Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-06 / 263. szám
ÍS6G. november 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Meggyorsul a megye iparosodása Háromezer új ipari munkahely Olvasóink a megyei pártbizottságnak a pártértekezlet elé terjesztett és lapunkban közölt beszámolójából tudhatták meg, hogy a Politikai Bizottság a múlt év decemberében tárgyalta a megye helyzetét és határozta meg a fejlesztés irányelveit. A határozat óta még egy év sem telt el, azonban már számos eredményes lépés történt megvalósítása érdekében, különösein ami a megye iparának fejlesztését illeti. A megye iparosítását — hasonlóan még néhány iparilag elmaradott megyéhez — kiemelten kezelik, ez azt jelenti, hogy nemr csak a különböző ipari tárcák által tervezett beruházások valósulnak meg, hanem az Országos Tervhivatal külön keretet biztosított e megyék iparosításának meggyorsítására. így megvalósulhatnak — mégpedig gyors- ütemben — olyan beruházások is, amelyekre különben nem kerülhetne sor. A megyei pártbizottság és a megyei tanács .vb vezetői már több esetben tárgyaltak az Országos Tervhivatal és a minisztériumok illetékeseivel és e tárgyalások eredményeképpen néhány beruházás már mag is indult, míg mások most vannak előkészületben. Vannak olyanok is, amelyekről végleges döntés még nem született, ezekről tájékoztatni olvasóinkat még korai lenne. Most tehát csak azokról szólhatunk, amelyek, már megkezdődtek, illetve amelyeket jóváhagytak, megvalósításukhoz a 'fedezet biztosítva van, Orion-gyár Tamásiban A megye járási székhelyei között iparilag a legelmaradottabb Tamási község. Számottevő ipara még nincs, a téglagyár és a tej; üzem, valamint az itt működő ktsz-ek a lakosságnak csak igen kis hányadát foglalkoztathatják. Gyökeresen megváltozik azonban a község helyzete egy-két év múlva. Olyan iparágat telepítenek a községbe, amely a technikai fejlődés élvonalában halad, jövője szinte beláthatatlan. A község határában — a siófoki út jobboldalán — már befejezéshez közeledik az építkezés, ezután csak a berendezés lesz hátra és 1967. első felében megindulhat a híradástechnikai alkatrészek, szerelvények gyártása. Az üzem az Orion gyár egyik gyáregysége lesz. A községben már működik egy kis híradástechnikai műhely, egyelőre a Dombóvári Féintomeg- cikkgyártó Vállalat részlegéként. Azért hozták létre, hogy biztosítsak a nagy gyár részére a törzsgárda kiképzéséT, nevelését. Többen voltak néhány hetes gyakorlat céljából a budapesti gyárban is. A beruházás még be sem fejeződött és máris az üzem bővítésén dolgoznak. További négymilliós beruházással „megtoldják” az épületet, a tervek szerint — ha ezzel is elkészülnék _ 6—800 dolgozót foglalkoztat a z új üzem. A dolgozók nagyobb része nő lesz, betanított munkás. Természetesen az üzem nagy távlatokat nyit a község és a környék fiatalságának is, tudvalevő, hogy a híradástechnikai ipar szakemberigénye is nagy, sok technikust, mérnököt foglalkoztat. Bővítik a simontornyai labdaüzemet Nincs még egy éve sem, hogy befejezték a Simontornyai Bőrés Szőrmefeldolgozó Vállalat labdaüzemének építését és mar itt is a bővítésen dolgoznak. Jelenleg ugyanis a vállalat évi 180 ezer bőrlabda előállítására képes. A szükséglet — elsősorban az exportigény — azonban ennél jóval nagyobb. Az üzem bővítését ezért határozták el. A tervek szerint mintegy négymillió forintot fordítanak a beruházásra, ezáltal a labdagyártó kapacitást évi 260—300 ezerre emelik. A beruházás igen gazdaságos, üzemi munkahelyet jóformán csak az előkészítők és a kikészítők részére kell biztosítani, raktárakról kell gondoskodni az anyagok és a készáru részére. Jelenleg a vállalat négyszáz dolgozója foglalkozik labdagyártással, ez a beruházás befejezése után hat-hétszáz főre emelkedik. A növekedés azonban elsősorban a bedolgozó-ilótszámot érinti. Új ipari „negyed Szekszárdon A megyeszékhelyen eddig általában a Keselyűsi út mellett épült üzemek képezték az „ipari negyedet”. Az új ipari terület kialakítása .a város északi határé-^ ban a m lőszergyár építésével már évekkel ezelőtti megkezdődött. Most napirendre került ennek a területnek a további beépítése. Mindenekelőtt a műszergyár bővítését kell megemlítenünk. Még nincs teljesen kész ez a gyár sem, azonban már itt is megszületett az elhatározás a további bővítésre. Tízmillió forintot irányoztak elő két, egyenként kétezer négyzetméteres üzemcsarnok építésére, a jelenlegi üzem „megtoldására”. Itt vezetik majd be a komplett hegesztő- apparátusok gyártását, valamint bővítik a közlekedési műszerele gyártását. Maga a műszergyár az eredetileg tervezett beruházás befejezése után 1000—1100 főt foglalkoztat, a bővítéssel újabb nyolcszáz dolgozó kaphat munkalehetőséget. Az északi ipari területen kap új üzemet a Rákospalotai Bőrés Műanyagfeldolgozó Vállalat is. A beruházás előkészítése már megkezdődött, a mintegy .háromezer négyzetméter alapterületű üzem építése 1968-bam indul és a következő évben már kezdődik a termelés. A vállalat jelenlegi üzeme 640 főt foglalkoztak. Az új gyár további 550 dolgozó részere biztosít munkalehetőséget. Új üzem a Keselyűsi úton Befejezéshez közeledik a Fővárosi Öra- és Ékszeripari. Vállalat új üzemének építése és berendezése a Keselyűsi úton. A hétmillió forintos beruházást az év végéig befejezik. A munkások kiképzése már megkezdődött a vállalat központjában. 1967 elején már mintegy kétszáz főt foglalkoztatnak, azonban már megkezdődött a bővítés gazdasági tervezése. Erre további tizennégy- millió forintos beruházást irányoztak elő. Befejezése után — 1969-ben — hét-nyolcszáz főre emelkedik a létszám. Uj üzemcsarnokot kap — négymillió forintos beruházással — a Szekszárdi Vasipari Vállalat is, az oiajkályha-gyártás növelésére. A vállalat jelenleg évi hat-hétezer olajkályha gyártására képes, ez a beruházás után megkétszereződik és körülbelül száz dolgozóval többet foglalkoztathat. • A felsorolt beruházások tehát mintegy háromezer új ipari dolgozó foglalkoztatását teszik lehetővé. A felsorolás azonban nem teljes, hiszen most is folynak a tárgyalások újabb üzemek létesítésére, újabb beruházásokra. Bővül a megye kisipari szövetkezeteinek a termelése is, jelentős beruházásokkal növelik a Szekszárdi Nyomda termelését, új telephelyet kap a paksi betonelem- üzem, a Faipari Vállalat, megkezdték az új Patyolat-üzem építését. Megkezdődött a Bonyhádi Cipőgyár rekonstrukciója, a harmadik ötéves terv időszakában fejeződik be a Paksi Konzervgyár több mint százmillió forintos bővítése-korszerűsítése. Megkezdődött az előkészítése egyéb ipari beruházásoknak is. Egyet azonban az eddigiekből is megállapíthatunk: a megye iparosítása meggyorsul a harmadik ötéves tervben. l X Koszorúzás a szovjet hősi emlékműnél Negyvenkilenc esztendővel ezelőtt győzött a Lenin vezette bolsevik párt irányításával a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az évfordulóra emlékezve és a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök tettét méltatva, Szekszárd város és az egész megye dolgozóinak nevében kegyeletteljes koszorúzás! ünnepség zajlott le Szekszárdon a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél és az alsóvárosa temetőben lévő szovjet hősök sírjánál. Szombat délután négy órakor egy időben indultak el a megye, a járás és a város párt, állami és tömegszervezeti küldöttei, az üzemek, vállalatok és intézmények, a fegyveres testületek képviselői, hogy a hála és a megemlékezés virágait koszorúkba kötve elhelyezzék az emlékműnél, valamint a temetőben. Az ünnepségen részt vettek és koszorút helyeztek el szovjet küldöttek is. Új törzsgárdatagok A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál már hagyomány, hogy november hetedike alkalmából átadják a törzsgárda- jelvényt azoknak a dolgozóknak, akik folyamatosan tíz, illetve tizenöt éve állnak a vállalat alkalmazásában. Tegnap délelőtt a vállalat központjának tanácstermében rendezték meg az ünnepséget, melyen László István Igazgató emlékezett meg az Októberi Forradalomról és értékelte a váúalat elmúlt háromnegyedévi eredményeit, a dolgozók kongresszusi versenyvállalásainak teljesítését. Kiemelte a törzsgárda szerepét a szép eredmények elérésében. Ezután átadta a bronzjelvényt annak a huszonkét dolgozónak, akik az idén töltötték be tizedik szolgálati évüket a vállalatnál, ezüst- jelvényt a „15 évesek” — számszerűit 33-an — kaptak. A vállalatnál jelenleg 239 olyan dolgozó van, aki legalább tíz éve lépett be, az ezüstjelvényes törzsgárdatagok száma 81. Matesz József szb-titkár a szak- szervezet megyei bizottsága képviseletében adta át Gácsi Béla főbizalminak a sok éves, eredményes szakszervezeti tevékenység jutalmaként adományozott „Építőipar kiváló dolgozója” jelvényt. Dicsérő oklevelet kapott a kongresszusi versenyben élen járó nyolc részleg. A Nagy Október eszméi ölökké élnek Díszünnepség Szekszárdon a 49. évforduló alkalmából A Soós Sándor városi Művelődési Házban tegnap ünnepi nagygyűlést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen megjelentek a város üzemeinek, hivatalainak, termelőszövetkezeteinek képviselői, kiváló munkások, parasztok, a termelés és a szellemi munka élenjárói. Az elnökségben helyet foglalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első tátikára, Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára. Ott volt a díszelnökségben az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg két magasrangú tisztje, a városi pártbizottság tagjai: Rúzsa János, Kürti István, Császár József, Vári György. Az elnökségben foglalt helyet Fülefci Ferenc, várcei KISZ-titkár, Magyart László, a műszergyár igazgatója, Eszenyi Antalné, a Hazafias Népfront városi titkára, Ran- ga Józsefné, a nőtanács titkára, Kertai József. Gellai Jolán és Puiz Ferenc. A díszünnepségen Scherer Sándor, a szakmunkásképző iskola igazgatóhelyettese elnökölt. Az ünnepség a magyar és a szovjet Himnusz hangjaival kezdődött. Az ünnepi beszédet dr. Péter Szigfrid, a városi pártbizottság tagja tartotta. — Negyvenkilenc éve, elindult diadalmas útjára az a szocialista forradalom, amelynek zászlaja alatt az emberiség haladó erői azóta oly sok sikert értek eL E zászló alatt született meg először egy, majd több országban a szocialista társadalmi rendszer, e zászló alatt vált a szocializmus világrendszerré — mondotta bevezetőjében dr. Péter Szigfrid elvtárs. Majd hangsúlyozta a nagy harcot, amelyet az «nősz munkásság a hatalom megszerzéséért, a világ első néphatalmának erősítéséért folytatott. Emlékeztetett arra, hogy a proletárállam első teendői közé sorolta a népet legjobban érdeklő kérdések, a föld és a béke kérdésének megoldását. — Földünk egészén munkások és parasztok, zsellérek és nincstelenek, idősek és fiatalok, az egész haladó emberiség látta megvalósulni élete célját. Lelkesítette a világ proletariátusát október eszméje. Mind több országban hangzott el a munkások ajkán; kövessük az orosz példát. A dicsőséges Tanácsköztársaság bizonyította hazánkban is a munkásság akaratát. A magyar munkások és parasztok tettekkel is bebizonyították együttérzésüket az orosz proletariátussal. Közel százezer magyar hadifogoly harcolt és nevelődött a Vörös Hadseregben* a forradalom és az intervenció elleni harc idején. Dr. Péter Szigfrid elvtárs emlékeztette a nagygyűlés hallgatóit arra, hogy a Szovjetunió létének első napjától az ország az egész emberiség felemelkedéséért munkálkodott. Sikeresen valósította meg a nagy, országot építő, ötéves terveket. Mind gazdasági, mind pedig kulturális téren a Szovjetunióban hatalmas fellendülés figyelhető meg. A jelen időszak nagy gazdasági sikerei a szovjet rendszer fölényéről, emberséges voltáról bizonyítanak. A szocialista országok együttműködése a gazdasági egyezmények, a tkülönböző szerződések lehetővé teszik a szocialista országoknak is a gyors előrehaladását az októberi eszmék útján. A szónok ezután hosszasan méltatta a szovjet állam békepoliti- kájának jelentőségét, az első proletárállam gazdasági és kulturális sikereit. Szólott arról a hősi küzdelemről, ahogy a szovjet nép kiűzte hazájából, majd szétverte a hitleri fasiszta hordákat, ezzel egy- időben szabadságot adott egész sor népnek. — A Nagy Október eszmél örökké élni fognak, mert legyőz- hetetlenek, mert a világ összes dolgozóinak legbensőbb vágyait és alapvető érdekeit fejezik ki. Éljen és győzedelmeskedjék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméje! Éljen a Nagy Október szervezője és irányítója, a Szovjetunió lenini kommunista pártja! Éljen a magyar és a szovjet nép örök barátsága! — fejezte be ünnepi beszédét dr. Péter Szigfrid. Az ünnepi nagygyűlésen ezután a Garay Gimnázium irodalmi színpadának tagjai adtak nívós műsort. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmából rendezett szekszárdi díszünnepség az Lntemacionálé hangjaival ért véget.- Pj — Kormánykitüntetések A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulóján pártmunkásokat, a termelés és a politikai életbár tevékenykedő elvtársakat tüntettek ki. A megyei pártbizottság székházában a kitüntetettek tiszteletére a megyei pártbizottság fogadást adott. A kitüntetetteket K. Pap>p József első titkár köszöntötte, további sikeres munkát kívánt a pártbizottság nevében. A kitüntetések átadása után a megyei pártbizottság vezetői hosszasan elbeszélgettek a kitüntetett elvtársakikal. A Munka Érdemrend aranyfokozatát kapta Rév András, az MSZMP Paksi Járási Bizottságának első titkára, Puiz Ferenc, az MSZMP Szekszárdi JB munkatársa, Tolnai Ferenc a megyei tanács elnökhelyettese. A Munka Érdemrend ezüstfokozatával tüntették ki Petrits Ferencet a Tolna megyei Népújság főszerkesztőjét, Tatár La jóst, az MSZMP megyei bizottságának munkatársát, dr. Péter Szigfridet, az MSZMP városi bizottságának munkatársát, Orbán Györgyöt, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat párttitkárát és Sajgó Ferenc nyugdíjas járási tanácselnököt. A Munka Érdemrend bronzfokozatát kapták: Fuch György né, Dombóvári Kesztyű üzem, Gegő Imre bátaszéki földmű vesszövei- kezet és Radnai József Bonyhád község pártbizottságának titkára. Tolna megyéből tízen kaptak Kiváló Gttörővezetői jelvényt: Badics Lászlómé, Báli János, Brenner György, Gyimesi János, Iker Lászlóné, Jáhn Elemér, Kiss István, Magyar János, Sehatzl Jolán és Schulcz ÁdárrL KISZ Érdeméremmel tüntették ki Tóth József őrnagyot, Pacsai Lászlót, Steinbach Ferencet és Tóth Sándor elvtársakat. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kaptak: Horváth Sándor, Lajkó Sándor, Naszladi László, Papp Mária, Sc'váffer Ferenc, Schneider Mária és Volkmann János.
