Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-14 / 243. szám
4 TÖLffA MEGYEI VEPŰ.ÍSAG 1966. október 1E Madártávlatból Mozilátogatók — a moziról Hat moziba járó, különböző kor- páronként beszélgetnek, várják a késik a modem, korszerű filmosztályhoz tartozó néző, spontán csengetést. Egy idősebb házaspár színház építkezése, véleményét rögzítettem. Akad kö- a sarokba húzódva beszélget. A , , , . zöttük olyan, aki szenvedélyes rokonokról, szomszédokról esik JÓ film, kevés ÜSZŐ. Miért: mozilátogató, van aki csak ritkán szó. Kérdésem, hogy milyen sűnéz meg egy-egy, számára külön rűn járnak moziba és milyen fii- Néhány mozilátogató, mégis kiválasztott filmet, és olyan is, met szeretnek, váratlanul érinti mennyi különböző vélemény. Ha- aki nem válogat. Ahány ember, őket. A feleség, Molnár Gézáné tározott következtetést nem von- annyi ízlés, mégis egy dologban válaszol elsőnek: hatunk le a beszélgetésekből, de megegyeznek egymással. Szeretik — Nyugdíjas pedagógusok va- néhány dologgal feltétlen íoglal- a filmeket, akár a televízióban, gyünk mindketten, így nagyon rá- kozni kell. Itt van például a akár a filmszínházban. érünk moziba járni. Sajnos, a fiatalok mozilátogatása. A leg* párommal nem egyezik az ízlé- többen a könnyű vígjátékok, kasünk. ö inkább a kalandfilmek landfilmek rajongói. A komoly , __ _ híve, én pedig a komolyabb té- filmekkel még nem tudtak megCsok tó éven felülieknek! májtíakat szeretem. Két évvel ez- barátkozni. Ennek oka. hogy nincs 1 előtt vettünk egy televíziókészü- lehetőségük, módjuk rá. Az iskoA mozi előtt a képeket nézik, léket, éppen a filmek miatt. Az- Iában, munkahelyen csak egymás Dilemmában vannak, nem tud- óta majdnem valamennyi film közt beszélgetnek a filmekről, ják miként sikerül otthonról el- közvetítését láttuk. Televízió ide, Egy-egy érdemesebb, mai éle- lógni az esti előadásra. Mindkét- televízió oda, azért a mozilátoga- tünkről szóló darabot senki sem ten gimnazisták, de a személy- tást sem hanyagoljuk el. A ké- ismertet előttük szakmai szem- azonossági igazolvány zsebükben szüléken inkább a régi darabo- mel, hogy megtekintésére kedvet már feljogosítja őket a „Csak 16 kát látjuk, ezért járogatunk a kapjanak. Kevés, vagy egyálta- éven felülieknek!” jelzésű film moziba is. Ián nincs az iskolában, vállamegtekintésére. Géza bácsi, a nyugdíjas tanár latoknál, intézményeknél 1 űm— öregem, nem bánnám, ha tíz is bekapcsolódik a beszélgetésbe. klub> ahol alapos, körültekintő évvel idősebb lennék, nem vol- sorolja a filmeket, melyeket az vitákon tárgyalnak meg egy-egy nának olyan problémáim, hogy ut<jbbi időben láttak. A filmcímek fűmet, melyet közösen néztek anyámék nem engednek el, mert mellé rövid kritikát is „csatol”, meg. ^ későn er véget — mondja az ala- amelyből arra következtetek, hogy A Par emberrel történt beszel- csonyabbik társának, közben rám a kalandfilmek csupán az egy- getésből az is megállapítható, tekint. Tetőtől talpig végigmér. szerű szórakozást jelentik szá- hogy a televízió szélesebb kör- Valószínű irigylésre méltó lehe- mára a mai témájú filmek job- ben valü elterjedespvel, mind ke- tek számára a plusz 15 évemmel. toan foglalkoztatják, hónapok vesebb a mozilátogatok szama. Most már én is kíváncsi vagyok, múltán is minden részletükre Mé§ akkor is, ha a televízió ínmi lehet az a film, amelyért a két fiú ennyire rajong. A plakátra nézek: Vörös és fekete I„ II. emlékezik. Ha a lányom és vöm hazakább a régi filmeket tűzi műsorára. Ennek egyik oka, hogy a tv-készülékek a lakásban van— Mit gondoltok, fiúk, jó’’film Pe'!,tl0f1i, l° vfl’á 7nnk' nak- Nem kel1 felöltözni> legyet den este a filmekről vitázunk, váltni késő este hazamenni. lehet? — kezdem a beszélgetést. A nyurga, szőke hajú a közlékenyebb, rögtön válaszol is: mondja a feleség. — Természetesen legtöbbször ellenkező vé- Biztosan izgis lehet, mert a tegnapi is az volt A „Királylány JJl0 .1 ,°k,„f,.at^,°.k; ,m*ndent ÍT Ít" gyeimen kívül hagyni, hogy a feleségem”-ben, akkorát játszott kent latnak- masken,t értekeinek. n^iHóni a mnzilatoMindent otthon, egy helyen kapnak. Azt azonban nem szabad fiJubileumi képkiállítás Moszkvában December első napjaiban jubileumi képkiállítás nyílik Moszkvában a hitlerista csapatok Moszkva alatti vereségének 25. évfordulója alkalmából. Film a Warren- bizottságról „Elsietett ítélkezés a címe annak a filmnek, amely most készül a Kennedy-gyilkosság ügyében előterjesztett - Warren-jelentésről. A filmben a dallasi gyilkosság j 18 tanúja is szerepel. A bírálók Szekszárdon például a mozilátogatók száma megkétszereződne akkor, ha egy minden igényt kielégítő filmszínházat kapna a , _,. város. A jelenlegi mozi kicsi. __ Megnézzük ha akármi tör r n?m ltfuk.perard,Phl" Ilyen körülmények között a legt énik is^ szól j hpeTk ezt * hímjét, azért va- több ember inkább otthon ma_ ír. is szol közbe a másik gyünk most itt. Nemigen járunk ri t _abí filmeket a teleim. Mutterek egy kicsit aka- moziba. Hogy miért? Azt is .meg- ’ a Gérard Philipe, hogy még a lélegzetünk^ elállt. Ebben a filmben is ő játssza a főszerepet, ezért gondoljuk, hogy jó lehet. vízió is műsorára tűzi. A meglevő moziban ennek ellenére sok jó filmet látszanak. Mégis előfordul, hogy a nézőtér dekoskodnak majd, hogy este fél mondom őszintén. A legjobb fiitizenegykor minden jóravaló diák mek szélesvásznúak. Itt Szekszár- mar agyban van és nem a mozi- dón pedig ezek vetítésére atkalvalahogy ff cTimoP^ ^ ™aS, mOZ}~ Ä?’ f hét-három "íé|Íé foghíjls/Ez^cdig minden vaianogy. igaz, Csimpi? evvel ezelőtti filmek nem erde- valószínűség szerint nem azért — Sűrűn jártok moziba? kelnek, ezeket a televízióban is van> mert a tv eivonja a mozilá— Minden valamirevaló fii- megnézhetem. tógátokat, hanem inkább azért, met megnézünk, — válaszol A bíráló szavak egy fiatal férj mert az emberek nem tudják, ugyanaz. Természetesen a kaland- szájából hangzanak el a mozi elő- hogy a címek és az egy-két soros filmeket értem alatta, meg az csarnokában. Ahogy szavából ki- táiékoztatók mit takarnak, olyanokat, amelyeken izgulni le- veszem, a műszergyárban dolgo- Valahogy a filmpropagandánk hét. Sokszor azonban befürdünk, zik, felesége pedig a bőrdíszmű- nem elégséges ahhoz, hogy a jó mert a cím után ítélve jónak ben. Bár igaz, amit mond, nevét filmeket megkedveltessük, megis- ígérkezik, a végén azonban ki- mégsem árulja el. Ahogy mond- mertessük a nézőkkel. Nem a ka<lllllll!ll!lllllilIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllHlllllllliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiig|||i|f|sül, hogy megint valami „mai Á a békességet szereti. landfilmekre, nevettető vígjátéki témájú film ’. — Milyen jó a vidékieknek, kokra gondolok, mert ezekhez £ állandóan új filmeket, szélesvász- nem kell kommentár. Azokat a £ * | , . . núakat láthatnak, — támasztja filmeket kellene jobban, közért= Akik nagyon „ráérnék alá férje állítását a feleség. — hetőbben propagálni, megismer- £ _ Valahányszor elmegyünk a kul- tetni, amelyek a művészi alkotásm Meg néhány perc és megindul túrház és a mozi építése céljá- sál maradandót kívánnak adni a za tömeg az ajtók felé. Egyelőre bői lebontott háztömb mellett, mozilátogatóknak. IGAZ TÖRTÉNET A MÜLT SZAZADBÓL ?még csoportokba verődve, vagy szomorúan állapítjuk meg, egyre FERTŐI MIKLÖS .................................................................................................................................................................................................................................... M