Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-17 / 271. szám
1966. november 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hozzászólás a „Divat-ifjúság99 vitához Az ifjúság nevelése társadalmi ügy Mindenekelőtt köszönjük a Népújságnak, hogy megfelelő fórumot adott a problémakör mélyebb elemzéséhez. Tudomásom van arról, hogy a város ifjúságát élénken foglalkoztatja e tárgyban jn égj el ént minden írás. Türelmetlenül várom, hogy szólaljon meg az ifjúság is a lap hasábjain, mert velük beszélgetve, igen értékes és okos megjegyzéseket hallottam. És ami fölötte érdekes, az. ifjúság ügyét, helyzetét fejlődő társadalmunkba illesztve taglalják, értékelik. Elismerik, hogy a KISZ-korú ifjúsággal vannak problémák. Helyesen látják azt is, hogy a KISZ nevelési programjában nem tűnik ki elhatárolóan a differenciáltság. A különböző korosztályokkal és rétegekkel nem foglalkozik a kori sajátosságnak megfelelően. Azzal is egyetértek, hogy a felnőtt társadalom egy kalapba rázza a romantikát kereső fiatalokat, és elítélik például azt a tizennégy éves fiatalt, aki kori sajátosságaiból eredően nem képes megfelelő magatartást tanúsítani egy-egy akcióprogram lebonyolításában. Véleményem szerint nem a viszonya rossz például a béke megőrzéséhez, a vietnami agresszió elleni küzdelemhez, — csak a vezetés, az ide vezetés módszere nem felel meg kori sajátosságainak. Elemző munkával kell kidolgoznunk nekünk, felnőtteknek a megfelelő nevelési módszereket, adni a lehetőségeket, a célhoz vezető legegyszerűbb, legrövidebb utat. Az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Hibái, erényei sosem önmagában, hanem mindig a társadalom életében gyökereznek. Ezt így és igen helyesen írta le a városi KISZ-bi- zottság titkára. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a fiatalok ..neveletlen”, sokszor tűrhetetlen viselkedése, mely a bűnözésig vezet, sok esetben a felnőttek hibáinak tükröződése is. Csak egy-két konkrétum: alapvető hibák, melyek tükröződnek, lehetnek a családi környezet nevelési hiányosságai. Rossz családi élet, a szülők válásából eredő körülmények lelki defektusokat előidéző káros hatások. Az egyes nevelési intézmények nevelő munkájának hiányosságaira is rámutathatunk. A kedvezőtlen szociális viszonyok szintén gyakran okozói a züllésnek, majd a bűnözésnek, mint ahogy a család valamely tagjának alkoholizmusa is a fő okok között szerepel a tapasztalatok alapján. Csak a rossz családi környezet magyarázhatja meg a gyermekkori bűncselekmények alakulását, úgy, hogy a 14—18 éves korúak bűnözési arányszáma a 25 százalékot is eléri. Állandóan nő a veszélyeztetett életkörülmények között élő fiatalok száma. Az Ifjúságvédelmi Bizottság hetlyesen állapította meg, hogy ehhez képest kevés a felelősségre vont szülők száma az illetékes hatóságok részéről. Az ifjúság zöme szívesen venné, ha a KISZ-bizottság különös hangsúllyal foglalkozna a fenti problémákkal. Városunk ifjúságának magatartását nem jellemzik a fenti esetek, de fel kell figyelnünk azokra az egyénekre, kisebb csoportokra, melyekkel a hatóságoknak több ízben foglalkozniuk kell. A vállalatok, üzemek, pártós KISZ-alapszervezetei tartsák szemmel az ifjúságot. A lehetőségekhez és a körülményekhez képest, az életkori sajátosságoknak megfelelően, lássák el konkrét feladatokkal és azok végrehajtását ellenőrizzék. Az ifjúság között végrehajtott és beindított akcióprogramok azt bizonyítják, hogy városunk fiataljai lelkesedéssel és igen nagy ambícióval segítenek a szocializmus teljes felépítésében, és nem egyszer lelkesedésükkel magukkal ragadják a felnőtt társadalmat is. (Jóreménység Tsz fiataljai.) Szocialista brigádjaink nagy része ifjúmunkásokból áll, különböző iskoláinkban az éltanulók, élsportolók száma évről évre nő. Megnyugtató jelenségek ezek, de az ezekben rejlő erkölcsi tőkét, a tudatformálásban mi felnőttek nem mindig használjuk ki, nem alapozunk erre a nagy értékre. Ezt vonatkoztatom gazdasági, a politikai vezetésre egyaránt. Hajlamosak vagyunk még mindig a negatívumokat előtérbe helyezni, holott a pozitívumok, a fejlődés irányát igazoló tendenciák sokkal szembetűnőbbek városunk ifjúsága életében. Jobban kell bíznunk ifjúságunkban, nagyobb feladatokra is képes. A társadalom minden tagjának kötelessége ehhez segítséget adni, és nem elnézni, eltűrni olyan jelenségeket, melyek romboló hatása kétségtelen. Ez általánosan hangzik, sokszor is ismételjük, de kevés a konkrét tett. Például közismert a szórakoztató üzemeinkben, beleértve a mozit és vendéglátóipart is —, hogy a kiskorúak szórakozása a késő esti órákban feltétlenül korlátok közé van szorítva. Nyolc óra után például a rendtartás is tiltja az ifjúság mozilátogatását, tiltja a nyilvános helyek látogatását, tiltja a szeszes italok kiszolgáltatását. Mindezek rajtunk múlnak, a felnőtt társadalmat értem ez alatt. Tegyünk tehát konkrét intézkedéseket, és ne csak beszéljünk a nem kívánatos esetekről. Többször a beszélgetés tárgyát képezi az ifjúság között a Nyugatról irányított felilazítási politika hatása. Nem mondok újat, ha úgy értékelem ezt, mely fiataljainkban elsősorban a szabadosságban jelentkezik. Nemcsak az öltözködésben, a viselkedésben mérhető ez le, hanem az életfelfogásban is, mely idegen a szocializmust építő társadalmunktól. Például az öregekkel szemben tanúsított magatartás és néhányszor a munkához való viszony. Ez a felfogás bírálatot nem tűrő és a bírálatot visszautasító „elvek”-ben jelentkezik. Természetesen e felfogásban van már politikai és ideológiai állás- foglalás is, van önteltség, és megváltozhatatlan csal'hatatlan- ság is. A felnőttekkel, szülőkkel szemben ők a modem világ ,,császárjai”. Szerencse, mint fentebb is említettem, ezek kevesen vannak. Kiszűrhetők, jó útra vezethetők lennének, ha mi, a társadalom felnőttjei mindannyian végeznénk ezt a szűrő munkát a nevelési intézményekkel, és sokA nógrádi fiatalok felhívása: szór kónyszerítenénk a hatósági szerveket is a szűrésre, a kiszűrtek megnevelésére. Daloljunk forradalmi Mindannyiunk közreműködésével munkás hétköznapjainkban is legyen társadalmi ügy az ifÁ demokratizmus és a vezetői önállóság S okan úgy vélekednek, hogy a gazdasági mechanizmus reformjában ellentmondás van a vezetői önállóság és az üzemi demokrácia széles körű kiterjesztése között. Azt mondják: az igazgató egyszemélyi és önálló felelős vezetésének valóban érvényesülő elve nem fér össze a demokratizmussal, a dolgozók beleszólási jogával, hiszen ez bénítaná akaratát és anarchiához vezetne. „Régi” szemlélettel valóban felfedezhetünk ellentmondást a kettő között, ám ha az új gazdasági mechanizmust sokösz- szetevőjével együtt vizsgáljuk, feltétlenül észrevesszük, hogy az eddiginél is jobban kiegészíti egymást a vállalati önállóság és az üzemi demokrácia. Induljunk ki abból a közismert tényből, hogy a régebbi gazdálkodást a centralizált termelésirányítás és ebből eredően a központi tervmutatók nagy száma jellemezte. Üzemeink nemcsak a vállalatfejlesztésben, de a szociális, egészségügyi, munkavédelmi és kulturális beruházásokban sem használhattak fél többet és másra, mint amennyit és amire a felettes hatóságok jóváhagyásukat adták. Ilyen körülmények között a dolgozók beleszólási, vagy tanácsadási joga is arra korlátozódhatott, hogy a központi tervutasításokban, vagy a pénzügyi keretekben előírt feladatokat miként teljesíthetnék jobban. Tény, hogy erősen korlátozva ugyan, de ez is lehetőséget adott a demokratizmus érvényesülésének. Az új mechanizmusban a vállalatok önállóan készítik terveiket és ezekért nemcsak felelősséget, hanem kockázatot is vál- lalniok kell. Nagyobb lesz érdekeltségük a pénzeszközök és a jövedelmek felhasználásában és elosztásában, a vállaíatfejLesztés- ben és mindennemű beruházásban. Ez az önállóság szinte kényszeríti a vezetőket, hogy felkarolják és támogassák a dolgozók kezdeményezéseit, meghallgassák és megvalósítsák hasznos javaslataikat. Hatni fog ennek a fordítottja is. A munkabérek, prémiumok és jutalmak jórészt a vállalati nyereségtől függnek, tehát a dolgozók közvetlen érdeke lesz, hogy részt kérjenek, sót részt vállaljanak a vezetés gondjaiban. Az önállóság nővéré, hatékonyabban és következetesebben érvényesülhet a demokratizmus. Ahogy a változó élet készteti az üzemek vezetőit a dolgozók javaslatainak, tanácsainak meghallgatására, úgy készteti a dolgozókat is, hogy közzétegyék a napi munka közben szerzett sok-sok tapasztalatot és igényeljék ezek felhasználását. Tanácsos és indokolt azon * gondolkodni, hogyan tehetnénk még hatékonyabbá az üzemi demokratizmus szervezeti formáit. Feltétlenül nagyobb és tartalmasabb szerepet kell biztosítani például a termelési tanácskozásoknak és az is érdeke lesz mind a gazdasági, mind pedig a műszaki vezetőknek, hogy gyakrabban megforduljanak a szocialista brigádok körében, többször részt vegyenek tanácskozásaikon. Azt is az élet követeli, hogy a vezetők szakadjanak el az íróasztaltól, kerüljenek emberközel- ségbe, mert enél’kül nehéz lenne egybehangolni, a szükségleteknek és a lehetőségeknek megfelelő irányítást és vezetést. Ritkán esik szó arról, hogy az önállóságot nemcsak vállalati szinten, hanem a vállalatokon belül is tanácsos megteremteni, egyszerűbben szólva arról, hogy az igazgató megfelelő önállóságot a' ~n az egyes üzemrészek és n. .iyek vezetőinek. Ez is feltétele az üzemi demokráciának, hiszen azok a vezetők, akik mindennapjaikat a munkások között, a munkahelyeken töltik, még több és hasznosabb tanácsokat, javaslatoka t szerezhetnek. Bár az elmúlt években több rendelet szabályozta a művezetők jogait és kötelességeit, mégis érdemes meggondolni, hogy az új feltételeknek és feladatoknak eiegen- dőek-e ezek? A jövő gazdasági mechanizmusában az üzemi vezetők ezt sem várhatják a minisztériumoktól, az igazgatóknak a bővítettebb kötelességekről és jogokról is önállóan kell dönte- niök. Az önálló gazdálkodás és az " üzemi demokrácia fejlesztése, a gazdasági mechanizmus reformjának egyik politikai célkitűzése is, mert a munkásság kollektív részvételének kedvezőbb feltételeit teremti meg a termedalokat! Hétszázötven fiatal I. megyei dalostalálkozója Salgótarjánban A KISZ Nógród megyei Bizottsága november 20-án a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 48. évfordulója alkalmából rendezi meg az I. megyei dalostalálkozót a salgótarjáni József Attila Művelődési Házban. Ebből az alkalomból 12 kórus — 730 fiatal — ad gazdag műsort munkásmozgalmi, forradalmi dalokból. A műsorban fellép a MÁVAG Acélhang kórusa is. A Nógrád megyei fiatalok a dalostaláíkozóval nemcsak a Kommunisták Magyarországi _ Pártja megalakulásának évfordulóját köszöntik, hanem egy országos mozgalmat szeretnének elindítani; daloljunk minél több munkásmozgalmi, forradalmi dalt, ápoljuk ezzel is haladó hagyományainkat. A Nógrád megyei fiatalok felhívása így hangzik: — A magyar ifjúság legjobbjai, az 1848-as márciusi ifjak, az 1919-0S ifjú kommunisták, a fa- siamus ellen harcoló KIMSZ-tagok népünk, az egész emberiség ügyét szolgálták és ajkukon dallal mentek harcba a forradalmi célokért. A magyar nép hősi harcainak hiteles dokumentumai a forradalmi küzdelmek emlékeit őrző dalok. A kórusok, kamarakórusok, énekkarok, zenekarok és szólisták tanulják meg és tűzzék műsorukra ezeket a dalokat. Alakuljanak a KlSZ-szervezetek- ben dalos brigádok a zenét ismerő és kedvelő fiatalokból. Javasoljuk, hogy 1967-ben minden kórus tanuljon és énekeljen forradalmi dalokat. Csendüljön fel műsorukban a megye forradalmi emlékeit őrző dalok egész sora. Bízunk benne, hogy felhívásunk visszhangra talál hazánk ifjúsága körében. A Nógrád megyei fiatalok az I. megyei dalostalálkozóval indítják útjára ezt a mozgalmat, mely méltó előkészítése lehet hazánk felszabadulása, a Tanácsköztársaság, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 25., illetve 50. évfordulójának. _,. i ......... j úság nevelése, és a helyes úton való vezetése. Möbos ISTVÁN kedésével feloldódnak a beleszólási jog kötöttségei, kibővülhetnek a termelés minden részélés és a gazdálkodás irányításában, ellenőrzésében. K. A. Szekszárdim, a Wesselényi utcában épül » szennyvíz- elvezető csatorna
