Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-17 / 271. szám
1S66. november íí. fÖLHíA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Hí lesz a sorsa a szabó ktsz konfekciós részlegének ? A megyei tanács igazgatási osztályának javaslatát a megyei tanács építési osztálya utasította el! — A dossziék megteltek, a pince azonban üres maradt! t „Mi lesz velünk a télen?” „Hí- iában sajnálattal közölte: degben fogunk dolgozni?” „Talán nem áll módúinkban az Önök á!l- fagyszaibadságot kapunk, mint az tál bérelt Széchenyi utca 28 szá- építők?” — kérdezik egyre gyaik- mű ház alatti bérleményükhöz rabban és egyre türelmetleneb- tüzalőtárolót építeni, mert arra bül a Szekszárdi Szabó Ktsz, -Szó- pénzügyi fedezetünk nincs.. chenyi utca 28 szám alatti kon- Időközben a szabó ktsz meg- fekciós részlegének dolgozói, fellebbezte a városi tanács vb Hatvan ember figyeli feszült iz- igazgatási osztályának a pincé- galpmmal a fejleményeket, ame- ved kapcsolatos döntését, a Tolna lyek immár közel két éve tarta- megyei Tanács VB igazgatási asznak, de megnyugtató megoldás tályánál. még ma sincs. Sőt, ha lehet még A 21.412—2/965. számú válaszából! y alul tabb és küszáltabb ügy mint két évvel ezelőtt Miről is van szó? A Szekszárdi Szabó Ktsz 1951- ben alakult, s a konfekciórészlege ettől kezdve dolgozik itt, ebben a házban. Az épület alatt két nagyobb és egy kisebb pince húzódik. Közel tíz éve, hogy a ktsz tüzelőtárolásira használja az egyik nagyobb pincét. Két évvel ezelőtt, 1964 őszén személyi ellentétek . következtében özv. dr. Ábrahám Lászlóné kijelentette, hogy a jövőben igényt tart a pincére. Mivel azonban a ktsz tüzelőjét már leszállította, így csak tavasszal fogja lezárni a pincét. S valóban így is történt. A fűtési idény végeztével lelakatolta a bejáratot. S ezzel kezdetét vette egy azóta is véget nem érő kálvária, közéi 60 ember ügyének kálváriája. A szabó ktsz vezetőd — dicséretükre legyen mondva — közvetlen a fűtési idény befejezése után intézkedtek. Először a városi tanács vb igazgatási osztályához fordultaik. Itt, 1965. május 19-én megtartott tárgyaláson minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a kérdéses pince özv, dr. Ábrahám Lászlóné tulajdonát képezi. Ez egyben azt is jelentette, hogy a szabó ktsz műhelyeinek fűtéséhez szükséges téli tüzelőmennyiség — mintegy két vagon szén és az ehhez szükséges fa — tárolása a kérdéses épületben nincs biztosítva. E ténymegállapítás után a szabó ktsz írásban kérte a város- és községgazdálkodási vállalatot, hogy részére tüzelőtárolót építsen, illetve biztosítson. A vállalat 1133/965. szám alatti átiraaz ban a Tolna megyei Tanács VB igazgatási osztálya a következő indoklással elutasította a fellebbezést: „ .. .az iratokból megállapítottam, hogy a városi tanács vb igazgatási osztálya a házingatlanban lévő albérlők elhelyezésére kiutalt lakásokhoz egyidejűleg biztosította a szükséges mellékhelyiségeket is, így a ktsz által jogtalanul használt pincehelyiséget, ugyancsak a házingatlanban lakó özv. dr. Ábrahám Lászlóné részére jogosult, tehát joggal zárta be és szüntette meg a kérdéses pince további használatát ...” Ezt követően a határozat javaslatot tesz a tetsz-nek a probléma megoldására; ______ , ,.. .abban az esetben, ha a szabó ktsz új mellékhelyiség építésével kívánja megoldani tüzelőanyagának elhelyezését, úgy az építéshez szükséges engedélyt a városi tanács vb ipari-műszaki csoportjától keli megkérnie...” A ktsz vezetői úgy érezték, a javaslat megoldja a problémát, s miközben építési engedélyt kértek, már beszerezték a szükséges anyagokat is. Azonban tévedtek. A városi tanács vb ipariműszaki csoportja elutasította az építési engedély iránti kérelmet, a következő indokkal: „.. .A helyszíni vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy a fenti terület beépítettsége nagyon magas, s ezért a széntároló építése iránti kérelmét a rendelkező részben foglaltak szerint elutasítottam ...” Időközben megérkezett a ktsz téli tüzelője. Nem volt mást tenni, mint az udvaron egy drótkerítésŰjítási hónap a Bonyhádi Cipőgyárban Az immár hagyományossá vált újítási hónapot november 20-tól december 20-ig tartja meg a Bonyhádi Cipőgyár. Az évek során szerzett tapasztalatok azt bi- '’zonyítják, hogy ezek az újítási hónapok mindig gyümölcsözők voltak, hisz számos olyan értékes javaslat érkezett be, amelynek utókalkulált gazdasági eredménye megközelítette az 500 ezer forintot is. Különösen említésre méltóak az üzem műszaki dolgozóinak újításai, mint például Apa- czeller István rámaszélezés, eak- kozás megváltoztatása című újítási javaslata. Ebben az évben végeztük el az I. és II. év utókalkulációját, s 100 ezer forintos gazdasági eredmény mutatkozik. Az újítási hónap alkalmával üzemrészenként a művezetők, az üzemek vezetői patronálják a mozgalmat, hogy ismét olyan eredmények szülessenek, mint az elmúlt években. Ha röviden visszatekintünk a mozgalom három utolsó esztendejére, megállapíthatjuk, hogy az utókalkulált eredmény egymillió 281 ezer 622 forintot tett ki. Ezek az eredmények jelentős kihatással vannak a nyereségrészesedésre és más termelési, önköltségi tényezőkre is. Közeledik az új esztendő, majd az új gazdasági mechanizmus beindítása. Kettőzött erőfeszítésre van szükség, hogy a vállalat helytálljon. Az üzem újítóira is nagy feladat hárul. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár A PamutEonóipari Vállalat Kaposvári Gyára felvesz 16—40 éves korig női átképzős tanulókat. Napi háromszori étkezést térítés ellenében biztosítunk, szállásról gondoskodni nem tud.mk. Felvételhez tanácsi igazolás, nunkakönyv és személyi igazolvány szükséges (99; sei körülzárt területen tárolni. Ez azonban, mint később kiderült, nem a legszerencsésebb megoldásnak bizonyult. Részben azért, mert a tüzelőből jelentős mennyiséget a ház lakói használtak fel, másrészt azért, mert a havazás következtében sokszor órákig kellett „bányászni” a ktsz dolgozóinak a szenet és a fát. így azután nem egy esetben 9—10 óra után tudtak csak dolgozni. A tarthatatlan állapot láttán a ktsz vezetői megfellebbezték a városi tanács vb ipari-műszaki csoportjának elutasító határozatát a Tolna megyei Tanács VB építési-közlekedési és vízgazdálkodási osztályánál, ahonnan 1966. szeptember 30-án kapott határozat értelmében: „.. .megállapítottam, hogy a »kérdéses terület beépítettsége nagyon magas, s ezért a fellebbezést elutasítoit- tam...” E döntés „érdekessége“, hogy ugyanaz a megyei tanács, amely néhány hónappal előbb javaslatot tett az építési engedély kérésére, amikor az megtörtént, elutasítja azt! Az ilyen esetekre mondják azt, hogy „a jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal”. Teljes joggal! A hosszú huzavona következtében a ktsz kénytelen volt az időközben megérkezett két vagon tüzelőt tárolóhely hiányában a feladónak visszaküldeni! A szabó ktsz vezetői mindent elkövettek, hogy megoldják a részleg téli fűtését. Tanácsi „javaslatra” egyezkedni próbáltak özv. dr. Ábrahám Lászlónéval, aki szóba sem állt az őt felkereső vezetőkkel. Ekkor a másik, nagyobb pincét közösen használó négy tulajdonossal próbáltak megegyezni. Ez sem járt eredménnyel, hárman ugyanis hajlandók lettek volna a ktsz-nek átengedni a nagy pincét, a negyedik tulajdonos azonban nemet mondott. Az igazsághoz tartozik az is, hogy időközben a „.. .nagyon magas beépítettségű területen” egy új garázs épült. Méghozzá a tanács által kiadott építési engedéllyel! Vagyis, amit több éve kért a ktsz — az udvaron egy garázs építését gépkocsijuknak—, az most megvalósult, csak éppen nem úgy, ahogy ők szerették volna. Mi a helyzet jelenleg a Széchenyi utca 28-ban? A kérdésre adandó pontos válasz megfogalmazása érdekében mi magunk is kimentünk a helyszínre, ahol alkalmunk volt meggyőződni az itt uralkodó tarthatatlan állapotról. A ktsz-nék mindössze néhány napos tüzelőkészlete van, az is az udvaron, úgy, hogy bárki, bármikor megdézsmálhatja. És az itt dolgozók szerint meg is dézsmálja! A szabó ktsz vezetői, akik mindent elkövettek, hogy dolgozóiknak megfelelő téli munkakörülményt biztosítsanak, végső kétségbeesésükben arról tárgyalnak, hogy az egész részleget, mintegy 60 dolgozóval áttelepítik Tolnára, ahol a tanács megfelelő helyiséget biztosít számukra. Lehet, hogy a város vezetői ezt akarják? Mindezek ellenére sem a városi, sem pedig a megyei tanács nem nyújt segítséget ennek, az évek óta húzódó problémának a megoldásához. Ma már ott tartunk, hogy az üggyel kapcsolatos levelezésekből vaskos dossziék teltek, meg, de még mindig nincs pont téve az ügy végére. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Kézimunkázó gyerekek Pakson, az 1. sz. általános iskolában a IV. a. osztályban készültek ezek a felvételek. A gyerekek heti két órában politechnikai foglalkozás keretében sajátítják el a papír-, fonal-, fa- és ■ kerti munka alapjait. Most, a második negyedév elején a fonalmunka alapjait sajátítják el a negyedikes fiúk és lányok. Gondos munka lesz l Csedo Imréné pedagógus mindenkinek segít
