Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

K u y TOLNA MfcGlTEí. VILÁG PROLETÁRJAI EGTESÜLIERS V A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 285. szánt ARA: 60 FILLER Szombat, 1966. december 3. Folytatja munkáját az MSZMP IX. kongresszusa Az MSZMP IX. kongresszusán részt vevő több külföldi küldött­ség csütörtökön az ország több részében találkozott a magyar dolgozókkal. Mint arról már be­számoltunk, a szovjet küldöttség, élén L. t. Brezsnyev elvtárssal, az I. kerületi Pártbizottság első a Beloiannisz Híradástechnikai titkára elnökölt, az első felszólaló Gyárban nagygyűlésein vett részt. Czinege Lajos, az MSZMP Poli- Közben a kongresszus folytatta tikai Bizottságának póttagja, munkáját A csütörtök délutáni vezérezredes, honvédelmi minisz­ülésen, amelyen Somogyi Sándor, tér volt: Czinege Lajos: Fegyveres erőink mindig hű oltalmazói lesznek hazánknak Czinege Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, ve­zérezredes, honvédelmi miniszter emelkedett szólásrá. Elöljáróban tolmácsolta a hon­védelmi munkán dolgozó kommu­nisták tízezreinek és fegyveres erőink egész személyi állományá­nak forró üdvözletét, majd el­mondotta, hogy a VIII. kong­resszus óta eltelt időszakban to­vább erősödött a Varsói Szerző­désben részt vevő testvéri had­seregeink összeforrottsága, együtt­működése a fejlesztés és kikép­zés bonyolult feladatainak végre­hajtásában, a magas fokú harc- készültség biztosításában. Hadseregünk hadiszervezete, fegyverzete, harci technikája és az állomány képzettsége megfelel a korszerű követelményeknek — mondotta Czinege Lajos, majd részletesen tájékoztatta hallgató­ságát azokról a modem harci eszközökről, amelyekkel a külön­böző fegyvernemeket felszerel­ték. Ezután így folytatta: — Munkánkat segíti, hogy a Varsói Szerződés, illetve a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának keretében eredményeket értünk el az egyesített fegyveres erők részére szükséges eszközök biztosítását szolgáló műszaki­tudományos kutatásban, fejlesz­tésben és a hadiipari termelés ‘kooperációjában. A Szovjetunió magára vállalta — és hozzáteszem, csak ő tudja megoldani — azt a gigászi felada­tot, hogy az alapvető fegyver- rendszerekkel ellátja a Varsói Szerződéshez tartozó fegyveres erőket. Ugyanakkor a szerződés­hez tartozó szocialista országok is tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesznek, hogy a fegyveres erők megkapják mindazt, amire szük­ségük van. Országaink közös erőfeszítés­sel az alapvető fegyvernemek vonatkozásában a világ leg­jobb, legcélszerűbb haditech­nikáját adják katonáik kezé­be. Czinege Lajos ezután a had­sereg tisztikarának és sorállomá­nyának képzéséről beszélt, majd a politikai munkát elemezve így folytatta: — A fejlesztéssel — kiképzéssel kapcsolatban eddig elmondottak önmagukban is bizonyítják, hoff" fegyveres erőink, a magyar hadsereg erkölcsi politikai hely­zete tovább szilárdult. Az alkal­mazkodás az új viszonyokhoz, az új technika megismerése, a ki­képző és a nevelő munka, a ter­vezési és a szervezési feladatok nap-nap után kimerítő, fáradsá­gos munkával jártak. Ilyen helyzetben tartósan helyt­állni és eredményeket felmutat­ni, illetve azokat megtartani csak olyan emberek képesek, akik esz­meileg, politikailag szilárd ala­pokon állnak, megértették pár­tunk általános és honvédelmi po­litikáját, s készek fáradhatatla­nul munkálkodni annak megva­lósításáért. A fegyveres erők újjászervezé­sével, a hadsereg nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan a fegyveres erőkben dolgozó párt- politikai szervek jelentősen fej­lődtek. A fegyveres erők tagjai érzik, tudják, hogy pártunk rend­szeresen és behatóan foglalkozik a honvédelemmel. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőiben szolgálatot tel­jesítő hivatásos állomány, illet­ve annak egyes tagjai politikai megítélésénél az a legfőbb kö­vetelmény — függetlenül attól, hogy párttag-e vagy sem —, hogy fenntartás nélkül kövesse a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ál­tal kidolgozott alapvető — a nemzet egészének érdekeit kife­jező — politikai irányvonalat, s azért ingadozás nélkül harcoljon bárhol és bármikor. Mindezt azért mondhatom így el, mert a hivatásos állomány el­bírja ezt a mércét. Miután a fegyveres erőkben a sorkatonákat illetően egyértelmű­en a fiatalsággal — nagyjából azonos életkorúakkal — foglalko­zunk, ez alapot ad, hogy az if­júsággal kapcsolatos vitában mi is elmondjuk tapasztalatunkat és véleményünket. A bevonuló fiatalok óriási többségéiül csak elismeréssel szólhatunk. A fegyelmet, a ren­det megsértők aránya nem na­gyobb, mint általában a felnőttek között. A 18 éves behívás! korhatár­ra történő fokozatos áttérés a fegyveres erők, a társada­lom és az egyén szempontjá­ból egyaránt bevált, határo­zottan előnyös! ' honvédelem minden ered­ben benne van az a rend- ... . ül sok irányú, önzetlen segít­ség, amelyet az idősebb testvér­től, a szovjet hadseregtől, annak vezetőitől, az egyesített fegyve­res erők főparancsnokságától kaptunk. Engedjék meg, hogy mindezért e helyről is köszönetemet fejez­zem ki. Czinege elvtárs, ezután a társ fegyveres teátüleíekrőí szólt. En­nek kapcsán a következőket mondta: — A határőrség személyi ál­lománya megbízhatóan védelmezi hazánk, a Magyar Népköztársa­ság határait. A belügyi karhatalom munkája magas színvonalra emelkedett. A személyi állomány szakmai tu­dása magasrendű politikai érték­kel párosul. A nemrég még fiatalnak szá­mító új fegyveres testületünk, a munkásőrség szervezetében meg­szilárdult, tagjai nagyfokú ön­tudatról tesznek tanúbizonyságot, amikor napi munkájuk eredmé­nyes ellátása mellett kitartóan fejlesztik tudásukat és szereznek mind nagyobb gyakorlatot a rá­juk háruló feladatok végrehajtá­sában. Becsülettel és sikeresen őrködnek a közrenden, a közbiz­tonságon, államunk és polgáraink élet- és vagyonbiztonságán egyéb fegyveres testületeink. rendészeti és más szerveink is. Czinege elvtárs ezután a nem­zetközi helyzettel kapcsolatos né­hány katonapolitikai vonatkozású tényre, összefüggésre utalt, majd így folytatta: — Azt valljuk, hogy a szocialista országok egysé­géért, erőik tömör* léséért munkálkodni annyi, mint egy időben védelmezni a ha­zát és ugyanakkor az egész szocialista tábort, a társa­dalmi fejlődést. Ez határozza meg viszonyunkat a szocialista országokat tömörítő szövetségekhez. — A következő években anya­gi lehetőségeink keretein belül tovább folytatjuk fegyveres erő­ink, a magyar néphadsereg fej­lesztését, korszerűsítését, ugyan­akkor a kiképzés korszerűsítésé­vel, a vezetés továbbfejlesztésével, a technikai eszközök még alapo­sabb megismerésével biztosíta­nunk kell a fegyveres erők kezé­ben lévő eszközök technikai és harcászati adottságainak Iegmaga- sab fokú kihasználását. Biztosíthatom a küldölt elvtár­sakat, pártunkat, dolgozó népün­ket, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői mindig liü ol­talmazói lesznek hazánk ha­tárainak, a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel együtt népeink és a szocialis­ta országok biztonságának, a világ békéjének, a szocia­lizmus szent ügyének —- mondotta befejezésül a honvé­delmi miniszter, Czinege Lajos nagy tapssal fo­gadott beszéde után Friedrich Ébert, a Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: minden szocia­lista országnak, minden kommu­nista és munkáspártnak, a világ minden felelősségtudattól átha­tott emberének egyesítenie kell erőit a vietnami agresszió meg­szüntetéséért. minden idegen csa­pat Del-Vietnamből való kivo­násáért és a vietnami kérdésnek az 1954-es genfi egyezmények alapján történő rendezéséért. Beszélt a német kérdésről, majd a nemzetközi munkásmoz­galom helyzetéről szólva, teljes egyetértését fejezte ki azzal, amit Kádár János