Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

1961. Január 22. f-OLNA MEGYEI NEPtJSAö SORS. VACV AKARAT? | Az én életem? Nem volt abban semmi öröm, mindig csak a rossz, keserűség. Harminchat éves vagyok. Tizen­hat voltam, mikor férjhez men­tem. Nézzen meg: mát mutatok? Az asszony, aki kitárulkozik, utitárs az autóbuszon. Pécstől Hi­dasig van idő a beszélgetésre. Szóba kerülnek a gyerekek, a férj, a munka. Moziban két éve voLt utoljára, televíziójuk nincs, a férj keresetéből enmvaióra fut­ja, ruhára szűkösein. Az asszony kezén égésfolt, vasalás közben szerezte. Az ujjaim olyanok a körmök, mintha elvástak volna. Csupa törés a keze, a hidegvíz­től meg vörösfoltos. A szeme, csak az beszél a hajdani fiatalasz- szonyról, a kendő alatt fáradt homlok. A derekát egyenesen tartja, nem hajlik meg a kocsi zökkenésekor sem. — Választhatott, hogyan éljen? — Miért? Egy lánynak úgyis az a sorsa, hogy férjhez menjen! I Sors? Tettom fel magam­L .....ban a kérdésit. Mit é rt ilyen címszó alatt a Révai Lexikon, amelyet 1925-ben adtak ki? „Sors. Végzet, személytelen felsőbb hatalom, mely az ember életének intézésébe önkényesen és könyörtelenül beleszól, s mely- lyal szemben tehetetlenek va­gyunk...” Igaz ez? Ki vélekedik így, ma, 1967-ben? Először utitársamra gondoltam, aki a „sors”-nak ró­ja fel, hogy 16 éves korában „férjhez kényszerítette”. Az élet, mint megismerhető dolog, nem is szerepelt a beszélgetésünkben. Kimaradt az akarat is, az ember személyes szabadsága, amellyel irányítja a saját életét, és így talán nem is olyan tehetetlen, ha váratlan bajok érik. Igaz-e ma, hogy egy lány nem határoz az élete felől, hanem, ha kérik, férj­hez megy, hisz úgyis az a sorsa? Először Dunakömlődön kerestem erre a kérdésre a választ,, egy­szerű, falusi asszonyoiknál I Parázsszemű, ,kicsl> * eleven Iánál meg egy pálca volt, ami­vel a rosta lyukaiból piszkálta ki a benne akadt szemetet. Va­lamit mesélt, amin mindenki ne­vetett, csak én nem mertem el­mosolyodni, annyi ember előtt. — Maga nem tud nevetni? — ezt kérdezte a Gyula. — Én meg válaszolom, hogy nincs hozzá szám, de azért elpirultam. A töb­biek, akik nem hallották a be­szélgetésünket, még ugratták is, hogy mit főst engem pirosra. így 'kezdődött, és a kiszínese­dett arc elárulja, hogy most, négy év után is szép emlék a szerel­mük kezdete. — Mehetett- volna máshoz Js? — Tizenhat éves koromban már megkért egy fiatalember. Később mondogatták is a falu­ban, hogy mikor mész férjhez, megöregszel. De én nem bántam meg, hogy nem siettem, nem mentem az első kérőhöz. „Szőlőt takartam, borsót szed­tem, kukoricát kaoáitam”, majd­nem minden emléke, valamilyen mezőgazdasági munkához fűződik. Az élet eseményei, a hétköznapok teendői közben történnek, és hozzá fórnak, mint fához a gyö­kér. Első pillanatban, ahogy a munkáról beszél, úgy érzem, erős gyökerekkel fogód zik a földhöz ez a vékony asszony. — Tanulhatott volna szakmát is? — Esyszer el akartam menni ápolónőnek. A barátnőm el is ment, de egy hét múlva vissza­jött, nem tudott megszokni. Ak­kor én, aki úgy szeretem a ter­mészetet, mit kezdtem volna a városban? Néha él gondolom, hogy jobb lett volna valami könnyű munkát csinálni, de amúgy meg szeretek én mindent, amit a gaz­daságban rámbfzmak. A borsó- szedés meg különösen jól. megy. Az uram mai megértjük egymást, jó ember, igazán elégedett lehe­tek az életemmel. Kívánsága az van az embernek, de ha dolgo­zik, apránként azért teljesül.. | Béke utca 9. Szép, asszony Pál Gyulámé. Ég a mun­ka a kezében, beszéd közben is tesz-vesz, ízes tájszólással fűsze­rezve mesél. Csak akkor lassít egy pillanatra, amikor