inden ember siessen most haza, Legyen zárva ajtaja, ablaka Imát rebegjen, az éj leple alatt A gonosz Donnelly család vágtat (Régi dal) William Donnelly lucan: lakos (Kanada, Ontario tartomány) fenyegető levelet kapott. A levelet 1880. február 14-én adták fel a Michigan állambeli Port Huronhan. „William Donnelly! Te és nemzetséged életben maradt tagjai, éveken át szégyenfoltjai voltatok Lucannak és környékének. Ha meg akarod menteni bőrödet fogadd meg jótanácsomat. Legjobban teszed, ha a véletlenül megmenekült fivéreiddel együtt elkotródsz innen, amíg nem leeső. Ha nem hallgattok a szép szóra, vala- hányan pórul jártok, a halál fiai lesztek, mint szüléitek és agyonvert testvéreitek.” A levél alján a következő megjegyzés volt: „E sorokat az írta, aki bosszúálló társaival együtt szüléidét, meg vérengző fivéreidet a másvilágra küldte”. Mindebből kitűnik, hogy Donnellyék roppant népszerűtlenek voltak Lucanban. Valósággal dicsőítettek azokat, akik leszámoltak velük. „Megtisztelő helyet érdemelnek a mennyországban azok, akik eltették láb alól a Donnelly faty- tyakat.” Észak-Amerika krónikásainak egyöntetű véleménye szerint a Donnelly klán rémtetteivel hírhedtté vált. A család minden tagjának kezé— 2 — hez vér tapadt, minden képzeletet felülmúló gonoszietteket hajtottak végre, öltek, gyújtogattak, pusztítottak. Ez a véres történet 1847 tavaszán vette kezdetét, miután Jim Donnelly ír kivándorló szülőfalujából, Tipperaryból Lucanba érkezett. A családalapító Donnelly és fiai harminchárom éven át garázdálkodtak. Utonállás, gyilkosság, gyújtogatás, mindenféle barbár tett terhelte lelkiismeretüket. Az igazság kedvéért el kell árulni, hogy ebben az időben Kanadában sok bűnöző élt. A rendőröknek. a bíráknak, meg az ítéletvégrehajtóknak rengeteg dolguk akadt. Majd egy évszázadig tartott ez a rémuralom. Valamennyi gonosztevőn azonban túltett a Donnelly nemzetség. A Donnelly klán „áldatlan működésének” idején Lucan (régebben Meresville) Kanada leg- barbárabb helyének nevét vette fel. Az éjszaka csendjét gyakran verte fel lópaták dobogása, mindenféle házak gyúltak ki, álcázott lovasok vágtattak vadul kiáltozva. Az utcai verekedés mindennapi jelenség volt, a törvény emberei nem tudták megfékezni a bűnözőket. Olyan volt ez a vidék, mintha pestis dühöngene, a jó szándékú, dolgos emberek eszeveszetten menekültek innen. Aztán egészen váratlanul lecsillapodtak a kedélyek, véget ért a „barbár kor”. 1880. február 4-én hajnalban gyászos vége lett a Donnelly családnak. A gonosz nemzetség legtöbb tagja a bosszúállók áldozata lett. — 3— Erről az eseményről heteken át cikkeztek az akkori újságírók. Kanada legeldugottabb vidékén is tudomást szereztek erről a tragikus eseményről. Még most is, nyolcvan évvel a történtek után, a viharos téli napokon felidézik a régi emlékeket, az idősebbek mesét szőnek a hírhedt Donnelly családról, rém tetteikről. Az emlékidézők szinte suttogva mondják el, hogy a „Donnelly fattyak” anyja, az öreg Joan hogyan szitkozódott, amikor a bosszúállók férjét és fiait gyilkolták. Átkokat szórt támadóira, a káromkodást akkor sem hagyta abba, amikor ütlegek zuhogtak szikkadt testére. Az élénk képzeletű mesélők szerint a koromsötét éjszakákban kísértetlovasok vágtatnak a Római dű- lőúton. A Donnellyék lelke kóborol, hogy bosz- szút álljon ellenségein. A mesék felelevenítik a hihetetlen eseményeket, arról regélnek, hogy nem akadt ember, ló vagy más élőlény, amely éjfél után bántatlanul elmehetne a Donnellyék roskadozó tanyája mellett. Századunk elején egy vándorénekes költötte ezt a balladát: A Római dűlő mentén Hallgatnak a madarak, A Római dűlő mentén Az emberek komorak. Ha leszáll a baljós este, A bátor is remeg, fél; Perzsel, pusztít, dúl a beste El innét, ki jót remél!
