Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-04 / 234. szám
1966. október 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Békés alkotó munkánk közepette ... Megnyílt a múzeumi hónap Szabó Dezső festőművész jubileumi kiállítása lyokba ütközik, pedig a kiállítáDolgozó népünk lelkesen készül pártunk IX. kongresszusára. A munkában elért eredmények, a kongresszusi munkaverseny során tett felajánlások erősítik hazánkat, biztosítják a nagyszerű célkitűzések megvalósítását. Ugyanakkor ezek a tettek erősítik a szocialista országok összefogását, a béke megőrzése és biztosítása érdeké- bei) is. Hiszen amikor dolgozunk, építjük egyre szépülő szocialista hazánkat, soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy még mindig vannak olyan erők, amelyek nem mondtak le egy újabb háború kirobbantásáról. Ezek az imperialista erők most is véres háborút folytatnak a hős vietnami nép ellen, számos helyen megakadályozzák az elnyomott népek szabadságküzdelmét, fegyverkeznek, újabb háborúra készülnek. Tudatában vagyunk annak, hogy egy újabb háború mérhetetlen pusztítást hozna az emberiségre. Éppen ezért szükséges, hogy a szocialista országok népei összefogva növeljék védelmi képességüket. Fel kell készülnünk minden eshetőségre. Népköztársaságunk kormánya anyagi erőnkhöz mérten, minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy felkészültségünk mértéke megfeleljen a korszerű követelményeknek. Együtt a szocialista országok népeivel — a Varsói Szerződés tagállamaival — megteremtettük azokat az erőforrásokat, létrehoztuk azokat az eszközöket, amelyekkel bármely ag- resszorra megsemmisítő csapást lehet mérni. Rendelkezünk korszerű fegyverekkel felszerelt hadsereggel. Emellett azonban biztosítani kell a hátország megfelelő védelmét is a tömegpusztító fegyverekkel szemben. A hátország védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtása a lakosság széles tömegeinek bevonásával, a polgári védelem keretei között történik. Az elmúlt években végzett szervező, kiképző tevékenységünk során a polgári védelem államigazgatási és üzemi szervezeteibe beosztott dolgozók elsajátították, vagy megismerték a tömegpusztító eszközök elleni védelem szakfeladatait. A lakosság felkészítése az utóbbi években beindított 15 órás polgári védelmi oktatás keretében történik. A honvédelem szempontjából rendkívül nagy jelentőségű ez az oktatás, hiszen az önvédelmi ismeretek, a segítségnyújtási ismeretek növelik a biztonságot, megalapozottá teszik a tömegpusztító fegyverek hatásai elleni védelmet. Az oktatás széles körű szervező, irányító munkát igényel a megyei, járási és a helyi szervek részéről. Ha arra gondolunk, hogy évenként mintegy 25 000 ember bevonását kell biztosítani, akkor mindjárt kitűnik, hogy a gondos tervező és szervező munka mellett a lakosság részéről jelentkező megértés is szükséges a feladat eredményes végrehajtásához. Az 1965 66. évi oktatás eredményét, majd azt követően a járási, városi és községi koordinációs értekezleteken az állami, társadalmi és gazdasági szervek vezetői megvitatták. Egyértelműen állást foglaltak az oktatás szükségessége mellett és abban is, hogy valamennyi szervnek, vezetőnek e feladattal éppúgy kell törődni, mint a mindennapi termelőmunkával. Ahhoz, hogy a lakosság valóban magáénak vallja a polgári védelmi A Tolna megyei tanács végrehajtó bizottsága, a járási és községi tanácsok javaslatára az Elnöki Tanács határozatára a megye területén több községben közös tanács szervezését rendelted. A községi közös tanácsok megalakítására szeptember 30-án ketennivalókat, széles körű felvilágosító munkát kell végezni. Az elért eredmények biztatóak. Az elmúlt oktatási évben a lakosság többsége részt vett ezen az oktatáson. Kiemelkedő az eredmény a tamási, dombóvári és a paksi járás legtöbb községében, valamint a szekszárdi üzemekben. A helyi szervek jó munkája, a lakosság megértése mutatkozik meg Dombóvár, Dunaföldvár, Fadd, Nagykónyi és Tolnanémedi községekben, ahol 80—90 százalékos megjelenési eredmények voltak. Nem mondható el ugyanez Zomba, Majos, Váralja, Kocsola, Gyu- laj, Madocsa, Györköny, Paks; Bá- taszék, Báta és Decs községekről, amelyekben nem volt kielégítő az eredmény. A lakosság mozgósítása érdekében nem volt megfelelő a szervezés. Ismeretes, hogy a lakosság 15 órás polgári védelmi oktatását a Magyar Honvédelmi Sportszövetség és a Polgári Védelmi Parancsnokságok (tanácsok és üzemek vezetői) irányításával a helyi társadalmi szervek közreműködésével kell megoldani. Ez az oktatás csak úgy vezet eredményre, ha a községi, üzemi, államigazgatási és termelőszövetkezeti pártszervezetek irányításával összefogják a lakosság körében végzendő felvilágosító tevékenységet, akkor egészen biztos, hogy a lakosság döntő többsége maradéktalanul eleget tesz eme fontos kötelezettségének is. A 15 órás polgári védelmi oktatás kapcsán megismerkednek a következőkkel: — A lakosság általános feladataival és magatartási szabályaival, amelyek az ország aktív védelmének idején szükségszerűen jelentkeznek; — A tömegpusztító fegyverek alkalmazásakor jelentkező, legalapvetőbb elsősegélynyújtási ismeretekkel, — sérült állatok ellátásával, — a lakosság kollektív védelmének lehetőségeivel, — a tömegpusztító fegyverek elleni védelem feladataival: az atomfegyverek, vegyi harcanyagok, biológiai fegyverek elleni védelemmel, — a különböző mentesítési feladatokkal, — az egyéni védőeszközök használatával. Az előadók részéről továbbra is odaadó felkészülést és áldozatrült sor. Az alakuló tanácsülések kedvező légkörben, nagy érdeklődés mellett, helyenként ünnepélyes formában zajlottak le. Regszemcsén például az úttörők virággal köszöntötték a két község közös tanácsának tagjait. munka, hiszen többségüknek napi munkájuk után, hetenként 1—2 estét szabad idejükből kell erre fordítani. De meggyőződésünk, hogy szívesen végzik, mert tudják, hogy ezzel a tevékenységükkel a haza szolgálatában dolgoznak, a lakosságnak nyújtanak olyan ismereteket, amelyet egy rendkívüli helyzetben az életvédelem érdekében tudnak hasznosítani. Sőt az oktatás folyamán elsajátított ismeretek a mindennapos munka során is hasznosan alkalmazhatók sérülések, balesetek, tüzek esetén és más alkalmakkor. Végső soron tehát az oktatásba való bekapcsolódás mindannyionkat szolgálja. Az oktatás november 15-én kezdődik és március 1-ig tart, amelyen általában 14 éves kortól 60 éves korig kell részt venni a dolgozóknak munkahelyükön, vagy lakóhelyükön. A tanácsi szervek vezetői, mint a helyi polgári védelmi parancsnokságok (üzemekben az üzem vezetői) a terveket időben elkészítik, értesítik a lakosságot az oktatás időpontjairól, az oktatás helyéről, gondoskodnak arról, hogy megfelelő körülmények között kerüljön lebonyolításra. A polgári védelem, valamint az MHS megyei vezetése tudatában van annak, hogy nem könnyű feladat az oktatás szervezése, a lakosság mozgósítása. Azonban jó szervezéssel, a helyi szervek hatékony közreműködésével a múlt évi eredmény tovább növelhető. PV. Megyei Parancsnokság MHS Megyei Elnöksége Látogatást tett Egerben és környékén egy autóbusznyi szekszárdi ember pénteken és szombaton: jó szőlőtermesztő gazdák, szövetkezeti tagok és vezetők, elnökök, mezőgazdászok, valamint a megye és a város szakvezetői. A küldöttséget Vajda István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese vezette. Részt vett a tapasztalatcserén György József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője és Somor- jai Sándor megyei főagronómus. Köztudomású, hogy a szekszárdi szőlőtermő hegyvidéken sok az öreg szőlő és nagy területek állnak parlagon. Üj telepítésre van szükség, részben a szőlők felújítására, részben az elhanyagolt területek betelepítésére. Az igen nagy munka előkészítése megkezdődött, országos szervek adnak segítséget a tervezéshez. Az előkészületekhez tartozik ez a tapasztalatcsere- látogatás is. Megnézték a szekszárdi gazdák és vezető szakemberek az egyik egri szövetkezet új, korszerű szőlészetét, továbbá az állami gazdaság több tábláját és Eger mellett az ostorosi Vasárnap kezdődött meg a múzeumi hónap megyénkben. Ebből az alkalomból a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum kistermében ülést tartott délelőtt a múzeumi társadalmi bizottság. Dr. Mészáros Gyula igazgató beszámolt a szekszárdi múzeumnak a második ötéves tervidőszakban folytatott munkájáról. Az elmúlt öt évben jelentősen fejlődött a Balogh Ádám Múzeum, amely már az ország legszebb ilyen kulturális intézményei közé sorolható. A tervidőszakban öt állandó és hatvan időszaki kiállítást rendeztek, s 80 ezer 245 látogató tekintette meg ezeket. Ugyanakkor 902 volt a tárlatvezetések száma; ezen a téren különösen szembeötlő a fejlődés: 1961-ben például csak 21, 1965-ben pedig már 499 tárlatvezetést tartottak. Figyelemreméltó az is, hogy német és francia nyelvű magyarázattal is szolgálnak a múzeumba betérő külföldi látogatóknak. A vidéki múzeumlátogatók mozgósítására és leletbejelentő hálózat kiépítéséért harminc községben szerveztek tagokat múzeumibaráti körbe. A múzeumi propaganda kifejtését szorgalmazza többek közt az 1913- ban megszűnt, de 1962-től újból megindított „Múzeumi Füzetek” című kiadványsorozat, továbbá az állandó kiállítások új képes kalauza, s a tárlatvezetések fokozatos növelése. A második ötéves terv ideje a múzeum részére elsősorban a feltárások időszaka lesz. Megkezdik a Sárköz régészeti, néprajzi, művészeti és hely- történeti feltárását, mert a megyében ezen a tájon fedezhető fel a legtöbb, az évszázadok viharaiban elpusztult falu maradványa. Eléggé elmaradt még Tolna megye és Szekszárd idegenforgalma, nincsenek feltárva jelentős irodalom- és helytörténeti emlékek. Megvalósításra vár a bormú- zeum is. A szekszárdi bor története kétezer évre vezethető vissza. Komolyabban kellene törődni a megye borászati emlékeinek begyűjtésével, azok kiállításával. Sajnos, a borkombinát területén tervezett bortörténeti kiállítás megrendezése még mindig akadátermelőszövetkezet szőlőjét. Óriási munka folyik ezen a vidéken évek óta, annak érdekében, hogy akkor is legyen szőlőművelés, amikor munkáskéz már alig akad, mivel a gazdák gyermekei nem folytatják szüleik hagyományos munkáját. Az egri borvidéken nagyon idős a szövetkezeti tagság, így a hagyományos szőlőket már most sem tudnák rendesen megmunkálni. Az új telepítésű szőlők munkáit nagyrészt géppel végzik a talaj munkát, kapálást, a permetezést, sőt vegyszeres gyomirtást is végeztek a tőkesarokban. A tagoknak csupán metszeni kell, elhordani a venyigét és szüretelni. Heves megyében öt és félezer hold nagyüzemi-. szőlőt telepítettek a második ötéves terv idején. Ritka szép látvány a sok, magas művelésű, lugasszerűen futó, széles sortávolságú szőlő a mátrai domboldalakon, tetőkön, szinte vég nélkül. Az egri járás mező- gazdasági szakvezetői elmondták, hogy az igazi rekonstrukció, tehát a hagyományos művelésű öreg szőlők kicserélése a meredek oldalakon nagyrészt még si anyag nagyobb része már három éve a helyszínein van. Nagyobb gondot kell fordítani, már csak idegenforgalmi szempontból is, a megye gazdaságtörténeti és helytörténeti sajátosságainak kiemelésére, ápolására, propagálásra. Ezt a célt. egyebek közi gazdaságtörténeti és ipartörténeti gyűjtemények, tájmúzeumok létrehozásával érhetik el. A múzeum harmadik ötéves tervében szerepel „A gemen- ci erdő élővilága” című állandó kiállítás megrendezése is. Mivel az intézménynek természettudományi szakos muzeológusa nincs, elsősorban a természettudományi szakos pedagógusok közreműködésével szeretnének megoldást találni. Egy gazdag életmű szemléltetése A múzeumi bizottság ülését követően, a nagyteremben megnyílt a 78 éves Szabó Dezső festőművész aranyjubileumd tárlata. Kaj- di Béla, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója szépszámú közönség jelenlétében köszöntötte Szabó Dezsőt és méltatta hatvanéves művészi pályafutását. Szabó Dezső, Fsrenczy Károly tanítványaként kezdte művészi pályáját, s a bajor festőaikadémia után Itáliában is gyarapította tudását, fejlesztette tehetségét. Festményei Európa számos országán kívül Észak- és Dél-Ameri- kába is eljutottak. Ö alkotta Liszt Ferencnek a szekszárdi zeneiskolában elhelyezett portréját és a vasútállomás várótermének a sárközi és a szekszárdi népéletet ábrázoló falfestményeit is. Évtizedeken át rendszeres kiállítója volt a budapesti Műcsarnoknak, tagja volt a zsűri elnökségének. Az egy hónapig tartó kiállításra az idős mesternek mintegy nyolcvan alkotását válogatták ki változatos életművének légid valóbb jaiból. Bemutatják azt a főiskolai pályamunkáját is, amely 59 évvel ezelőtt londoni nemzetközi kiállításon szerepelt, de láthatók a Sárköz életéből, tájairól, valamint a Balatonról festett legújabb képei is. nem történt meg. de már azon dolgoznak. A szekszárdi szakemberek, szőlősgazdák érdeklődését nagyban felkeltette a tapasztalatcserén látott hatalmas telepítő munka, és már ott, a helyszínen vitatkoztak, beszélgettek arról, hogyan lehetne Szekszárdon nagyüzemi módon szőlőt telepíteni. Abban a legtöbben egyetértettek máris, hogy a felújítás szükséges, hiszen gépi művelés nélkül a jövőben nem lehet megdolgozni a szőlőt. Természetesen a vita tovább tart. anyagilag és lélektanilag egyaránt hozzá kell készülni Szekszárd hegyeinek korszerű felújításához. A város közös gzdaságaiban máris lehet találni olyan területeket, ahol a rekonstrukció a jövő évben kezdődhet, ha kisebb mértékben is. Remélhetőleg rövid idő alatt megbarátkoznak az idős gazdák a modem telepítés gondolatával, hiszen az ő érdekükben történik elsősorban, és a várt» borának híre csak ezzel a változással maradhat fenn tovább. (gemenczíj készséget igényel az oktató-nevelő ____________\_______________ M egalakultak a községi közös tanácsok Szekszárdi szőlőtermesztők Egerben
