Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-17 / 271. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. november 1 MISZLA — és as Építéstudományi Intését Több mint két évvel ezelőtt két munkatársunk hosszabb ri­portsorozatban számolt be a miszlai termelőszövetkezetben akkor uralkodott áldatlan helyzetről. A régi emlékeket felelevenítve idézzük a termelőszövetkezet mezőgazdászával akkor folytatott párbeszéd néhány mondatát: (1964) „— Bár nem mentünk még be, de eljöttünk a téesz- iroda előtt. Ki látogatta meg magukat azzal a szép Volgával? — Az új patronálok, az Építéstudományi Intézet vezetői. Az elnök tárgyal velük. Engem be sem hívlak, hogy megkérdezzék, szakvonalon miben kérem segítségüket?" Se az akkori mezőgazdász, se az elnök nincs már a terme­lőszövetkezetben. Az Építéstudományi Intézet azonban azóta is havonta, van azonban úgy, hogy hetente érintkezik a faluval és a gazdasággal. Ezt a kapcsolatot tudakolni látogattunk ezúttal nem Miszlára. hanem a ..másik fél” oldalára, Budapestre. zőink sokfelé járnak és egy füst alatt a termelőszövetkezet gond­jain is enyhíteni tudnak. „Tiszta szerencse” például, hogy az intézet különböző kísérleteihez a háromhónaposnál régebbi ce­mentet már nem tudja használni. A termelőszövetkezet építkezései­nél annál inkább. A gyakorlatban azonban a termelőszövetkezet és község teljesen egybemosódik a segítőmunkában. Az intézetben abból indulnak ki, hogy amit a falu kap, azt voltaképpen a tér­© melőszövetkezet is kapja, hiszen zott. A dolgok azóta rendeződ- ennek tagjai, amannak polgárai tek és az ÉTI-ben örömmel re- Ilyesformán készítették el az it- gisztrálják, hogy a termel aszövet - teni mérnökök a miszlai orvos- A főváros XI. kerületében, a kezet kezd egyepesbe lendülni. lakás és rendelő tervét, segítet- Villányi út és a Feneketlen-tó — Honnan tudják? tek a villany- és vízvezeték­környékén az elmúlt néhány esz- A kérdésre legelőször mosoűy szerelésben, terveztek autóbusz- tendőben nemcsak az új park, ha- a válasz. várót és halottasházat, közremű­nem egy kisebb új városrész is — Melikant János elvtárs min- ködnek a hidrofor összeszerelésé- született. A Sport-szálló mögötti den hónapban lemegy egyszer nél. egykori réten áll az Építéstudo- Miszlára. Sokan mások is jártaik mányi Intézet. Tudományos inté- már ott, így például két mérnök. f j zetről hallva a laikus legfeljebb Tóth Imre szb-titkár és Máté néhány tucat szobára, finom mű- Ferenc. A kapcsolat tehát állan- „Valamit — valamiért!’ szerekre, fehér köpenyben járó dó, de nemcsak a má részünkről, mondja a rideg 'kapitalista körül- tudosokia es korházi csendre gon— hanem a miszlaiak oldaláról is. ménvek közt született és azokat dói. A valóság itt nem éppen ez. A termelőszövetkezet támtulaj- is tükröző mondás Va^n m°nd Az intézet, \ agy ahogy a kői — donos az e§yík budapesti csar— ezt miért? Mit kapnak cserébe az nyéken ismerik, az ÉTI, kisebb nóki elárusítóhelyen, majdnem £ti dolgozói7 épületrengeteg, folyosók, udvarok minden héten feljön a teherautó- és csarnokok szövevénye. Terme- juk, most is várjuk őket. szetesen nem hiányoznak a labo­ratóriumok, de a nagy szerszám- Í3) gépek, egy közepes gépállomás­nak is elégséges műhelyek sem. a teherautóval elérkeztünk i A miszlai Búzakalászról tud a dolgok praktikus oldalához. Mit hozták és nem lehetett visszauta- portás. a sajtóosztály, de végül- -Jf ft patronalas a gyakorlat- sftani. De aztán megmagyaráztuk, is a műszaki osztályra utasítanak. P^n- Vaj?n , azt> ,“°Sy né- hogy nekünk nem az az érde- Itt a gócpont, ide futnak össze a , ™“szak-i es pártmunkás ^ünk, hogy az intézetet lássák el, Miszlát Budapesttel összekötő 1<f0.rak®n(t ke f?mes kirándulásként hanem, hogy a várost. Termelje- szálak, melyek aztán a pártiro- ®llajogf'ta _a kl<f* tolnai dombok nek többet; jUSi<^n belőle több dára és onnan az intézet igaz- k ^ egyelt is. közfogyasztásra. Ha egyáltalán gatójához vezetnek tovább. . ' szükséges „jutalomról” beszélni, A gépkocsinál maradva, annak nekünk ez a jutalmunk, minden műszáki javítását, szer- Természetesen a számok azért vizmunkáját itt végzik Pesten, beszélnek. A patronálok csak — Ami a szálakat iHeti, — me- a traktorvezetők telente traktor- anyagköltséget számítanak fel, ■éli Hartyányi József elvtárs, a rai együtt érkeznek,' kijavítják munkadíjat soha. így például a műszaki osztályról — azok bizony gépüket és szakmai továbbkép- már említett esztergapad felújí- elemte nem fonódtak túlságosán zésen vesznek részt. Az intézet tása tán harmincezer forint he- konnyen. A termelőszövetkezet hozta rendbe a termelőszövetke- lyett alig került négyezerbe, regi vezetese bizalmatlan volt ze^ műhelyét, csinálta meg az A patronálás pártmunka, a irántunk, kezdetben pedig tálán összes bekötéseket, felújított egy kommunisták legöntudatosabbjai aZDUn lS i --I • esztergapadot vezetik. „Könyöradományról” szó Balassa Tibor elnök ma siincs . , ” .. ... ... _ .... munka híján, de másfél éve alig- — Legtöbbet azonban aligha- sm^> hanem gyümölcsöző egyutt- hanem azt se tudta, hogy hol áll nem anyagbeszerzőink segíthet- működésről Segítem termeszete- a feje a sok. megoldásra váró, nek - véli Hartyányi és Meli- sen azt, kell, ^ aki még rászorul, zűrzavaros miszlai probléma kö- kant elvtárs. — A mi beszer- az ET^bélmk egybehangzóan- vallják, hogy az lesz munkájuk — Ez a kérdés eleinte aligha­nem a miszlaiakban is felmerült. Terményeket akartak nekünk szállítani. Egyszer valóban át is vettünk tán negyven kiló lencsét és egy hordó bort, mert már fel­© iiuiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiHiitiiiimuumiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMi s S legszebb jutalma, ha egyszer S meghívják őket a miszlai zár- jj számadásra és ott a vezetőség : közli velük: s — Elvtársak köszönjük szépen ja támogatást, de most már meg- : állunk a magunk lábán is! S ORDAS IVÁN Csillageső készül Szvevolod Fedinszkij egyetemi lyenként nagy csoportokat, rajo- tanár, az üstökösökkel és hulló- kát alkotnak. Amikor a Föld egy csillagokkal foglalkozó bizottság ilyen rajon halad át, hirtelen elnöke szerint az idén, november megnövekszik a hullócsillagok második felében valóságos csil- száma. A szabályos Nap körüli lageső hull majd Földünkre. Boly- pályákon keringő rajokon Föl­sőnk ugyanis ekkor a Leonid me- dünk pontosan meghatározott idő­közökben halad át. teorrajon halad majd át, és a hullócsillagok ezrei rajzolnak majd fényes tűzcsíkokat az égbolt sötétjébe. A fényes jelenségnek az az oka, hogy a Nap körül számtalan apró égitest kering, ezekkel Földünk Nap körüli keringése közben garzasi pontja, április 9—11-en a minduntalan találkozik, és ilyen- Lyrában, augusztus 8—12-én a kor magához vonzza őket. Amikor Perseusban, október 15—23-án az azután egy ilyen apró testecske Orionban, november 27—29-én az Földünk légkörébe jut, ott az óri- Andromedában, december 6—13- asi sebesseg okozta súrlódás kö­A meteorok menetrendje Január 2—3-án a Hercules csil­lagképben van a meteorraj kisu­vetkeztében izzik, megolvad, gőz­án az Ikrek csillagképében. No­zé válik, sőt el is ég. Az égbolton member 18-a táján az Oroszlán ilyenkor hirtelen fénypont villan csillagkép felől érkező Leonidák fel, amely rövid idő alatt látszólag kápráztatják majd el a szemlé- egyenes pályán mozog, és nem ritkán világító csóvát hagy maga után. Az ilyen hullócsillagok per­sze általában csak éjszaka észlel­hetők. Csak kevésnek van olyan erős fénye, hogy nappal is látható. Mivel a hullócsillagok legnagyobb része elég, csak ritkán jut le vala­melyikük a Földre. löt. Az egyes rajok erőssége éveken át majdnem mindig ugyanaz, míg mások csak meghatározott időkö­zökben okoznak sűrű csillaghul­lást. Legerősebbek az augusztusi és a novemberi rajok. Ez az utób­bi, a Leonidák raja minden 33— 34. évben különösen fényes. így feltűnően ragyogó csillageső hullt az Oroszlán csillagkép felől 1833- ban és 1866-ban, majd 1899-ben és 1933-ban a Leonidák száma mind­Csillagrajok az égbolton Óránként átlag öt hullócsillag figyelhető meg, de óriási a sza­bad szemmel nem látható mikro- meteorok száma. A nagyobb hullócsillagok száma az év bizo- inkább csökkent, mert valószínű- nyos napjain rendkívül megnő- jeg megváltozott a meteorraj pá- vekszik. Ilyenkor úgy tűnik, hogy lyája más bolygók vonzása követ­keztében. Az idei Leonidák Az utolsó év folyamán végzett a sűrűn hulló csillagok raja az égbolt meghatározott pontjából, egy csillagképből érkezne a Föld légkörébe. Ezt a pontot a csilla­gászok kisugárzási pontnak neve­zik. Ez persze csak elképzelt pont az égbolton. Az apró égitestek, melyekből hullócsillagok lesznek, csillagászati megfigyelések arra egymással párhuzamos pályákon keringenek a Nap körül, de pályá­juk mentén a világűrben nem osz­lanak el egyenletesen, hanem he­IGAZ TÖRTÉNET A MÚLT SZAZADBÓL mutatnak, hogy az idén ismét tel­jes pompájukban észlelhetjük majd a Leonidákat. Fedinszkij már tavaly november 18-án egy óra alatt több, mint 1000 hulló­csillagot figyelt meg ebből a raj­ból, ugyanazon az éjszakán pedig Közép-Ázsiában, az ashabadi csillagvizsgáló intézetben több ezer hullócsillagot fényképeztek le. Fedinszkij szerint a novemberi újhold utáni napokra várható csillageső ismét olyan kápráztató lesz, mint száz évvel ezelőtt. No­vember 18-a körüli napokban ezért világszerte figyelik majd meg, és fényképezik a Leonid raj hullócsillagait, hogy még ponto­sabb ismereteket nyerjünk az ég­boltnak a csodás jelenségéről. iiiuiiiiiiiiiiiimimiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiimimimiuiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiimmuiiiiiiiii — 85 — John Flannigan mintha belenyugodott volna sof&ába. Ezúttal nem átkozódott, nem tüzelte az embereket, hogy álljanak bosszút. Amikor vala­ki javasolta neki, hogy ostromolják meg a Don- nallyék istállóját, csak legyintett. Sőt békítette az embereket, hazaküldte őket. — Ne féljetek, még nem mondtam ki az utolsó szót. Nem akarom elhamarkodni a dolgot. A harcot semmiképpen sem adom fel, amint al­kalom kínálkozik, bosszút állok. Aznap éjjel Mike Stanley meggyőződhetett róla, hogy az öreg Jim nem fenyegetőzött hiába. Mint már elmondottuk, Mike néhány társával együtt fel akarta tartóztatni a Donnellyék posta­kocsiját. A gonosz család elhamarkodott lépését hamar megtorolta. Amíg az igazak álmát aludta, öt álarcos em­ber betörte ajtaját, s kirángatták az ágyból. Az ismeretlenek ezután kivonszolták az udvarba, egy fához kötözték és megkorbácsolták. A far­mer félesége hiába kiáltozott segítségért, a szom­szédok vagy mélyen aludtak, vagy pedig úgy tettek, mintha mit sem látnának és hallanának. Fél órába tellett, míg az asszony magához térítette elájult férjét. Az álarcos lovasok idő­közben eltűntek. Annyi idejük azonban még maradt, hogy felgyújtsák a pajtát, és hogy el­törjék a lovak lábát. Mike Stanley a hangjukról felismerte táma­dóit, mégsem tett jelentést ellenük. Féltette éüe­— 86 — tét, s jól tudta, hogy ha a bírósághoz fosdul, tán még életét is vesztheti. Mivel FLlanigan egyelőre nem pótolhatta ha­talmas veszteségét, a Donnellyék postakocsi- vállalata felvirágzott. William és James jól ki­használta a kedvező alkalmat. A fejlődő vidé­ken mind nagyobb lett a forgalom, munkájuk egészen fellendült, jól kerestek. Még két kocsit vásároltak, új járatokat indítottak, sőt mivel nem volt vetélytársuk, a viteldíjat is felemel­ték. Egyszer egy idegen Lucanba tévedt és az az ötlete támadt, hogy postakocsivállalatot ala­pít. Mondani sem kell, hogy még aznap éjjel elagyabugyálták, tudtára adták, hogy takarodjon a városiból, többet vissza se térjen. Michael és Robert is csatlakozott a postakocsi­vállalathoz. Időnként Tom is felült a bakra. Sőt még az öreg Jim is kedvet kapott a hajtáshoz, néha megesett, hogy ő fogta a gyeplőt és ügye­sen hajtotta a lovakat. Egy ízben pedig, amikor egy várandós utasa félúton szülni kezdett, át­vette a bába szerepét is, és egy élénk kisfiút segített a világra. A krónikások feljegyezték, hogy életében ez volt egyetlen jótette. Ezt is csak az üzlet kedvéért tette. Feljött tehát a Donnellyék szerencsecsillaga, az országút korlátlan urai lettek. Úgy tűnt, hogy senki sem tehet semmit ellenük. Egy éjszaka azonban valaki istállójukhoz lopakodott és csó­— 87 — vát vetett a tetőre. Másnap reggel az egész környék zajosan kommentálta az újabb gyúj­togatást. Ezúttal azonban mindenki örömmel fogadta a hírt. A tűzben elpusztult három ló, két kocsi pedig porrá égett. A lucaniak ujjong­tak. William és James feljelentette John Flamni- gant. Öt vádolták a gyújtogatással. Megesküd­tek, hogy közvetlenül a lángok fellobbanása előtt Flannigan ólálkodott az istálló körül. Tárgya­lásra került sor. Flannigan ügyvédje epésen megjegyezte: — A Donnellyék ugyan az igazat mondják, én azonban állítom, hogy ezúttal is hazudnak. A Donnelly fivéreket úgyszólván kinevették a bíróságon. Flannigan bűnössége nem igazoló­dott be. Sőt bebizonyosodott, hogy a gyújtoga­tás napján száz mérföldnyi távolságban, volt húga farmján. így tehát Lucanb&n megszűnt a postakocsi­forgalom. Flannigan is meg a Donnelly fiúk is azon voltak, hogy minél előbb elindítsák járatu­kat. Flannigannak helyzeti előnye volt, ugyanis ő már vett néhány lovat és kocsit, s majd tel­jesen felkészült arra, hogy ismét megkezdje a munkát. Október 15-én Flaninigan befejezte az előkészületeket és elindította kocsiját. Kilenc nappal később, 1875. október 24-én John Flannigan istállója ismét kigyulladt. Az ismeretlen tettesek ismét szilánkokra hasogat­ták kocsijait és megnyomorították lovait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom