Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

ISCe. tfecemher rr, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 VÉLEMÉNY Az ember és a természet küzdelme talajvédelmi szempontból A dunántúli dombok kisebb vagy nagyobb kiemelkedései a ne­gyedkorból visszamaradt tektoni­kai erők maradványai. A negyed­korból visszamaradt földkérgen kialakult különböző növényzetek segítették elő a talajképződményt. A későbbi időben, amikor az ember is megjelent a földön, az ott talált növényzetet felhasználta saját céljaira. Megkezdődött az emberi beavat­kozás a természet által évmilliók­kal korábban folytatott tevékeny­ségbe. Fokozódott az élettani te­vékenység, ami elősegítette a ter­mőtalaj kialakulását. Ez a folya­mat napjainkban is megtalálható, vagy negatív, vagy pozitív irány­ba. Az eróziós folyamatok is állan­dóak, az idő folyamán voltak, van­nak és mindig lesznek. A geológiai erózióval és annak szünet nélküli munkájával mindig kell számol­ni, mert ez az éghajlati tényezők hatására állandóan tart. Az állandó geológiai eróziónak bizonyos talajfelfrissítő hatása van, az altalajtól való tápanyag- utánképzés következtében. A geológiai erózió által okozott talajkopás igen változó lehet. Az emberi beavatkozással előidézett ún. gyorsított erózió, a geológiai eróziónál is nagyobb lehet. Az erózió ellen csak úgy tudunk védekezni, ha a csapadékot a le­hető legnagyobb mértékben meg­fogjuk és a talajba szivárogtatjuk. Amit nem lehet megkötni, azt kár­tevés nélkül elvezetjük. Csak jó mórzsás szerkezetű talaj képes a leesett csapadékot bevenni. A felületi vízképződést meg kell •szüntetni. Ahol ezeket a feltételeket biz­tosítottuk, ott a talajvédelem alap­elveinek nagymértékben eleget tettünk ésk nagy utat tettünk az erózió elleni védekezés érdekében. Több évtizedes megfigyelések, mérések, vizsgálatok segítségével értékelem ki a talajpusztulások nagyságát, a rendelkezésre álló adatok alapján. A kiértékeléshez három üzemet vettem alapul, ahol az éghajlati viszonyok, talaj adottságok azono­sak: Értény, Koppány.szántó, Ko- csola. * A három üzem talajösszetétele lösz alapkőzeten alakult ki, egy kisebb hányada meszes pannon­1. mérés 1 kh 116 t = 469,80 kg Ha 1 mázsa humuszt 100 forint­nak veszem, akkor a 3 katasztrális December 20-án az SZMT szék­házában tartotta alakuló ülését a Tolna megyei könyvtárbizott­ság, amelynek tagjait Pacsai László, az SZMT központi könyv­tárának vezetője tájékoztatta a feladatokról. A bizottság egyik és legfonto­sabb feladata a megyei könyvtár­kultúra színvonalának emelése. El kell érni, hogy a könyvtárak a nevelés központjaivá váljanak. Ennek érdekében több helyen egységesítették a könyvtárakat, így például Simontornyán, Má­zán, Dalmandon, Dombóváron már egyesített könyvtárak van­nak. A tervek szerint még több községben fogják a cél érdeké­ben egyesíteni az állami és a ' szakszervezeti könyvtárakat. üledék, 1963. szeptember 8-án az értényi határban 72 milliméter csapadék esett, a csapadékból 45— 50 milliméter, 4—5 milliméter át­mérőjű cseppek, 8.30—9.40 óráig estek le, A felhők egy része déli irányból 50—60 km/óra szélsebes­séggel, a másik felhőrész nyugati irányból, szél nélkül indult. A felhők összecsapása felhőszakadás­hoz vezetett, 10—15 perc alatt mindenütt folyott a víz, a busz­kerekeket ellepte az i^apos víz. Ezeket a ritka jeleneteket meg­örökítettem. Délután 15.30-kor is­mét 22—27 milliméter eső esett, de nem olyan intenzitással. Az erő­sen felázott talaj ismét erős ká­rosodásnak volt kitéve, így a ta­lajpusztulást a helyszínen lehetett fényképezni és megfigyelni. A megfigyelt terület az értényi Búzakalász Mezőgazdasági Tsz te­rülete. Az úgynevezett méhesi táblán három helyen végeztük el az eróziós kár felmérését. 1. mérés 1 kh területen 116 tonna 2. mérés 1 kh területen 192 tonna 3. mérés 1 kh területen 565 tonna összesen 3 kh területen 873 tonna A tábla legmélyebb pontján, 600 négyszögöl területen átlago­san 0,45 méter vastag iszapot ta­láltunk 975 köbméter, vagyis 170 tonna hordalékot. Az első két mérést 14%-os lej­tőn, a harmadik mérést 28%-os lejtőn végeztük. A károsult terü­let tarlóhántás volt növényzet nélkül. Az iszapot vizsgálatra az OMMI talajosztályához küldtük, melynek eredményét az alábbi táblázat mutatja: Iszap- Kö- Ca—Cö3 ősz- Fel­réteg tött­szes vehe­cm ség hu­musz tő POs- K2O mg/100 g talaj 0—10 34 6,5 0,85 0,7 4,1 10—20 36 4,8 1,1 0,3 3,8 20—30 36 7,8 0,9 0,9 5,2 30—40 38 8,1 1,2 0,6 6,1 A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy nemcsak a talaj termőképessége csökkent, de a vízbefogadó képessége is tönk­rement. A vizsgált terület tápanyag- vesztesége: hold vizsgált terület tápanyag­vesztesége 352 570 forint. A mező­tásképpen. A vizsgált terület mellett 3 ka­tasztrális hold területen ősziárpa­A megyei könyvtárbizottságon túlmenően a közeljövőben Tolna megye húsz nagyobb ipari üze­mében létesülnek könyvtárbi­zottságok, amelyeknek feladata lesz a rendszeresen olvasók tá­borának növelése, a könyvek pro­pagálása, s nem utolsó sorban a könyvtár munkájának javítása. Cél az, hogy a könyvtár legszor­galmasabb olvasóiból, az iroda­lom népszerűsítésében tapaszta­latokkal rendelkezőkből, az üzem dolgozóiból és a szocialista bri­gádok képviselőiből alakuljanak ezek a bizottságok. Ez az össze­tétel biztosítja, hogy szinte vala­mennyi olvasóréteg képviselve legyen a bizottságban. A megyei bizottság alakuló ülé­sén megvitatta és jóváhagyta az 1967. évi munkatervét. vetés van, melynek várható ter­mése 14 mázsa/katasztrális hold. Várható össztermése 42 mázsa, a betakarítatlan terményt 80 száza­lékos jégkár érte, a veszteség 33,60 mázsa, melynek pénzértéke 6048 forint. Ha figyelembe vesszük az eróziós kárt, akkor látjuk, hogy 58-szor nagyobb, mint a jégverés által okozott kár. Az eróziós károk ellen bizonyos mértékben lehet védekezni, de a jég ellen nem, mégsem tesszük meg mindazt, amit megtehetnénk, még nem késő. 1966. évi megfigyelések A koppányszántói határban az A—4-es táblában, hegy-völgy irányba vetett kukorica 12,1—17 százalékos lejtőn ÉK-i kitettségű, sok helyen a B. szintig lekopott sekély termőrétegű talajról van szó. Június 24-én 20 órakor 25 mm/ óra intenzitású zápor esett, mely erősen megnyitotta a sorok között az eróziós barázdákat. Július 8-án 20 milliméter eső a már megnyi­tott eróziós barázdákat mosta to­vább. Ezen a területen méréseket végeztem, 1 katasztrális hold te­rületen 118 tonna termőtalajt ta­láltam. Nem vizsgáltam a ter­ménybetakarításig a lemosás mennyiségét. Ugyanebben az idő tájban a kocsolai Vörös Csillag Úgynevezett Farkasszérű-dűlőbén a lejtőre merőlegesen vetett 18 000—20 000 növényállományú vegyszeres gyomirtásban részesí­tett kukorica sűrű sorai ellenáll­tak a nagy intenzitású esőnek, le­mosást két helyen találtam, amit gépnyomok idéztek elő. A két egyszerű példa ismét azt igazolja, hogy a talajvédelemben részesített területek igen meghá­lálják a jó gazda előrelátását, so­kat tehetünk az egyszerű agro­technikai eljárásokkal — rétegvo­nalas szántás, vetés, növényápo­lás, a gépek, fogatok közel a réteg­vonal irányában járatása. A 15 százalékos lejtős területek állandó növénytakaróval való fedése mind üzemi feladat, nem kerül külön kiadásba, csak gondolni kell rá. A legyengült, erodált területek talajvédelmének velejárója a ta­lajjavítás. Azokon a területeken, ahol a szervesanyag-tartalom nem éri el a két százalékot, azok a te­rületek már sem teljes biológiai élettel nem rendelkeznek, sem a vízbefogadó képességük nem jó, el­vesztették a morzsás szerkezetü­ket, amit csak szervesanyag-hoz- záadással lehet pótolni. Ezeknek a területeknek tápanyag-egyensú­lyát helyettesíteni az állandó pil­langós virágú növények termesz­tésével, háromévenként istálló­trágyázással érhetjük el. Az üzemek jól képzett szakem­berei előtt nem új dolog az erózió elleni harc, csak be kell indítani. Egy évtized alatt a kukoricater­mést 10 mázsa májusi morzsolttal tudták emelni, de ha a talaj ter­mőereje, a leesett csapadék mind a termelést szolgálja, még ered­ményesebben végezhetik szép fel­adatukat. Kovács József főagronómus, Tamási 1. mérés 116 tonna P203 = 2,90 kg K2Ö = 22,27 kg 2. mérés 192 tonna P203 = 4,80 kg KaO = 36,86 kg 3. mérés 565 tonna P2Ö5 = 14,13 kg K2Ö = 108,48 kg 4. mérés 117 tonna PjOj = 29,25 kg KaO = 224,64 kg Humuszveszteség: 2. mérés 1 kh 192 t = 777,60 kg 3. mérés 1 kh 565 t — 2278,30 kg összesen 3 kh 873 t = 3525,70 kg gazdaságot érintő elemi kárt oko­zó tényező, az erózió mellett a jégkár, ezt veszem összehasonlí­Könyv tár bizottság alakult Tolna megyében Wú zenészek Tolnán A Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola fiókjaként működő Tolnai Zeneiskolában színvonalas zeneoktatás folyik. Bajor Klára már hat éve hegedül. Varga Istvánná irányítása mellett harminchármán tanulnak har monikázni. Közülük három: Péhm Anna, Szántó József és Hajdú István. Császár András bácsi a hegedűsöket és a gitárosokat tanítja. Sehu-> bért László három éve tanul ezen a hangszeren. Foto; Bakó .lend

Next

/
Oldalképek
Tartalom