Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

TOLNA MEGYEI NÉPŰJS 40 1967. január S*. FARSANG Nagy költőnk egy időszerű verséből idézünk rejtvényünkben: „Farsangol a világ! Kinek nincs: Feleséget keresni jő . . ... folytatását lásd a vízszintes 1. és függőleges 39. számi) sorokban. A költő neve a függőleges 23. sz. alatt találka tő. I autó—motor 1 ~ ~ r i VIGYÁZAT, SÍKOS Téli tanácsok motorosoknak Vízszintes: 13. Szövetség. 14. Női név. 15. Eledel. 16. Írásra használt folyadék. 18. A szerelmi líra görög múzsája. 20. Régi űrmérték. 21. Lét. 24. Szóösszetételekben: vissza, újra. 25. A távírásban rövidet jelent. 26. Nem tőled... 28. Alvás közben lát­juk (■—•). 29. Pengét élesít, 30. Ige­kötő. 32. Egyik minisztériumunk be­tűjele. 33. Becézett női név. 35. Sü­temény. 37. Amerikai költő (1809— 1849). 38. Férfinév. 40. Tartomány Spanyolországban. 42. Azonos betűk. 44. Fegyver a vita során. 45. Hang­utánzó szócska. 47. Pest fele! 48. Ausztráliai futómadár. 50. Allatla- kás 52. Személyes névmás és névelő. 53. Holland telepes Dél- Afrikában. 55. Egyforma betűk. 57, Eírói döntés. 60. Kézműves (—’). 62. ÖTH. 63. Messze. 64. Ócskaságok gyűjtőhelye (+’). 66. Kerti munkát végez. 68. Téli csapadék. 70. NSZK- bell hírügynökség. 71. Ritka női név. 73, Borászati eszköz (—). 75, Or» magánhangzói. 76. Szeszes ital. 7t, Angol hosszmérték. 80. A Nílus né­met neve. 81. Szeretném, ha nekem adná. 83. Szállíttat. 85. Torinói autó­gyár. 87. Széchenyi Zsigmond egyik vadászregénye. 90. Jós (—’). 91. Báes- Kiskun megyéi város, Kiskun ... ' Függőleges: 1. Öraszerkezet része, a. Régi magyar női név. 3. Sima fe­lületű padlóburkolat. 4. A lengyel légiforgalmi társaság névrövidítése. 5. Igekötő. 6. A Himnusz zeneszer­zője, személynevének kezdőbetűjé­vel. 7. Te és én. 8. Mezőgazdasági eszköz. 9. Község déli határunkon. 10. Gárdonyi Géza „A láthatatlan ember” című regényének hőse. 11. “-00000 (!). 12. Kicsinyítő. 17. AB. 19. Tóni. 22. Szolmlzáciös hang. 25. Csa­vargó. 27. Röptében megfog. 29. Hal­szelet. 31. Idea! 33. Bírósági ügy. 34. Helyrag, -ra párja. 36. Azonos be­tűk. 41. Germánium vegyjele, 43. Etel- tekeres. 46. Földrész. 49. Települése­ket köt össze. 51. Postai küldemény. 54. Képkeret. 56. Szúrófegyver. 58. Vendéglői lap. 59. Régi magyar megye. 61. Egymást követő betűk az ábécében. 65. A szerelem istene volt a latinoknál. 67. Nincs akadálya. 69. Pecsétes. 72. Argon vegyjele. 74. Michelangello egyik hires festménye. 76. Görög betű. 77. Megmozdul a Föld. 79. Római 506. 81. Kosár, népiesen. 82. Friss. 84. Becézett női név. 86. Szi­getország lakója. 88. Magához kár. 89, Vissza: felügyelő. Beküldendő: a vízszintes 1., füg­gőleges 39,, valamint függőleges 23. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1967. január 26-, déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráírni: ..Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. A tél beálltával sokan félreteszik motorkerékpárjukat, belátva azt, hogy a havas-jeges utakon mennyire csök­ken a közlekedés biztonsága. Am szá­mosait kényszerülnek arra, hogy té­len is rendszeresen a motor nyergé­be szálljanak, hiszen talán egyetlen közlekedési eszközük, vagy éppen munkaeszközük e jármű. Az ő szá­mukra készült az alábbi néhány jó­tanács. Fontossági sorrendben először a gu­mikkal kell foglalkoznunk. Mit ér a hibátlan motor a tökéletes fék, ha kopott a gumiköpeny? A lekopott mintázatú futófelület nem tud ,,meg­kapaszkodni” a síkos úton. Leghelye­sebb tehát, ha űj gumival cseréljük ki a használtat. A jó futófelület azonban még nem biztosíték a motorkerékpár megcsú­szása ellen. A síkos úton való féke­zést meg kell tanulni, meg kell szok­ni (egyes nyugati országokban külön gyakorlópályák varrnak, ahol a jár­műtulajdonosok oktatók irányításával sajátíthatják el a megcsúszott gépjár­mű feletti uralom megőrzését). Min­dig az első kerék megcsúszása a ve­szélyesebb. Ebből nem az következik, hogy az első fék használatát okvet­lenül mellőzni kell, hanem ki kell tapasztalni a két kerék fékezésének helyes arányait. Az első fékkel tehát óvatosan kézül ük a fékezést, a hátsó fékkel egyidőben. és lassan fokoz- zuk a kézzel kifejtett erőt. Ugyanak­kor a hátsó kereket fékező pedál­nyomáat egyenletesen csökkentsük. A maximális erővel, elől-hátul egy­szerre való fékezés síkos úton elkerül­hetetlenül a motorkerékpár „kicsúazá- sához” vezet. Ajánlatos a fékbetéte­ket U megvizsgálni, s azok két vé­gét 4—5 mm hosszan leélezni, nehogy „bekapjon” a fék. Télen fokozott gondot kell fordíta­nunk a motorkerékpár elektromos be­rendezésének jó állapotára is. Keser­ves meglepetéseket okozhat a legyen­gült mágnes, a leégett megszakító, a hibás transzformátor vagy kondenzá­tor, a kimerült akkumulátor és a piszkos gyertya. Jobb ezeket még a ház körül átvizsgálni mint a havas árokparton bajlódni javításukkal vagy cseréjükkel. A hideg motor indításához dús ke­verék szükséges, nyugodtan úsztat­hatjuk tehát a porlasztót és hnazná’- hatiuk a szivatót. Ha a motor már elérte a normális üzemhőíokot, nyom­juk vissza a szivatót. A kétütemű motoroknál leállás előtt ajánlatos 8— 10 másodpercig kihúzott szivatóval járatni a motort. így könnyebb less az újraindítás. Sokan idegenkednek a lábvédő leme­zek felszerelésétől, legtöbbször hiú* sági szempontból, féltve a motor- kerékpár esztétikai képét. Pedig na* gyom hasznos tartozéka a járműnek, a nedvességtől és sártól megóvja a vezetőt, biztonságosabbá teszi a láb­pedálok használatát. Ha nyáron nem is, de ősszel és télen feltétlenül lás­suk el alkalmasan kialakított lébvé* dőkkel a motorkerékpárt. A motorkerékpáré« téli öltözékére vonatkozóan nagyon fontos tanács: a nyeregben ülő motoros térdét min­dig takarja a kabát. Sok későbbi pás nasznak elejéé lehet venni ezzel! Végezetül még arra szeretnénk fi­gyelmeztetni a télen Is motorkerék­párral közlekedőket, hogy aűrű köd esetén kétszer is gondolják meg, mi­előtt elindulnak. Fárasztó, lassú ha­ladásuknál talán még a gyaloglás iß többet ér, — és főként biztonságosabb. BLAHO ISTVÁN Autók — szélcsatornában tiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiillilliiiiiiuiuiiliiiiinillllllHIIiliiiillilllli _ •HWAftMN. jumulL wnw FEJEZETEK WÓtW PÁL NAPLÓJÁBÓL | Mágneses gépkocsivasalás Sajnos igen sokszor van »lkaimul* csodálkozni a mesterek ü^yess~gén» akik sérült gépkocsik ócska ként összegyűrt lemezes fémrészeit újból annyira kisimítják, hogy az ember el sem képzelheti, mennyire ócskavasba való fémtömegnek látszott nemrég. Nagy ügvesség és sokszor nagyon sok munka kell ehhez a „kivasaláshoz”. Amerikában nemrég újfajta készüléket szerkes-tct*ek az ilyen nemű munkák elvégzéséhez. Ez az elektromágneses je'enségeket használja fel fémek megmunkálására és fémlemezek kisimítására. A közönséges moBógénnél alig na­gyobb készülék a „Magnetofon«’ nevet kapta. Belsejében vastag hu­zalból készült tekercs van, melynek a megmunkálandó fémdarab alakjá­nak megfelelően, henger, gyűrű, vagy lap alakot lehet adni. Amikor ezen a tekercsen igen erős áramot bocsátanak át, erős mágneses tér ke­letkezik. Ha a tekercsben vagy kö­zelében fémdarab van, akkor ebben a változó mágneses tér hatására elektromos áram indukálódik, és en­nek következtében nagy taszító erő lép fel a tekercs és a fémdarab közt ■Ez a taszító erő annyira nagy, hogy ;egy pillanat alatt tetszésük szerinti lalakot adhat a fémdarabnak. Ha pél- Idául egy fémcső végét dugják a gyü- Irű alakú tekercsbe, a cső íisszeszo- !rul, és szorosan simul a beléje he- ■lyezett sima vagy akár csavarmene- ;tcs csapra. Hasonló módon lehet a ;mágneses tér segítségével csöveket hágitanl, vagy fémdarabokat for- rmálni. Gépkocsik, illetőleg fémleme­zek „kivasalására” egy kisebb mé- ■retű készüléket használnak, Az új­fajta fémmegmunkáló berendezést a Ikalífnrniai „Generál Dinamics Cor­poration” gyártja. A vizsgálandó gépkocsi a sz kerekével az aerodinam A gyárak futószalagjairól legördülő autók kipróbálása, új típusok kiala­kítása sokszor igen nagy problémát okoz, különösen ha a gépkocsikat szélsőséges éghajlatú területre óhajt­ják exportálni. Ilyenkor a gépkocsi­kat elszállítják a helyszínre — Afri­kába, trópusi éghajlatú területre, vagy Kanada, Svédország zord vidékeire — és ott vizsgálják ellenálló képességü­ket a szokatlan viszonyokkal szem­ben. De az országutak- sem alkalma­sak a vizsgálatokhoz, hiszen ott so­hasem adódnak azonos feltételek, változik például a hőmérséklet, szél­irány. légnedvesség, stb, A vizsgálatokat, méréseket mester­séges berendezésben, úgynevezett szélcsatornában végzik, ahol a körül­ményeket tetszés szerint változtathat­ják, illetve megismételhetik. A leve­gő áramlási sebessége a próbaberen­dezésekben maximálisan 150 km/óra. A további sebességnövelés a költsé­geket hatványozottan emelné, de nem is érdemes, mert a közlekedésrendé­szet úgyis maximálja a közúti far- i galom csúcssebességét, i Az építmény impozáns méretű, a élcsatornában mind » négy lkai mérlegen áll. kocsi valósággal eltörpül benne. A szélcsatorna 15 m átmérőjű. A 114 ro hosszú úton a légáramban tetszés sze­rint változtatható a légnyomás, a se­besség, a hőmérséklet és a légörvény- lés. A vizsgálandó kocsi minden irány­ból kaphat szelet, ée a hőmérséklet 45 'C-tól —30 °C-ig tetszés szerint sza­bályozható. A berendezésben mérni lehet a le­vegő, az emelkedő útszakaszok és a gyorsulás okozta ellenállást — meg­bízhatóbban, mint az országúton. Vizsgálható azonban a kocsi fűtő-, hűtő- és szellőztető berendezéseinek a működése la, továbbá a motor hő­mérsékletének alakulása — menet közben változó terhelés mellett. Kü­lönösen léghűtéses motoroknál okoz­nak ezek a méréseit sok fejtörést a szakembereknek. Most egy kombinált számító- és vezérlőberendezés önmű­ködően „dobja ki" a kész adatokat. A vizsgálatokat végző szakemberek üvegezett kabinban ülve változtatják a kísérleti feltételeket: A szélcsator­nához tartozik még a vele szomszé­dos próbaterep, ahol a gépkocsik to vábbi vizsgálatát végzik. siiiiiimiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiHiiiiUMimuiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiii» — 82 — Nem akartam, boty a románok kezére jusson, azért az állomáson az ott taláLt üres vagonokba rakait- tam a hadi felszereléseket, és mielőtt még a ro­mánék beértek volna Kistelekre, a rozoga moz­donnyal Szegedre küldtem. Ezen felszerelések­kel lettek azután az Ostenburg-, Madary- és egyéb tiszti különítmények felszerelve. A fentieken kívül találtam néhány kincstári lovat is, többek között egy kisebb póni féle lovait, amelyen, minit mondották, egy vörös zászlóalj­parancsnok lovagolt. Miután nem volt más al­kalmasabb, ezt a hátasilovat magamnak tartot­tam meg egyelőire. II. köt. 168—171. old. DUNAFÖLDVÁR A révbéri komp 1919. augusztus 8-án délelőtti órákban kötött ki velünk a Duna jobbpartján, Földvár alatt. Az erős északi szél és hullámjá­rás meglehetősen le félé sodorta a hajót, ennek dacára a kihajózás a túlsó parton egykettőre végbement. Holmi kommunista révészek szem­telenül követel ődztek, azonban hazafias köteles­ség teljesítését tartva szemük elé, velük is rövi­desen elbántam. Egy kisebb különítményt megfigyelésre még odaát hagytam, amely azután csónakkal jött utánunk. Ez jelentette, hogy a románok, akik már beérkeztek Soltra is, kérik a kompot. Erről természetesen szó sem lehetett, mert mégis a nyomomban jártak mindenütt, és ezért sürget­* — 83 — tem Giczevnél a mielőbb való átkelést, miután Dunántúl biztosabban érezhetjük magunka-t tő­lük. A kompot pedig őrizet alá vétettem. Kü­lönben is egy telefonüzenetet küldtem át az oláhoknak, hogy átkelésüket fegyverrel fogom megakadályozni. A folyón való átkelésünknek is híre ment csakhamar, mert ahogy Dunaföldvárra bevonul-’ tunk, máris összeszaladt a város polgársága, nem annyira lelkesedésből, hanem inkább kí­váncsiságból. Miután a népek közömbösnek mu­tatkoztak, ennélfogva fel kellett őket viillanyoz- ni és paprikázni, mindenekelőtt főleg a zsidóság ellen. Éppen ezért a nagy kocsmába (azt hiszem Korona-vendéglő) — amelyben szállásomat fel­ütöttem — rendeltem az összes volt és meglévő községi elöljáróságot, esküdteket, valamint a visiszamardt katonai alakulatok parancsnokait. A szegedi ellenforradalomról adott rövid tá­jékoztatás után kijelentettem: a város fölött a katonai parancsnokságot átveszem — aki nem engedelmeskedik, azzal statáriálisan végzek. Mi­után a régi elöl járókat felszóüítöttam régi állá­saiknak újból való elfoglalására, figyelmeztet­tem az ott jelenlévőket — a rend és fegyelem helyreállításában legyenek mindenben segítsé­gemre. Szolgáltassák ki mindenekelőtt azokat, aWk a rend felforgatása ban izgattak, rablások­ban, gyilkosságokban részt vettek. Egyúttal kiadtam a parancsot a helységben lévő és megmaradt katonai alakulatoknak az — 84 — összes feltalálható hadianyagoknak a beszolgál­tatására. Különitményem azután a bűnösöket, kommu­nista hóhérokat, bizalmi férfiakat, terrorfiúkat, stb. egyenként hamar összefogdosta a különböző búvóhelyeiken. Délután tás2itjeim a temetőben megkoszorúzták a Számúéi yék által kivégzett keresztény polgárok sírját, ahol Gtczey szds. az ő ügyes modorában egy olyan gyújtó beszédet tartott, amelyre azután a tömeg visszajövei már nekivadulva követelte a bűnösök kivégzését. El­sőknek egy apa saját fiával a patikánál lévő lámpavasra lett fölakasztva, mert hóhérai vol­tak Szamuelyékpek. Ezen felbuzdulva még né­hány terrorista, azután zsidó. lett meglincselve. De megfigyelhettem olyanokat is, akik mint a zsidók lekötelezettjei, a retorzióktól féltek és tartózkodtak. Mert szerintük csakis a jogrendtől (ami máig sincsen) vagy a jó Istentől remélték majdan a bűnösök bűnhődését. Később látni fogjuk — maként is végződtek ezek a különféle kései kommunista pörök a szabadkőművesek ál­tal uralt Magyarországon. A szatymazi és a dunaföldvári ki végzéseknek híre futótűzként terjedt, ezért a főeinkosok el­szöktek, amerre láttak. A vöröskatonák közül csak szórványosan, itt-ott gondoltak az ellen­állásra, különben a legtöbben fegyvert és hatal­mat eldobva maguktól, félve bújtak ed, ki hová tudott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom