Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-13 / 293. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. fleeenífter TS. Befejeződött az Arab Liga védelmi tanácsának ülésszaka Események , sorokban Ülésezik az SZKP Központi Bizottsága Kairó (MTI) Kairóban szombat este véget ért az Arab Liga vé­delmi tanácsának ülésszaka. Fav- zd tábornok, az Arab Liga fő­titkár-helyettesé a záróülésen hangsúlyozta, hogy a tanács meg­vizsgálta az egyesült arab fegy­veres erők főparancsnokának je­lentését és kiemelte, hogy a ha­tározatokat egyhangúlag hozták meg. Hírek szerint a határozatok egyike értelmében Jordánia hoz­zájárult ahhoz, hogy iraki és szaud-arábiai csapatok Jordánia b'^tonságának érdekében belép­hetnek az ország területére, ami két hónapon belül be is követ­kezik, ha ezt Jordánia kéri, Palesztinái fegyveres erőket azon­ban nem engednek be. Az ülés­szakon döntés született a többi között arról, hogy az arab álla­mok köthetnek egymás között olyan katonai szerződéséket, ame­lyek ellentétesek az egyesített ka­tonai parancsnokság terveivel. Az AFP kairói megfigyelők vé­leményét idézve azt írja, hogy a tanácskozáson nem oldottak meg minden kérdést, s ezt alátámaszt­ja, hogy a tanács szükségesnek tartotta egy újabb ülés összehí­vását január 15-re. A jordániai' kormány szóvivő­je bejelentette, hogy Jordánia kérte: vonják vissza az egyipto­mi—izraeli határon állomásozó ENSZ-haderőket, amennyiben Jor­dániába más arab országok csapatokat küldenének. Jor­dánia ugyancsak szorgalmazza a Jemenben állomásozó EAK-csa- patok visszavonását is. Az izraeli kormányhoz közel­álló körökben kijelentették: a mi­nisztertanács örömmel fogadta azt a hírt, hogy a jordániai kor­mány nem engedte be területére a Palesztinái felszabadítása szer­vezet csapatait. A kairói lapok szemére vetik Jordániának, hogy alig egy nap­pal az arab országok védelmi ta­nácsának határozata után máris megkezdte rnanővereití, hogy ki­bújjon a határozat teljesítése alól. Áz Ahram rámutat: a jordán kormány elvileg elfogadta az Arab Liga védelmi tanácsának határozatát és kész arab csapa­tokat behívni, de az információs miniszter nyilatkozata jelzi, hogy valójában olyan feltételeket szab, amelyek az elutasítással egyér­telműek. Maga Husszein király a palesziánai felszabadítási szer­vezetet „ötödik hadoszlopnak'’ nevezte. Kudarcba fulladtak az Union Miniere körüli tárgyalások A kongói kormány és az Union Miniere konszern vezetői közötti tárgyalások kudarcba fulladtak — közölte a kinshasai rádió. Joseph-Désiré Mobutu kongói köztársasági elnök határozata ér­telmében a kongói kormány a tárgyalásokat megszakította, s er­ről maga Mobutu értesítette a kongói belga követet. E tárgyalások annak a korábbi megállapodásnak realizálására vo­natkoztak, amely szerint az Union Miniere du Haut Katanga bányatársaság megszűnik és he­lyette új társaságot létesítenek: az Union Miniere du Congo vál­lalatot, kinshasai székhellyel, amelyben a kongói államnak 50 százalékos részvényrészesedése lenne, a bányatársaság Kongón kívüli érdekeltségeit ugyancsak újonnan létesítendő vállalat ven­né át brüsszeli székhellyel. Mobutu kijelentette: a kon­szern vezetői előtt csak egy kive­zető út áll: hogy legkésőbb 1967. január 1-ig áthelyezzék a vállalat székhelyét Kinshasába, mert ha ezt nem teszik, megszűnik kon­gói koncessziójuk. Ez nem jelenti azt — fűzte hozzá Mobutu — hogy mi államosítást hajtunk végre. Az Union Miniere vezetői­nek nem szabad elfelejteniük, hogy Kongóban nemcsak réz van, de kongói törvények is vannak. Tüntetés Nyugat-Berlinben Sok ezer nyugat-berlini lakos tüntetett december 10-én az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. A tüntetők békét követeltek a vietnami népnek iTeiefotó MTI Külföldi Képszolgálat) Moszkva (TAKZSZ) Hétfőn a nek 1967. évi állami terve; 3. A Kremlben megkezdődött az SZKP Szovjetunió 1967 évi állami költ- Közpomti Bizottságán alt plénu- ma. A napirend a következő: 1. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn fogadta a Kubai Kommunis­ta Párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Julio Ca­macho Aquilera, a Központi Bizottság tagja vezet. • New Yorkban a hét közepe óta tavaszias időjárás uralltodik. De­cember 10-én 16 fok Celsius volt a hőmérséklet, amire 1953 óta nem volt példa. * I Az amerikai űrhajózási hivatal vasárnap Atlas—D rakéta segít­ségével két százkilós mesterséges holdat bocsátott fel. Az elsőnek a Földtől mért legnagyobb tá­volsága 4184 kilométer, legkisebb távolsága 402 kilométer, míg a második 563 kilométer távolság­ban kör alakú pályán'kering boly­gónk körül. Ez volt a negyedik olyan sikeres kísérlet, amelynek során egy rakétával két mester­séges holdat bocsátottak fel az Egyesült Államokban. • « A töbingiai közvélemény-kutató intézet nyilvánosságra hozta, mi­lyen válaszok érkeztek a lakos­ság köréből arra a kérdésre, hogy kívánatosnak tartják-e a Szov­jetunióval való kapcsolatok meg­javítását. Az adatok szerint a megkérdezettek 85 százaléka igennel válaszolt, tíz százaléka nem felelt a kérdésre. öt száza­léka pedig kijelentette, hogy sze­rinte nincs értelme a kapcsola­tok megjavításának, • Demeter Sándornak, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézete alelnöké- neík vezetésével magyar kulturá­lis küldöttség érkezett hétfőn Varsóba az 1967—1968. évi kul­turális együttműködés tervének megtárgyalására. A Szovjetunió külpolitikája és az SZ KP harca a kommunista mozgalom összefogásáért 2- A szovjet népgazdaság fejlesztésé­ségvetése. Az első napirendi pontról Leonyid Brezsnyev, az SZKP £5'. titkára mondott beszámolót. A plenum folytatja munkáját Mozgalmas hét a francia politikában Párizs (MTI) Mozgalmas poli­tikai hét kezdődött hétfőn Pá­rizsiban. Sor kerül az „utolsó atlanti hét­re” amelynek kenetében hétfőn nyílt meg a Jéna-palotában a nyugat-európai Unió közgyűlése, amely egyesíti a Közös Piac hat országa és Nagy-Britannia parla­mentjeinek küldötteit. Ugyan­csak hétfőn nyüf- meg Párizsban az úgynevezett Európa-tanács miniszteri értekezlete, amelynek keretében 18 európai ország kül­ügyminiszterei tanácskoznak. Vé­gül a hét második felében kerül sor a legfontosabb értekezletre: minden bizonnyal utoljára tart­ják meg a NATO párizsi szék- házában az agresszív katonai tömb szokásos decemberi minisz­teri értekezletének ülését a tag­országok külügy-, hadügy- és pénzügyminisztereinek részvéte­lével. Ezzel kapcsolatban Párizsban úgy tudják: amerikai részről erő­feszítések történnek arra, hogy .az úgynevezett McNamara-bizott- ságot ideiglenes szervből állandó bizottsággá változtassák és ezzel Nyugat-Németországot hivatalo­san is bevonják az atamstraté- gia tervezésébe. A sok vezető nyugati politikus jelenléte a francia fővárosban kétoldali tárgyalások és meg­beszélések egiész' sorára ad alkal­mat. Ezek közül kétségtelenül ki­emelkedik az, hogy , De Gaulle elnök szerdán előbb Willy Brandt nyugatnémet, majd Rusk ameri­kai külügyminisztert fogadja. A hét végén a francia elnök Fan­fara olasz külügyminiszterrel tár­gyal. Belpolitikai téren is mozgal­masnak ígérkezik a most kezdődő hót. Megélénkültek a választási előkészületek, s folytatódik a je- löltlásfták közzététele. A választása előkészületek so­rába tartozó legfontosabb ese­mény a Francia Kommunista Parit és a demokrata-szocialista baloldali szövetség kedden kez­dődő első találkozója. A Francia Kommunista Párt részéről a Po­litikai Bizottság öttagú küldött­ségét Waldeck Rochet főtitkár vezeti. Lakást keres az egész világ Adatok a világ lakáshelyzetéről írta: Tadeusz Brzoza Nehéz meghatározni, hogy hány lakás is hiányzik Európában. Nagy különbségek vannak a laká­sok mennyiségében és minőségé­ben. főleg Kelet- és Dél, illetve Nyugat- és Észak-Európa közölt. A LAKÁSHELYZET Mint az alábbi táblázat mutatja, Étezak- és Nyugat-Európában ezer lakosra átlag 290 lakás esik, ez­zel szemben Kelet- és Dél-Euró- pában csak 238. Észak- és Nyu­gat-Európában a lakások átlag jóval nagyobbméretűek. EURÓPÁBAN Ország , Ev Átlag hány ' Ezer Egy-két Egy hely helyisé­lakosra helyi­segxe es< gesek a jutó séges lakók t lakások lakások lakások szánva szánva % aránya Ausztria i 1961 3,5 304 26,5 0,9 Belgium 1944 3,9 399 25,5 0,8 Bulgária 1956 2,4 229 60,6 1,8 Csehszlovákra 1961 2,7 277 . 44,3 1,3 Dánia 1960 4,2 324 4,8 0,7 Finnország 1960 2,7 '272 48,7 1,3 Franciaország 1962 3,1 299 38,8 1,0 NDK 1961 2,6 343 52,0 1,2 NSZK " 1960 4,1 292 10,0 0,9 Görögország 1951 2,4 223 63:9 1,8 Magyarország 1960 3,1 270 62,7 1.1 ­Izland 1950 4,4 214 6,6 1,0 Olaszország 1951 3,3 229 42,3 1,3 Hollandia 1956 5.1 231 5,4 0,8 Norvégia 1960 4,2 300 13.0 0.8 Lengyelország 1960 2,5 236 58.1 1,7 Portugália 1960 3,6 248 30,3 1.1 Spanyolország 1950 4.1 225 20,7 1,1 Svédország 1960 3,4 355 35,2 0,8 Svájc 1950 4,9 274 — 0,8 Nagy-Britannia 1951 4,6 273 7,3 0.8 Jugoszlávia 1954 2,0 208 — 2,3 A nyugat- és észak-európai la­kások műszaki színvonala szin­tén jóval magasabb a keleti- és dél-európai lakások átlagánál. A becslések szerint, ha Kelet- és Dél-Európa lakáshelyzetét (az ezer lakosra eső lakások száma terén) a nyugat- és észak-európai színvonalra akarnánk emelni, Európa ezen vetigfijoßn kh. U millió- új lakást kellene építeni. Ez még nem oldaná meg a laká­sok komfortossági színvonalának kiegyenlítődését. Nyugat- és Észak-Európa vi­szonylag jó lakáshelyzete és nagyarányú lakásépítkezése elle­nére a lakások és a Lakosság szá­mának összehasonlításából kide­rüli, hogy ott is lakáshiépy van, A hiányt 1960-ban kb, 3 millió ' lakásra becsülték. Ha ezt a lakáshiányt egész Európában 15 év alatt fel akar­ják számolni, évente 950 000 la­kásnak kellene épülnie. Ugyan­akkor a népességszaporodás miatt és a törikremenő lakások pótlásá­ra továbbá 2 millió lakásra lenne szükség. Egész Európában (a Szovjetunió nélkül) tehát évente 3 millió új lakást kellene építeni. Ez ezer lakosra kb. 7 új lakást jelent. 1960-ban Európában (Szovjet unió nélkül) kb 2 600 000 lakás épült Ez tehát a szükséglet 83 ' százaléka. A nyugat- és észak­európai országok elérik az emlí­tett „ezer lakosra 7 új lakás” mu­tatószámot. Ezekben az országok­ban a lakások komfortja máris igen magas színvonalú. Sajnos, a sokkal rosszabb lakáskörülmé­nyek között élő országokban, ahol az európai átlagnál sokkal több új lakást kellene építeni, még mindig az átlagnál kevesebbet építenek. Lengyelország lakás­építkezése pl. a megtett erőfeszí­tések ellenére évek óta ezer la­kosra számítva évi 5 új lakás színvonalon mozog. AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA Ausztráliát, Uj-Zélandot és a Csendes-óceán szigeteit az enyhe éghajlat és a lakosság többségé­nek magas jövedelme jellemzi. A népességszaporodás üteme gyors (1950—60-ban évi 2,1 százalék), a városi lakosság létszáma pedig ennél kétszerié gyorsabban emel­kedik, sőt Ausztráliában 4,8 szá­zalékkal. A csendes-óceáni szige­teiken is gyors a városiasodás. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom