Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

i8Ce. október 14. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 3 k Szezon a yitás Bogyiszlóit A csipedők már tegnap mun­kába álltak, ma háromkor indult a szeletelő gép, négyre pedig je­lezték a kazánházból, hogy van elég gőz, indulhat a szárító. Be­kapcsolták a ventillátorokat, Ka­rászi Istvánná és Mikó Józsefné — mindketten régi dolgozói az üzemnek szétterítették a tálcán az első adag felszeletelt paprikát és berakták a szárítógépbe. Megkez­dődött az idei fűszerpaprika­szezon a bogyiszlói paprikatele­pen. December végéig—január elejéig dolgoznak a fűszerpapri­kával. A félkészterméket — osz­tályozott, szeletelt, szárított piros- paprikát — Kalocsára szállítják, ott lesz belőle őrölt paprika. Ha­zai fogyasztásra és exportra. Október elején indult az idény, úgy, mint öt—tíz évvel ezelőtt. Ilyenkorra érik be a fűszerpapri­ka, ekkor kezdik meg a feldol­gozását. Most azonban csak a fű- szerpaprikának a szezonja kez­dődött. Az üzemnek ugyanis két év óta, amikor is a Paksi Kon­zervgyárhoz csatolták, egyéb fel­adatai is vannak. Az idei terve tizenhárommillió forint és ennek csak a kisebbik részét — öt és félmilliót — teszi ki a fűszer- paprika. Hagymával kezdték jú­liusban. Ez próbagyártás volt, megvizsgálandó, hogy a bogyisz­lói gépen szárított hagyma alkal­mas lesz-e exportra. Ha igen, januárban már vagonszámra szá­rítják. Augusztus elejéin jött az ecetes paprika, majd a lecsó­alapanyag, aztán a zakuszka- hüvely. Ebből egyébként eredeti­Munkában a csipedők leg hetven vagon volt a terv, azonban erre még húszat rávál­laltak, így a paksi gyár által elő­állítandó összes zakuszkához itt válogatják, fúrják, majd teszik et hordókba a paprikahüvelyt. Azzal tehát, hogy a konzervipar­hoz kapcsolták a paprikatelepe­ket, ezeknek az idénye meghosz- szabbodott. Besegítenek a konzerv­gyáraknak, ezáltal jobban ki le­het használni az épületeket, be­rendezéseket, foglalkoztatni a — A füzérekben tárolt paprika jobb minőségű lesz — mondja Varga István telepvezető. — Egyenletesebben szárad, utóérle- lődése tökéletes. Ugyanabból a paprikából, amelyikből ládákban tárolva 60—75 százalék lesz az elsőosztályú, ha felfűzik, 85—90 százalékot is kaphatunk. Ezen felül a szövetkezeteknek 85 fillért fizetünk a fűzésért és tárolásért. Ez a 85 fillér és a minőségért já­geztetjük — természetesen külön térítés ellenében —, ez esetben pont a késő őszi—téli hónapok­ban — novemberben december­ben, amikor .különben is kevés a tennivaló a tsz-ekben, lehetne az asszonyoknak, lányoknak jól jövedelmező munkaalkalmat biz­tosítani. (J) Tízmilliók a Bonyhádi Cipőgyár fejlesztésére A Bonyhádi Cipőgyár termékeit ismerik és kedvelik itthon és külföldön egyaránt. Indokolt te­hát a gyár termelésének növe­lése. Eddig is sok millió forintot fordítottak a bővítésre, a gyár ma már több mint ezer emberrel dolgozik. Az idén, csupán a géppark bő­vítésére 644 ezer forint jutott, emellett több százezer forintot tesz ki a saját erőből megvalósí­tott építkezés. Jövőre közel hat­százezer forintból vásárolunk gé­peket, majd sor kerül a gyárban az évtized legnagyobb beruházá­sára, a gyár bővítésére. A rekonstrukció a tervek sze­rint 24,4 millió forintba kerül. Ebből a hatalmas összegből 1967- ben hatmillió forintot valósíta­nak meg. Ezenkívül — saját erő­ből — a félkészraktárra emeletet építenek, 350 ezer forint érték­ben. Természetes, hogy az üzem­bővítés jelentős létszámnöveke­dést is eredményez, fejleszteni kell ezzel párhuzamosan a dol­gozók szociális ellátását is. A. Bonyhádi Cipőgyár — me­gyei viszonylatban — nagyüzem. Ha egy-egy családot csak egy gyermekkel is veszünk figyelem­be, ma több, mint háromezer bonyhádi és környékbeli lakos él a gyárban kapott jövedelem- bőd, A rekonstrukció befejezése után újabb százak kerülnek a gyárba. Horváth József levelező Befejezték az átvételt — napi egy uszály kender érkezik a Dunaföldvári Kendergyárba Rekordmennyiségű kender ter­mett az idén a Dunaföldvári Kendergyár termelő körzetében, Tavaly csak nyolcvanezer mázsa kenderkórót kapott a gyár, az idén — még jóval a betakarítás előtt — száznyolcezer mázsa volt a termésbecslés „eredménye”, ténylegesen azonban százhúsz­ezer mázsa kendert vettek át a gyár szakemberei. Ez a hatalmas mennyiség bő­ven fedezi a gyár évi nyersanyag- szükségletét. Jobb a minőség is a tavalyinál. A múlt esztendő­ben a nyolcvanezer mázsának alig egynegyede >— pontosan 24,8 százaléka — volt elsőosztályú, a?, idén ez 55 százalék volt. Másod- osztályúként 37,8, harmadosztá­lyúként pedig 5,8 százalékot vet­tek át. Befejezéshez közeledik a ken­der beszállítása is. A vasúti szál­lítással tegnap végeztek, vízi úton még eltart a szállítás a hónap végéig. Naponta egy — néha ket­tő — uszály köt ki a gyár Duna- parti klrakójánál. A MAHART külön vontatót állított be a cu­korrépával, valamint kenderrel megrakott uszályok vontatására. A hajó Mohács és Ercsi között közlekedik naponta, felfelé a ré­pás és kenderkórós uszályokat viszi, lefelé pedig az üreseket. A múlt években előfordult az is, ho^y még decemberben sem ’fejeztek be a szállítást, most azonban október végére elkészül­jek yple. A szakszerűen, kazlak­ba rakott kenderkóró így már nem veszít értékéből, jó minősé­gű alapanyagot dolgozhat fel egész évben a gyár. munkásokat. ró árkülönbözet összesen 1,20-at Most a fő cikk pár hónapig a teszi ki kilónként, tehát érdemes fűszerpaprika. Itt is változás kö- fűzni. Azt hiszem, egyik-másik vetkezett be a múlthoz képest, szövetkezetnél nem is elsősor- Sajnos nem kedvező változás, ban munkaerőhiány miatt nem Azelőtt ugyanis a telep kizárólag vállalkoznak erre, hanem mert nem fűztek még paprikát, nem is ismerik az előnyeit. A helybeli .1 kölcsönös előnyök alapján fűzött paprikát vett át. Ma a pap­rika ládákban szárad néha hóna­Dunagyöngye az idei termést már PÉTI JÄNOS, a tamási Vörös Szikra elnöke mondotta még az ősz elején, a megyei termelőszö­vetkezeti tanács ülésén, hogy Tol­na megyében megszűnne a takar­mányhiány, ha a megtermett ta­karmánynövényeket veszteség nélkül be lehetne takarítani, tá­rolni. Erre a megállapításra éppen az elmúlt évek gyakorlata adott ala- pott. Mindenki tudja, hogy a kedvezőtlen idő, és a tárolóhely hiánya miatt mennyi kukorica ment tönkre. A Vörös Szikra elnöke ugyan­akkor dicsérte a gabonafelvásárló vállalatot, azért a segítségért, amelyet a gabonabetakarí iáshoz nyújtott a szövetkezetnek. Ez a segítség most, a kukorica­betakarításban is megnyilvánul. Ezen az őszön a tamásiaknak, de néhány környékbeli tsz-nek sem lesz gondja a tárolással. Ezt do­kumentálja az a megállapodás, amelyet szeptember végén kötött a Vörös Szikra a gabonafelvásárló vállalattal, kölcsönös előnyök alapján. A megállapodás lényege, hogy a vállalat október 1-től decem­ber 3I-ig üzemelteti a szövetke­zetben a Zernoszusilka nevű, nagy teljesítményű szárítóberen­dezést. A kiszolgáló személyzetet — hét tagot a morzsoláshoz, napi tizenkét órás műszakban, négy­négy tagot a szárító 24 órás mű­szakjához — a szövetkezet biz­tosítja. viszont a munkájukat a vállalat fizeti, ugyanúgy, az üze­melési költségeket Is. A szövet­kezet a kukoricát a vállalatnak adja el, és a vállalat kívánságára raktárba, illetve vasútállomásra szállítja. A vállalat kilométeren­ként 35 fillér szállítási díjat fi­zet, a vagonba rakásért egy forint öt fillért mázsánként. Ez a megállapodás a szövetke­zetnek azért előnyös, mert nem kell tárolnia a kukoricát, nem kell kétszer szállítani, a válla­latnak pedig biztosított a felvá­sárlási terve. Egyszóval, ez a megállapodás újabb bizonyítéka annak, hogy termelőszövetkezet és vállalat között is lehetséges az együtt­működés, az egyoldalú érdekér­vényesítés helyett a kölcsönös előnyök kihasználása, biztosítása. A Vörös Szikra önállóan is. és a szövetkezeti vállalkozás tag­jaként is ügyfele egyebek között a tanácsi építőipari vállalatnak is. Az év közepén kezdődött meg a szőlőfeldolgozó üzem építése, amelynek az eredeti szerződés szerint 1967. december végére kel­lene elkészülnie. Igenám, de a szövetkezetek érdeke azt kívánná, ha a feldolgozó előbb elkészülne, és a jövő őszi szüretre már üzem­be állíthatnák. Ezért kezdemé­nyezés történt a szerződés módo­sítására. a befejezési határidő előbbrehozására. A GAZDASÁGOSSÁG indo­kolja a határidő előtti befejezést. Mert ha a szőlőfeldolgozó de­cember végére készül el, akkor további kilenc hónapig áll kihasz­nálatlanul. De ha három hónap­pal előbb elkészül, még ki lehet használni, a szövetkezetek nem kényszerülnek szőlő értékesítésé­re. hanem borral gazdálkodhat­nak. Az építőipari vállalat is hajlik arra, hogy az építkezést előbb befejezze, ha a technológiai be­rendezés előbb megérkezik. Az csak jó a vállalatnak is, ha egy munkát a határidő előtt be tud fejezni. Ma még bizonytalan, hogy lét­re jön-e a közös megegyezésen alapuló szerződésmódosítás, amely kétségtelenül mindkét fél szá­mára előnyös lenne. A jó szán­dék mindenesetre megvan, mert mindkét fél érdekei azonosak. A vállalkozás így anyagi előnyhöz juthat, az építőipari vállalat csak öregbítheti azt a jó hírt, amelyet az utóbbi időben a határidőre, kifogástalanul felépített épületek­kel szerzett már magának. AZ ŰJ MECHANIZMUS, az ed­digi gyakorlattól eltérően, egyen­rangú felekké teszi üzleti kap­csolatokban a termelőszövetkeze­teket a különböző vállalatokkal. Erre már most vannak kedvező tapasztalatok. A tartásiakhoz hasonlóan sok szövetkezeti vezető jelentette már ki: — Csak minden vállalattal olyan jó kapcsolatunk lenne, mint a gabonafelvásárlóval. És sokan emlegetik a tanácsi építőipari vállalatot is, a szerződés szerint, pontosan, jól elvégzett munkáért. Tehát, adott a példa a szövetke­zetek többi üzletfeleinek is: ha mindkét fél tiszteletben tartja a megállapodást, a kölcsönös előny­re törekszik, akkor nagyon sok felesleges vitát — sőt, bírósági tárgyalást — el lehet kerülni. BI. pokig, majd amikor sorra kerül, feldolgozzák. Csipedik (leszakít- teljes egészében felfűzi. A gya- ják, lecsípik a szárát) szeletelik korlott fűzőasszonyok napi 80— és szárítják. A termelőszövetke- 90 forintot is megkeresnek vele, zetek nagy tömegben termelik a a szövetkezet haszna még na- fűszerpaprikót és nincs elegendő gyobb lesz. Tervezzük azt Is, munkaerő a felfűzésre. Csak egy- hogy amelyik szóvetkezet felfűz- két tsz — a kakasdi és az alsó- ve adja át a termést, annak az nánai szállítja be rendszeresen egész mennyiséget külön, zárt füzérekben a termést. Az idén ciklusban gyártjuk le és a kapott „rákapcsolt” a bogyiszlói szövet- félkésztermék alapján minősí- kezet, próbálkozik vele a faddi tünk. Elképzelhető az is, hogy a és a mözsi is. csipedést is a szövetkezettel vé­Az első tálca

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom