Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 16. szám
1967. január 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Féléves vizsgák előtt Január 23—28-ig kerül sor megyénkben a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemén a féléves vizsgákra. E héten már javában készülnek a hallgatók a tananyag feldolgozásával. Megyénkben hét- száztizen hárman fognak számot adni a tanultakról. Legnépesebb a politikai gazdaságtan, a második évfolyam tábora, itt 12 osztályban 255 esti egyetemista vizsgázik. Minden járási székhelyen kéttagú vizsgabizottság előtt kerül sor az egy hét alatt lebonyolítandó félévi vizsgákra. Elsőként Tamási és Dombóvár kezd, január 23-án, hétfőn reggel 8 órai kezdettel. Az utolsó vizsganapok- ra a hét végén. 28-án szombaton kerül sor Pakson és Eonyhádon. Néhány kivétellel, mindenütt kiadták a hallgatóknak a kért tanulmányi szabadságot. Idén is közbe kellett azonban néhány esetben lépni az esti egyetem igazgatóságának, hogy minden vállalatinál Lehetőséget kapjanak a hallgatók a törvény által előírt vizsgaszabadság igénybevételére. Négy év alatt négy nyugdíjemelés A jövő hét elején megkezdik az új tsz-nyugdíjak kézbesítését A nyugdíjasok számára jelentős időszak volt az elmúlt négy év. Ez idő alatt négyszer emelték hazánkban a nyugdíjakat. Az özvegyi nyugdíjak 20, az ezer forint alatti régi nyugdíjak 10—20 százalékkal, majd a 7o0 forint alatti sajátjogú és özvegyi nyugdíjak ismét 10 százalékkal emelkedtek. Ez év január elsejétől a tsz-nyugdíjak alsó határát 400, a tsz-özvegyi nyugdíjakét 300 forintra emelték. 1962 és 1966 között 246 ezerre1 nőtt a nyugdíjasok száma, jelenleg 1 213170 embernek kézbesít a posta havi nyugellátási járan dóságot. Tavaly nyolcmilliárd 714 millió forintot' küldött szét a nyugdíjfolyósító igazgatóság, 3 milliárd 96 millió forinttal többet, mint 1962-ben, 1967-ben ennél is többet folyósítanak. Az új rendszer szerinti első tsz-nyugdíjak kézbesítését január 23-án kezdik meg. Tűzdelik a salátaés paprikapalántát (Tudósítónktól). Tűzdelik a saláta- és paprikapalántát a duna- földvári Virágzó Termelőszövetkezet kertészetében, serényen dolgozik a kertészeti szocialista brigád 30 tagja, kiknek munkássága nyomán tavaly a tervezettnél 10 százalékkal sikerült a tervet túlteljesíteni. így a zárszámadáskor újra elnyerik a szocialista brigád címet és az oklevél mellé már a szocialista brigád jelvényt is. A brigád ez évben is meg akarja védeni a szocialista brigád címet és már most, az A hárommilliárd forintot meghaladó győri beruházássorozat másik nagy fejezete a közúti futóműgyártás. Az egységesített hátsó futóműprogram már két esztendeje érlelődik a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, valamint a Járműfejlesztési Intézetben. Hazánk megállapodást írt alá a Szovjetunióval. Eszerint: a szovjet partner mellső-tengelyeket, mi pedig hátsó futóművéket gyártunk autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz. A megállapodás szerint 1970-től a szovjet vállalatok évente 4000 Ikarus autóbuszt vásárolnak Magyarországtól. ezenkívül 13 000 új futóművet is, amelyeket a szovjet Lazes Liaz-típusú autóbuszokba építenek be. Az új típusú egységesített hátsó futóműsvártás felfutásáról: tavalv 74. idén 700. 1968- ban 14 000. 1969-ben 23 400, 1970- ben 30 000 készül Győrött! Az egységesített jelzőről annyit, hogy a gvőriék hátsó futóműve a KGST-paraméterek szerint készül: a Szovjetuniónn kívül Lengyelország, az NDK, Jugoszlávia és Csehszlovákia is élénken érdeklődik a Győrött előállított futóművek iránt. Áz úi- fajta futómű egy mázsával köny- nyebb az eddig használatosnál és szellemes konstrukciója révén teherbírása is nagyobb. Az egykori győri repülőtér helyén gyáróriás lesz maholnap. Csupán a futóműgvártás céljaira 28 000 négyzetméteres gyártócsarnokot. 20 000 négyre' méteren pedig tmk-üzemet, irodaépületet, év elején mindent elkövetnek, hogy a terv teljesítését mielőbb megalapozzák. A 4000 ablak alatt 140 ezer fej salátát szeretnének mielőbb felnevelni, hogy a primőrt jó áron értékesítsék. Szép jövedelemre számítanak a 130 ezer hajtatott paprika eladásából is. A gazdálkodási eredmények javítása mellett a brigád még azt is vállalta, hogy az év végére minden tagja megszerzi a betanított munkási képesítést. öltözőket, fürdőket építenek. Az alkatrészek előállítására gyártósorokat és csoportokat alakítanak ki. A Gazdasági Bizottság egy közelmúltban hozott határozatában előírja: a hazai tehervagon-gyártást a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban kell megszervezni úgy, hogy rövid időn belül kielégíthessék a hazai igényeket. A MÁV tehervagonparkja a természetes elhasználódás és a nagy igénybevétel miatt állandó kiegészítésre, bővítésre szorul. A III. ötéves tervben 17 000 teherkocsira van szüksége a magyar vasútnak, hogy a szállítási feladatokat fennakadás nélkül lebonyolíthassa. Ezért —, mivel Győrnek már hagyománya van a vagongyár- tásban — a repülőtéren 45 000 négyzetméteres (kb. 8 kh területet elfoglaló) üvegfalú, vasszerkezetű műhelycsarnokot építenek az új vasúti személykocsigyár részére. A jelenlegi vagongyárban viszont felszabadul a tehervagongyártás részére szükséges terület. Kétféle tehervagon készül majd Győrött: két tengelyes csukott, és négy tengelyes nyitott. 1969-tól 1970-ig folyamatos felfutással 350—750—1000 kéttengelyes, 1971- ben és 1972-ben pedig 1500 kéttengelyes kocsi hagyja el a gyárat. A négytengelyes vagonok gyártása 1971-ben kezdődik. Abban az évben 300, a következőkben évenként 1500 készül ebből 1 KULCSÁR LÁSZLÓ A mozgásművészet apródjai Egy... kettő... három... négy... Egy... kettő... három... négy... Egy... kettő... És így tovább. Közben szól a zongora és bűvös szavak röpködnek a levegőben. Ilyenek, mint: — Demi plié... — később: — Battmenet frappé... — majd: — Relever „leute”... — és még egyet ízelítőül: — Rond de jambe par térré... Magyarra nem fordítják ezeket a francia szavakat. Ezeket az elnevezéseket. A hozzájuk tartozó, már több száz éves hagyományon alapuló mozgásokat, még 1662-ben a francia Táncakadémia határozta meg, nevezte el, s azóta változatlanul így hangzanak el a baletttanárok ajkáról és a növendékek eszerint hajtják végre a gyakorlatokat. Eszerint, szerte a világon mindenütt és itt Szekszárdon is, a balettiskolában. Sok az apróság — Mióta működik Szekszárdon balettiskola? — Már 11. éve. Mikor, hogy. Kisebb-nagyobb létszámmal. — A múlt évben hány gyerek járt ide? — Valamivel több, mint tíz. — És most? — Harminchatan iratkoztak be. Talán ez a kis gárda megmarad egész évben. Ha igen, szép évzárót tudunk csinálni. Az oktató Bállá Márton, balettmester. A gyerekek „Marci bácsija...” — Marci bácsi... Tessék idenézni... — Évike ötéves, s most éppen azt tartja fontosnak, hogy felhívja Marci bácsi figyelmét az új pulóverjére. — Hohó! Nagyon szép, — hangzik az elismerő válasz — de becsapsz, hiszen a múltkor már láttam, s meg is dicsértem. Mert Éviké még csak ötéves, de a női hiúságból jó adag szorult belé. És a többiekbe is. Marci bácsi pedig megdicséri az új cipőket, ruhákat, a rövidre vágatott hajat, vagy az először befont copfot. A balettmester nemcsak lépéseket tanít... — Sok az apróság... — Igen. Nyolc ötéves gyerekem is van. Van köztük egész ügyes is. Mi a tananyag — A kilencéves balettiskola által meghatározott első éves tananyagot igyekszünk elsajátítani a két kezdő csoporttal. Hogy meddig jutunk el, az a csoporttól függ. Ha az anyukák bíztatgatják a gyerekeket, akkor jól megy a dolog. Egy kis otthoni gyakorlás igazán nem árt. A balettruha — a nagyon rövid, többrétegű, csípőtől elálló, a combokat szabadon hagyó könnyű anyagból készült kis ruha — most időnként elmarad. Harisnyanad- rágos lábak, pulóverbe bújtatott kezek végzik a gyakorlatokat. Tél van. így biztosabb, hogy nem fázik meg senki. Az óra második fele játék. — Milyen énekeket tanultunk már? — A kiskece lányom... — Csiga-biga gyere ki... — Búj-búj medve... — Hogy a csibe, hogy?... És sorolják, mondják ahogy éppen eszükbe jut. Mindig az, aki jelentkezik, s akire rámutat a Marci bácsi. Hol az Ildi, hol a Zsuzsi és szóhoz jut a Csaba, meg a Józsika is... — összesen két kisfiúnk van. Pedig úgy volna jó, ha külön fiúkból is lehetne egy csoportot alakítani. Akkor amolyan férfiasabb mozdulatokat lehetne tanítani nekik külön. De hát az anyukák úgy gondolják, hogy a férfiaknak nincs szükségük sikk-re. Embernemesítő feladat A balettiskolában mozgásművészetet tanulnak a gyerekek. Különös gonddal okítja Bállá Márton a helyes testtartást. Tá — ti — ti — tá lebeg a levegőben. Kitapsolják az ütemet: így fejlődik a ritmusérzékük. A gyakorlatok végrehajtásában részt vesz minden testrész. Egyformán és egyenletesen erősödik a gyerekek izom- zata. Ügyesedik a kéz, a láb. — Három-négyéves ilyen iskolarendszerű oktatás sokat számít a gyerekek mozgásában. A kicsik az alapot tanulják, — a nagycsoport már összetettebb gyakorlatokat is végez. A nagy lányoknak még a testtartásán, a járásán is meglátszik a több éves balett-tanulás. — Szóval itt teszik az első lépéseket a jövő balettművészei? — Hát, előfordulhat az is! — mosolyodik el Bállá Márton. — Volt már olyan növendéke ennek az iskolának, aki felmehetett volna a budapesti balettintézet zsűrije elé. A szülő nem akarta. Ez az iskola inkább embernemesítő tanfolyam. A célom — és a gyerekeket beirató szülők célja is általában — a sikkre, a szép mozgásra, helyes testtartásra megtanítani a gyerekeket. — Ki mutatja meg a múlt órán tanult gyakorlatot? Ha egy-egy kérdés elhangzik, gyorsan lendülnek a magasba a kezek. Sok a jelentkező. És már perdül is középre egy pár cérnavékony lábacska és jön-í nek sorra a pozíciók. Minden balett-táncos így kezdi. Közben Kiss Gyöngyi ujjai alatt felcsendül a gyakorlatot aláfestő dallam a zongorán. Marci bácsi pedig megigazít egy-egy mozdulatot, mondja, hogy „pocakokat be, popsikat ki, fejeket fel”, egyenesre illeszti a hátat és számolja az ütemet Marci bácsi megigazítja a mozdulatot „egy... kettő.... három.... négy...” s ha kell megsúgja, hogy mi következik: „derni plié”. A mozgásművészet apródjai pedig könnyedén vagy üggyel-bajjal, de szívesen követik a tanári utasítást. Méry Éva Foto: Bakó Jenő Ax óra második (ele a játéké