megismer­kedésükre terelődik a szó. A Ka- nacsi Állami Gazdaságban együtt dolgozott mostani férjével. Az emlékezéstől kiszínesedik az ar­ca, mozgékony kezét ölbe ejti, leül. — Krumplit rostáltunk, a Gyu­ablakú ház. A veranda akkora, hogy nyáridőben kényelmesen el­fér itt a család,. legyenek akár­hányat Kutya nincs, a házi­asszony csak akkor veszi észre a jövetelem, mikor a könyhaajtón kocogtatok. Nyílt emberek — ez az első benyomásom. Erős, for­más, nevető szemű asszony, mez­telen lábain strandpapucs. Csupa energia, ahogy a ruhát két ma­rókkal csavarja. Nagymosás van, zubog a mosógép. A konyhában minden a szigorú célszerűség Épül az alföldi porcelángyár Több mint félmilliárd forintos beruházással Hódmezővásár­hely határában épül a Finom’ -rásni.i Országos Vállalat al­földi porcelángyára. Szerelik h i'y.-rsanyagtároló Óriási csar­nokát. szabálya Merint elremdoBve, a csempézett fal anyagi biztonságot mutat. — Jó dolgos ember a férjem. Nem iszik, nem dohányzik, nem szórja a pénzt. Szakmája ács. Én meg itthon az állatokkal bajló­dom. Disznót hizlalunk szerző­désre, libát, magkacsát adok el. Nyáron kisegítek az óvodában, igen szeretem a gyerekeket. — Saját gyerek? — Három fiam van. A leg­idősebb a múlt hónapban hozta haza az első keresetét. Olyan büszkén számolta a kezeimbe! Csak messze került, Balassagyar­matra! — Sóhajt, és teker egyet a nagyfiú ingén. Apró mozaikokból, lassan ősz- szeáll Forster Györgyné, született Cseh Emma életének rajza. Né­zem a családi fényképeket és ki­választok közül* néhányat. Az elsőn hátra fésült hajú, bizakodó szemű gyereklány, vékony nya­kán gyöngysor. A képet egy munkakönyv belső oldalára ragasz­tották. Cselédkönyv. Ez a hivata­los neve. Az első dátum benne: 1938. Szorgalmas, erkölcsös, hű­séges, — áll a gazda bejegyzé­sei közt a jellemzés, a tizennégy éves mindenes lányról. — Valójában tizenkét éves ko­romtól szolgáltam. Akkor még könyv nélkül, Szentgvörgvön egy paraszt gazdánál. Pesten volt á leaiobb, ott emberszámba vettek. Máshol csak: te lány! Kőművesek mellett ismerte meg a férjét. Esküvői kép nincs, se fodros menyasszonyi ruha, cso­kor, mirtuszok. Elmaradt a ha- ranezútás, orgonaszó, csak a meg hatottság nem hiányzott, és kí- p*"i rr« ’s a gyors, háborús eskü­vő emlékét. — 1945. január 12-én reggel nyolc órakor esküdtünk. Dél­után négykor elvitték a férjem. Négy év múlva láttam viszont. Amikor megtudtam, hogy haza jön, összerogytam. Három napig csak remegtem, nem tudtam láb xa állni. A fiam már beszélt. Így fogadta az apját: Isten hozott! Mindenki könnyezett. Van egy fénykép a képek kö­zött, amelyet elsőnek választottam ki. Frissen állványázott ház pal­lóin kőművesek mosolyognak, az előtérben a háziasszony, véko­nyan, csontosra soványodott arc cal, de széles, diadalmas neve­téssel. Egyik keze a csípőjén, má­sikkal a ház felé mutat, valami sugárzó büszkeséggel. — Akkor épült, 1954-ben a ro­konok segítségével, a házunk. Májusba kezdtük, annyit dolgoz­tam, hogy augusztusban tüdővér­zéssel kórházba vittek. Három hó­napig nyomtam az agyat. A fér­jem helyettem is dolgozott, ja­nuárban ő került kórházba. De felépült. Most már egy konyhát és ezt a verandát is ragasztottunk a házihoz. A hátsó épületet az állatoknak. Ha dolgozik az ember, és beosztja a pénzét, nem nélkü­lözhet — Irányítja az ember az éle­tét? Nevetős kék szeme elkomolyo­dik, határozottan mondja: — Már hogyne irányítaná! Ma­gunktól függ, hogy mire jutunk, ha jönnek is bajok, az ember elég erős ahhoz, hogy leküzije őket | Sors, vagy akarat ? Azóta sok asszonynak, lánynak tettem fel a kérdést. Nem egy kö­zülük ma is úgy vélekedik, hogy ,ami meg van írva, az ember életében, az eilen semmit sem te­het” Vagyis egyetért azzal, hogy van végzet és az emberi akarat eltörpül mellette. Érdekes, hogy akik így vélekednek, többnyire városon, élnék. Falun, ahol az élet közvetlen küzdelmei edzik a nő­ket, s ahol olyan sokáig másod­lagos vodjt az asszonyok szabad akarata, most egyre többen vall­ják, hogy maguk intézik a sor­sukat. A két kömlődi asszonyt csak találomra választottam ki közülük. MOLDOVAN IBOLYA néflgszGmKűzl áEiacianigBnG Idegen test a szemben Kaptuk az alábbi levelet: „Szí­veskedj élt megírni, hogy a szembe és a fülbe került anyagok esetén — orvosi segítség hiányában “■« hogyan végezzük a* eltávolítás« A választ elér* I» köszöni egy Ol­vasójuk". A szembe jutott idegen test leg­gyakrabban ax alsó vagy a felsó anemhéj alá kerül. Ritkább esetben a szemgolyón tapad meg. Ax idegen test a szemben szúró érzést, kellemetlen, bőségéé könnyezőét Idéz elő. A bal­esetet hunyorgat, szemét a fényben nyitva tartani képtelen. A sérültet a fényforrással szemben leültetjük. Mu­tató- ée hüvelykujjunkat az alsó és a felső szemhéjra helyezve, a szem­héjak széthúzásával, a szemrést ki­tágítjuk. Felszólítjuk, hogy nézzen felfelé, jobbra, majd balra és e köz­ben figyeljük a szemgolyót, hogy nem látható-e rajta az idegen test. Ha az idegen testet nem találjuk a szén.golyón, akkor az alsó, majd a felső szemhéj alatt keressük, feltéve, hogy már eleve nem Jalzi a beteg, hol érzi az idegen testet. Ha az alsó szemhéj alól kell eltóvolltanunk az idegen testet, felfelé nézetjük a sé­rültet. A szemhéjat ujjunkkal lefelé húzzuk és az Idegen testet tiszta zsebkendő csücskével egy mozdulat­tal kitöröljük. Ha az idegen test a felső szemhéj alatt van, eltávolítá­sát megkísérelhetjük úgy, hogy a felső szemhéjat a pillaszöröknél fog­va az alsóra húzzuk, majd elenged­jük. Ezt néhányszor megismételjük. Nagyobb gyakorlattal rendelkező első­segélynyújtó, a felső szemhéjat ki­fordítva, gézdarabkával, vagy pálci­kára csavart nedves vattával, az idegen testet letörölheti. Ha a szem­héjat kifordítjuk, lefelé nézetjük a sérültet és a felső szemhéjra a szemöldök közelében, tompa végű pálcikát, vagy gyufaszálat helyezünk vízszintes helyzetben. Megfogjuk a felső szemhéj szempilláit, s ezek se­gítségével a szemhéjat a pálcikára ráhajtjuk. Ezt a beavatkozást csak az végezze el, akinek ebben kellő gyakorlata van, mert durva, ügyet­len mozdulatokkal a szemet Is meg­sértjük. A szemgolyón lévő Idegen testet sokszor már azzal Is el lehet távolítani, hogy a sérült egymás után többször Is lehúnyja a szemét és hunyorgat. Ilyenkor a könnyezés a szemgolyón levő idegen testet le­moshatja. Ha ez a módszer nem jár eredménnyel, akkor az idegen test valószínűleg beékelődött a szaruhár­tyába. Ilyenkor nem szabad tovább kísérletezni, sürgősen orvoshoz, ren­delőintézetbe kell vinni a beteget, mert a beékelődött idegen test eltá­volítását csak orvoe tudja elvégezni. Ha maró anyagok (sav, lúg, mész, habarcs, malter etb.) kerülnek a szembe, langyos vízzel, vagy háro.n százalékos bónrtzoldattal bőséges szemöblögetést végzünk. Előtte a mész vagy habarcs nagyját gézzel, vagy tiszta, puha ruhával elávolit- juk a szemhéjak alól. Ezután a szemet száraz kötéssel látjuk eU s a sérültet sürgősen kórházDa szállít­juk. A szemöblögetést, erre a célra szolgáló edénnyel végezhetjük, vagy pohárból, kanoséból, üvegből önt­hetjük a szembe az öblítő folyadékot. A sérültet leültetjük vagy lefektet­jük, fejét oldalra fordítjuk, a lefo­lyó öblítő folyadék felfogására ar­cához tálacskát teszünk. Mutató- és hüvelykujjunkkal az alsó és felső