Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1966. október 4. NyilatkozatGomulka és Waldeck Rochet találkozásáról Varsó (MTI). Wladyslaw Go­mulka, a LEMP első titkára meg­hívására Lengyelországban tar­tózkodott Waldeok Rochet, a Francia Kommunista Párt főtit­kára. A két pártvezető tanács­kozásáról kiadott nyilatkozat hangsúlyozza, Gomulka és Rochet tájékoztatták egymást a két párt tevékenységét érintő kérdésekről. A nyilatkozat megállapítja, hogy a nemzetközi munkásmozgalom akcióegységének megbontására irányuló szakadár tevékenység az amerikai imperialisták vietnami agresszióját segíti. A felek megállapították, hogy a nyugatnémet kormány revans­politikája és a nukleáris fegyve­rek megszerzésére irányuló tö­rekvése egyre feszültebbé teszi az európai helyzetet. Ezért mind­két párt szükségesnek tartja, hogy a Varsói Szerződés résztvevőinek bukaresti nyilatkozatának meg­felelően biztosítsák a békét és Európa biztonságát. A tárgyalásokon megmutatko­zott, hogy a két fél teljesen egyetért minden alapvető kérdés­ben. Mindkét párt meggyőződése, hogy a pártközi találkozók és eszmecserék igen hasznosak, elő­mozdítják a kommunista és munkáspártok egységét. Tanácskozik azlnterparlamentáris Unió Teherán (TASZSZ) Az Inter­parlamentáris Unió értekezlete megvitatta a regionális biztonság fokozásának módszereit. Zsukov szovjet delegátus támogatta a jugoszláv szövetségi gyűlésnek azt a javaslatát, hogy össze kell hívni az összes európai országok parlamenti képviselőinek konfe­renciáját. Magyarország képviselője fi­gyelmeztetett, hogy a vietnami háborús konfliktus termonukleá­ris háborúvá fejlődhet. Támogat­ta az atomfegyvermentes öveze­tek megteremtésére és az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozására vonatkozó javas­latokat. Lesotho Királyság A pár nappal ezelőtt független­né vált Botswana Köztársaság után ismét délafrikai államot üd­vözölhetünk az önállósult orszá­gok sorában. Ezúttal is egy volt brit gyarmat nyerte vissza füg­getlenségét. Basutóföld, amely október 4-től Lesotho (ejtsd: Leszoto) Király­ság néven szerepel térképeinken, á Dél-Afrikai Köztársaság testébe ágyazva, Afrika déli részén te­rül el. Az ország 30 000 négyzet­kilométernyi területének észak- nyugati része 1000 méter maga­san fekvő fennsík, míg keleti ré­szén a Drakensberg vonulatai húzódnak. Legmagasabb csúcsa a 3482 méter magas Thabantsho- nyana. Lesotho Királyság Afrika leg­elmaradottabb része. A földterü­letek a bászutó néphez tartozó törzsek közös tulajdonában van­nak és a törzsfőnökök osztják szét 18 évenként a törzs tagjai között. Európaiak földet itt nem birto­kolhatnak. A fejletlen mezőgazdaság és az ipar teljes hiánya miatt az ország nem tud megélhetést biztosítani a mintegy 750 000 főnyi lakosság számára. Tíz bászutó közül négy hazájától távol tartózkodik, a dél­afrikai bányákban és gazdasá­gokban dolgozik. A királyság évi 2 millió fontot kitevő jövedelmé­nek fele is a Dél-Afrikai Köztár­sasággal kötött vámegyezményből származik. így teljesen ki van szolgáltatva az apartheid (faji megkülönböztetés) elvét valló szomszédja kényének-kedvének. A Lesotho Királyságnak azon­ban van egy nagy előnye a többi dél-afrikai országgal szemben: bőséges vízkészletekkel rendelke­zik. Miután a legutóbbi felméré­sek alapján megállapították, hogy a termőföldek hozamának hazai megtöbbszörözése mellett a szom­szédos Dél-Afrikai Köztársaság Orange tagállamának szomjas földjeit és bányáit is elláthatnák tiszta vízzel, tervet készítettek a rendelkezésre álló vízkészletek Hasznosítására. E terv első sza­kasza kb. 2,5 millió fontba kerül­ne. Nagy-Britannia azonban ed­dig még nem volt hajlandó biz­tosítani a pénzt a terv beindítá­sához, mert a dél-afrikai kor­mánytól nem kapott előzetes ga­ranciákat a víz és energia meg­vásárlására. Pedig a bászutók számára a tervben szereplő gát megépítése legalább annyit jelen­tene, mint az egyiptomiak szá­mára az asszuáni gát. Huszonkilenc tanút hallgatnak ki a Subandrio-perben Djakarta (MTI) A djakartai kü­lönleges katonai bíróságon folyó Subandrio-per második napján sor került a volt külügyminiszter ki­hallgatására. Subandrio kijelentette, hogy ta­valy bizonyítékot kapott az angol­szász imperializmus Indonézia- ellenes törekvéseiről, számított rá, hogy Indonéziát Malaysia felől tá­madás éri. Állítását arra alapozta, hogy egy amerikai üzletember villájában tavaly házkutatást tartottak és egy aláírás nélküli levelet találtak, amelyet feltehetően a volt djakar­tai angol nagykövet írt, Bili Pal- mer-nek, a villa tulajdonosának. A levél tartalmából kiderül, hogy az angolok és az amerikaiak indo­néz katonai vezetőkkel egyetértés­ben összeesküvést szőttek az ország ellen. Az okmányt Sukarno elnök ren­delkezésére bocsátották. Sukarno elnök sem kételkedett a levél va­lódiságában és a benne foglaltak­ban. * Subandrio már hivatkozott erre az okmányra, amikor tavaly má­jus 26-án felszólalt az Indonéz Kommunista Párt évfordulóján. Subandrio közölte még, hogy a tábornoki tanács szervezkedésére vonatkozó értesüléseit és okmá­nyait továbbadta Sukarno elnök,- nek. A per feltehetően tizenegy na­pig tart, délelőtti és délutáni ülé­seken összesen 29 tanút hallgatnak majd ki. Ötödik hetében a Ben Barka-per Párizs (MTI) Hétfőn ötödik he­tébe lépett az eredetileg négy hét­re tervezett tárgyalás Ben Barka marokkói ellenzéki politikus el­rablóinak perében és a megidézett több mint 200 tanúból még igen soknak a kihallgatása van hátra. A szombati tárgyalási napon a Sdece, a francia kémelhárító szer­vezet magasrangú tisztjei járultak egymás után az esküdtszék elé. Egymásnak ellentmondó tanúval­lomásaikban mindannyian terhe­lőén vallottak Leroy-Finville ezre­desre, a Sdecenek a vádlottak kö­zött szabadlábon védekező tisztjé­re. Leroy-Finville végül kifakadt a bíróság előtt és azzal fenyegető­zött, hogy beszélni fog. Kijelentet­te: „A jövő héten mindent meg fognak tudni!” hozzáfűzte azon­ban, a hivatali titoktartás gúzsba köti. Ha bizonyítani akarná ártat­lanságát, az a veszély fenyegeti, hogy amint kilép a tárgyalóterem­ből, letartóztatják és az állambiz­tonsági bíróság elé állítják. Francois Mitterrand, a demok­rata-szocialista baloldali szövetség elnöke nyílt levélben fordult De Gaulle elnökhöz és felszólította: tartsa be Ben Barka édesanyjának tett ígéretét és tegye lehetővé, > hogy teljes fény derüljön a ma­rokkói politikus elrablásának kö­rülményeire. Mitterrand arra kéri az elnököt: engedélyezze Pompi­dou miniszterelnök és Frey bel­ügyminiszter tanúkénti kihallga­tását. Magyar fiatalok a Liszt — Bartók zongoraliangverseny győztesei A Zeneművészeti Főiskolán va- ámap véget ért a Budap>esti lemzetközi Zenei Fesztivál Liszt -Bartók zongoraversenye. A zsü- i az első dijat nem adta ki. A násodik díjat Antal Imre, a har­madik díjat Torma Gabriella és két negyedik díjat Lux Erika, lletve Kiss Gyula nyerte. A süri jutalomban részesített? Iwa Sinowiecz len«'- ’ 4s Tnrz° lomez Labrana kubai .•er -?’: Ha összehasonlítjuk a csehszlo­vák cél megoldási koncepciót a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság irányítási rendszeré­vel, a terv és a priac közötti kap­csolat szempontjából, úgy két alapvető különbséget állapítha­tunk meg. Míg nálunk feltéte­lezzük a központ erős befolyását a mikrogazdaságra, mégpedig mind á gazdasági eszközök, mind pedig az irányító szervek révén, s a tervezett célkitűzések követ­kezetes érvényre juttatását, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság tervszerű irányi tásúr koncepciójában a vállalatok mun­kásönigazgatása döntő jelentősé­gű, s a közpxmt és ezzel együtt a központi terv hatása a mikro­gazdaságra jóval gyengébb. To­vábbi lényeges különbség abban van, hogy a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság nem­zeti piaca széles körben bekap­csolódott a világpiacba, hogy sem devizamonopólium, sem külkeres­kedelmi monopólium nem létezik, ezzel szemben Csehszlovákia nem­zeti- piaca a külkereskedelmi mo­nopólium és a devizamonopólium révén továbbra is zárt lesz, jól­lehet számolnak a világpiacnak a mikrogazdaságra gyakorolt nö­vekvő nyomásával. Ez azonban átmeneti különbség, mivel táv­latilag gazdaságunknak a világ­piacba való bekapcsolásával szá­molunk. AZ ÁLLAMI TERV SZEREPE ÉS TARTALMA Valamennyi országban az ál­lami tervek feladatát abban az értelemben fogalmazzák meg. hogy a fő arányokra és felada­tokra kell korlátozódnia, de en­~k az elvnek az interpretálása és konkretizálása az egyes orszá­GAZDASÁGI REFORMOK a szocialista országokban Irta : Dr. Julius Bránik gokban különböző, és természete­sen a tervszerű irányítás össz- értelmezésétő^ függ. A terv így megfogalmazott föladatát cél­megoldásként értelmezik, úgy, hogy átmenetileg a terv széle­sebb funkciójával és a direktív mutatóknak csupán fokozatos korlátozásával számolnak. A Szovjetunióban terjedelem mutatóként az „árurealizálást”, az NDK-ban az „árutermelést” a Lengyel Népköztársaságban a „naturális mutatókat”, illetve a „munkaigényesség normatív költ­ségeit”, vagy a „gyártmányok normatív munkaigényességét”, a Bolgár Népköztársaságban az „árutermelés terjedelmét érvé­nyes termelőd árakban” és a „fő­gyártmányok terjedelmét naturá­lis kifejezésben” alkalmazzák. A választékmutatókat fokozatosan, lényegesen korlátozni. illetve megszüntetni akarják. A Magyar Népköztársaságban a célmegol­dásban a direktív terjedelem vagy naturális mutatók megszün­tetésével számolnak általában. Az önköltség és a munkaterme­lékenység csökkenésének mutató­it megszüntetik és a tervmutató­kat lényegesen korlátozzák. Ki­vételt képez az NDK, ahhoz azonban az új gazdasági rendszer második szakaszában azzal szá­molnak, hogy a tervbizottság csupán néhány mutatót fog meg­állapítani, s az állami feladat elaniát az egyesülések és minisz­tériumok Javaslatai fogják képez­ni, ha a tervbizottságban sikere­sen megvédik azokat. A Szovjetunióban és az NDK- ban a nyereség most is direktív mutató és az is marad. A Len­gyel Népköztársaságban a jöve­delmezőség a költségek, s bizo­nyos esetekben a termelési ala- Cpk vonatkozásában is direktív mutató. A külkereskedelem direktív mutatójaként a devizaértéket al­kalmazzák. vagy akarják alkal­mazni. (Magyar Népköztársaság, Lengyel Népköztársaság, NDK.) A Lengyel Népköztársaságban a központi terv fő eszközét, a li­mitek: a dolgozók létszáma, a béralapok, a beruházások és a külkereskedelem képezi, amelye­ket az irodalomban a „minimá­lis program”-nak interpretálnak, amelynek lehetővé kell tennie a gazdasági fejlődés tervezett ará­nyainak valamilyen globális tű­résekben! való megőrzését. A Szovjetunióban és a Bolgár Népköztársaságban a kötelező távlati normatívák válnak az ál­lami terv szerves részévé. A Szovjetunióban a dolgozók anya­gi ösztönzési alapja, a szociális és kulturális intézkedések és a lakásépítés finanszírozási alapja, a fejlesztési alap, a Bolgár Nép- köztársaságban a bérek növeke­désének távlati normatívái, s tár­sadalmi munkatermelékenység növekedésétől függően, a saját eszközök kialakításának norma­tívái. és a ..fejlesztési és műsza­ki tökéletesítési glapba történő juttatás meghatározásának nor­matívái” és a „szociális és kultu­rális intézkedések”, valamint a „bérezési tartalékalapba irányuló alapok létrehozásának normatí­vái”. A VÁLLALATOK GÁZDASÁGI HELYZETE További alapvető tényező, amely meghatározza a tervszerű irányítás koncepcióját a vállala­tok gazdasági helyzete. A vállala­tok önállóságának növelésére irá­nyuló általános tendenciák mel­lett, önálló döntési hatáskörök meghatározásában az egyes orszá-, gokban jelentősek az eltérések. Ezek a különbségek elsősorban a mikroszférán belüli terv felada­taiból, ugyanakkor azonban a mikroszféráknak az egyesülések­kel, minisztériumokkal és más központi szervekkel szembeni vi­szonyukból is fakadnak. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban és a Magyar Nép- köztársaságban a vállalatok, mint önálló árutermelők koncepcióját juttatják érvényre, amelyek te­vékenységükben elsősorban a jö­vedelmezőség és a piac szükség­leteinek kritériumait tartják szem előtt. Az ésszerű gazdálkodással és kedvező eredmények elérésé­vel kapcsolatos érdekük, vala­mint ezen eredményekért való felelősségük közvetlenül a hely­zetükből fakad. A többi ország­ban a mostani elképzelések sze­rint, elvileg érvényben marad a vállalatok irányítása direktív mutatók segítségével, melyek szá­mát azonban lényegesen csökken­tik, úgy. hogy jelentősen bővül a vállalatok kezdeményezésének és önálló döntéseinek területe. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom