Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

TOLNA MEGYEI NEPtJSÄG 1966. december 21. 6­♦ p ♦ |f«ftvT> 11 csillagszerző sakkverseny mérlege A Tolna megyei Sakkszövetség rendezésében már évek óta sorra ke­rül a szekszárdi csillagszerző sakk­verseny, azzal a célkitűzéssel, hogy a megye, valamint a meghívott ver­senyzők számára a magasabb minő­sítés megszerzését biztosítsa. Az idén 12 versenyző vett részt, közülük 1 bajai, 5 szekszárdi, a többi pedig a megye különböző helyeiről jött. Ket­ten (ifj. Prantner János és Bors Jó­zsef, mindkettő szekszárdi) n. osz­tályú, a többi pedig I. osztályú mi­nősítéssel rendelkezett. Az országos minősítő bizottság közlése szerint a csillag megszerzéséhez 8 pont, az I. osztály megerősítéséhez pedig E,5 pont Volt szükséges. örömünkre szolgál az, hogy a sok szép játszmát felmutatott versenyen szinte drámai „hajrá” után négyen érték el a szük­séges 8 pontot: Sánta István, dr. Bo­ros György, Kiss Ernő és Tóth Gyu­la. Ketten az elért 5,5 ponttal meg­erősítették (Majnay Antal és Pékár Kornél), egy pedig (Bors József) megszerezte az I. osztályú minősí­tést. Játszmák elemzése, rátermettség, a versenyek légkörének megszokása, kellő rutin megszerzése mind hozzá­tartozik ahhoz, hogy valaki helyt álljon, s eredményt érhessen rf. A verseny azt igazolja, hogy me­gyénkben is vannak elmélyedő, ko­moly sakk j átékosok, köztük fiata­lok. A versenyen szereplő fiatalab­bak játékát általában a lendület.- olykor a kellő támogatás nélküli kezdeményezés jellemezte: egyből szerettek volna ponthoz jutni, de ez a stílus már eleve magában rejti a visszavágás, esetleg a teljes össze­roppanás veszélyét. Játékuk így szem­re szép volt, de kevéssé eredmé­nyes. Ezt az összegyűjtött kevés pont­szám, illetőleg az elveszítettek magas száma igazolja. Igaz, volt olyan játszma is, amelyben csak hosszú Tudása alatt szerepelt NB lll-ban csak két pont választotta el a Dó­zsát, de aztán hiába nyerte meg nem várt biztonsággal a Máza-Szász- vár elleni rangadót. Tárnok kulcs- csonttörése végleg betette a kaput. A tavaszi hajrában Bencze, Takács, Tárnok és Gahó nélkül is szép győ­zelmet arattak a Nagykanizsai Dó­zsa ellen (3:1), de aztán a Pécsi Érc­bányásztól elszenvedett 3:0-as vere­ség véglég szertefoszlatta a szép re­ményeket, és csak a hatodik helyet szerezte meg a csapat. Ősszel megszaporodtak a £e gyeim el­lenségek. Nagyot már tavasszal el kel­lett küldeni. Rossit is ki kellett hagyni, de a vasárnapról vasárnapra pályára lépőkben sem volt igyekezet. „Mi egy vereség után sírtunk, ők nevetve fogadták még a hazai vereségeket is’’ *— mondta a minap egy régi Dózsá­ját ék os. így aztán 8—10 olyan pon­tot hullatott el a csapat, amelyet pedig meg kellett volna szerezni. A Dózsában a látottaknál kétségkívül több volt és van. Ezt a játékosok megmutatták a B válogatott ellen, amelynek alaposan meg kellett dol­goznia a győzelemért, de a Nagy- kanizsai Dózsa és a Pécsi Ércbányász legyőzésével is. Kétségkívül a sú­lyos sérülések, aztán a fegyelme­zetlenségek is közrejátszottak a si­kertelenségben, de a legnagyobb bajt mégiscsak a lelkesedés hiányában kell keresni. A Dózsa labdarúgói részére min­den bizonnyal tanulságos volt ez az idény is, amely tovább mélyítette a szakadékot a szurkolótábor és a sportkör között. Ennek az lett a kö­vetkezménye, hogy a bajnokság vé­gére már csak alig néhány szurkoló látogatta a mérkőzéseket, noha az idény első mérkőzésén még 700-an: gyűltek össze. Azt is tanulságként kell levonniok a dózsásoknak, hogy sokkal bátrab­ban kell támaszkodnia egy olyan sportkörnek a saját nevelésű utánpót­lására, amelynek Krajczár, Bencs, Topor stb. személyében kitűnő után­pótlása van. Nagy lehetőséget sza­lasztott el a belügyi csapat az 1966-os bajnoki idényben és kíváncsian vár­juk, hogy a játékosanyagból mikor sikerül majd olyan együttest szervez­ni és kovácsolni,, amely a bajnokság­ban nagyobb sikerrel szerepéi, mint az idén. a Szekszárdi Dózsa az A tavalyi bajnokság után megtar- tartott sportköri közgyűlésen öc'dti volt hallani, hogy a dózsások milyen őszintén feltárták a hibákat és úgy látszott, hogy az új vezetőség min­dent elkövet annak érdekében, hogy a csapat 1966. évi szereplésével fel­hívja magára a közvélemény figyel­mét és visszaszerezze azokat a híve­it, akiket az elmúlt évek során el­vesztett. Az új vezetőség nem is tétlenkedett a holt idényben, Rossi Szekszárdra jött, megszerezték a dombóváriak ki­válóságát: Kőművest, Szűcs és Nagy is az NB I-ből került a Dózsához. Úgy látszott, hogy Takácsra is le­het már majd számítani és Gahó -s felépül a bajnokság megkezdésére. A játékosanyag tehát adva volt. Ez­úttal sem hiányzott az alapozás és ICázmér edző vezetésével jó képes­ségű gárda várta az új idényt. Az előkészületek során az újra edzésbe állt Gahó azonban ismét megsérült és nélküle kezdődött el a bajnoki idény. Az első mérkőzésre szépszámú ér­deklődő gyűlt össze Szekszáriion, akik között jócskán voltak bajaiak is, a helybeliek pedig leginkább Rossira voltak kíváncsiak. Az első mérkőzés minden várakozást felül­múlt. A Dózsa-csatárok négy alka­lommal is betaláltak az ellenfél há­lójába és 4:0-ás nagyszerű győzelem­mel kezdtek. Lovásziban is nyert a Dózsa 2:l-re és megnyerte, ha nehezen is a PEAC elleni szekszárdi találkozót is, és a harmadik forduló után csak gól- aránnyal szorult a Nagykanizsai Bányász mögé. Ezután azonban a kissé lebecsült falusi csapattól, Lo­bodtól 4:l-es vereség következett, de úgy látszott, hogy csak múló rosz- szullétről volt szó, mert a Pécsi He­lyiipar ellen a sórtengerben is biz­tosan nyért a Dózsa, de egy hét múlva már Mohács ellen bátortala­nul játszott és a mezőny „döntetlen csapata” Szekszárdról is elvitte az egyik bajnoki pontot. Ez a döntet­len minden bizonnyal nem erősítette a csapat önbizalmát, de a balsze­rencsének is része volt abban, hogy a csapat nem tudta azt nyújtani, amit tud. Nagykanizsán Bencze sé­rülése miatt a Bányász rendkívül gyenge játék után is 4:l-re tudott nyerni. Aztán sikeres három hét után az NVTE állította meg a Dó­zsa győzelmi sorozatát. A feljutást jelentő harmadik helytől ekkor még Előbb bizonyítani akarnak Az ozorai sportkör terveiről be­szél a községben mindenki. Vitat­koznak. javaslatokat tesznek és szer­vezkednek. A nagy lázit a leendő új öltöző építése váltotta ki. A 'sportkör vezetői hónapok óta tervszerűen készülnek a munkára és a siker ér­dekében mindent megtettek. Segítsé­gükre sietett a községi tanács és a termelőszövetkezet is. A tanács a „le­bontott iskola anyagából a téglát, az ajtókat, ablakokat átadta a sport­körnek, míg a termelőszövetkezet a szállítást vállalta. Januárban a köz­ségi tanács 25 ezer forintot biztosít készpénzben, az építkezéshez. A társadalmi munka szervezése is megtörtént már. Kőművesek, ácsok, asztalosok, lakatosok és ki tudja fel­sorolni, milyen szakképzettségű szur­kolók vállalkoztak, hogy segítenek az építkezésnél. A sportkör vezetői azonban számoltak és rájöttek, hogy a készpénzük kevés, 5—6 ezer forint kellene még. hogy teljesen felépül­hessen az öltöző. A szurkolók egy része azt javasolta' a vezetőknek, hogy kérjenek a sporthivataltól tá­mogatást és csak akkor kezdjék meg az építkezést. A vezetők azonban más álláspontra helyezkedtek. Ök előbb bizonyítani akarnak. A meglévői épít­kezési anyagból február végén, vagy márciús elején, az időjárástól füg­gően, megkezdik az építkezést, hogy konkrétan tudják bizonyítani a köz­ség és a szurkolók áldozatvállalását, a megye sportvezetőinek. Csak ezt követően kérnek. De csak akkor, ha a saját erejük­ből nem telik. Dr. Boros György (Tolna) és elkeseredett végküzdelemben ma­radtak alul a versenytapasztalatok­kal bőven rendelkező és rutinos idő­sebbekkel szemben. Az idősebbek általában tudtak „kivárni’, s nyu- godtabb, pozíciós stílust játszottak és több eredménnyel. Játékosaink a gyakori versenyek ré­vén eléggé ismerik egymás erejét, megnyitási módját, csapdáit, játék­stílusát. így még időben van alkal­muk kielemezni az ellenszert. E té­ren hátrányosabb helyzetben volt Borsodi István bajai versenyző, aki mindezek hiányában „magányos lo­vasként” küzdötte végig a nagy csatát, minden elismerést kiérde­melve. A verseny napi két fordulójának (napi 8 óra) lebonyolítása fárasztó — amint ez meg is mutatkozott — és csak szükségmegoldás. Ifj ú Mechtl! £éla és ifjú Szokolics közismerten jó nevű játékosok elfoglaltságuk kö­vetkeztében nem lehettek jelen; velük minden bizonnyal még szí­nesebb lett volna a verseny. A zökkenőmentes megrendezést a megyei sakkszövetség anyagi áldo­zatot hozva tette lehetővé; a sport­szerűséget pedig maguk a játékosok biztosították. A megyei TS vezető­sége, valamint idős Mechtl Béla, a megyei sakkszövetség elnöke élénk figyelemmel kísérte a verseny eg is?. menetét és figyelik a sakkélet fej­lődését megyei viszonylatban is, s támogatással is biztosítják ezt. A verseny újabb állomás volt já­tékosaink sakktudásának, fejlődé­sének lemérésére; kitűzött célját el­érte, így megrendezése indokolt és érdemes volt. Reméljük, hogy az ed­digi „csillagosok” száma (5) nem zárul be, hiszen megyeszerte folyik a fiatalokkal való versenyszerű fog­lalkozás, ami a komoly utánpótlás biztosítása, s egyben ígéret is! H. J. A sport mozgalmas éve lesz 1967 Második kongresszusára készül a magyar sportmozgalom — Nyolc válogatott labdarúgó- mérkőzés — Indul az üzemi spartakiád Az olimpiák előtti esztendő a nem­zetközi sportéletben sokáig volt ese­ménytelen. A legtöbb sportág világ- versenyeit a két olimpia közötti pá­ros esztendőre időzítették és az olim­pia előtti esztendőt elsősorban a fel­készülésnek. az erőgyűjtésnek és az ellenőrző jellegű versenyeknek szen­telték. Az utóbbi évtizedben jelentős vál­tozás történt ebben a tekintetben is: a nemzetközi sportélet alig veszi fi­gyelembe az olimpiai időszakokat, s évről évre kínál szenzációt. 1967-ben pedig majdnem annyi világversenyre kerül sor. mint 1966-ban. Az új esztendő bennünket is közel­ről érintő világversennyel indul. Svéd­országban rendezik a Teremkézilabda Világbajnokságot, amelyen részt vesz a magyar válogatott — nem is esély nélkül. Február és március a téli- sportok jegyében zajlik. Ljubljana lesz a színhelye a Műkorcsolya EB- nek, amelyen Almássy Zsuzsa helye­zésre esélyes. Bécsben kerül sorra a Műkorcsolya Világbajnokság, majd a Jégkorong VB. Március közepén indul a labdarúgó-bajnokság, de klub­csapataink közül a Győri ETO-nak a KEK-ért, a Ferencvárosnak a WK- ért, a Tatabányának és az Újpesti Dózsának pedig a KK-ért esetleg a bajnoki nyitány előtt pályára kell lépnie. Az áprilisi programból az Asztali­tenisz VB (Svédország), az ifjúsági labdarúgó UEFA torna (Törökország) és a Súlyemelő Duna Kupa — szín­helye Pozsony — ígéri a legtöbb iz­galmat. Ebben a hónapban kezdődik a lab- darúgó válogatott mérkőzések prog­ramja, csapatunk sorrendben Jugo­szlávia, Dánia, Románia, Hollandia, kétszer az NDK és a Szovjetunió együttesével mérkőzik. Számíthatunk a Koreai NDK Angliá­ban nagy sikert aratott válogatottjá­nak magyarországi szereplésére is. Májustól egymást érik a nagy vi­lágversenyek. A birkózóknak négy jelentős versenyük lesz. A kötött­fogású EB-t Minszkben. a szabad­fogásút Isztambulban, a kötöttfogású VB-t Bukarestben, a szabadfogásút pedig Uj Delhiben rendezik. Az ököl­vívó EB színhelye Róma lesz, a Cselgáncs EB-é Milánó, a VB-é pedig előreláthatólag Salt Lake City. A bennünket mindig érdeklő vívó VB-t Montreálban rendezik. Az evezős EB- re a franciaországi Vichy-ben, a ka­jak-kenu EB-re az NSZK-beli Duis- burgban, a kerékpáros VB-re Hollan­diában, az öttusa VB-re Svédország­ban, a súlyemelő VB-re Tokióban, a Röplabda EB-re Törökországban, a Modem Gimnasztikái VB-re pedig Moszkvában kerül sor. Mozgalmas éve lesz 1967-ben is az atlétikának. A fedettpályás EB-vel márciusban Prágában indul az idény. A nyár az EK küzdelmek jegyében zajlik. A férfi elődöntőkre az NSZK- ban, a nőire Olaszországban kerül sor. A döntőket a férfi és a női csapatok számára egyaránt Kijevben tartják. 1967 kiemelkedő eseményének ígér­kezik a Tokióban megrendezésre kerülő Universiade, amelyen a leg­jobb főiskolás magyar sportolók is részt vesznek. Az olimpiai előkészületek miatt azon­ban még fontosabbnak ígérkezik a Mexico City-ben októberben lebonyo­lításra kerülő Próbaolimpia, amelyen a tervek szerint az olimpiai sport­ágak többségében, esélyes verseny­zőinek zömével rajthoz áll a magyar sport is. Nem lenne teljes az 1967. évi sport- eseményekről adott tájékoztatás, ha nem számolnánk be néhány, a ma­gyar sportmozgalom fejlődése szem­pontjából nagy jelentőségű hazai ese­ményről. 1967 végén rendezik a Ma­gyar Testnevelési és Sportszövetség II. országos kongresszusát. Az alap­szabályok szerint minden sportegye­sületben j sőt a szakosztályokban ls szeptember-október folyamán kül­dött-. illetve vezetőségválasztó köz­gyűléseket kell tartani: felmérik az eddigi munkát, beszámoltatják a ve­zetőket és ellátják útra valóval a terü­leti konferenciákra, majd az orszá­gos kongresszusra jelölt küldötteket. 1967-ben indul az üzemi spartakiád is. Ezeket a versenyeket minden na­gyobb üzemben, vállalatnál megren­dezik, s természetesen összevontan lebonyolítják a legtöbb vidéki város­ban is. Ebben az évben ugyancsak, meg­tartják a falusi dolgozókat legin­kább érdeklő falusi spartakiádot. de 1967-ben ezek a versenyek csak a megyei döntőkig haladnak, orszá­gos döntőkre nem kerül sor. Minden sportszervezet számára nagy feladatot jelent majd 1967-ben az új minősítési szabályzat végrehaj­tása. Ezzel az esztendő első negye­dében ismerkednek meg a sportveze­tők, s a tulajdonképpeni munka áp­rilistól az esztendő végéig folyama­tosan tart. A Népújság totólippjeí X. Atalanta—Bologna X 1 2. Juventus—Milan 1 X 3. Mantova—Lazio 1 1 4. Róma—Torino 1 X S. Spai—Fiorentína X 2 6. Lanerossi—Venezia 1 X 7. Novara—Messina i X 8. Padova—Genoa 1 1 9. Palermo—AC. Reggiana 1 X 10. Pisa—Catania 1 X 11. AS Reggiana—Arezzo 1 1 12. Sampdoria—Catanzaro 1 1 13. FC Savona—Livorno 1 X +1 11, Brescia—Lecco 1 2 Pótmérkőzések: 15. Napoli—Foggia t 1 16, Inter.—Cagliari 1 1 A megyei labdarúgó-szövetség elnöksége nevében Vígh János, fő­titkár (a képen balról) adta át Kutasi Bélának, a Bonyhádi Vasas megyebajnokságot nyert labdarúgócsapata intézőjének az első helyért járó érmeket. A szövetség nevében további sok sikert kí­vánt a labdarúgócsapatnak, és annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a bonyhádi labdarúgók az NB lll-ban sikerrel szere­pelnek. és sok örömet szereznek a bonyhádi szurkolóknak. Sok sikert az NB lll-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom