Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

7 16 millió professzor L| iné ezek a sorok megjelen- munka összegeződik egy-egy új * * nek, alighanem már az tankönyvben. Csupán az új ABC-s utolsó darabig gazdára lelt az a 141 féle és mintegy 16 millió pél­dányban megjelent tankönyv, amelyből ebben a tanévben az ál­talános és középiskolák diákjai ta­nulnak. Ahogyan az erek gyalog­ösvényein szétárad egész testünk­be a vér, annyira cécó nélkül, se­rényen. ám mégis biztosan találta meg helyét az a rengeteg könyv. Újságjaink közöltek ugyan a tan­könyvekkel kapcsolatban néhány — főleg statisztikai jellegű — tá­jékoztatót, de hogy e szinte elkép­zelhetetlenül népes könyvhadsereg miként állt össze, hogyan hatja át könyv tervezetét, több mint fél­száz tanító, tanár vitatta meg hét napig s volt közöttük, aki 40—50 oldalas bírálatban foglalkozott a mű hibáival és erényeivel. Minden tankönyvön ott találjuk a szerző­kön kívül a felelős szakmai bírá­lók nevét is. » ' Hazánkban — noha aki élethi­vatásszerűen csak ezzel foglalkoz­na, olyan tankönyvszerző nincs — több százan vesznek részt iskolás­könyvek írásában, illusztrálásá­ban. Ez a tevékenység nem tarto­zik a legjobban fizetett munkák Avagy kétmillió iskolásunk életét, közé. Még azt sem mondhatjuk, arról kevés szó esik. Pedig most, hogy immár betöl­tik rendeltetésüket, talán érdemes róluk többet is szólni, mint azt: hány vagon papírból készültek; mennyi nyomdafesték fogyott el készítésükhöz; hány ezer illuszt­ráció gazdagítja oldalaikat. Mert vitathatatlan, az ország lakosságá­nak egyötöde ezekből a könyvek­ből ismeri meg a betűk rajzát, az Alpok hegyeit, a rendszert, amely szerint testünk felépül, ezek a könyvek tárják fel a nyiladozó gyermeki értelem előtt a szavak varázsos — szép értelmét: „Kié e hon, ha nem miénk? Ha érte min­dent megtevénk ...” és a módot, ahogy a kör kerületét kiszámíthat­juk. hogy az erkölcsi elismerés pótolja számukra a megkülönböztetett anyagi megbecsülés hiányát. Igaz ugyan, hogy tankönyvírók már Kossuth-díjat is kaptak ilyen irá­nyú munkásságukért, nevük még annyira sem ismert a társadalom előtt, mint bármely gyatrább dal­szöveg szerzőjéé. Mi tagadás, nem tankönyvkiállítást. Hiszen mi tájé- lehet oly gyenge egy új tv-játék, koztathatja hitelesebben a felnőtt osztályában használt könyvek pél­dáján! 1962—63-ban így alakult ezekben az osztályokban a beszer­zendő összes tankönyv ára: I. osz­tály: 18,50, IV. osztály 26,—, VIII. osztály 44,— forint. Az összes új könyv ára most az elsőben 2,50, a negyedikben 2,—, a nyolcadikban 24,50 forinttal többe kerül. A könyvek ívenkénti ára nem emelkedett. Viszont új tárgyak is kerültek a tantervekbe — ezekhez új könyvek is. De a régi tanköny­vek mai megfelelői is hasonlítha­tatlanul szebb kötésűek, gazda­gabb kiállításúak, jobban illuszt­ráltak, több színes nyomást tar­talmaznak, ha elődjeikhez mérjük őket. Keveset tud gyermeke életéről az a szülő, aki nem lapoz bele időnkint a kisdiák könyveibe. Gyakrabban és nagyobb nyilvá­nosság előtt is lehetne rendezni hogy ne kapna részletesebb bírá­országot az iskolákban folyó nehéz latot a sajtóban mint az a 100 I vagy 200 ezer példányban megje- es gyonyoru munkáról mint e lent iskolásköny.v, amely teszem munka eszközei? azt a legújabb kori magyar törté- BAJOR NAGY ERNŐ nelem eseményeit ismerteti a di------------------------------­---------------------­á ksággal. AZ OLVASÓ Diákkorunkban elérzékenyülve módszerét tanulmányozzák, a kon- silabizáltuk CatuUus versét, Les- tinens szigorú kritikája azonban bia madaráról, rokonszenvünk ki- elfordította fejét: siker, dicsőség, sérte Jókai hőseinek útját, fe- olvasói együttérzés is kevés volt, gyelmezett.en elhallgattuk, hogy hogy Conan Doyle előtt megnyíl- pokolian unjuk Sully-Prudhomme jék a hivatalos esztétika kapuja, Nobel-díjas siránkozását az eltört Persze a tanítványok és gyatra vázáról, s untuk Abafit is, bár utánzók siserehada gyanúba köz­tudomásúi vettük, hogy „irodal­munk klasszikus értékeMeg­tanultuk szétválasztani a jót a rossztól, a maradandót a talmi­tól, s legfeljebb az keltett némi gyanút az ifjú szívekben, hogy abból, amit maradandónak ne­veztek, nem egyszer ásatag una­lom áradt. Verne és May Károly a ser­dülőkor 'klasszikusának számított, de minden irodalmi értékrend határán kívül élt, a tiltott olvas­mányok kárhozatában, Conan Doyle, s csak a merészebb diákok mertek kérkedni azzal, hogy fity- tyet hányva szülői és iskolai szi­gorra, fél éjszaka olvasták A sá­tán kutyáját. Conan Doyle pedig közben sikert sikere halmozott. ta — és joggal — magát a mű­fajt is, s talán ez hatott vissza a mesterre, akin az sem segített, hogy az irodalomtörténetek nem kerülhették ki, s kénytelenek voltak egy-két. elismerő szót el- pottyantani. Most pedig, könyvkiadásunk sok mindenre kiterjedő figyelmé­nek jóvoltából itt van előttünk A sátán kutyája, arra kényszerítve, hogy pótoljuk, amitől diák­korunk kényszerfegyelme meg­fosztott. Ne hallgassuk el: gya­nút keltő az új kiadás, tarka címképe, a gyatra szövegközti rajzolatok szinte szuggerálják, líogy ponyvával van dolgunk. De valóban ponyvával? S ha igen, hol hát a határ igazi irodalom hivatalos kitüntetéseket zsebelt és felszínes ponyva között? be, s Angliában társaságok ala- ■ kultak, hogy Sherlock Holmes P dig már csak azért is ér- * demes volna társadalmi méretű diskurzust kialakítani Az iskoláskönyvek mint a fel- ezekről a könyvekről, mert több- n8tt ország emlékezetének csodás ségükben meglepően szépek. A tárházai majd mindazt elmond- tartalopi és a módszertani fölépí- ják a tanuló emberpalántának (de pyüvánvaló vagy rejtettebb nem kevés felnőttnek is), amit a újításai mellett ez ragadja meg „nagyok társadalma” a világról és leginkább a laikus szemlélőt is. önmagáról tud. Az ismeretközlés A1?°.1 Szükséges, gazdag kép- és és embernevelés, olyan eszközei a raízi anyag szemlélteti a lényeget. t tankönyvek, melyekhez foghatóari A naKy°bb — tehát kevesebb fá- jelentős egyéb eszközökről még radalommal olvasható — betűk, a nem tudunk. És végiggondoltuk-e műanyag kötések, a jó papír mind elégszer, hogy milyen föltétel nél- arr°l a derék törekvésről tanús- küli a diák kapcsolata a tankönyv- k°úik, hogy tankönyvkiadásunk vei?! A regényt, ha megunta _ nem éppen reménytelenül mérkő­f élredobhatja. A tankönyvön vé- z,k a legszebb iskoláskönyveket gig kell haladnia a gyereknek: a megjelentető európai országokkal, tankönyv tartalma egyszerre ol- Mostanában több megjegyzést vasmany, lecke, parancsolat — hall az ember azzal kapcsolatban, maga a megmagyarázott világ- kogy az úgynevezett „reformtan- mindenség. könyvek” ára emelkedett az 1962 —63-ban használt tankönyvek árá- A szerzőkön s a pedagógia hoz képest. így van ez? Ellenőriz- M bennfentesein kívül vajmi zük ezt mondjuk az általános is- kevesen tudnak arról, milyen nagy -kólák első, negyedik és nyolcadik JOBBÁGY KÁROLY: * SZONETT melyet a költő Űrnője betegsége idején írt. Hozzátok szólok tündöklő mezők, . . erdők s hozzád te ékes Napsugár! Lásd! — kedvesemre kések kínja vár. hát jöjjetek és segítsétek őt. Ti pipacsok! — a virító erőt adjátok néki és erős sudár • derekatok fák, hogyha jő a nyár. keményen álljon a világ előtt. Vagy vegyétek el tőlem mindenem; a szemem fényét és csontos kezem erejét... el, az egészségemet, s adjátok néki... Mindent, ami van. Habozás nélkül s boldogan, mint ahogy én e pár sor éneket. Amikor a hatalmas vásznon a csöppnyi szív először összehúzó­dott, aztán ahogyan az erek még áttetsző hálójában Beethoven nyi­tányának ritmusában lökődtek tovább és tovább a-vérrögöcskék. — a nézőtereken gyakran csat­tant fel a taps. A „Nyitány” cí 99 Már nemcsak „Nyitány Népszerű-tudományos kisfilmek hazánkban lett volna, ha Liszt vagy Men­delssohn romantikus műveivel próbálkozik, ahol a zene valami történést, eseményt próbál lefes ••• teni. Takács Gábor azonban Bar­tókot választotta, s ráadásul „Mikrokozmosz”-t, amely erede­tileg sem más, mint zenei tan­f™*“ «átélve* fényképezés, vágás, a zene szer- gusztustalanság, vér, legalábbis anV<W, művészi formába öltöztet­kezeti felhasználása eredményez- így gondolunk gyakran testünk- ve- A „Mikrokozmosz” mégis a te, hogy maradandó művészi él- re, s ebben bizonyára annak az humanitást hirdető gondolat menyünk legyen az élet keletke- egyházi szemléletnek a nyomai nagyszerűségét példázza. Takács zsűrik tetszését nyerte el, de min denütt, ahol vetítették, idehaza és külföldön egyaránt, az elra­SVkanScmkngJ™ckeSnéltek TÓlíL~ zéséről■ Hasonlóképpen emléke- is "megtalálhatók, amely a ‘testet Gábor ebből indult ki, ezt a gon­vrodukrióZk „ in 11',„ zetes részleteket találhattunk bűnös élettartozéknak tekintette dolatot próbálta képben kifejez­1 elfedezni hoav Mnmmrrvrtrnr,™ KMá-nyi Ágoston „Örök meg- csak. Az orvosi könyvek viszont , fis-önálló filmjelenet­a népsz’erű-tudománvos Hímek úiulás”-ában, amely mintegy ősz- rendszerint a betegség, a kóros herL jeleníti meg az elettelen ter­irtásármk «11«« I *,4~. szefoglalója is volt korábbi, ha- elváltozások és így az elmúlás sonlo témájú rövidfilmjeitiek. csöppet sem vidám nézőpbntjá- s 112 emben fogalom megszületése Nem véletlen, hogy mind a bál közelítettek a testhez. Pedig gondolatkörét. Es mindezt Bar­gyártásának milyen magas a szín­vonala. \ Tulajdonképpen most kezdenek hét téma az élettan> a biológia az egészséges emberi test ará­tok zenéjére! Lehet, hogy nem csak az egész műfajra igazán oda- köréből való. Ahhoz, hogy egy nyaiban; színeiben, csodálatos rnindegyik kis etűd felel meg figyelni, világszerte. Az oktató- tudományágat hatásosan népsze- formagazdaságával belül is lehet l9azan a kiválasztott zenei rész­filmek ugyan olyan régiek, mint rűsíteni lehessen, élnie, virágoz- nagyon szép. Ezt próbálja majd 71 • a próbálkozás újszerűsége maga a filmgyártás. Mikor — nia kell ennek a tudományágnak, bizonyítani a már említett készü- ff sokat sejtető lehetőségei azon­mintegy hetven esztendeje — Lu- Megmerevedett álláspontokat, lő új filmjében Szabó D. Pál fan így is nyilvanvaloak a kis­miére első kamerájával odaállt üres sémákat nem lehet a mű- rendező, aki a népszerű-tudomá- amit hamarosan bernu­a pályaudvari sínek mellé és vészét eszközeivel sem feloldani, nyos műfaj elmaradhatatlannak gyorsan forgatva a felvevőgép A MAFILM népszerű-tudomá- tetsző kellékéről, a magyarázó karját, megörökítette az egyre nyos stúdiója ezt az alapigazsá- szövegről is teljesen lemond. A nagyobbodó mozdonyt, a ki- és got ismerte fel — rendezők haj- kísérőzene és a kiválasztott szí­beszálló embereket, egyaránt tart- lamainak is engedve —, amikor nek nemcsak élvezhetőbbé, ha­hatta ezt filmdokumentumnak elsősorban a biológia, az esztéti- nem érthetőbbé is teszik a lát­ás oktatási anyagnak: így néz ki ka és a lélektan tudománya felé ványt. a vonat érkezése. A harmincas orientálódik. ;----- ......—„ é vekben már kultúrfilmek özö- , Az esztétika, a más művészeti Keleten is a nepszeru-tudomanyos ne árasztotta el az európai or- Most Például egy olyan filmet agak törvényszerusegemek ki- filmgyártás egyik legjelentősebb forgatnak, ami — ha sikerül — bontására is jó lehetőségeket biz- központjának tartják a budapesti méltó folytatása lehet az eddigi tosít a filmesek számára a ma- stúdiót. A díjak és az elismeré­kitűnő filmeknek. Témaválasztá- gyár művészettörténészek fel- sek sem maradnak el, de ami a sa szokatlan, de teljesen logi- készültsége, esztétikusok, kritiku- legfontosabb, s amiért a „Nyi­kus: az emberi test esztétikája, sok, munkássága. Takács Gábor tány” példáját idéztük: a közön­Logikus, mert külső arányaiban, egész sorozatát készítette el pél- ség ma, már szívesen fogadja, •— tatnak.. Az a rendszeres és alapos mun­ka, amellyel a magyar filmesek szinte körbejárnak egy-egy tudo­mányágat, a filmek kitűnő átlag- színvonalától függetlenül is nagy elismerést vált ki minden nem­zetközi találkozón. Nyugaton és szágokat. Az igazi fejlődés azon­ban az elmúlt másfél-két év­tizedre esett. Rájöttek, hogy nem az oktató-illusztráló módszer az igazán hatásos, hanem az, ami­kor igénybe veszik a művészet eszközeit a természet titkainak dául a képzőművészeti kisfilmek- fa várnia is kell tíz-tizenöt bemutatására. régóta felfedezték az emberi test .. perCet a játékfilmre, amelyért szépségét; elég talán a klasszi- nek- A,rerldezo most nehez do\ megváltotta jegyét - a tudo- A „Nyitány” iskolapéldája en- kus görög szobrokra utalni. Na logra vállalkozott: a zenemű képi rnányt népszerűsítő kis filmeket, nek a módszernek. Nagyszerű de mi. van belül? Sár, betegség, értelmezésére. S könnyű dolga BERNÁTH LÁSZLÓ Már az első oldalak után el kell ismernünk, hogy a detektív- regény öreg mestere jó mesélő, tudja, hogyan kell feszültséget teremteni, stílusa tiszta, világos. S a meglepetés csak fokozódik, mert egyre világosabban látjuk, hogy Conan Doyle ángliusament át a köztudatba: Sherlock Hol­mes testesíti meg azokat a tulaj­donságokat, amelyekkel minden angol szeretne dicsekedni. Hideg­vérű, ravasz, rögtön átlát a leg­bonyolultabb helyzeteken is, lo­vaglás, kitűnő társalgó, rettent­hetetlen, s kínosan tiszta, vakí­tóan fehér ingben jár, s ruháján soha nincs egyetlen porszem. Ez jellemzi az angol embert? Biztos, hogy nem, egyébként is minden általánosítás hamis: a német nem­csak módszeres és pontos, a fran­cia sem csak elegáns csevegő, az olasz sem felelőtlen délszaki fe­csegő csupán. Persze, így az egy­szerűbb, ha címke jellemez egy- egy népet. De mégis írói érdem, ha a Sherlock Holmes kép ment át a köztudatba, még akkor is, ha az ellenpélda, amelyből bősé­gesen van, tökéletesen zavarba hoz. A modern angol irodalom egyik büszkesége, például Dylen Thomas, alacsony volt, kövér és — ezt jegyezték ~fel róla —, mértéktelenül iszákos. De ö a rendhagyó kivétel — mondják az angolok zavartan, az angol­eszmény Sherlock Holmes, tiszta ingben, ápolt külsővel, az igaz­ság bajnokaként. S miután ennyi jót mondtunk el róla, zavartan kérdezzük: való­ban jó regény A sátán kutyája, s valóban ilyen nagy író Conan Doyle? Aligha. Vannak jó regé­nyek, ügyesen pergetett esemé­nyekkel, váratlan fordulatokkal,, amelyekből nem hiányzik az er-' kölcsi tanulság, a példamutatás tiszta szándéka sem. A sátán ku­tyája mindenképp ilyen, mégsem nagy regény, s nem soroljuk azok közé, amelyeket az emberi szel­lem büszkeségeinek érzünk. To.- lán azért, mert bonyolultsága mégis csak látszólagos, s a képlet túl egyszerű, hisz a jónak tűzön­vízen át diadalmaskodnia kell. Talán azért, mert ezt az agyafúrt Sherlock Holmest megcsodáljuk ugyan, de nem érzünk vele kö­zösséget, diadalát megtapsoljuk, mint egy látványos produkciót, s utána egy jót alszunk. Nem ráz föl, nem rendít meg. Talán azért, mert a regényben is, Sherlock Holmes életében is minden a he­lyén van, minden szinte csavar­menetre jár. Az élet pedig, tud­juk, nem ilyen. Több is ennél, meg kevesebb is, de mindenképp más. Mert nagyon gyakran meg­történik, hogy a jó tündér, Sher­lock Holmes, vagy bárki más ké­pében, nem jelenik meg az utolsó pillanatban, s arra is van példa, hogy nem diadalmaskodik az igazság. CSÁJJYl LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom