Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
1966. november 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 %w Ünnepség a munkásőrség megyei parancsnokságán A munkásőrség Tolna megyei parancsnokságán tegnap délután ünnepséget tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából. Palko- vics István alezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka méltatta a nagy október évfordulójának jelentőségét, hatását hazánkra, az egész világ munkás- mozgalmára. A megyei parancsnok rövid megemlékező beszé lében méltatta a Tolna megyei munkásőrök áldozatos munkáját, elismeréssel szólt a munkás, paraszt és értelmiségi dolgozók tevékenységéről, akik a párt fegyveres testületében a haza, a néphatalom védelme, erősítése érdekében munkálkodnak. Palkovics István alezredes ezután kitüntetéseket, illetve jutalmakat adott át a munkásőrségben és a termelő munkában példásan helytálló elvtársaknak. T>r. Szentgáli Gyula mumkásőmek a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüstfokozatát, Bay Endre mun- kásőmek a Haza Szolgálatáért Érdemérem txranzfokozatát, Oláh József munkásévnek a Közbiztonsági Érem ezüstfokozatát adományozta a belügyminiszter, a munkásőrség országos parancsnokával egyetértésben. Tizenöt munkásőr, Pro- kos József, Pech József, Samu Lajos, Sípos István, Pintér Antal, Pálkovács Jenő, Alpár Miklós, Turbéki József, Böröcz János, Varga János, Szijjártó János, Baki József, Biros Béla, Király György és Simon János a munkásőrség országos parancsnokának, illetve a megyei parancsnok jutalmát kapta. Az ünnepségen Farkas Miklóst, a munkásőrség megyei parancsnokának anyagi helyettesét őrnaggyá léptették elő. A kitüntetett és megjutalmazott munkásőröket Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság pártós tömegszervezeti osztályának vezetője köszöntötte. Kerekes elvtárs sok sikert, eredményes munkát kívánt a megyei párt- bizottság nevében a kitüntetett munkásőröknek. A kitüntetettek nevében dr. Szentgáli Gjfúia mondott köszönetét. Fák a Nemzeti helyén Tágra nyílt szemmel csodálkozva néztek egymásra a pestiek szombaton reggel: jól látnak-e? Szép lombú fák a 'Nemzeti helyén? Igen. A valamikori Nemzeti Színház helyén szorgos kezek mutatós parkot varázsolnak, s a tér lassan így elnyeri végső, vonzó arculatát. Az aluljáró az új park mellé méltóképpen sorakozik majd a Corvin Áruház a háttérben látható modem homlokzattal. A pestiek és vidékiek közkedvelt vásárlóhelyét kívülről teljesen felújítják s belül is korszerűbbé, modernebbé teszik berendezését. Fotó: BOZSÁN nácsot. Évi adójukat kifizették. * Mellár Béláné postakézbesítő, a bátaszéki gimnázium levelező tagozatának hallgatója munkába indulás előtt félórát még tanult. Közelednek a negyedévi vizsgák. * 275 felsőtagozatos iskolás délig felszedte a húsz hold magnak meghagyott babot. * Pál János, Istvánovics Imre, Móricz Sándor, Nevendős István négy géppel egész nap, sötétedésig a búzát vetette, majd nyújtott műszakban ráadásként a magágyat készítették elő a következő napra. * Szőke Károly traktoros két háztáji anyakocája 23 malacot fialt. * A termelőszövetkezet baromfi- telepén az ötezer terven felül beállított árucsirkéből 1440 egy kilón felülit szállítottak el Szélű Istvánné és őri Istvánná baromfigondozók közreműködésével. * A község tűzrendészet! helyzetéről Vancsura Jenő parancsnok elkészítette az értékelő jelentést, amelyet másnap a szekszárdi parancsnokság értekezletén vitattak meg. * Szilágyi Jánosnak, a háztáji pásztornak már mW-sza négy nap volt vissza a szolgálati idejéből. A gazdák azonban azt szerették volna, ha még legalább két hétig kijár a legelőre a jószág. * A 34-es számú vegyesboltban 3000 forint volt a napi forgalom. Átlagos napnak számít. * A cukrászdában Nagy Imréné 23 dupla feketét adott el, a színházi előadásra való tekintettel a szokottnál valamivel több fogyott. * Ezen a napon Zörényi István, Lengyel József és még tizenhét család törte a kukoricát. A terményt estére már a betekintsi puszta góréiba behordták. * Hetenként egyszer jár Alsónyékre Bajáról egy háztartási és villamossági gépekhez értő javító kisiparos, Maász Imre. Minden héten szerdán délután tart fogadónapot. Ezen a szerdán nem érkezett meg. * Amikor este a színházi előadás megkezdődött, a fiatal Palásti Ferenc traktoros megkezdte az éjszakai műszakot, az őszi mélyszántást végezte. * Eljegyzés, szülés, lakodalom, baleset, haláleset nem volt. Alsónyék, 1966. október 26. P. J, — Sz. P. Gyümölcsöző évtized Egy évtizede, 1956. október ^ 23-án fegyveres ellenforradalom támadt hazánkra, veszélybe sodorva népünk szabadságát, az ország függetlenségét, a népi hatalmat, a dolgozók 1945- től 1956-ig megalkotott forradalmi vívmányait, egyszersmind a világbékét is. Az imperialista hidegháborús kalandorok, a nemzetközi reakció legveszedelmesebb erői azt akarták elérni, hogy Magyarország kiszakadjon a szocialista világrendszerből és ezzel a szocialista tábor meggyengüljön. Súlyos háborús válság alakult ki e kalandor lépés következtében. A nemzetközi reakció mindenekelőtt a hazai reakció maradványaira és egyes megtévesztett rétegekre, köztük fiatalokra támaszkodott, és arra számított, hogy a tisztánlátásukban megzavart tömegek nem lesznek képesek megakadályozni aljas terveit. De ezek a sötét erők elszámították magukat. Most, tíz év elmúltával emlékünnepségeket szerveztek a világ különböző sarkaiban, és semmiféle szemforgatás sem palástolhatta a valót: az 1956-os magyar ellenforradalom leverésével ők buktak meg, magukat és vesztett ügyüket gyászolják. Szabadságunk, szocialista népi hatalmunk, sok-sok vívmányunk, békénk volt a tét 1956-ban. De történelmünknek ebben a válságos pillanatában, Kádár János elvtárs vezetésével, harci sorokba tömörültek a magyar kommunisták, megszervezték az MSZMP-t és életre keltették a forradalmi munkás-paraszt kormányt, mozgósították a dolgozó népet, megmagyarázva, hogy milyen óriási veszélybe taszították az ellenforradalmárok, fegyverbe hívták a munkásság legjobbjait, és kemény harcban győzelemre vezették a magyar népet az ellenforradalom fölött. Győzött a nép, és győzött a proletár internacionalizmus nagyszerű eszméje. A dolgozó emberek saját törekvéseiket látták viszont az új vezetés programjában. Helyeselték, hogy erélyesen felszámolja az ellenforradalom maradványait, határozottan leszámol a személyi kultusz éveiben elkövetett hibák következményeivel, eltökélten érvényt szerez a szocialista törvényességnek és alkotó összefogásra hív a szocialista célokban egyetértő, valamennyi hazafit, hogy az egész nemzettel összefogva oldja meg az ország nagy gondjait. A dolgozó tömegek bizalommal és tettekben megnyilvánuló támogatással válaszoltak erre a politikára. A párt és a kormány, valamint a dolgozó tömegek közös harca eredményezte, hogy az ellenforradalom rövid idő alatt visszaszorult és az ország, amely 22 milliárd forintnyi kárt szenvedett, gyorsan talpraállt. Más testvéri országokkal együtt ebben is nagy segítségünkre volt a Szovjetunió, amely a fegyveres ellen- forradalom leverésében felbecsülhetetlen értékű támogatást nyújtott népünknek. D olgos, küzdelmes, de eredményes évtized áll mögöttünk. Népünk derekas munkája nyomán nagy alkotások születtek, csak az utóbbi öt év során egymillió ember költözött új lakásba, városaink és falvaink megszépültek, az egész ország a modern fejlődés jegyeit viseli: nem dolgoztunk hiába. Megfontolt, reális gazdaságpolitika útján haladtunk előre, terveink céljaink lelkesítőek és megvalósíthatók. Termelőeszközeink korszerűbbek; gazdaságosabban termelünk, mint korábban. Tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt az ipari termelésünk, átlagosan évi 4,5 százalékkal emelkedett a termelékenység, ezzel fedezzük a termelés növekedésének mintegy kétharmadát. 1965-ben a lakosság két és félszer annyi mosógépet, másfélszer annyi motorkerékpárt, hat és félszer annyi hűtőszekrényt és csaknem nyolcszor annyi televízió- készüléket vásárolt, mint 1960-ban. Sorsdöntő forradalmi változás történt falvaink életében- mező- gazdaságunk szocialista útra tért, s ezzel egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A nagy átalakulás megrázkódtatás nélkül ment végbe, sőt közben még emelkedett is a mezőgazdasági termelés. Azóta mind társadalmunk, mind a parasztság nagy erőfeszítéseket tett, hogy a termelőszövetkezetek korszerű, termelékeny nagyüzemekké épüljenek ki. Az elmúlt évtizedben mintegy 40 százalékkal nőtt a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Tíz év alatt a munkások és ■ alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 63,6 százalékkal nőtt, s noha a fogyasztás ez idő előtt számot tévőén emelkedett, mégis kétszeresére nőtt a takarékbetét-állomány. Nagy vívmányunk, nogy a társadalombiztosítást a lakosság 98 százalékára kiterjesztettük. 1965-ben már 1,1 millió nyugdíjasnak 7,7 milliárd forint nyugdíjat folyósított az állam. A következő években még gyorsabban akarunk előre haladni, a növekvő termelés alapján tovább javítva a dolgozok életkörülményeit. Ehhez teremt alapot a gazdaságirányítás új rendszere, amelyet 1968-tól vezetünk be. Amit e tíz évben az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben, a közoktatásban, a tudományban, a közegészségügy fejlesztésében, az életszínvonal emelésében elértünk, azt a bizonyosságot nyújtja, hogy helyes utunkon tovább haladva minden cé-' lunkat valóra váltjuk. A szocialista építésben tíz év alatt kivívott anyagi fejlődésnél semmivel sem kisebb értékű az a változás, amelyet dolgozó népünk öntudatának, műveltségének, tájékozottságának, önbizalmának fejlődésében mérhetünk. Igazán elmondhatjuk a költővel, hogy ez már „másfajta nép, másfajta raj..A nép gazdává nőtt saját hazájában. Az emberek magukénak vallják a köz ügyeit. Bírálják, ami még nem kielégítő, egyszersmind nőttön nő felelősségérzetük az ország minden közös dolga iránt. Jól érzik magukat országunk szabad, egészséges légkörében, amelyben mind jobban kiteljesedik a szocialista demokratizmus. Tíz év munkájával és eredményeivel hazánk nagy megbecsülést szerzett határainkon túl is. A szocialista testvérnépek úgy tekintenek országunkra, mint közösségünk szilárd és hűséges tagjára. S kívülük is minden nemzet elismeréssel és tisztelettel viseltetik a Magyar Népköztársaság iránt, amelynek tekintélye nőttön nő a nemzetközi élet legkülönbözőbb fórumain. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egész nép tiszteletétől övezve vezeti társadalmunkat a szocialista jövőbe. A párt politikája találkozik az emberek nagy többségének igazságérzetével, egybevág a józan és becsületes közgondolkodással, meleg emberiessége, a dolgozók iránti megértés és figyelmes törődés szelleme egész életünket áthatja. Ez a politika határozott, céltudatos és semmi másra nincs tekintettel, csak a dolgozó nép érdekeire. A párt együtt vitatja és oldja meg az ország problémáit a dolgozó néppel. Haladásunk fő erőforrása a pártnak a dolgozó tömegekkel való összeforrottsága. Pártunk tagjai a nép szolgálatát vallják hivatásuknak és munkájuk értelmének. A kommunisták, akik együtt nőttek a feladatokkal, megszerezték népünk tiszteletét és elismerését. Szilárd elhatározásuk, hogy ezentúl is odaadással harcolnak a párt és a dolgozó nép eggyé ötvöződött ügyéért, és az élet minden területén erősítik sikereink biztosítékát: a párt vezető szerepének érvényesülését. Népünk mélységes bizalmával és szeretetével tiszteli meg pártunk Központi Bizottságát és első titkárát, Kádár János elvtársat, akinek egyénisége és munkája elválaszthatatlanul ösz- szeforrt ezzel a tízéves, történelmi jelentőségű korszakkal. November végén összeül pártunk IX. kongresszusa és megvitatja: hogyan folytassuk és fejlesszük tovább az eddig követett, egész népünk helyeslésétől és cselekvő támogatásától kísért politikánkat, az új követelményeknek megfelelően és a közös munkával megteremtett jobb feltételekre építve. A párt és a forradalmi mun- " kás-paraszt kormány tízéves tevékenységének mérlege gazdag, kiváltja népünk elismerését. Az életkörülmények alakulásában azoké a döntő szerep, akik a munkapadoknál, a földeken, a tervezőasztaloknál és mindenütt az élet javait termelik, előteremtve a fejlődés, a népjólét eszközeit. Egy szorgos, sikeres évtized mérlegét lezárva azzal a gondolattal indulhatunk tovább, hogy amilyen a munkánk, olyan lesz a jövőnk. Híradástechnikai kísérletek A Távközlési Kutatóintézet komoly szerepet játszik a magyar híradástechnika fejlesztésében. Egyik legfontosabb kutatási témája a költséges kábeleket helyettesítő mikrohullámú berendezések kidolgozása és az elektronikus tele- fonköztxmt új elvek alapján történő felépítése. A képen: egyidejűleg több száz telefonbeszélgetés átvitelét teszi lehetővé a mikrohullámú összeköttetés. A mikrohullámú antenna az intézet tetején. (MTI foto — Fényes Tamás felv.)