szemhéjakat széthúzzuk és a folya­déksugarat körülbelül arasznyi tá­volságból a belső szemzúg felé irá­nyítva, a szemet alaposan kimos­suk. Szemöblögető pohárkával tör­ténő öblögetésnél a fejet egymás után többször előre és hátra hajtjuk. Köz­ben hunyorgasson a sérült. Az öbUtő folyadékot a pohárkában né­hányszor megújítva, az eljárást több­ször egymás után megismételjük. Idegen test a fülben Köíodulhat, hogy a fülbe bedugott és bentrekedt Idegen testet, bogarat: hangyát etb. az elsősegélynyújtónak kell eltávolítani. Az eljárás a követ­kező: a fülbe került bogár, rovar el­távolítását megkísérelhetjük a fül­nek langyos vízzel való kiöblítésével. A vízben megduzzadó anyagok (mag­vak, bab, borsó, búzaszem stb.) és egyéb tárgyak eltávolítására az ö> Ütés nem használható, mert a víz­től megduzzadó idegen test eltávo­lítását, még az orvos is nehezen tud­ja elvégezni. A balkezesség és az epilepszia Kaptuk az alábbi levelet: »Több alkalommal olvastam az epilepsziá­ról, sok embertől hallottam, hogy •gy nagyon csúnya betegség. En­gem a kolleganőim nagyon elijesz­tettek, amikor elmondtam, hogy a kislányom állandóan bal kézzel eszik, játszik és bal kézzel fog meg mindent. Ekkor a kolleganőim meg­kérdezték tőlem, hogy hallottam-e már az epilepsziáról. Alikor el­mondtam, hogy hallani hallottam már, de látni még nem láttam soha, akkor azt mondták, figyeljem csak meg a kisleányomat, mert rövide­sen fog jönni a roham. Mert a balkezesség az epilepszia kezdete. Nagyon szépen megkérem, szíves­kedjenek válaszolni levelemre, mert most már negyedik éjjel, hogy nem merek aludni. így jutottam el, hogy felkeressem önöket levelemmel. Egy aggódó pédagógus olvasójuk”. Kedves olvasónk! Megnyugtatására közlöm az alábbiakat: Az emberek 1—1 százalékának az a sajátsága, hogy nem a jobb kezüket, hanem a balt használják ügyesebben. Valószínűleg ősi vonás, mert a vad népeknél gya­koribb, mint a kultúrembernél. Ku­tatáskor az ok, a test asszimmetriá- jában keresendő. Egyesek szerint a jobbkezüség az őskori népek életé­ben nagyobb szerepet játszott, mert az ember küzdelmeiben Inkább a jobbját használta, a bal kezével el­lenben csak védekezett. Ilyen asszim- metriára vezethető vissza a balkezű- ség is. Már a véredények alkatában jelentkezik, de legjobban mégiscsak az agyféltekében jut kifejezésre. Az agyvelő bal féltekéjének erősebb fej­lettsége, ami a vérpályák gazdago­dásának az eredménye, kétségtelenül ki van mutatva és minthogy az ide­gek kereszteződése (chiazma) miatt a jobb kéz működésének központja a bal féltekére esik, a jobbkezüség a bal agyféltekének, a balkezűség a jobb féltekének bőségesebb vérellá­tásával függ össze. A mai felfogás egyébként azt tanítja, hogy a bal agyféltekével gondolkozunk, a jobb csak az alsóbb rendű működések szol­gálatában áll. A balkezeseknél már­most ezek a viszonyok fordítottak, és tény, hogy ezeknél a beszédköz­pont a jobb féltekére, tehát nem a Broca-féle mezőre esik. Minthogy feltételezhető, hogy az agyféltekék fejlődésében, azoknak szimmetrikus kifejlődése az ősibb, valószínű, hogy kezdetben mindkét agyfélteke állott azoknak a működéseknek a szolgála­tában, amelyek a beszédmozgások központjai voltak és ugyanez vo­natkozik az emberi kéz használatára is. A jobb kéz erősödése vezetett a bal kéz kisebb mértékben! használa­tához, de némely egyénen a jobb agyfélteke nagyobb fejlettsége kö­vetkeztében a balkezesség fejlődött ki amely nem „kezdete az. epilepsziá­nak!” Asszonyom I Gyermeke egészséges, de ön a nagyfokú idegessége miatt vizsgáltassa meg magát ideggyógyász orvossal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom