszhangjáról szólt. — Mezőgazdasági üzemeinkben a szakemberek a dolgozó parasztsággal együtt szorgalommal mérlegelik azokat a korszerű megoldásokat és lehetőségeket, melyek felhasználásával üzemeinkben a legeredményesebb gazdálkodást; lehet elemű Fő célunk a folyamatos, zavartalan és biztonságos termelés megoldása, mert az új gazdaságirányítási rendszerből adódó követelmény a mennyiségileg több, minőségileg jobb és olcsóbb termények előállítása. Ezeknek érdekében szeretném felvetni a Tolna megyei sárközi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok problémáját. — Sárköz, megyénk mezőgazdaságilag egyik legjobban termő területe. Sárközben nem ritka a 20 mázsás búza, a 30 mázsás májusi morzsolt kukorica, a 40—50 mázsás kender, a 300 mázsás cukorrépa _ holdankénti termés. Vagyis Sárköz kiváló termelési adottságokkal rendelkező terület lehetne, ha évről évre nem okozna visszatérő problémát a hosz- sízan tartó belvízkár. Évente minte egy hatezer katasztrális hold termőterület esik ki a termelésből, rendszerint úgy. hogy nagy nehézségekkel megszántjuk, elvetjük és a vetett területek jelentős részét kiszá'-v'",r 1966-ban kétszer vetettük el és kétszer ki is kellett szántani veteményeinket a belvizek miatt. A sárközi termelőszövetkezeteknek a belvizek évente átlagosan mintegy 10 millió forint kárt okoznak. A belvizek megszüntetése érdekében az érdekelt tsz-efc vízgazdálkodási társulatot szerveztek. A társulat a korlátozott lehetőségekhez képest folytatja a belvízrendezési munkákat, azonban minden erőfeszítése meddő marad mindaddig, amíg az ezen a területen húzódó Szekszárd—bátai befogadócsatorna tisztítását és szabályozását a vízügyi igazgatóság megfelelően el nem készíti. Mert hiábavaló lesz a tsz-ek minden erőfeszítése a vízgyűjtő- árkok rendbe hozására, ha ezekből az árkokból a befogadócsatorna nem képes az összegyűjtött vizet elszállítani. Ezzel a módszerrel csak tovább nőnek a tsz-ek kiadásai. Hasznos lenne, ha a jövőben a vízügyi igazgatóság és a termelőszövetkezeti vízgazdálkodási társulat összehangoltabb, hatékonyabb együttműködést folytatna, mert ez nagymértékben növelné a már elvégzőit munkák gazdaságosságát is. A sárközi termelőszövetkezeteknek az a kérése, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság vizsgálja meg Sárköznek ezt a jelentős problémáját, s a lehetőség határáig, mielőbb tegyen intézkedést a belvizek okozta károk megszüntetésére. Ezekből az okokból adódóan, egyetértek az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának azzal a javaslatával, hogy az országos költségvetésben nagyobb összeget biztosítsunk a belvizek rendezésére. Helyes volna, ha a rendelkezésre álló összegek folyamatosan a legjobban termő területek mentesítéBiftsku Béla: sére lennének felhasználva, mert így a ráfordított költségek gyorsabban megtérülnek azzal, hogy a termelés biztonságossá válik ezen a jól termő területen. Báli Zoltán a továbbiakban felhívta a figyelmet a családiház- építkezóseknél újabban felmerült problémára. — Ezekben a napokban a községekben járva, mind több esetben találkozunk azzal a kérdéssel, mi az oka annak, hogy az Országos Takarékpénztár az eddigi, a szokásos családiház-épí- tési kölcsönök helyett 1967-ben mintegy 30—40 százalékkal kevesebb kölcsönt folyósít az építeni kívánó családoknak? Az Országos Takarékpénztár megyed igazgatóságánál érdeklődésemre elmondották, hogy a családiház-építésd kölcsönökkel kapcsolatos rendelkezések nem változtak, a megengedett fdlső határ most is 50—70 ezer forint, attól függően, hogy kiemelt vagy nem kiemelt községben kíván- nak-e családi házat építeni. Azonban, a megnövekedett igény miatt, a rendelkezésre álló keretet az igazgatóság több építtető részére kívánja elosztani és ezért a kapható kölcsönök ősz- szege csökken, a saját hozzájárulás p>edig növekedik. Véleményem az, hogy az OTP megyei igazgatóság részére kiadott rendelkezések néhány jelentős gyakorlati kérdést nem vettek figyelembe. 1. Az eddligi több éves gyakorlat az volt, hogy aki családi házat kívánt építeni, az általában az adható kölcsön felső határáig kapta az állami kölcsön összegét 2. Évéken át propagáltuk, hogy érdemes családi házat építem, mert az OTP az építési összegek nagyobb részére kölcsönt biztosít, és ha valaki érdeklődött, hivatalosan is azt a választ kapta, hogy 50—70 ezer forintig kaphat kölcsönt. Ezért az érdeklődők többsége sokszor évekig takarékoskodott* hogy a kölcsönhöz még szükséges, mintegy 30—40 ezer forint összeget összerakja és a megtakarított összeg birtokában elkezdhesse az építkezést. Azonban most, amikor köLcsönért jelentkeznek, elmondják nékik, hogy 50—70 ezer forintot nekik kell össaespórolmiok és az OTP ad 30—40 ezer forint kölcsönt. Az évekig takarékoskodó emberekben nagy csalódást okoz ez az intézkedés, mert ha építeni kívánnak, esetleg további évekig kell még takarékoskodniuk, hogy saját eszközeik elérjék a jelenleg kívánt szintet, vagy — arai rosszabb — nem építenek és a megtakarított pénzt más családi beruházásokra fordítják. 3. Véleményem szerint a megnövekedett családiház-énítési igényeket is az eddigi kedvező gyakorlat — a magasabb kölcsön lehetősége — segítette elő. 4. örvendetes az, hogy több családi házat kívánunk építeni, de felvetődik, hogy építési anyaggal ebben az évben jobban el tudjuk-e Látni az építtetőket, mint az elmúlt évben, mert 1966-ban egyik legnagyobb probléma a esaládiház-építésnél a cement, az épületfa, nyílászáró szerkezetek hiánya volt. Javaslatom az, hogy helyes vplna felülvizsgálni a jelenleg kiadott intézkedést és továbbra is az eddigi gyakorlat szerint adni az állami kölcsönöket a családi házat építeni kívánóknak. Ball Zoltán az 1967. évi állami költségvetést a maga és a Tolna megyei országgyűlési képviselőcsoport nevében elfogadta. Péntekien az 1967. évi állami költségvetésiről szóló törvény javaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen Pólyák János elnökölt. Az első felszólaló Biszku Béla volt. A reform legfőbb célja, hogy meggyorsítsa a szocialista társadalom teljes felépítését Az előttünk fekvő 1967. évi állami költségvetés összhangban van gazdaságpolitikánk céljaival és a szocialista > építőmunka idei feladataival. Előirányzatai biztosítják az e feladatok megvalósításához szükséges fedezetet és országunk háztartásának pénzügyi egyensúlyát. Ez jó és megnyugtató, mivel valamennyien átérezzük azt a felelősséget, amellyel országunk gazdájának, a dolgozó népnek tartozunk a pénzével való helyes, meggondolt és takarékos gazdálkodásért. Minden forint a dolgozó emberek becsületes munkájának, fáradságának és erőfeszítésének az eredménye. Ez pedig mindenkit arra kötelez, hogy minden forinttal gondosan, felelősen, a legcsekélyebb könnyelműség nélkül bánjon, amikor azt beosztja és felhasználja. Gazdaságpolitikánk minden tekintetben megfelel a magyar nép érdekeinek: célja a termelőerők és a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztése, a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép etetés munkakörülményeinek szüntelen javítása, — mondotta Biszku Béla. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt reálpolitikát folytat. Ez a politika szüntelenül nyomon követi az élet változásait. Olyan korszakban élünk és dolgozunk, amelynek bonyolult összefüggéseiből folyton új jelenségek és tendenciák alakulnák. Pártunk a leghaladóbb tudomány: a marxizmus—leniniz- mus fénykörében állandóan kutatja, vizsgálja és elemzi ezeket a jelenségeket. Az ebből adódó tanulságok és következtetésék adnak indítékot a párt kezdeményezéseihez. Emlékeztetem a tisztelt országgyűlést: két és fél három évvel ezelőtt kedvezőtlen jele" Bégeket, tapasztaltunk a gazdasági élebben. A jelenségek mélyreható elemzése alapján a Központi Bizottság 1964. decemberében határozatot hozott a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatására. E határozat az 1965. évi népgazdasági tervről és a gazdálkodás hatékonyságának javításáról, az ötéves terv eredményes befejezéséről intézkedett, s legfontosabb elemei vqLtak: a termelékenység, az önköltség miinél nagyobb javítása, az egész népgazdaság külkereskedelmi teljesítményének emelése, a munkafegyelem, a takarékosabb gazdálkodás, az elért életszínvonal szilárdítása és jövendő emelésének jobb megalapozása. Akkor elhangzottak aggályok is, hogy a párt elhatározásai bizonyos területeken a viszonyok stabilitását érintik. A párt sze- rene, a reálpolátika azonban nem az, hogy tétlenül szemléljük a r ' dő élet szövevényéből fel(Folytatás a 2. oldalért KJ