elvtárs és Leo- nyid Brezsnyev elvtárs mondott. Ezután Bodnár Ferenc, a Bor­sod megyei Pártbizottság első titkára, á megye iparának fejlő­déséről számolt be, majd a párt vezető szerepének kérdésével fog­lalkozott. Dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskún megyei Tanács vb-elnöke a me­gye tanácsainak munkájáról szá­molt be a kongresszusnak. Töb­bek között szóvá tette, hogy sok olyan jogszabály, főhatósági uta­sítás van még ma is érvényben, amely lassítja és drágítja az ügyintézést. Végh László, a Pamutnyomó­ipari Vállalat vezérigazgatója be­számolt a kongresszusnak a több mint 25 ezer embert foglalkoztató vállalat munkájáról. Szünet után Nemes Dezsőnek, a Politikai Bizottság tagjának el­nökletével folytatódott az ülés. Máx Reimann a Német Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára többek között rámutatott árra, hogy a két leg- agresszavébb imperialista hata­lom, az NSZK és az Egyesült Ál­lamok összeesküvése nemcsak a Német Szövetségi Köztársaság számára jelent súlyos politikai és gazdasági veszélyt, hanem minden népet érint és veszélyez­teti a világbékét. Az NSZK szá­mára csak egy kiút van: jelen­legi politikájának alapvető meg­változtatása. Beszélt arról, hogy a vietnami amerikai agresszió veszélyes ki­terjesztésé miatt a legégetőbb feladat valamennyi kommunista párt akrióegységének helyreállí­tása. Ezután Garai Gábor költő az írótársadalom nevében köszöntöt­te a kongresszust, majd Boros Ottóné a Szolnoki Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyet­tese kapott szót Ezután Hans Mahle, a Nyugat­berlini Német Szocialista Egy­ségpárt Elnöksége titkárságának tagja köszöntötte a kongresszust, majd arról beszélt, milyen na­gyok a Nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt, a mun­kásosztály és egyéb haladó erők feladatai, mert a céljuk az, hogy keresztülhúzzák a nyugatnémet imperialistáknak a békét veszé­lyeztető sötét terveit. A nemzetközi munkásmozgalom kérdéseit taglalva hangsúlyozta, hogy pártjuk a leghatározottab­ban visszautasítja, a Kínai Kom­munista Párt vezetőinek támadá­sait Eivind Wik, a Norvég Kommu­nista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja tolmácsolta a Norvég Kommunista Párt üdvöz­letét, majd elmondotta: körülbe­lül egy éve alakult meg a „Nor­vég szolidaritási bizottság Vietna­mért”. A bizottság teljes erővel azon dolgozik, hogy szerte az or­szágban nagyarányú tiltakozó tüntetéseket készítsen elő az Egyesült Államok embertelen vi­etnami háborúja ellen. Arturo Colombi, az Olasz Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja szólt arról a hal­latlan méretű természeti csapás­ról, amely hazája egy részét sújtotta. Az olasz nép a szeren­csétlenségben nagyfokú érettség­ről. egységről tett tanúbizonysá­got. Megemlítette azt a nagysze­rű szolidaritást, amely sok or­szág, elsősorban a Szovjetunió részéről megnyilvánult irántuk. A továbbiakban elítélte az ame­rikaiak vietnami agresszióját. Ezután Antonio Ramos, a Por­tugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja arról beszélt, hogy milyen nehéz körülmények között folytatják harcukat a por­tugál kommunisták. A Kormány elnyomó apparátusának ereje el­sősorban ellenünk irányul, akik következetesen küzdünk a fasizmus ellen, hűek va­gyunk a munkásosztály és az egész portugál nép ügyéhez, — mondotta. A csütörtöki utolsó felszólaló Salvatore Corallo, a Proletár Egy­ség Olasz Szocialista Pártja Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának titkára volt. — Jelenlétünk az Önök kong­resszusán azt fejezi ki — mon­dotta —, hogy érdekel bennün­ket. amit Önök a szocializmus építéséért, a béke védelméért, a hős vietnami nép megsegítéséért és a nemzetközi munkásmozga­lom egységéért tesznek. Jelenlé­tünkkel is hitet teszünk a prole­tár internacionalizmus elveihez való hűségünkről. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom